Szabad Szó, 1947. július-szeptember (49. évfolyam, 147-222. szám)
1947-08-02 / 175. szám
Sok a hamis kétforintos! Mindenütt kapható aluminium, egyszerű a pénz rajta, könnyű a hamisítás Autóbuszon jegyet szándékosunk váltani, odaadjuk a kalauznak a 2 forintot. A kalauz nagyon udvariasan, nagyon csendesen megjegyzi: tessék szíves lenni adni egy másikat, mert ez hamis. Forgatni kezdjük kezünkben a kétforintost és valóban meg kell állapítsuk, valami nincs rendjén. Az írás része megtévesztően tökéletes, a fej azonban elmosódott, tökéletesen felismerhető, hogy nem pénzverde! ,,stancniról“ került rá az írás, hanem kicsit gyéren sikerült kópiáról. Ez a háromszázadik... Megfogtuk a kétforintost, bevittük a pénzverde irodájába, megkérdeztük: — Jó ez a pénz vagy nemi A tisztviselő ránézett, bűvészügyességgel megpörgette a levegőben, aztán egy mérlegelő mozdulatot tett és kijelentette: — Ez körülbelül ezen a héten a háromszázadik, amelyik vagy így, érdeklődőktől vagy pedig bankoktól kerül a kezembe. — Hogy hogy — kérdezzük —, akkor ez már nem egyszerű kísérlet, hanem komolyan megszervezett pénzhamisítás. A tisztviselő vállat von, nem nyilatkozik. Csupán annyit fűz még hozzá: „Ezért szeretem én jobban az ércpénzt és ezért utálom ezt a ronda, könnyű fémet.A úgy mondja ezt, mint az ékszerész, aki arra kényszerült, hogy talmi fémből készítsen ékszert. Tovább megyünk. A Kereskedelmi Bankban szintén tudnak a dologról. Informátorunk azonban megjegyzi: „Ez a legnehezebb mesterség lesz, elfogni a hamisítót. Aluminium, az aluminium marad. Minden utcasarkon lehet kapni. A pénz rajza, formája, súlya annyira egyszerű, mondhatnám gyerekes, hogy erről tökéletes stancnit készíteni nem ördögi mesterség. Ez mutat az eléjetett hamis kétforintosra — úgy látszik, lusta ember műve. De valóságban miért törte magát, tökéletesebb példányok készítéséért, amikor, mint látja, maga is zsebrevágta ezt a kétforintost. Tapasztalatom az, hogy a napi pénzforgalom, értve alatta természetesen az aluminium érmék 0.5—1.5 százaléka legalább hamisításra gyanus. Speciális keverékfémből új két forintos A Nemzeti Bankban a főpénztár előtt állunk meg és benyújtjuk a hamis kétforintost. A pénztáros szó nélkül visszadobja, benyúl a fiókba és elénk terít körülbelül 10—12 darab hasonló aluminium tákolmányt. — Kérem, nyomozzuk, nyomoztatjuk, de eddig nem túlságosan kecsegtető sikerrel. Remélhető, hogy ez a nagyon is kézenfekvő visszaélési mód hamarosan megszűnik, mert felvetődött komoly formában az az ötlet, hogy komplikáltabb rajzú, speciális keverékfémből készült váltópénzt adunk ki. Lényeges árcsökkenés a csarnokokban A kerületi vásárcsarnokokat a hároméves terv megkezdésének napján már korán reggel megrohamozták a bevásárló háziasszonyok. A csütörtöki napon a csarnoki kiskereskedők nagygyűlést tartottak Erzsébet körúti székházukban, hogy olcsóbb közszükségleti cikkeket juttassanak a vásárlóközönségnek. Ugyancsak a csütörtöki napon Budapest összes házaiban a házmegbízottak ismertették a hároméves tervet, ami az első napon már lényeges olcsóbbodással indult. Ez okozta tehát a csarnokok szokatlan látogatottságát