Szabad Szó, 1949. január-március (51. évfolyam, 1-75. szám)

1949-03-25 / 70. szám

Hi tette szükségessé az agráregyetem vidéki osztályainak összevonását Bencsik István államtitkár nyilatkozata A hivatalos lap vasárnapi szá­mában megjelent a földművelés­ügyi miniszter rendelete, amely a Magyar Agrártudományi Egyetem debreceni, keszthelyi és mosonma­gyaróvári osztályait Budapestre vonta össze. Az intézkedéssel kap­csolatban megkérdeztük Bencsik István földűvelésügyi államtit­kárt, mi tette szükségessé a föld­művelésügyi minisztériumnak ezt a lépését. — Az agráregyetem vidéki osz­tályainak Budapesten történt ösz­­szevonása a mezőgazdasági szak­oktatás általános átszervezésével kapcsolatos intézkedés, — mon­dotta Bencsik államtitkár, — több szempont tette sürgőssé és ha­laszthatatlanná. — A földművelési kormányzatot vezető egyik szempont: nem volt gazdaságos egy-egy ilyen intéz­ményt nagy költségekkel fenntar­tani­ A mosonmagyaróvári osztály például 15—20 végzett mezőgazdát bo­csátott ki évenként a fenntar­tási költség viszont mintegy 2 millió forintot tett ki. Ilyen kis létszámú évfolyamok mellett a tangazdaság, épületek, tanszékek fenntartása a mindnyá­junkat kötelező nemzetgazdasági takarékosság idején nem indokolt. Nem tartottak lépést az ország fejlődésével . A m­ásik ok az volt, hogy a vidéki mezőgazdasági osztályok nem tartottak lépést az ország politikai és gazdasági fejlődé­sével. Most, amikor falvainkban dolgozó parasztságunk jobb jövőjéért meg­indult a kemény harc a kizsák­mányoló kulákság ellen és amikor a nagyüzemi gépesített gazdálko­dási forma révén vezetjük a dol­gozó parasztságot az emberibb élet felé, akkor a legmagasabb fokú mezőgazdasági iskolákból a he­lyes irányú fejlődés helyett egy­más után kaptuk a híreket, hogy ott az ifjúság kerében bomlasztó munka folyik, dzsentri, kulák és klerikális reakció ütötte fel a fe­jét.­­ A debreceni osztályon, példá­ul, a múlt év decemberében fe­gyelmi eljárással kellett hét hall­gatót eltávolítani demokráciaelle­nes és haladásellenes magatartás és cselekmények miatt. A Szabad Föld március 27-i számában meg­döbbentő leleplezést olvashattunk a mosonmagyaróvári osztály ifjú­ságának és tanári kara egy ré­szének magatartásáról . Az összevont budapesti me­­zőgazdasági osztályon a fejlődés vonalán működő, haladó mezőgazdákat képezünk ki és arra csak ilyen szellemű hall­gatóságot veszünk fel.­­ Az összevonásnak oka az is, hogy Budapesten minden tudo­mányszakból az országban legki­válóbb előadó professzor oktathatja a hallgatóságot, míg a vidéki osztá­lyok mindegyikén ezt nem lehetne megvalósítani. A különböző osztá­lyokon más-más szaknak volt ki­váló professzora, ők most a buda­pesti egyesített karon képezhetik tovább ifjúságunkat.­­ A földművelésügyi miniszté­rium intézkedésében komoly sze­repet játszott az a törekvés is, hogy a kevéssé kihasznált és nagy anyagi erőket elhasználó vidéki osztályokat a fejlődő magyar me­zőgazdaság időszerű szükségletei­nek kielégítésére kapcsoljuk be nagylétszámú tanfolyamok szerve­­zésével.