Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-10 / 119. szám

4 V. Az állatorvos tanácsai Élelmiszer-egészségügyi várakozási idő A sajtó hasábjain és a szakirodalomban szinte naponta találkozhatunk a mező­gazdasági növények kémiai kezelésével kapcsolatos (és elengedhetetlen) élelmi­szer-egészségügyi várakozási idő fogalmával. A különböző hatóanyagú szerek használata szabályokhoz kötött. Nem csodálkozunk már, ha napokig vagy akár hetekig kell a paradicsomot, az uborkát a tövön hagyni, tehát amíg az emberi szervezetre (is) káros hatóanyagok le nem bomlanak Hasonlóképpen, az állatgyógyászatban használt gyógyszerek alkalmazása is korlátozott. Esetenként egy-egy kategória (például a tojók, a fejőstehenek) számára tiltott is lehet némelyik Ismeretes, hogy helytelen alkalmazása és nem megfelelő adagolása miatt több antibiotikumra rezisztens mikroorganizmusok jelentek meg, amelyek nagyobb gazdasági kárt okoznak Az antibiotikumokat például növekedés­­serkentőként alkalmazzák rendszeresen a takarmánykeverékekben Napirenden vannak az állatok hormonális kezelései, hiszen az állattenyésztés gazdaságossága nagyrészt szaporodóképességüktől függ. Hol a határ? Mikor lehet alkalmazni és mikor nem? E kérdések gyakran fel sem merülnek, pedig az előírások figyelembe nem vétele, nem ismerése a tenyésztőt sem mentesíti a felelősség alól. Az élelmiszerek minőségét befolyásoló szerek alkalmazásakor, az állatorvos köteles figyelmeztetni a gazdát. Az esetleges gyógykezelések esetében felmerülhet az állatok vágóhidi értékesít­hetőségének vagy a tej leadhatóságának kérdése Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi ideig kell pluszban etetni az állatokat. Előfordulhat, hogy a helytelenül megválasztott gyógykezelés miatt az állatok húsa, zsigerei és a teje hetekig, sőt hónapokig alkalmatlan az emberi fogyasztásra A várakozási idő betartása minden esetben az ember egészségvédelmét szolgálja. A szermaradványokat szigorúan ellenőrzik, s ha kell, egész szállítmányo­kat konfiskálnak miatta. A háztáji állattenyésztőknek, de az állattenyésztés produktumait feldolgozó, egyre szaporodó kisüzemek tulajdonosainak is figyelembe kell venniük az érvényes előírásokat és szabályokat. Minden esetben állatorvosnak kell igazolnia a feldolgo­zásra szánt nyersanyagok kifogástalan egészségügyi állapotát. E bizonylaton többek közt szerepel az alkalmazott gyógyszerek megnevezése és a felhasználás pontos időpontja. Állati eredetű produktum - ha piacra szánjuk, esetleg tömeges étkeztetésre szolgál (esküvő, mulatság) - nem használható fel állategészségügyi bizonylat nélkül. A továbbiakban néhány gyakrabban használatos gyógyszer élelmiszer-egész­ségügyi várakozási idejét adjuk közre: Magyarázat: X szarvasmarha/juhok, ML tejelő tehenek esetén, ne alkalmazzuk ML+ a tejelő és előrehaladottan vemhes állatoknál ne alkalmazzuk, N tojótyúkoknál ne alkalmazzuk a tehéntej/juh és kecsketej, O izom/máj és vesék Élelmiszer-egészségügyi várakozási idő napokban A gyógyszer megnevezése izom, zsigerek tej tojás Agolutin inj. a.u.v.4 _ _ Analgin inj. 124 - Aphlegmin 3 3 Arpalit spray 5%7 -Aureovit comp. 15 15 Chronicin endofoam 103 -Chronicin foam 105 -Chronicin salm premix 28~ -Chronicin sol 9 -12 Chronicin spray 103 - Chronicin tabl. 105 -Chronicin ung. 105 -Clopidol 25% premix7 --Colentrin7 -Combinál Selevit 0/7--Coryphamin7 2 -Diazepam Spofa premix 3/11 -Diétán S 15~ -Duón foam 154 -Duón inj. 214 15 Erythromycin Spofa inj. a.u.v. 144 7 Erymykoin pulv. 7/3-7 Evertas P7 --Framykoin kúp a.u.v. 103 ~ Framykoin T por. a.u.v.3 3 ~ Ftalazol Spofa a.u.v. 154 Galacid S7 -- Helmisan premix - kérődzőknek 141 - vadaknak 14--Igurdin 15--Ivomec­ini 28/21X ML +~ Mastisan kenőcs 3­3 -Mycodekan