Szabad Szó, 1949. április-június (51. évfolyam, 76-149. szám)

1949-04-30 / 99. szám

■ araEO FILLÉR SZOMBAT, 194? A^rlfls 50. «p A dél kínai Hangcsou-ig ft 1 É¥f°lYAM' ft 1 \ tört előre ^néphadsereg ||g» 1 fW fjl •‘■Tk fi §T\ * fWk dlk, ^ A fásítás termővé teszi a sziket %fll| f K ® B 1E / 1|| S |j| tflBk f • | 113 község kap pénzt i ip? A K-1E' / fej fK fj§f \ Mi, kaPr^LavinVa [| ||j| jj ‘ £j|f­ elleljük a Népfront falolifáját a DéFOSz felhívása t­etszőgazdasági mnkavállalóikhoz Az arató-, cséplő- és részesmunkásokra külön munkabérrendelet jelenik meg A közelmúltban jelent meg a magángazdaságra vonatkozó i munka­­érhatározat. A m munkabérhatározat nem tartalmazna az aratásra és sértésre, valamint más egyéb mezőgazdsági részesmm­unkákra vonat­ozó feltételeket. Az idevonatkozó tárgyalások most vannak folyamat­ban és 10 napon belül az aratás és cséplés, valamint különböző mező­­azdasági munkákra vonatkozó részes­ munkák munkafeltételei a hiva­­alos lapban meg fognak jelenni, hogy megindulhasson az aratási és seprési bérszerződések megkötése. A rendelet ugyanakkor tartalmazni fgja a mezőgazdaság egyes ágaira kiterjedő részes­ munkaszerződés eltételeit is. ­ Trum­an nyilatkozata I Viante és Jesupp tanácskozásairól Washington, április 29. Mint a Reuter-iroda jelenti, Truman elnök csütörtöki sajtó­­ér­tekezleetén kijelentette: Véleménye szerint a szovjet kormányt jóhiszemű szándék vezeti­ a jelenleg folyamatban lévő meg­b­­cs­éléseken. Ismeretes, hogy Malik, a Szovjetunió megbízottja és J­­lesupp amerikai megbízott néhány napja megbeszéléseket­olytat a berlini kérdésben. «­i.uuvy Y’­4 párisi békekongresszus vitágvisszhangja Páriából jelentik. A francia vi­­ek lakossága nagygyűléseken hall­atja meg a párisi békekongresz­­zusról szóló beszámolókat. Lille­­en, Ruenban, Marseilleben és Lyonban nagy béketüntetések vol­­ak. A béke és a szabadság harcosai evelet intéztek az amerikai sze­nátus tagjaihoz .A mozgalom feb­­uárban tartott értekezlete óta 85 ■ái­ megye 1305 községében alakí­­ott tanácsot — mondja a levél —, a mozgalom jelentőségére rámu­­at, hogy a francia belügyminisz­­er hatóságaitól hetenként kér je­­entést a mozgalom tevékenységé­ről. A francia nép sohasem fogja az Atlanti Egyezményt a maga­­ számára kötelezőnek tartani. El­lenállunk minden olyan kormány­nak, amely szovjetellenes háború­ba akarná rántani a francia né­pet. A szabadság és béke harcosai valamennyien barátjai az ameri­kai népnek­ Ezért remélik, hogy szenátor úrnál az ünnepélyes fi­gyelmeztetés szavai meghallgatásra találnak.“ Orlov, a moszkvai rádió hírma­gyarázója foglalkozott azzal a je­lenséggel, hogy a francia katolikus főpapság az imperialista háborús osztrák táborába szegődik. Lille püspöke pásztorlevélben hívta fel híveit, hogy ne támogassák a pá­risi békekongresszust. Főpapok a Vatikán utasítására nyíltan szem­behelyezkedtek a francia anyaor­szág és a Francia Unió népei nagy többségének a béke biztosítására irányuló akaratával. Ezeknek a reakciós főpapoknak üzen hadat a párisi kongresszuson résztvett ka­tolikus és protestáns egyházi veze­tők kiáltványa a világ kereszté­nyeihez. A SAdove Novini vezércikkében­ megállapítja, hogy a párisi kon-­ gresszuson egymás mellett foglal­­ tak felekezetnélküliek, szocialisták,­ sőt az angol munkáspártok képvi-­ selői, a katolikus pártok és a ha-­ ladó demokraták küldöttei. A béke B arcvonala ma összehasonlíthatat­­­lanul nagyobb és erősebb, mint a a háború előtt. Élén halad a Szov-­­jetunió, s a szocializmus 200 milliós­ lakosú országa. 