és a vásárlóközönség valóban lényeges árcsökkenést tapasztalhatott gyümölcs- és főzelékfélékben. A burgonya 75—80 fillér, fejeskáposzta 0.62, kelkáposzta 0.50, karalábé drbja 0.10—0.30, főzőtök 0.28, sóska, spenót 1.20—1.40, zöldpaprika 1.20, uborka 0.80, zöldség csomója 0.40, paradicsom 1.00— 1.39, karfiol 2.20—3.20. Gyümölcsárak: alma édes, borízű, asztali, rétes 1.20—2.60, szilva 0.80, ringló nagyszemű 2.50, eltennivaló zöldringló 1.30, kajszibarack 1.80, őszibarack 2.50 —7.00, sárgadinnye 1.60, görögdinnye 1.00, cukordinnye 1.10, szőlő 4.00. Tojás drb-ja 0.65. Sertéshús dacára az utóbbi napok csökkentett felhozatalának, árban nemigen változott Láttunk nagyobb mennyiségű juhhúst 8.40-ért. A baromfipiac árai változatlanok. Diákok a nevelőkért Az iskolai tanév befejezésekor a NISz budapesti és vidéki középiskolás Móricz Zsigmondkörei értekezleteket tartottak, ahol a nevelők anyagi helyzetének ügyeivel foglalkoztak. Ezeken az értekezleteken a Nemzeti Parasztpárt programja és hároméves terve szellemében a nevelői társadalom megélhetésének megjavítása és életszínvonalának felemelése mellett, foglaltak állást. Határozatairól értesítették a középiskolások barátját, Kovács Máté kultuszállamtitkárt. A Népi Ifjúsági Szövetség országos vezetősége elsősorban a tanítóság és a tanyai tanítóság helyzetének megjavítására hívta fel a figyelmet. Most, amikor a kormányzat a nevelői társadalom anyagi helyzetének a rendezését vette programjába, meg kell említeni, hogy nemcsak az anyagi helyzet megjavítása, de a szakmai és egyéb továbbképzés lehetőségének megteremtése is fontos és alapvető kérdése nemcsak nevelésünknek, de diákságunknak is. A budapesti népi kollégisták évi munkájuk befejezése során összegyűjtötték a budapesti iskolák nevelőinek szociográfiáját. Ez a hatalmas anyag most van feldolgozás alatt. A középiskolás NISz-körök állást foglaltak a nevelőképzés alapos reformja mellet és kívánatosnak tartják, hogy különösen a parasztifjúság széles tömegeinek nevelői körében, a tanítóképzők ifjúsága között a NISz alapos társadalmi munkát fejtsen ki. A KISGAZDAPÁRT politikai bizottsága péntek délelőtti ülésén a párt listavezetőinek kijelölésével foglalkozott. A párt előreláthatólag a jövő héten küldi meg koalíciós partnereinek a jelölőllajstromokat. VAUXHALL gyártmányú GÉPKOCSI gumik nélkül ELADÓ CZIKOLLAY. Budapest, VI., Dalszínház u. 1 Kera. Hazaérkezett hadifoglyok névsora: A legutóbb Debrecenbe érkezett hadifogolyvonattal többek között a következő vidékiek tértek haza: Fejes Ferenc Szentes, Környei Imre Békéscsaba, Péterfi Péter Baja, Magyar Ferenc Pécs, Oláh László Szombathely, Tarr Károly Baja, Nagy József Zalaegerszeg, Forgács József Misitóla, Kopenta Lajos Orosháza, Kalász László Szolnok, Ilosvai Ernő Miskolc, Kisteleki Béla Győr, Galyás József Szeged, Lippai Ferenc Szeged, Szottfried Árpád Vác, Schiner György Mohács, Sebestyén Imre Somogyvár, Dann Károly Dombóvár, Kovács József Kőrösladány, Nemes Sándor Nyíregyháza, Zsáka András Hatvan, Bencze János Szekszárd, Virkányó Károly Kiskunfélegyháza, Kocher László Zalaegeszeg, György András Salgótarján, Csámk