Szabad Szó, 1951. július-december (53. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-01 / 26. szám
"T" ; "■ ,n",.v IPmw?w^vr.- : ■ - f■ -a Jutalmazott keresztjelvény~-^l^^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Jutalmazott keresztrejtvény—Sakk B8. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 8 oldal @Q fillér VASAJUVAP. 196» JULIUS t Harc minden szem gabonáért! ■wegkezdődött és serényen, folyik itt az egész országban a legszebb és egyben legnehezebb mezőgazdasági munka, az aratás. A traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek nagyobb méretű alkalmazása, a gondosan tisztított, csávázott vetőmag alkalmazása mellett a kedvező időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esztendőben olyan gabonatermést takaríthatunk be, amilyenre hosszú idő óta nem volt példa. A gazdag termés learatása, betakarítása nagyobb munkát és az eddiginél komolyabb erőfeszítést is jelent, úgy kell a gazdag termést betakarítanunk, hogy egyetlen szem gabona se menjen kárba, hogy a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentsük. Sehol sem szabad késlekedni: a minisztertanács határozata szerint a búzát viaszérésben, az egyéb gabonaneműseket pedig az érésnek abban a szakaszában kell learatni, amikor a szemveszteség a lehető legkisebb. Ahhoz, hogy az aratás munkáját idejében és jól el tudjuk végezni, legfontosabb a gyors kezdés. Már egyetlen nap késedelem is komoly károkat okozhat nemzetgazdaságunknak. Szükségünk van a bőséges termésre, szükségünk van minden szem gabonára. Felemelt ötéves tervünk első esztendejének gabonatermését takarítjuk most be, olyan időben, amikor az országban hatalmas építő munka folyik. Ahhoz, hogy ebben az évben igen gazdag termést arathatunk — mint már említettük —, nagy segítséget nyújtott a szántás vetésnél alkalmazott gépi munka. Az aratás idejében való elvégzéséhez szintén a gépek adják dolgozó parasztságunknak, a legjelentősebb segítséget. Ezt a segítséget a legteljesebb mértékben ki is kell dolgozó parasztságunknak az aratásnak* 1 * 3 használnia. Vannak olyan ellenséges és maradi gondolkozásra valló hangok, hogy az arató"gépeket és a kombájnokat nem lehet a gazdag, sok helyen ledőlt gabona aratásánál alkalmi"k. Ezeket a suttogásokat dolgozó parasztságunknak vissza kell utasítania, a gépek kezelőinek pedig ötletes újítások alkalmazásával' bekell bizonyítaniok, hogy nem igaz az hogy csak silány gabonát lehet gépekkel aratni. Meg kell érteni? minden dolgozó parasztnak, hogy az aratás munkájában a legjelentősebb segítséget a gépek alkalmazása nyújtja. Nagy jelentősége van az a",vasnál a munka jó n’‘‘~s-,''’-’r'v*észnek. Az aratás, betakarítás idején ez a legfontosabb tennivaló, s erre a munkára kell minden erőt összpontosítani. Különösen az áramgazdaságokban, termelőszövetkezetekben van nagy jelentősége annak, ha minden más egyebet félretéve, az összes rendelkezésükre áró munkaerejükkel kezdenek, hozzá is végzik az aratást. •. • Ez évi termésünk betakarítását versenyben kell végezni. Az aratás gyors elvégzése egér dagozó népünk - nagy és központi, ugye. Learatni, elcsépelni, betakarítani mielőbb gazdag termésünket azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk mindenki számára a jövő évi kenyeret, fokozni tudjuk az országépítés nagy munkáját, és szocializ- musunk építését, békénk védelmét. - BŐ TERMÉST ARATUNK Szerte, a széles magyar mezőkön a vidám aratók dala csendül. Kombájnok, kövehető aratógépek és sokezer jó kasza vágja a gazdag termést. Élenjárnak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek s ott küzd ebben a diadalmas harcban gépállomásaink minden gépe, hogy szívveszteség nélkül betakarítsuk az ország kenyérnek valóját. Nem csak a kedvező időjárás, hanem a tervszerű munka hozta meg a szép eredményt. Rengeteg a tennivaló, sok a gond az aratás körül, de boldog gondok ezek, s a dolgozó parasztság örömmel végzi a békearatást. Mert ebben az esztendőben gazdag termésünk aratása és betakarítása