1 „A Mindszenty-ü­gy nem alkalmas as feksz-e!oUi megvitatásra" — ismeri be a liberális Manchester Guardian London, április 29. A liberális Manchester Guardian vezércikke írja: Mindszenty és a polgár lelkészek pere nem olyan ügyek, amelyek alkalmasak az ENSz előtti megvitatásra. Az ENSz célja a viszályok elsimítása, nem pedig elmérgesítése. Ezenkívül nem kívánatos, hogy a nemzetek olyan ügyekben elvódjanak, amelyekben megoldást lehetne találni. Ilyen taktika — folytatja a cikk — az ENSz-t nem arra használja fel, h­ így közelebb hozza egymáshoz a népeket, hanem ellenkezőleg: nö­­veli az ellentéteket köztük. Rákosi Mátyás javaslatára­­a kormány mentesítette a középparasztságot i­s a mezőgazdaságfejlesztő járulék alól . Dobi István miniszterelnök el­nökletével a kormány péntek reg­gel minisztertanácsot tartott. Rákosi Mátyás napirend előtt óriási jelentőségű javaslatot tett arra vonatkozóan hogy a mezőgaz­daságfejlesztési járulék fizetésére kötelezettek körét változtassák meg. A fennálló rendelet értelmében ugyanis a 15 holdnál nagyobb föld­területtel rendelkezők mezőgazda­­sági járulékot tartoznak fizetni. A középparasztság sérelmezi azt, hogy így részben a középparasztságra is­­ vonatkozik az az adó, amelyet a­­ kormány abból a célból vetett ki, hogy a kulákságot kötelezze anyagi hozzájárulásra a mezőgazdasági be­ruházások fedezéséhez. Éppen ezért Rákosi Mátyás javasolta, hogy 1949 január hó 1-től kezdődőleg mezőgazdaságfejlesztési járulé­kot ne legyen köteles fizetni az a gazdálkodó, akinek tény­leges műveléssel hasznosított földbirtokterülete 15 katasztrál­i­is holdnál nagyobb ,kataszteri tiszta jövedelme 159 koronánál több, de a 25 katasztrális hol­a­dat és a 350 korona kataszteri tiszta jövedelmet nem haladja meg. A minisztertanács Rákosi Mátyás javaslatát egyhangúan elfogadta s elhatározta a megfelelő rendelet haladéktalan kiadását. Kormá­nyunk ezzel az elhatározással is­mét bebizonyította, hogy népi demokráciánkban a kö­­zépparasztság a munkásság és a kisparasztsá­g barátja és szö­vetségese. A középparasztság sorsa, boldo­gulása ugyanúgy szív­ügye demo­kratikus kormányunknak, amint a többi dolgozó boldogulásának elő­segítése. A mezőgazdaságfejlesztési járu­lék fizetése a nagygazdák köteles­sége. A dolgozó középparasztok­­­nak semmi köze az ő boldogulásu­nkat is veszélyeztető nagygazdák­hoz, tehát nem vonatkozhatnak rá­juk a nagygazdákra kirótt terhek sem.­­ A minisztertanács mostani dön­tése félreérthetetlenül bizonyítja, hogy demokratikus kormányunk a középparasztokat a többi dolgozó­­i­val együtt segíti és támogatja. Nem kétséges, hogy a középparasztság megérti népi demokráciánk segítő­készségét és a jövőben még szilár­dabban küzd, szoros szövetségben a többi dolgozókkal, Rákosi Má­tyás vezette Népfrontban, építő­­terveink és békeprogramunk sike­réért, mert ez a siker a közép­parasztság boldogabb jövőjét is biztosítja. ­ Perkáta példát sísssáísz: Másm f előtt befejezték a tavaszi vetési Dolgozó parasztságunk pontosan teljesíti a