Lajos Kaposvár, Hallal Antal Veszprém, Halassy László Cegléd, Bodor János Abony, Rédai László Kecskemét, Hirják Balázs Csanádapáca, Tipicz Mihály Kiszombor, Virkóczy István Jászapáti, Bajkal István Érdliget, Kerics Márton Mohács, Kolovits János Szigetvár, Szaif Frigyes Pécs, Takács János Szeged, Borbola Sándor Szeged, Papp Lajos Kisvárda, Répásai István Tiszakeszi, Roti Lajos Alpár, Nagy Mihály Jászladány, Szabados Lajos Salgótarján, Barcsa Sándor Alpár, Gréner István Körmend, Szabó Sándor Abony, Orbanyai Mihály Kecskemét, Antal László Kecskemét, Marton János Kapoeva, Szűcs István Pécel, Bernáth Zoltán Jánoshalma, dr. Sápi László Cegléd, Hammer Antal Elek, Harmat László Balassagyarmat, Pálflyi István Jászberény, Fodor Gyula Miskolc, Kovács József Dombóvár, Gáli Gyula Puthnok, Szabó Károly Veszprém, Szabó Gyula Miskolc, Lukács József Törökszentmiklós, Balogh Péter Vásárosnamény, Mészáros Sándor Csákor, Végh Ferenc Bácsalmás, Molnár István Salgótarján, Boros István Tatabnya, Khelil Zoltán Pápa, Gáli Mihály Szolnok, Tóth István Karcag, Dala Imre Celdömölk, Teleki Ferenc Kecskemét, Geize István Erdőd, Lezsák Sándor Eger, Kovács András Kapuvár, Horvár Gyula Dombóvár, Németh László Szombathely, Szumnei János Hercegfalva, Szász József Nyíregyháza, Sziráki István Jászladény Hatvani András Kiskunfélegyháza, Bus Károly Szeged, Kész András Miskolc, Galydos Ede Csepel, Schmidt Márton Mezőberény, Koródi József Ózd, Orosz János Tófalu, Lukács Sándor Hódmezővásárhely, Tóth István Cegléd, Miklós Dezső Verpelét, Trász József Diósgyőr, Rohonke Imre Makó, Szabó József Várpalota, Argyelár Imre Óbecse, Márkus Péter Újszász, Germán Kálmán Bodony, Székely István Kecskemét, Sáator Béla Tiszanána, Szirák József Abádszailók, Müller Rudolf Salgótarján, Kiss János Gyöngyös, Baka Ferenc Győr, Colter Elemér Kánkán félegyháza. Tóth István Tárcái, Kető Gyula Kenyér, Ura Antal Mezőtúr, Farkas János Gyula, Mayer József Somogyvár, Paunovics Lajos Pécs, Szecker Béla Békéscsaba, Somogyi János Karcag, Varga István Baja, dr. Takács József Szombathely, Veres Antal Kecskemét- Bagi Alajos ,Tájszárokszálas, dr. Horváth Sándor Sopron, Bozóki János Gyöngyös, Tóth Péter Kecskemét, Tóth György Bereksurány, Titkos Miklós Bátaezék, dr. Varga László Komárom, Molnár József Salgótarján, dr. Szénási Barna Orosháza, Osztafin Dezső Parád, Borvendég Gyula Győr, Benner Imre Fegyvernek, Konáth Géza Szeged, Kipa Antal Kiskunfélegyháza, Nyerges Jenő Salgótarján, Mihályi Endre Szombathely, Bozsik Sándor Pécs, Vadas Béla Pápa, dr. Kökényes Pál Szarvas, Horváth Pál Miskolc, Balogh Sándor Szeged, Varel Mihály Soymár, Machiszka István László, András Zoltán Oákvár, Sekres Ferenc Pécs, Póklai Andor Kisvárda, Koller István Keszthely, Engel Brecht András Esztergom, Bokor József Kalocsa, Csurka József Diósgyőr, Fejes Balázs Nagykőrös, Kovács András Vác, Szilégyi Dezső Salgótarján, Rác Sándor Makó, Vida Árpád Szombathely, Schmidt Lajos Baja, Horváth Ferenc Kaposvár, Gyulai Dezső Feer, Kiss László Karcag, Viski János Miskolc, Pincér Kálmán Nagykanizsa. Bak Gyula Miskolc. Károyi András Abád zakók. Lendvai Ferenc