hazánkban a békeharc diadalmas csatája. Gépi géppel, brigád brigáddal, kaszás, kaszással versenyezik, nemes, nagyszerű versenyez. S a munka ily nagyszerű ütemének vesztese a reakció, a békénkre acsarkodó imperialisták, diadalmas győztese pedig az egész magyar nép. iimiMHiiiimmiiiiimimiiiiiiiiimimmummiiMiiiiiiiiiHiUnHlijumiimiiiiium uiimiiitiiiiiimmiitiimmimiimimutnmmmmiimimimiimitiHimMitmiHiim Juhász Gyula: IHIOMINIUSZ AI IMIl^yiZ Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismeretlenek helyében Dacos fejem meghajtva mélyen Ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por és végtelen fia, Istent teremtő csodaszellem, Hitvány pehely vasvégzet ellen, Viaskodó harmónia Nézzétek: izzadtar mezőkön. Sarcot a rögből életet, Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja, Csókolják fény és fellegek! Nézzétek: napba törtetően Mint épít büszke kupolát. Az égbe lendül lelke, karja, Kőhomloka, ércakaratja. Magasba, mélybe száll tovább! Ö ember, én hiszek febenned, Ö ember, mint szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, te forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az isten örökén, A BÉKÉÉRT! A béketábor vezető ereje, a szilárd és következetes békepoilitikát folytató Szovjetunió újabb nagyjelentőségű lépést tett a világ békéjének megóvására. Maik, , a Szovjetunió ENSZ-beli képviselője rádióbeszédében javaslatot tett a koreai béke helyreállítására. Egy évvel ezelőtt törtek rá az imperialista rablók a Koreai Népköztársaságra, egy év óta vívja heroikus harcát, szabadságáért, függetlenségéért a hős koreai nép. Ez alatt az esztendő alatt a szovjet diplomácia egy pillanatra sem szűnt meg harcolni a koreai béke helyreállításéért. Mindnyájunk előtt ismeretes Sztálin generalisszimusz levélváltása Nehru indiai miniszterelnökkel a koreai béke ügyében, az egész világ tanúja volt annak az erőfeszítésnek, amellyel a Szovjetunió ENSZ-beli képviselője a Biztonsági Tanácsban igyekezett megakadályozni az imperialisták agresszióját, láttuk Visinszkij szovjet külügyminiszter lankadatlan küzdelmét az ENSZ legutóbbi közgyűlésén a koreai béke érdekében. A békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket azonban mindeddig megakadályozta a háborús vezstáknak az a makacs törekvése, hogy folytassák, sőt kiszélesítsék a koreai viszályt. Malik javaslata nagy zavart keltett az emberiség ellenségeinek, a háborús gyújtogatóknak a táborában. A világ népei pedig lelkes és reményteli helyesléssel fogadták Malik békejavaslatát. Színházi fesztivál Egy héten át Budapesten remeg szerepel hat vidéki színházunk. Mind a hat állami vidéki színház megmutatja a főváros dolgozóinak, színészeinek mennyit fejlődött az államosítás óta eltelt két esztendő alatt. Nem versenyre jöttek fel, hanem azért, hogy tanuljanak egymástól, hogy játékukat lássák budapesti színésztársaik is. Mindegyik színház július 2-tól 7-ig egy-egy darabot mutat be a Magyar Színházban. Utána három napig tartó vita lesz. Itt kiértékelik az egyes színházak munkáját, a vitában részt vesznek a budapesti színészek is. Ahogy eltűnőben van a város és a falu között a különbség, úgy tűnt nedezik el a fővárosi és a vidéki színészet közti különbség is. Vidéki színésznek lenni valamikor száműzetést, megaláztatást jellentett. A vidéki színész egy képzeletbeli fővárosi közönségnek látszott, nem volt kapcsolata a tulajdon, igazi közönségével. Igen sok- 3 szor a művészettel sem volt kap-I csolata- A vidéki színészet — nem I egyszer természetesen igazságtalanul — egyet jelentett a ripacskodással, a színvonalnélküliséggel, a vásári komédiával. Ez ma már a I multié. I Már a felszabadulás után javult a helyzet. A színházak államosítása után pedig rohamosan javul a vidéki színészet színvonala, javult azért is,, mert vidéken is egyre nagyobb számban veszik birtokukba a dolgozók a színházat. A dolgozók I térhódítása meglátszik mind a mű-sor, mind a színészi játék javulásán Erről a fejlődésről számol bea színházi fesztivál.