­­ A termelőszövetkezeti cso­portok és az állami gazdasá­gok szakemberszükségletét így gyorsabban és jobban ki tud­juk elégíteni. Természetesen, amint azt a földművelési kormányzat rendelete is hangsúlyozza, a vi­déki osztályok összevonása nem végleges. Rövidesen eljön az idő, amikor a magyar mezőgazdaság hatalmasan megnőtt szakember­­igényét csak valamennyi vidéki mezőgazdasági osztály teljes be­népesítésével tudjuk kielégíteni. A munkásság és a dolgozó paraszt­ság gyermekei népesítik be majd ezeket az intézményeket- ők majd a tervszerű, gépesített, nagy­, üzemi gazdálkodás útján halad­nak, meggyőződéssel, lelkesen. Ez az új dolgozó parasztja­­megvalósítani. Az egyik osztályon a gunk felemelkedésének és a szo­cialista társadalom kialakulásának egyedüli útja — fejezte be nyilat­kozatát Bencsik István földműve­lésügyi államtitkár. F­eketénvágókat ítéltek el Borné András budaörsi lakos hat sertést engedély nélkül vágott le, ezért a pestvidéki törvényszék egyévi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak a pestvidéki törvény­szék tárgyalta Kovács József új­pesti lakos feketén vágási ügyét. Kovács két sertés engedély nélküli levágása miatt nyolchónapi bör­tönt és 2000 forint pénzbüntetést kapott Kovács György tóváradi hentest a bíróság öthónapi és 15 napi fog­házbüntetéssel sújtotta. 4 JT». Rnm&n Angéla kiment. Kóbor M. Már­ton úr Palitznak, meg Káknáncay­nak panaszkodott, hogy őt nem egyenrangúként kezelik a társa­ságban. A nyugalmazott főtaná­csos és az igazgató így vigasz­talta: — De kérlek alássan, igazán nem lehet panaszod, a gróf velünk is gorombáskodik. Ebből is látha­tod, mert csak egyenrangúak­kal szokott. Az asztalnál tovább folyt a vita. Egyedül Garas Pista nem hitt a fordulatban: — Túléltük magunkat! Persze, hogy ezt nehéz megérteni, hát még elhinni. Nekem se ment köny­­nyen, de hála istennek, sikerült. Azóta vagyok jókedvű. Én az életben már csak nézőnek tartom magam és igyekszem kitűnően szórakozni, röhögni. Hála nektek, röhögnivalóval állandóan el va­gyok látva. Skorka behozta az első fogást, az orjalevest. A tálból pároló il­lat minden mást kiszorított a han­gulatból. Utána főtt hús követke­zett. Nyeste plébános érkezésekor kijelentette, hogy fájdalom, rossz a gyomra és most úgy evett, hogy csak a füle nem vett részt benne. Angéla nem állta meg megjegyzés nélkül: — Menyus, mit csinálna, ha a gyomrát nem rontotta volna el? — Csak csipegetnék — felelte a plébános —, mert félnék, hogy elrontom. De most már mindegy. Ha rossz, hát legyen egészen az! Az elsőféle sültnél a kántor szó­lásra emelkedett: — Méltóztassék megengedni, hogy az ünnepelt elköltözött ér­demeiről megemlékezzek és mél­tassam is azokat. Ez a disznó a vallásosság mintaképéül szolgál­hatna, mert elmúlásával még e földön megpróbálja számunkra megvalósítani a mennyek orszá­gát. Engedtessék meg nekem, hogy én viszont az ő túlvilági üd­vét szolgáljam. Köztudomású, hogy a disznó, különösen, ha ilyen zsí­ros, bort kíván. És kinek lenne lelke egy halott kívánságát megta­gadni. Nekem nincs. Fogta a hármójuk elé állított li­teres kancsót és tiszteletet éb­resztő egyszerűséggel, egyetlen hajtásra, anélkül, hogy az ádám­csutkája megmoccant volna, fené­kig kiitta. A kántor erről a mu­tatványáról a megye határain túl is híres volt. Most is megtapsol­ták. Skorka az asztalra helyezte a műsor következő számát, a Sza­­kolyi-féle disznótorok eseményét, a citromoskolbászt. Ezt a nem­nélküli ételt mindenki utálta, de tekintettel arra, hogy a háziasz­­szony büszke volt erre a készít­ményére, Zemplén megye egész úri társadalma úgy tett, mintha ünnepet jelentene számára az egész vacsorát elrontó kotyvalék. Nyeste pohárral a kezében fel­­emelkedett, hogy a kolbászt di­csőítse, Szakolyiné azonban le­intette: — Menyus, inkább egyék,, mint beszéljen. Azt jobban tud. A vacsora a végefelé közele­dett, közben egyik demizson a másik után ürült. Dezsőké félre­vonta az anyját és megmondta neki, hogy most már utána kell néznie, miért nem jönnek Sáro­­siék. El