Miskolc. Hajdú Sándor Demecser. Mojzes Lajos Pécs. Patay László Miskolc. Schmidt Ferenc Pécs. Hegedűs István Nagykanizsa. Volthó Lajos Balassagyarmat. Odú Tivadar Szeged. Szalai József Kecskerrét. Szfics István Mezőtúr, Tóth Gergely Kecskemét, Tóth József Putnok, Dajka János Makó, Garai Árpád Nagykanizsa, Meggyes Kálmán Sopron, Halmai Ferenc Veszprém, Kopka ,Táros Nyíregyháza, Szarka Péter Karcag, Gyurcsik Sándor Salgótarján Kovács Béla Sárospatak, Rácz Ferenánd Tocova. dr. Veszély Béla Kőszeg. Hajnal Ernő Pécs. Szabó Sándor Makó. Gyurim Tstván Mohács. Pozsonyi .Tenő Balatinfired. Pápai Ferenc Dombóvár. Molnár Sámuel Hódmezővásárhely. Tóth József Dombríd. Figur? Gyula Miskolc. Beth / A napokban egy rendkívül értékes és szép kiállítású könyv került a nyilvánosság elé. Az Öntözésügyi Hivatal kiadta a Duna—Tisza-csatornára vonatkozó eddigi terveket, adatokat, közöttük az elfogadott és a jövőben kivitelezésre kerülő végleges csatornatervet is. A vízügyi szakemberek együttes munkája ez az értékes, szép könyv és nem lesz érdektelen, ha a csatornára vonatkozó adatokból egy csokorra valót lapunkban is közlünk. A csatorna egyik és legfontosabb feladata viziút összeköttetést létesíteni a Duna és a Tisza között. A Tiszántúl termelvényei, gabonája, állatai, gyümölcse, főzeléke, olcsó víziúton kerül így a sűrűbben lakott Duna-vidékre, a fővárosba, a nyersanyagokban, építőanyagokban, szénben szegény Tiszántúl pedig olcsón jut a víziszállítással mindezekhez a nélkülözhetetlen anyagokhoz. 500.000 tonna búza A könyv egyik fejezete a szállításra kerülő áruk várható mennyiségét számítja. Kezdi a búzával. Részletes számítás szerint kimutatható, hogy évente legalább 500.000 tonna búza vándorol a Tiszántúlról Budapest felé. Ha a drága vasúti szállítás helyett ezt az ötmilliónyi mázsa búzát az olcsó víziúton szállítjuk, a magyar közgazdaság évente csak a búzaszállításnál másfélmillió békepengő 6,8 millió forint szállítási költséget takarít meg. A búza után érdekes a több gabona, kukorica szállításra kerülő mennyisége is. Árpa, rozs, kukorica és zab mintegy 200 000 tonna mennyiségben áramlik az ország központja felé, s ez is háromnegyedmillió békepensze, tehát mintegy 4 millió forint költségmegtakarítást jelent a vizit javára. Lényeges az egyéb mezőgazdasági termékek szállításának olcsóbbítása is, így a burgonya az a termény, amely nagy mennyiségben jön a főtermőhelyről, Szabolcsból Budapestre. Többszázezer tonna burgonyát hoznak a fővárosba, s ha a víziút megvan, a szállítás olcsóbb s a budapesti fogyasztó is olcsóbban jut egyik legfontosabb táplálékához, a burgonyához. A Tiszántúl fában, kőben rendkívül szegény. A fa szállítása vasúton drága, de ha van víziút, lényegesen olcsóbbodik s a számítások szerint csupán a tűzifa- és épületfaszállítás víziútra terelésével félmillió békepengő megtakarítást lehet elérni. A kő és kavics a tiszántúli útépítésnél csak behozatallal fedezhető. Több mint egymillió tonna kő és kavics úszna évente a csatornán kelet felé. Javulna a Tiszavidék úthálózata és jobb, tartósabb házakat lehetne építeni. A diósgyőri nagyolvasztó vasfogyasztása mintegy 