Szabad Szó, 1947. július-szeptember (49. évfolyam, 147-222. szám)

1947-08-02 / 175. szám

Sok a hamis kétforintos! Mindenütt kapható aluminium, egyszerű a pénz rajta, könnyű a hamisítás Autóbuszon jegyet szándéko­sunk váltani, odaadjuk a ka­lauznak a 2 forintot. A kalauz nagyon udvariasan, nagyon csendesen megjegyzi: tessék szíves lenni adni egy másikat, mert ez hamis. Forgatni kezd­jük kezünkben a kétforintost és valóban meg kell állapít­suk, valami nincs rendjén. Az írás része megtévesztően tökéle­tes, a fej azonban elmosódott, tökéletesen felismerhető, hogy nem pénzverde! ,,stancniról“ került rá az írás, hanem kicsit gyéren sikerült kópiáról. Ez a háromszázadik... Megfogtuk a kétforintost, be­vittük a pénzverde irodájába, megkérdeztük: — Jó ez a pénz vagy nemi A tisztviselő ránézett, bű­vészügyességgel megpörgette a levegőben, aztán egy mérlegelő mozdulatot tett és kijelentette: — Ez körülbelül ezen a héten a háromszázadik, amelyik vagy így, érdeklődőktől vagy pedig bankoktól kerül a ke­zembe. — Hogy hogy­ — kérdezzük —, akkor ez már nem egyszerű kísérlet, hanem komolyan meg­szervezett pénzhamisítás. A tisztviselő vállat von, nem nyilatkozik. Csupán annyit fűz még hozzá: „Ezért szeretem én jobban az ércpénzt és ezért utálom ezt a ronda, könnyű fémet.A­ úgy mondja ezt, mint az ékszerész, aki arra kénysze­rült, hogy talmi fémből készít­sen ékszert. Tovább megyünk. A Keres­kedelmi Bankban szintén tud­nak a dologról. Informátorunk azonban megjegyzi: „Ez a leg­nehezebb mesterség lesz, el­fogni a hamisítót. Aluminium, az aluminium marad. Minden utcasarkon lehet kapni. A pénz rajza, formája, súlya annyira egyszerű, mondhatnám gyere­kes, hogy erről tökéletes stanc­­nit készíteni nem ördögi mes­terség. Ez­­ mutat az eléjetett hamis kétforintosra — úgy lát­szik, lusta ember műve. De valóságban miért törte magát, tökéletesebb példányok készí­téséért, amikor, mint látja, maga is zsebrevágta ezt a két­forintost. Tapasztalatom az, hogy a napi pénzforgalom, ért­ve alatta természetesen az alu­minium érmék 0.5—1.5 száza­léka legalább hamisításra gya­nus. Speciális keverékfémből új két forintos A Nemzeti Bankban a fő­pénztár előtt állunk meg és benyújtjuk a hamis kétforin­tost. A pénztáros szó nélkül visszadobja, benyúl a fiókba és elénk terít körülbe­lül 10—12 darab hasonló aluminium tá­kolmányt. — Kérem, nyomozzuk, nyo­moztatjuk, de eddig nem túl­ságosan kecsegtető sikerrel. Remélhető, hogy ez a nagyon is kézenfekvő visszaélési mód hamarosan megszűnik, mert felvetődött komoly formában az az ötlet, hogy komplikáltabb rajzú, speciális keverékfémből készült váltópénzt adunk ki. Lényeges árcsökkenés a csarnokokban A kerületi vásárcsarnokokat a hároméves terv megkezdésé­nek napján már korán reggel megrohamozták a bevásárló háziasszonyok. A csütörtöki napon a csarnoki kiskereske­dők nagygyűlést tartottak Erzsébet­ körúti székházukban, hogy olcsóbb közszükségleti cikkeket juttassanak a vásár­lóközönségnek. Ugyancsak a csütörtöki napon Budapest ös­szes házaiban a házmegbízot­­tak ismertették a hároméves tervet, ami az első napon már lényeges olcsóbbodással indult. Ez okozta tehát a csarnokok szokatlan látogatottságát és a