Szabad Szó, 1950. január-március (52. évfolyam, 1-76. szám)

1950-01-21 / 18. szám

ből. Párhuzamosa­n felolvasásokat tartanak és fi­lmákat mutatnak be Lenin életéről. PARISBÓL jelentik: Nagyszabású, ünnepélyes tömeg­gyűlésen hódol Paris népe Lenin emlékének. A Francia Kom­­munista Párt szajramegyei szer­vezete pénteken este rendezte meg. Marcel Cachin, a Kom­munista Párt Politikai Bizott­sága tagjának, ez Humanité fő­­szerkesztőjének elnöklete alatt a párisi Mutualités-palotában a Le­ni­­n-emlékünnepet. A nagy befogadóképességű palota dísztermében Jacques Duclos, a Kommunista Párt..titkára hatalmas beszédben méltatta Lenin világtör­ténelmi fordulatot jelentő mun­kásságát. .Aragon­­Majakovszkijnak költeményét szavalta el. Az ünnepi est, műsorán munkászemkarok és t­í­i munkás-dalárdák szerepeltek. Be­mutatták a ,­Harmadik csapás“' című szovjet filmet. Az Humanité pénteki száma Le­nin nagyméretű arcképével a cím­lapon jelent meg. TIRANÁBÓL jelentik: Lenin halálának 26. évfordulója alkalmából országszerte emlékülé­seket rendeztek. Tiranában pénte­ken este ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Belisova, az Albán Mun­káspárt Központi Vezetősége poli­tikai bizottságának tagja mondott emlékbeszédet. Emléküléseket­ ren­deztek ezenkívül a® ország min­den városában, minden termelési központban, valamint kultúrott­­honban Vladimir Iljics Lenin, a nemzetközi proletariátus nagy ve­zére életének és­­tevékenységének méltatására. A német Nemzeti Front tiltakozik a berlini kihívás ellen­ ­s Berlinből- jelentik. Az ADN je­lentése­ szerint a Német Demokrr­­atikus Köztársaság népi kamarája pénteki, kilencedik, teljes ülésén Brugssh képviselő a napirend előtti felolvasta a Nemzeeti Front berlini szervezete elnökségének tiltakozá­sát a nyugatberlini rendőrség pro­vokatív támadása miatt, amelyet az állami vasútigazgatóság berlini épülete­­l­ent követtek el. A provokáció kétségtelen céljai– ala­pítja meg a tiltakozó nyilatko­­­zat — Berlin és Németország szét­­darabolásának súlyosbítása. A német államvasutak berlini szék­házának rendőri megroha­nása két­ségkívül az amerikai övezet pa­­racsnokának intézkedésére történt és újabb megszegését jelenti a vasút forgalomra vona­tkozó­ négy­hatalmi egyezménynek. A népi kamara öthangú hatá­rozattal csatlakozott a Nemzeti Front bizottságának tiltakozásához. Az antwerpeni kikötőmunkások megtagadták az amerikai hadian­yag kirakását Az antwerpeni kikötőmunkások akcióbizottsága felhívással fordult a­­belga­ kikötők munkásaihoz,­­hogy ne rakják ki az amerikai fegy­ver­szállí­tólányokkal érkező ha­­­jósort. A felhívás kiemeli, hogy az antwerpeni kikötőm­unkások kö­vetik egykori sz­aktársaik dicső pél­dáját, akik 1920-ban megtagadták a szovjetoroszországi katonai köz­belépésre szánt fegyverszállítmá­­­nyok kirakását. .Az antwerpeni ki­kötőmunkások franciaországi és ola­szországi munkástestvéreik pél­dáját követve, nem kívánnak részt­­ venni a harmadik világháború elő­készítésében, nem működnek közre a halálhúzó fegyverek kirakásá­ban. A felhívás hangoztatja, hogy a mai naptól kezdve