1000 tonnára becsülhető. Ezt a mennyiséget a Dunán, a Duna-Tiszacsatornán, a Tiszáin és a Sajón víziúton lehetne szállítani Miskolcra, Diósgyőrbe. A vízi szállítás olcsósága A szén szállítási költségeire vonatkozóan érdekes adatokat találunk. Egy tonna szén Pécsről Kecskemétre vasúton 15 pengő, hajón csak 9 pengő. Tatabányáról ugyancsak Kecskemétre 10 pengő, vasúton 10.50 pengő, hajón 6.5 pengő. Szegedre Pécsről vasúton 12, hajón 9.30 pengő. Tatabányáról vasúton közel 16 pengő, hajón csak 10 pengő. Egy tonna szén szállításán tehát mintegy 4 békepengőt lehet megtakarítani. Ha azt számítjuk, hogy a keletre irányuló szén szempontjából a csatorna közvetlen forgalmi területén mintegy hárommillió személy van érdekelve, s ezek fejenkint három és félmázsa szenet fogyasztanak, s ez összesen meghaladja az egymillió tonnát. De így megy a műtrágya, a mész s az egyéb fontos üzemanyag, termény, víziúton sokkal olcsóbban, mint vasúton s közgazdaságunk az Öntözésügyi Hivatal számítása szerint mintegy 12 millió békepéntrő forintra átszámítva, több mint 60 -millió forint szállítási tölmégmegtakarítást jelent. Ha ezeknek a száraznak látszó számokhoz hozzávesszük azt, hogy a víziót mellett az öntözési lehetőségeket kihasználva, ha mezőgazdasági termelés fejlődik fellendül, tehát tobb lesz a szállítható áru és több lesz az üzemi szükséglet, akkor látjuk az ország közgazdasági vérkeringésébe, úthálózatába, műven rendkívüli nagyjelentőségű egy tár kitervezett és megépített csatorna. □ Magyarország, Olaszország és Ausztria tagfelvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezete az első híradásokkal ellentétben pénteken tárgyalja. Mit szállítunk majd a Duna-Tisza csatornán ? Óriási megtakarítást jelentene az olcsó viziút Béla Szombathely, Bódi András Esztergom, Méhész László Kecske- Pmét, Nagy István Nagykálló, Gönczi István Dombrád, Búzás Barna Ózd, Tóth József Salgótarján, Zóra József Kiskőrös, Énekes László Ózd, Hegedűs József Győrszentmárton, Cservár József Salgótarján, Rodonczi György Szombathely, Nagy János Veszprém, Kubic Andor Vác, Pintér István Győrvár, Hidasi Pál Debrecen, Garamvölgyi Viktor Pécs, Wahl Dévaványa, Kucskó Ferenc Nagykanizsa, Engel Géza Dunnafökrvár, Botyka János Pécs, Szőőr Ferenc Szekszárd, Fülöp Gyula Várpalota, Fekete János Bácsborsod, Fehér András Orosháza, Kopasz István, Dóczi János, Bihari József Pesthidegkút, Nagy András, Szőke Ferenc Rákospalota, Gáli András, Bokor Ernő, Csatári József, Kovács János Újpest, Kovács Péter, Mester Károly Rákospalota, Komesi János Újpest, Vors Péter, Miklós Béla, Varró István, Csapó János, Katinka Károly, Zóka Bálint, Pogány Imre, Kerekes János, Piizer Károly, Sárai N. autószerelő. Magyarországi szlovákok érkeztek Pozsonyba A prágai rádió jelentése szerint a magyar-csehszlovák lakosságcsere keretében a pozsonyi pályaudvarra érkezett a Magyarországról kitelepülő szlovákok három csoportja. A szlovákok Sóskút és Budapest környékéről érkeztek. Elhelyezésük Pozsonyliget falun és Pozsonyban történik. A három csoportban földművesek, szőlőmunkások és iparosok érkeztek. További csoportokat szombatra várnak. (MTI)