vásárlóközönség valóban lé­nyeges árcsökkenést tapasztal­hatott gyümölcs- és főzelék­félékben. A burgonya 75—80 fillér, fejeskáposzta 0.62, kel­káposzta 0.50, karalábé drb­ja 0.10—0.30, főzőtök 0.28, sóska, spenót 1.20—1.40, zöldpaprika 1.20, uborka 0.80, zöldség cso­mója 0.40, paradicsom 1.00— 1.39, karfiol 2.20—3.20. Gyü­mölcsárak: alma édes, borízű, asztali, rétes 1.20—2.60, szilva 0.80, ringló nagyszemű 2.50, eltennivaló zöldringló 1.30, kaj­szibarack 1.80, őszibarack 2.50 —7.00, sárgadinnye 1.60, gö­rögdinnye 1.00, cukordinnye 1.10, szőlő 4.00. Tojás drb-ja 0.65. Sertéshús dacára az utóbbi napok csökkentett felhozatalá­nak, árban nemigen változott Láttunk nagyobb mennyiségű juhhúst 8.40-ért. A baromfi­piac árai változatlanok. Diákok a nevelőkért Az iskolai tanév befejezése­kor a NISz budapesti és vidéki középiskolás Móricz Zsigmond­­körei értekezleteket tartottak, ahol a nevelők anyagi helyze­tének ügyeivel foglalkoztak. Ezeken az értekezleteken a Nemzeti Parasztpárt program­ja és hároméves terve szellemé­ben a nevelői társadalom meg­élhetésének megjavítása és életszínvonalának felemelése mellett, foglaltak állást. Hatá­rozatairól értesítették a közép­­iskolások barátját, Kovács Má­té kultuszállamtitkárt. A Népi Ifjúsági Szövetség országos vezetősége elsősorban a tanítóság és a tanyai tanító­ság helyzetének megjavítására hívta fel a figyelmet. Most, amikor a kormányzat a neve­lői társadalom anyagi helyze­tének a rendezését vette pro­gramjába, meg kell említeni, hogy nemcsak az anyagi hely­zet megjavítása, de a szakmai és egyéb továbbképzés lehető­ségének megteremtése is fontos és alapvető kérdése nemcsak nevelésünknek, de diákságunk­nak is. A budapesti népi kollégisták évi munkájuk befejezése so­rán összegyűjtötték a buda­pesti iskolák nevelőinek szo­ciográfiáját. Ez a hatalmas anyag most van feldolgozás alatt. A középiskolás NISz-körök állást foglaltak a nevelőképzés alapos reformja mellet és kí­vánatosnak tartják, hogy kü­lönösen a parasztifjúság széles tömegeinek nevelői körében, a tanítóképzők ifjúsága között a NISz alapos társadalmi mun­kát fejtsen ki. A KISGAZDAPÁRT politi­kai bizottsága péntek délelőtti ülésén a párt listavezetőinek kijelölésével foglalkozott. A párt előreláthatólag a jövő hé­ten küldi meg koalíciós part­nereinek a jelölőllajstromokat. VAUXHALL gyártmányú GÉPKOCSI gumik nélkül ELADÓ CZIKOLLAY. Budapest, VI., Dalszínház­ u. 1 K­era. Hazaérkezett hadifoglyok névsora: A legutóbb Debrecenbe érke­zett hadifogolyvonattal többek között a következő vidékiek tértek haza: Fejes Ferenc Szentes, Kör­­nyei Imre Békéscsaba, Péterfi Pé­ter Baja, Magyar Ferenc Pécs, Oláh László Szombathely, Tarr Károly Baja, Nagy József Zala­egerszeg, Forgács József Misit­óla, Kopenta Lajos Orosháza, Kalász László Szolnok, Ilosvai Ernő Mis­kolc, Kisteleki Béla Győr, Galyás József Szeged, Lippai Ferenc Sze­ged, Szottfried Árpád Vác, Sch­iner György Mohács, Sebestyén Imre Somogy­vár, Dann Károly Dombóvár, Kovács József Kőrös­­ladány, Nemes Sándor Nyíregy­háza, Zsáka András Hatvan, Ben­­cze János Szekszárd, Virkányó Károly Kiskunfélegyháza, Kocher László Zalaege­szeg, György And­rás Salgótarján, Csámk Lajos Ka­posvár, Hallal