az antwerpeni kikötő munkásai a békéért folyta­­tott harc első soraiban állanak. A belgrádi fasiszta klikk leletezése erősíti a béketábort Bukarestből jelentik. A Scanteia, a Román Munkáspárt központi lapja a Tito-klkk leleplezésének eredményeit ismerteti. — Rajk és bandájának, valamint Rosztov és cinkosainak leleplezése serpp — írja a lap —, teljes fény s­erült 'arra a­­ szoros­­együtt­műkö­désre, amely a belgrádi gyilkosok és kémek' »klikkje, valamint az óceánon' inneni ’és túli reakciós imperialisták­ között áll fenn. A budapesti ■ és a szófiai per során minden kétséget kizáróan bebizo­nyosodott, hogy Tito kém- és gyilkosbandája már régen áll az angol-ame­­rikai imperializmus politikájá­nak szolgálatában. Jugoszláviát imperialista kém- és fasiszta propagandaközponttá­ vál­toztatták át és az országot a Szov­­jeunió és a népi demokráciák el­len­ indítandó katonai hadászati­­támponttá építették ki. A belgrádi ,aljas klikk, Titoval az élén, telje­sen leleplezte magát és a jugoszláv nép előtt, mint áruló áll, amely gyalázatos eszköze lett az imperia­lizmusnak a béke, a demokrácia és a szocializmus erői ellen.­­ A belgrádi fasiszta kormány tagjai most igyekeznek a városok­ban, és falun kifejtett bűnös ka­pitalista politikájukat demagóg módjára a „szocializmus építésé­nek“ álarcába bújtatni. Ezt a demagóg törekvést minden erejükből támogatják az angol­szász imperialisták, akiknek na­gyon malmára hajtja a vizet, ha belgrádi ügynökeiket marxisták­nak és kommunistáknak tüntethe­tik fel, mert azt remélik, hogy így még eredményesebben végezhetik gyalázatos küldetésüket, amellyel az angolszász imperialisták őket felruházták. 2 SypSzo­ ­■s • • * Az alábbi kis riportot //' Isi . / / . f . tor, hogy már többízbent Edouard Storace, a ,.Mun- TÍ'övO’fft' KíH-ÍW> i\CktO-k7-C4- _ kitüntették. Lien-Jon-Pao* kásélet" című f­rancia heti- n egyízben kilenc napig ül-* lap munkatársa írta az a három hős katonát, dennap hallatlan bátor- dözte az ellenséget, mim-f Humanité» oviiméra ~ Zöldes-barna zubbenyu- Sággal küzdött és zászló- den nap 60 kilométer utat* ” ' ' • kon több kitüntetés csíl- aljéval legendás hőstette­­tett meg, vállán egy go-t Harman voltak. A le- \0g0^_ Nevük: Kua-Ti- két hajtott végre. Ez a lyószórót és három puskát* gendás 8. hadseregg­el- Lien-Jon-Pao és rendkívüli kommunista cipelt. * zászlóaljának, a Dicsőség- li-Csü, katona hatszor sebesült Li-Csu még fiatalabb,a zászlóaljnak három hőse. Kua-Ti-Fan jobbkeze­ meg, de sohasem akarta de ő is Lien-Jon-Pao­ A népi forradalmi bízott­ fejét 1940-ben Csangkaj- otthagyni harcoló baj- nyomdokain jár. Egy-* ság hadműveleti osztályú- sek egy zsoldoskatonája társait. Mint élgránátos ízben* egyedül támadott- nak főnöke, Li-Tao tábor- karddal lefutgta. Kua-Ti­ néhány hónappal ezelőtt még egy ellenséges erő-* nek Csu-teh főparancs- Fan­akozu­l a 41­00 lövész zászlóaljának minden csa* ditményt. Rávetette ma-* no Jenát tett látogatása sok közül való, aki húsz év­ tájában résztvett. Tien- ch­it az első Csangkajsek-t rám tanácsolta, hogy Iá- vel ezelőtt a Néphadsereg