is indult hozzájuk. A hangulat a tettőpontja felé köze­ledett és Angéla a kipirosodott arcú Kleipsorgéhef el fordult: ■— Maga még adós nekünk egy kis lelkivígasszal. — Úgy van! Úgy van! — kiabál­ták a többiek. A papot, meg a kántort fel kel­lett világosítani, hogy az őrnagy és Magyarósy nyugatról jöttek, eredeti híreik vannak arról, hogy a fordulat mikor következik be és erről akarnak hallani tőlük. Kleinsorge végre engedett az unszolásnak és mesélni kezdett: — Az események oly közel van­nak, hogy akik nyugatra menekül­tek, már be is csomagoltak, hogy késedelem nélkül hazaindulhassa­nak. Ne lepődjenek meg — mondta egyenesen Angélához in­tézve a szavait, mert benne látta azt, aki inkább hajlandó adakozni a haza minden áldozatot elbíró ol­tárán —, ne lepődjenek meg, ha az 1947-es esztendő úgy kezdődik, hogy a birtok újra a maguké. Mi, úgy veszem, hogy a jelenlevők mind úri becsületszavukat adták, hallgatnak arról, amit most el­árulok, mi azért jöttünk, minket azért küldtek haza, hogy előké­szítsük az uralom átvételét Ugyanis, aki volt katona, tudja, hogy az ilyesmi nem könnyű, nem egyszerű. Ez a nép meg van fer­tőzve a szabadság gondolatával és kitelik tőle, hogy fegyverrel is ellentállna. Nem csak mi kaptuk azt a parancsot, hogy keressük fel a nemzethű, magyar urakat, hogy a vidékükön az uralomátvé­telkor a rendet minden eszközzel fentartsuk, nagyon sok bajtársam jött haza ezzel a paranccsal. Eb­ben a pillanatban sok vidéki kas­télyban folyik erről szó, tanácsko­zás. Garas Pista szívből kacagott: — Mesedélután, őrnagy úr, mese­délután? Kleinsorge alaposan megtanulta a szerepét. Szigorú arccal felállt, egy pillanatig mereven Garasra nézett, azután fojtott hangon kö­zölte: — Remélem, rövidesen elégtételt vehetek! (Folytatjuk. 34 pécsi bányász kapott élmunkás-kitü­ntetést Biró Mihály, a Szakszervezeti Tanács kiküldötte átadta a pécsi MESzHARt-bányák 34 bányászának az élmunkás-kitüntetéseket. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a mun­kaverseny több termelést eredmé­nyez, a többtermelés pedig emeli az életszínvonalat Az új élmunkások nevében Mid­ler János mondott köszönetet. Hivatalos adatok az Egyesült Államok egészségügyi helyzetéről Az Egyesült Államok szociális biztosítási intézetének január hó­ban közzétett adatai alaposan rá­cáfolnak az amerikai hírverés állí­tására, hogy „az amerikai nemzet­­ a világ legegészségesebb nem­zete“. Az adatok szerint az Egyesült Államokban 25 millió ember szen­ved krónikus betegségekben, első­sorban a legszegényebb réteg. Nyolcmillió amerikai idegbajos és évente 150.000 ember hal meg tüdő­­bajban. A háború alatt az Egyesült Államok hadseregében ötmillió olyan katona szolgált, aki más­különben katonai szolgálatra al­kalmatlannak minősült volna. Kö­zülük kétmillió idegbajos volt, 1947-ben a vérbajjal fertőzött be­tegek száma 18 százalékkal maga­sabb volt, mint az előző évben. (MTI) PARTÉIÉT­ ­­KAGY-BUDAPEST Pártnapok Március 25-én, pénteken, este 7 óra­kor a IX. kerületi szervezet pártnap­ján (Mester­ u. 5.) Rózsa Tibor tart előadást. Április 10-től nyári időszámítás A nemrégen megtartott mon­­treuxi nemzetközi vasúti értekezle­ten az érdekelt középeurópai álla­mok megállapodtak a nyári idő­számítás bevezetésének időpontjá­ban.