Antal Veszprém, Halassy László Cegléd, Bodor Já­nos Abony, Rédai László Kecske­mét, Hirják Balázs Csanádapáca, Tipicz Mihály Kiszombor, Virkó­­czy István Jászapáti, Bajkal Ist­ván Érdliget, Kerics Márton Mo­hács, Kolovits János Szigetvár, Szaif Frigyes Pécs, Takács János Szeged, Borbola Sándor Szeged, Papp Lajos Kisvárda, Répásai István Tiszakeszi, Roti Lajos Al­­pár, Nagy Mihály Jászl­adány, Sza­bados Lajos Salgótarján, Barcsa Sándor Alpár, Gréner István Körmend, Szabó Sándor Abony, Orbanyai Mihály Kecskemét, An­tal László Kecskemét, Marton Já­nos Kapoeva­, Szűcs István Pécel, Bernáth Zoltán Jánoshalma, dr. Sápi László Cegléd, Hammer An­tal Elek, Harmat László Balassa­gyarmat, Pálf­lyi István Jászbe­rény, Fodor Gyula Miskolc, Ko­vács József Dombóvár, Gáli Gyu­la Puthnok, Szabó Károly Veszp­rém, Szabó Gyula Miskolc, Lu­kács József Törökszentmiklós, Ba­logh Péter Vásárosnamény, Mé­száros Sándor Csákor, Végh Fe­renc Bácsalmás, Molnár István Salgótarján, Boros István Tata­bnya, Khelil Zoltán Pápa, Gáli Mihály Szolnok, Tóth István Kar­­cag, Dala Imre Celdömölk, Teleki Ferenc Kecskemét, Geize­­ István Erdőd, Lezsák Sándor Eger, Ko­­vács András Kapuvár, Horv­­ár Gyula Dombóvár, Németh László Szombathely, Szu­mn­ei János Her­­cegfalva, Szász József Nyíregy­háza, Sziráki István Jászladén­y­ Hatvani András Kiskunfélegyháza, Bus Károly Szeged, Kész András Miskolc, Galydos Ede Csepel, Schmidt Márton Mezőberény, Ko­­ródi József Ózd, Orosz János Tó­falu, Lukács Sándor Hódmezővá­sárhely, Tóth István Cegléd, Mik­lós Dezső Verpelét, Tr­ász József Diósgyőr, Rohonke Imre Makó, Szabó József Várpalota, Argyelár Imre Óbecse, Márkus Péter Új­­szász, Germán Kálmán Bodony, Székely István Kecskemét, Sáator Béla Tiszanána, Szirák József Abádszailók, Müller Rudolf Salgó­tarján, Kiss János Gyöngyös, Baka Ferenc Győr, Colter Elemér K­ánkán félegy­háza. Tóth István Tárcái, Kető Gyula Kenyér, Ura Antal Mezőtúr, Farkas János Gyula, Mayer József Somogyvár, Paunovics Lajos Pécs, Szecker Béla Békéscsaba, Somogyi János Kar­cag, Varga István Baja, dr. Ta­kács József Szombathely, Veres Antal Kecskemét- Bagi Alajos ,Tájszárokszála­s, dr. Horváth Sán­dor Sopron, Bozók­i János Gyön­gyös, Tóth Péter Kecskemét, Tóth György Bereksurány, Titkos Mik­lós Bátaezék, dr. Varga László Komárom, Molnár József Salgó­tarján, dr. Szénási Barna Oros­háza, Osztafin Dezső Parád, Bor­vendég Gyula Győr, Benner Imre Fegyvernek, Konáth Géza Szeged, Kipa Antal Kiskunfélegyháza, Nyerges Jenő Salgótarján, Mihá­lyi Endre Szombathely, Bozsik Sándor Pécs, Vadas Béla Pápa, dr. Kökényes­ Pál Szarvas, Hor­váth Pál Miskolc, Balogh Sándor Szeged, Varel Mihály So­ymár, Machiszka István László, András Zoltán Oákvár, Sekres Ferenc Pécs, Póklai Andor Kisvárda, Kol­ler István Keszthely, Engel Brecht András Esztergom, Bokor József Kalocsa, Csurka József Diósgyőr, Fejes Balázs Nagykőrös, Kovács András Vác, Sz­ilégyi Dezső Salgó­tarján, Rác Sándor Makó, Vida Árpád Szombathely, Schmidt La­jos Baja, Horváth Ferenc Kapos­vár, Gyulai Dezső F­eer, Kiss László Karcag, Viski János Mis­kolc, Pincér Kálmán Nagykani­zsa. Bak Gyula Miskolc. Káro­yi András Abád­ zakók. Lendvai Fe­renc Miskolc. Hajdú