csinnél, Peking és Sang- katonára, egy csapással! fogassam meg a Dicsőség- magját jelentette, azét a háj előtt kitüntette ma- leütötte, elvette tőle pus-i zászlóaljat. Ezekben a na- Néphadseregét, amelynek gát vitézségével, Kua-Ti- Icáját és kilenc Kuomw ! pókban a zászlóalj a pe- ma négymillió katonája Fant társai „nemzeti hős- rang-katonát foglyul-­ kinyi terület biztonsági van. Kua-Ti-Fan részt- nek" nevezik. ejtett. Ennek az ‘erődít­ő hadseregéhez tartozik. Né­­vett a „Hosszú Menet- A mellette álló két fiatal­ mén­ynek az elfoglalása, hány nap múlva már e­ben", amely talán Kína ert­bér ugyanolyan vágású , lehetővé tette a zászlóalj a nagyszerű fiúk között történetének a jegrend- katona, mint Kua-Ti-Fan számára, hogy megnyerje, voltam, akik mindnyájan kiválibb hőskölteménye. Lien-Jan-Pao gránátos, a csatát­ önként jelentkeztek, hogy Kua-Ti-Fan hónapokon át Li-Csu vedig néppárton. A kínai népfelszabadítói harcoljanak Kína felsza- — délről észak felé Lien-Jen-Fao csak 2.1 hadsereg csodálatos tize-i hódításáért.. Li-Pia zászló- - síkságokon, folyókon és esztendős. Parancsnoka lágcre hasonló legendás t­aliparancsnok mutatta bi hegységeken,kell á-­tnni­, vétj ■iHgndpifá, olyan bel­ hőstettekből Áll. : f Kernstok Károly emlékkiállítás A magyar realista festőművészet egyik haladó, szellemű képviselője Kernstok Károly. .Műveiből a Pol­gármesteri Népművelődési­ Ügyész, tály rendezett kiállítást (Rákóczi­ út 30.). Több évtizedes művészi munkás­sága alatt az „izmusok“ hatására néha ugyan ingadozott, de ösztönös igazságszeretete mindig visszavezette a helyes útra. A kiállításon­ termé­­keny művészetének csak kis részét láthatjuk, de elegendőt ahhoz, hogy teljes képünk legyen festői és tár­sadalmi magatartásáról. Mint kora haladó polgári művé­szet, ő is meglátta a munkások, pa­­rasztok nyomorúságos életét. Pátosz nélkül, de szenvedélyesen, mély ve­le érzéssel festi meg­ a munkából hazatérő zselléreket, mosónőket, ara­tókat. Legszívesebben a faluhoz for­­dul témáért. A napsütés, levegő és fény szinte elmaradhatatlan kellé­kei festészetének. Gyakran fordul az aktfestéshez, ilyenkor főként az em­beri test, a mozgás érdekli, mint például a „Lovasok“ című képéhez készült­ vázlatainál, vagy a „Ziva­­tar“-nál. Művészetét azonban nem az ilyen képek jellemzik. Sokkal in­kább azok, melyekkel­­ az embert reális környezetében ábrázolja. Meg­­kapó, színes, képe a „Kali a torná­con“, vagy „Lányok a tornácon" Mindkettő derűs, napsütéses, i telve életörömmel. Sok tájképet festett. Néhány je­lentős nagyméretű képe mellett (,,Diószedők“, „Szoptató anya“, „Zi­vatar“, „Munkából“), több önarckép és vázlat szerepel a kiállításon. (szemes) ­ Cseh lap a budapesti Eladott menyasszonyról Prágából jelentik: ’ A „Mlada Fronts“, a csehszlovák ifjúsági szö­vetség lapja részletesen beszámol „Az eladott menyasszony‘‘ budapesti felújításáról. A cikkíró a legnagyobb elismerés hangján méltatja’, az elő­adást­ különösen kiemeli Osváth Jú­lia, Simándy József és Maleczky Osz­kár alakítását. Hangsúlyozza, hogy az Operaház zenekara, amelyet Ja­­roslav