­­ A megállapodás alapján Ma­gyarországon a nyári időszámítás ez év április 10-én lép életbe. Esze­rint április 9-ről 10-re virradó éj­jel hajnali 2 órakor egy órával előre, vagyis 3 órára kell igazítani az órákat 9 millió forint megtakarítás a Sörgyárak NV üzemeiben A Drehert, a Kőbányai Polgári Serfőzőt és az Export Magyar Ma­látagyárat Kőbányai Sörgyárak NV néven egyesítik. Ezentúl az Export Magyar Maláta nem sört állít elő, hanem kizárólag annak alapanyagát, a sörmalátát. A má­sik két gyár elsősorban sört gyárt, azonban sörmaláta gyártá­sára is berendezkedik, mert így tekintélyes mennyiségű sörmalátát tudunk külföldre szállítani. Bel­gium, Svédország, Olaszország, Svájc és Ausztria felé irányul ki­vitelünk. A Sörgyárak NV meg akarja szüntetni az idényszerű termelést, hogy a gyárak egész évben való foglalkoztatásával csökkentse az önköltséget. A Polgári Sör üzeme korszerűbb, ezért azt a megoldást találták legjobbnak, hogy az egész évi sörtermelést ebben az üzem­ben főzik le, azután a lefőzött sör egy részét földalatti csövön vezetik a Dreher-gyárba. Az utó­érlelés és palackozás már mind­két gyárban történik. A sört tehát ősztől kezdve jobb és korszerűbb üzemben termelik, ez az önköltség lényeges csökken­tését teszi lehetővé. Az ebből eredő megtakarítást mintegy 9 mllló forintra becsülik. Ősszel 1000 újabb munkás- és parasztdfjú kerül a Műszaki Főiskolára Az ipari szakoktatás átszervezé­séről Huszár Gyula, az iparügyi minisztérium szakoktatási főosztá­lyának vezetője a következőket mondotta: " Ipari termelésünket a három­éves terv során oly nagy mérték­ben fokoztuk, hogy lényegében nemcsak eltűnt a munkaerőfeles­leg, hanem egyes területeken máris munkaerőhiány mutat­kozik. Az ötéves terv során még nagyobb lesz a munkaerőszükséglet. Rákosi Mátyás 300.000 új szakmunkás be­állítását tűzte ki célul.­­ Az iskolák és tanfolyamok anya­­gát a legkiválóbb műszaki szak­emberek bevonásával korszerűen átdolgozzuk és ezt hathónapos munkatervünkben szeptember 1-ig megvalósítjuk. Szeptember 1-e után megkezd­jük ötéves ipari szakoktatási tervünket. — A Gamma, a Standard és az Állami Fonoda iparostanulóottho­nai még ebben a hónapban meg­nyílnak. Május 1-én megnyitjuk a csepeli WM-gyár 200 személyes tanműhelyét. Ugyancsak ez évben megnyílnak az ózdi, diósgyőri és a budapesti MÁVAG tanműhelyei. Most 500 új szakmunkásképző-tan­folyamunk működik. Ez év őszén a műszaki főiskolán, amelynek máris több mint 2200 hallgatója van, ismét 1000 munkás kezdi meg tanulmányait. A főis­kola vizsgájára esti tanfolyamokon készítik elő őket.­­ Különösen a szegényparaszt­ság gyermekei fordulnak nagy lelkesedéssel az ipartanulás felé. A parasztifjúságot főként a nehéz­ipar érdekli. A váci öntőipari is­kola növendékeinek jórésze tiszán­túli szegényparasztok gyermeke. A szegényparasztok gyermekeinek természetesen az ifjúmunkásokkal egyenlő lehetőséget biztosítunk a tanulásban. — Orosházán megkezdik a há­roméves terv keretében az Alföld legkorszerűbb vágóhídjának építé­sét. Ugyancsak a hároméves terv keretében megkezdték az orosháza­­makói út és az aranyéri csatorna építését.­­ Mindszent képviselőtestülete elhatározta, hogy kizárja a község piacáról a vidéki baromfikereske­dőket és tojásspekulánsokat. Vá­sárlásokat csak a földművesszövet­kezet végezhet. A határozatot jog­erőre emelés végett a megyei kis­­gyűlés elé" terjesztették. SzIBI Szó A szerkesztésért felelős: DARVAS JÓZSEF főszerkesztő. Kiadja SARLÓ LAPKIADÓ & F *. Felelős kiadó KISSLND MIKLÓS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky-út 78 szám Telefon 420—777 Légrády Testvérek Rt. nyomdája Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky-út 78. szám. A nyomásért felel: Agárdi Károly igazgató. — Előfizetés: 1 évre 45 Ft. Postatakarékpénzt. csekkszámla: MTI

Next