Sándor De­­mecser. Mojzes Lajos Pécs. Patay László Miskolc. Schmidt Ferenc Pécs. Hegedűs István Nagykani­zsa. Volthó Lajos Balassagyarmat. Odú Tivadar Szeged. Szalai Jó­zsef Kecskerr­ét. Szfics István Me­zőtúr,­­ Tóth Gergely Kecske­mét, Tóth József Putnok, Dajka János Makó, Garai Árpád Nagy­kanizsa, Meggyes­ Kálmán Sop­ron, Hal­mai Ferenc Veszprém, Kopka ,Táros Nyíregyháza, Szarka Péter Karcag, Gyurcsik Sándor Salgótarján Kovács Béla Sáros­patak, Rácz Ferenánd To­cova. dr. Veszély Béla Kőszeg. Hajnal Ernő Pécs. Szabó Sándor Makó. Gyurim Tstván Mohács. Pozsonyi .Tenő Balat­infi­red. Pápai Ferenc Dombóvár. Molnár Sámuel Hód­mezővásárhely. Tóth József Domb­­ríd. Figur? Gyula Miskolc. Beth / A napokban egy rendkí­vül értékes és szép kiállí­tású könyv került a nyil­vánosság elé. Az Öntö­zésügyi Hivatal kiadta a Duna—Tisza-csatornára vo­natkozó eddigi terveket, adatokat, közöttük az elfo­gadott és a jövőben kivite­lezésre kerülő végleges csatornatervet is. A víz­ügyi szakemberek együttes munkája ez az értékes, szép könyv és nem lesz ér­dektelen, ha a csatornára vonatkozó adatokból egy csokorra valót lapunkban is közlünk. A csatorna egyik és leg­fontosabb feladata viziút összeköttetést létesíteni a Duna és a Tisza között. A Tiszántúl termelvényei, gabonája, állatai, gyü­mölcse, főzeléke, olcsó víziúton kerül így a sű­rűbben lakott Duna-vi­­dékre, a fővárosba, a nyers­anyagokban, építőanyagok­ban, szénben szegény Ti­szántúl pedig olcsón jut a víziszállítással mindezek­hez a nélkülözhetetlen anyagokhoz. 500.000 tonna búza A könyv egyik fejezete a szállításra kerülő áruk várható mennyiségét szá­mítja. Kezdi a búzával. Részletes számítás szerint kimutatható, hogy évente legalább 500.000 tonna búza vándorol a Tiszántúlról Budapest felé. Ha a drága vasúti szállítás helyett ezt az ötmilliónyi mázsa búzát az olcsó víziúton szállítjuk, a magyar közgazdaság évente csak a búzaszállí­tásnál másfélmillió béke­pengő 6,8 millió forint szállítási költséget takarít meg. A búza után érdekes a több gabona, kukorica szállításra kerülő mennyi­sége is. Árpa, rozs, kuko­rica és zab mintegy 200 000 tonna mennyiségben áram­lik az ország központja felé, s ez is háromnegyed­­millió békepensze, tehát mintegy 4 millió forint költségmegtakarítást jelent a vizit javára. Lényeges az egyéb mezőgazdasági termékek szállításának ol­­csóbbítása is, így a burgo­nya az a termény, amely nagy mennyiségben jön a főtermőhelyről, Szabolcs­ból Budapestre. Többszáz­ezer tonna burgonyát hoz­nak a fővárosba, s ha a víziút megvan, a szállítás olcsóbb s a budapesti fo­gyasztó is olcsóbban jut egyik legfontosabb táplálé­kához, a burgonyához. A Tiszántúl fában, kőben rendkívül szegény. A fa szállítása vasúton drága, de ha van víziút, lényege­sen olcsóbbodik s a számí­tások szerint csupán a tű­zifa- és épületfaszállítás víziútra terelésével félmil­lió békepengő megtakarí­tást lehet elérni. A kő és kavics a tiszántúli útépí­tésnél csak behozatallal fe­dezhető. Több mint egy­millió tonna kő és kavics úszna évente a csatornán kelet felé. Javulna a Ti­­szavidék úthálózata és jobb, tartósabb házakat le­hetne építeni. A diósgyőri nagyolvasztó vasfogyasztása mintegy 