tavaszi szántás-vetési munkálatokat és mindenütt terv­szerűen, az előirányzatnak megfe­lelően féljük a tavaszi munka. Perkáta község most jelentette a DéFOSz központnak, hogy a tavaszi szántás­ vetési mun­kálatokat a községben április 37-én befejezték. Ez azt jelenti, hogy két héttel a kitűzött idő előtt teljesítette a tervet Perkáta község parasztsága. Perkátán 16 dűlőben 720 dolgozó paraszt dolgozik versenyben azért, hogy ebben az évben is méltóak legyenek a ,,mintaközség“ név vi­selésére. Perkáta 1948-ban az elért versenyeredmények alapján lett mintaközséggé és, mint írják: „az­zal, hogy az 1949-es gazdasági év­ben a tavaszi szántás­ vetési mun­kálatokat a határidő­ előtt két hét­tel­ teljesítettük, bebizonyítottuk, hogy községünk büszke a minta­­község kitüntetésre.“ — Falunk lakói — írja jelenté­sében B. Nagy Lajos DéFOSz el­nök — bebizonyították, hogy büszkén, örömmel építik a de­mokráciát, dolgoznak a béke megvédéséért. Május elsejére mindent elvetet­tünk, elültettünk­ Vetéseink szépen fejlődnek, biztató ígéretet nyújta­nak, örömmel ünnepeljük május elsején az eddigi eredményeinket, az egész falu népe hitet tesz jö­vőnk építése, az ötéves terv mel­lett. Megjutalmazzák a többgyermekes dolgozó anyákat A külügyminiszter előterjeszté­sére rendelettervezetet fogadott el a kormány a külügyi szaktanfolya­mok szervezéséről. A rendelet biz­tosítja azt, "hogy elsősorban az ipari munkás és dolgozó paraszti származású ifjak külügyi szaktan­­folyamot végezzenek és biztosítja azt is, hogy ak­i a szaktanfolyamot az átlagánál jobb eredménnyel végzi el, a kezdő fizetési osztály­nál magasabb fizetési osztályba történő kinevezéssel kezdhessék meg külügyi mű­ködésüket. A pénzügyminiszter előterejszté­­sére­­elrendelte a minisztertanács a rizstermelést előmozdító hozzá­járulás törlését, illetve mérséklé­sét olyan termelőknél, akiknek terméseredménye még a termelési költségeket sem fedezi. Vonatkozik ez olyan rizstermelőkre, akiknek élethivatásuk a földművelés, az általuk hasznosított ingatlan terü­lete a 25 katasztrális holdat, a ka­taszteri tiszta jövedelem pedig a 350 koronát nem haladja meg. A népjóléti miniszter előterjesz­tésére a minisztertanács több ren­delettervezetet fogadott el. Elren­delte a 75 százalékos hadi-, vagy háborús polgári rokkantaknak, illetve az ilyenek özvegyének, amennyiben a 60-ik életévét betöl­tötte, a rendszeres hadigondozási pénzellátáson felül öregségi pót­lékban való részesítését is. A ren­delkezés május első napján lép ha­tályba. At monopolisták versengése hú­zódik meg. Hozzájárult a minisztertanács ahhoz, hogy a Kisipari Termelő Szövetkezet tagjai részére az ön­kéntes társadalombiztosítás ugyan­csak május 1-től kezdve lehetővé váljék. Eddig a szövetkezeti ta­gokra súlyos hátrányt jelentett a társadalombiztosítás hiánya. Ki­mondotta a minisztertanács, hogy a szegény betegek részére a jö­vőben ingyenes gyógyfürdő­kezelés is elrendelhető. Végül a népjóléti miniszter elő­terjesztésére a kormány a több­­gyermekes dolgozó magyar anyái iránti megbecsülésből elhatározta azoknak az anyáknak a megjutal­­mazását, akik nemcsak munkájuk­kal, hanem nehéz szociális körül­mények ellenére nagy áldozatok árán gyermekeik tanításával is hozzájárulnak a szociális társadalmi rend építéséhez.

Next