Krombholc, a prágai Nemzeti Színház karmestere tanított be és vezényelt, tökéletesen visszaadta Smetana zenéjének minden művészi és nemzeti jellegzetességét. . Végül azt a gondolatot­­veti fel, hogy a­ Magyar Állami Operaház, nagyszerű együttesének Prágában js, be , kel­lene mutatnia „AZ eladott menyasz­­szony“-t. A képzőművészek bevonásával anké­­tot rendeztek a népművelési miniszté­riumban, ahol a dokumentfilmgyártás részéről felvetették a „Dolgozó nép a magyar képzőművészetben“ című rövid­film készítésének tervét. Az ott elhang­zott hozzászólások és a művészek­­véle­ményének egybevetésével szándékoznak elkészíteni a filmet. Remek, új színes szovjet doku­­mentfilmek hirdetik a szovjet doku­­mentfilmművészet erejét. Rövidesen bemutatják a, „Dnyeper“, „Kiev“, „Észak,Bukovina“­, a „Fekete-tengery szovjet partvidéke“, „Nádas“ című szovjet filmeket. -A­Rövidesen megindul a „Csillagok“ című film forgatása a szovjet film­stúdiókban. A forgatókönyvet Kornyl­­csuk ukrán író és dramaturg írta. A Szovjetunióban a tanulás becsület és dicsőség dolga Petrovszkij professzor elmondta, hogyan tanulnak a szovjet egyetemeken Petrovszkij sebészprofesszor, a Költői Anna-kórház vezető főorvo­sa, a III- sebészeti klinika igazga­tója, ismertette a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt, hogyan ta­nulnak és hogyan készülnek a vizs­gára­ a szovjet fiatalok. Elmondotta a professzor, hogy a Szovjetunióban az egyetemi hall­gatók tanulókörökben dolgoznak. A tanulókörök között verseny folyik a jobb­­anulási eredmény eléré­séért. Aki jobban szeret egyénileg tanulni, sz egyedül tanul, de a kö­zös tanulás igen elterjedt módszer a Szovjetunióban, főleg a kollár­giumban lakó diákok között. — A Pártnak, a­ Komszomolnak és a szakszervezeteknek — mondotta —, minden tanulókörben van meg­bízottja s ezeken keresztül állandó figyelemmel kísérik a­­ hallgatók munkáját. Fegyelmezetlenség, vagy rossz ta­nulmányi előmenetel esetén a meg­felelő szervezet behívja a megbí­zottakat és azok beszámolnak a hi­bák okairól­ A szervezetek vezetői megfelelő útmuta­tással segítik­­ a bizalmiak munkáját, hogy a ta­nulókörben a hibákat kijavíttas­sák. Minden egyetemen van könyves­bolt, ezekre azért van szükség, m­ert előfordul, hogy az utcai ke­reskedésekben népi lehet hozzájut­ni egyes, tankönyvekhez, bár nagy példányszámban jelennek meg.­­ A kiváló hallgatóknak nagy a népszerűségük , s a legjobb diákok arcképeit az egyetemen kifüggesz­tik. A professzorok és a tansze­­mélyzet a­­vizsgák előkészítésekor és a vizsgák alatt mindenben a hallgatók segítségére vannak. A tanársegédek a hallgatók­kal rendszeresen konzultálnak a vizsgák idején.­­Ismertetik az anyagnak azt a ré­szét, amelyet az előadások során esetleg nem értettek meg, vagy amelyből nem tudtak k­ellően fel­készülni. Fontos esetben maga a professzor konzultál a hallgatókkal. A vizsgákra való felkészülés tervszerű, módon történik.. Az elő­adások és a gyakorlatok tematiká­ját előre kiadják. A vizsgák igen komolyak és szigorú követelményt támasz­tanak a hallgatók tudásával szemben. Ha a feleletek alapján a professzor nem tudja, határozottan eldönteni, milyen osztályzatot adjon a diák­nak, akkor későbbi időpontban megismétlik a vizsgát. — Az utóbbi időkben — mon­dotta Petrovszkij ■ professzor — a vizsgák színvonala különösen meg­javult.