1000 tonnára becsülhető. Ezt a mennyiséget a Dunán, a Duna-Tiszacsatornán, a Ti­száin és a Sajón víziúton lehetne szállítani Mis­kolcra, Diósgyőrbe. A vízi szállítás olcsósága A szén szállítási költsé­geire vonatkozóan érdekes adatokat találunk. Egy tonna szén Pécsről Kecske­métre vasúton 15 pengő, hajón csak 9 pengő. Tata­bányáról ugyancsak Kecs­kemétre 10 pengő, vasúton 10.50 pengő, hajón 6.5 pen­gő. Szegedre Pécsről vas­úton 12, hajón 9.30 pengő. Tatabányáról vasúton kö­zel 16 pengő, hajón csak 10 pengő. Egy tonna szén szállításán tehát mintegy 4 békepengőt lehet megtaka­rítani. Ha azt számítjuk, hogy a keletre irányuló szén szempontjából a csa­torna közvetlen forgalmi területén mintegy három­millió személy van érde­kelve, s ezek fejenkint há­rom és félmázsa szenet fo­gyasztanak, s ez összesen meghaladja az egymillió tonnát. De így megy a mű­trágya, a mész s az egyéb fontos üzemanyag, ter­mény, víziúton sokkal ol­csóbban, mint vasúton s közgazdaságunk az Öntö­zésügyi Hivatal számítása szerint mintegy 12 millió békepéntrő­ forintra átszá­mítva, több mint 60 -millió forint szállítási t­öl­még­­megtakarítást jelent. Ha ezeknek a száraznak látszó számokhoz hozzá­vesszük azt, hogy a víziót mellett az öntözési lehető­ségeket kihasználva, ha me­zőgazdasági termelés fejlő­dik fellendül, tehát tobb lesz a szállítható áru és több lesz az üzemi szükség­let, akkor látjuk az ország közgazdasági vérkeringésé­be, úthálózatába, műven rendkívüli nagyjelentőségű egy tár kitervezett és meg­épített csatorna. □ Magyarország, Olaszország és Ausztria tagfelvételi kérel­mét az Egyesült Nemzetek­ Szervezete az első híradá­sokkal ellentétben­­ pénteken tárgyalja. Mit szállítunk majd a Duna-Tisza csatornán ? Óriási megtaka­rítást jelentene az olcsó viziút Béla Szombathely, Bódi András­­ Esztergom, Méhész László Kecske- P­m­ét, Nagy István Nagykálló, Gönczi István Dombrád, Búzás Barna Ózd, Tóth József Salgótar­­ján, Zóra József Kiskőrös, Énekes László Ózd, Hegedűs József Győr­­szentmárton, Cservár József Sal­gótarján, Rodonczi György Szom­bathely, Nagy János Veszprém, Kubic Andor Vác, Pintér István Győrvár, Hidasi Pál Debrecen, Garamvölgyi Viktor Pécs, Wahl Dévaványa, Kucskó Ferenc Nagy­kanizsa, Engel Géza Dunnafökrvár, Botyka János Pécs, Szőőr Ferenc Szekszárd, Fü­löp Gyula Várpalo­ta, Fekete János Bácsborsod, Fe­hér András Orosháza, Kopasz István, Dóczi János, Bi­hari József Pesthidegkút, Nagy András, Szőke Ferenc Rákospa­lota, Gáli András, Bokor Ernő, Csatári József, Kovács János Új­pest, Kovács Péter, Mester Ká­roly Rákospalota, Komesi János Újpest, Vors Péter, Miklós Béla, Varró István, Csapó János, Ka­tinka Károly, Zóka Bálint, Po­gány Imre, Kerekes János, Pii­zer Károly, Sárai N. autószerelő. Magyarországi szlovákok érkeztek Pozsonyba A prágai rádió jelentése szerint a magyar-csehszlo­vák lakosságcsere keretében a pozsonyi pályaudvarra érkezett a Magyarországról kitelepülő szlovákok három csoportja. A szlovákok Sóskút és Budapest környé­kéről érkeztek. Elhelyezé­sük Pozsonyliget falun és Pozsonyban történik. A há­rom csoportban földműve­sek, szőlőmunkások és ipa­rosok érkeztek. További csoportokat szombatra vár­nak. (MTI)

Next