­­­ A sz­ovjet társadalom nagy érdeklődést tanúsít a vizsgák ered­ménye iránt, de nem csinálnak ünnepélyeket a vizsgák alkalmá­val, mert úgy tartják, hogy a■ diák­nak éppúgy mindennapi munkája a tanulás, mint­ ahogy a különböző szakmákban, dolgozóknak is meg­van a napi munkájuk. A Szovjet­unióban éppezt ezért a tanulás be­csület és dicsőség dolga. A diákok ezzel tisztában vannak s eszerint készülnek vizsgájukra — fejezte be nyilatkozatát Petrovszkij sebész­professzor. A szövetkezetek fejlődése Albániában Albániában a felszabadulás után 1945-ben­ alakult meg az első­ fo­gyasztási szövetkezet. A fogyasz­tási szövetkezeteket a 48-as év so­rán beszerző és értékesítő szövetke­zetekké alakították át, amelyek igen gyorsan fejlődtek. 1948 végére már 378 ilyen szövetkezet műkö­dött az országban s a falusi lakos­­ság 75 százaléka tagja volt ezeknek a szövetkezeteknek. , A szövetkezetek egységes irányí­tására körzeti szövetségek­ alakul­tak s 32 ilyen szövetség irányí­totta munkájukat"- A fogyasztási s szövetkezetek mellett a termelőszö­vetkezetek is szépen fejlődnek Albá­niában. 1946-ban alakult­ az első t­ermelőszöve­tkezet. 1948-ban 58-ra szaporodott a számuk és 13.700 hold területen dolgoztak. , J'-JV Ez igen jelentős szám, tekintetbe véve azt, hogy Albánia 1948-ban 540.000 kataszteri hold szántóterü­lettel rendelkezett. A felszabadulás előtt az albán mezőgazdaság igen elmaradott volt s még csak nem is ismerték a mezőgazdasági gépeket. Jelenleg már 300 teáskor, körülbe­lül 350 aratógép és sok­ más mező­­gazdasági gép könnyíti meg az al­­bán szövetkezeti parasztok mun­káját. Leningrádi tudósok a sarkvidéki népek életéről északi népekről szóló irodalom sok új tudományos művel gazdagodott. Nyikola­j Sztyepanov egyetemi ta­nár a jakut népet tanulmányoz­ó. Joszif Obuszko, a leningrádi egye­tem magántanára, közzétette a Kamcsatka-félsziget és a Kurib­­­szigetek lakóiról folytatott új kuta­tásainak gazdag anyagát. A népek nyelvét és gondolkodásmódját ku­tató intézet munkatársai expedíciók során tanulmányozták a csukcsok és nyenyencek nyelvét. Az északi népek nyelvtanának összeállításához is sok anyagot gyűjtöttek össze. Andrej Popov, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának munkatársa nemrég közzétett munkájában leírja, hogy a Tajmir-félsziget északkeleti ré­szén élő nganasszánok hogyan vál­tak Észak-Szibéria elmaradt lakói­ból a szovjet népek családjának egyenrangú tagjaivá. Popov éveket töltött a nganasszánok között. Mihail Voszkobolynikov magán­tanár, a Herzen-intézet északi né­pekkel foglalkozó fakultásának dé­kánja most fejezte be új művét, amely arról szól, hogyan vettek részt az északi népek a Nagy Hon­védő Háborúban. . • A leningrádi tudósok állandóan foglalkoznak a Szovjetunió északi népeinek történetével, kultúrájával és életével. Az utóbbi időkben az

Next