spray 3­3 Nestrepina endofoam 147 -Nestrepina foam 145 -Oestrophan inj.1 -Oxaclen foam 28 ML­Oxymykoin foam a u.v. 105 -Oxymykoin inj. a.u.v. 145 7 Penicilin spofa Depot inj a.u.v. 605 -Penstrepten inj. 303 N Prokain Penicilin G a u.v.5 3 Rafendazol premix 28* -Remophan inj. ' 1 4 óra-Rometar 2% inj. 2/7 O­-Rupin (halaknak) 28-Sadonal por5 ML-t-­Sedophen7 -N Selasan 10_ Selatan 15-Streptonamid por 15 Sulfadimidin inj. a u.v. 154 -Sulfakombin 15-15 Sulfopen hintőpor3 3 3 Taenifugin tabl. 36 óra-N Terapeután T 10-Tetramykoin kúpok7 4 Tetramykoin tabl5 3 ~ Tetramykoin vág tabl7 4 ~ Tynil, Tynil forte 15--Vubityl inj. 21 4/2 o-Vubityl por 4 — 7 Vubivet BN 14— Vubivet C 10“ ~ Vubivet ER7 — ~ Vubivet FB7 Vubivet C­ ~ y Szabad UJSAC 1991. július 10. Dr. Fogarassy László: Pozsonyligetfalu hányatott sorsa (Folytatás tegnapi számunkból) 5. Mivel az új határt a Duna vonala jelentette, Pozsony dunán­túli határa és Főrévből a Zabos település is a Német Birodalom­hoz került, és ott is maradt egé­szen 1945. április 4-ig. A szlovák és magyar feliratokat el kellett távolítani, a szlovák és magyar iskolákat bezárták. Ezért 867 ma­gyar anyanyelvű gyerek volt kény­telen német iskolába iratkozni, a szlovákok és a csehek úgyszin­tén. A nem német lakosság elván­dorlása ezután is folyt. A szlovák és magyar katolikus istentisztele­teket azonban a német hatóságok eltűrték, azzal a feltétellel, hogy a magyar himnuszt nem szabad a mise végén énekelni. A végig németajkú evangélikus leányegy­ház önálló eklézsia lett, és saját lelkészt kapott. A villamos-, autó­busz- és hajóközlekedés Po­­zsonnnyal megszűnt, a közleke­dés a hídon át csak gyalog, kerék­párral vagy autón volt lehetséges. Közvetlen vonat-összeköttetés sem volt, de közlekedett egy át­menő vonat és ellenvonat a csal­lóközi Somorja-Pozsony-Újvá­­ros-Ligetfalu és Hegyeshalom között. A németek által várossá előlép­tetett Ligetfalunak az 1939. május 17-én tartott népszámlálás szerint 14 890 lakosa volt, ezek közül 8196 férfi, ami erős helyőrségre vallott. Utólag hozzá csatolták Berg és Wolfsthal alsó-ausztriai községeket is, 768, illetve 890 lakossal. A Matador gyárat átvette az osztrák Semperit részvénytár­saság, valamennyi üzem folytatta a munkát. A munkanélkülieket el­vitték a Német Birodalom mun­káshiányban szenvedő vidékeire dolgozni. Az utcákat átkeresztel­ték, a hagyományos történelmi neveket azonban meghagyták. 1939 tavaszán a magyar kor­mány felajánlotta Berlinnek, hogy hajlandó Ligetfalu magyar lakosait a Sopron környéki németekkel ki­cserélni, amit a német kormány indoklás nélkül elutasított. Ez probléma is lett volna, mert a Sop­ron vidéki németek jómódú föld­művelők voltak, a ligetfalusi ma­gyarok meg nem rendelkeztek ha­sonló értékű termőfölddel, legfel­jebb családi házzal és kerttel. Az időközben kitört világháború miatt pénzhiány következtében még a vízvezeték sem épült ki. A háború folyamán sem a liget­falusi gyárakat, sem a Berg­­-Wolfsthal közt épült hadüzemet a szövetségesek nem bombázták, csak Zabosra esett egy ízben (1944. június 16.) néhány repülő­­bomba, amikor is néhány családi ház megrongálódott, meghalt vagy megsebesült néhány polgári lakos. Ez időben deportáltak a li­getfalusi koncentrációs táborba mintegy 1800 magyarországi zsi­dót, akiket az Ostwall építésénél foglalkoztattak. A rossz élelmezés és bánásmód miatt közülük 411 halt meg, 86-ot ismeretlen okok­ból agyonlőttek, a többieket pedig április 3-án Bécs felé elhajtották. Másnap már Ligetfalun és a kör­nyékbeli községekben voltak a szovjet csapatok. A lakosság egy része még az előző hónap­ban elmenekült, nemcsak néme­tek, de még csehek és magyarok is, mert híre ment, hogy a szovjet katonák szabad idejüket foszto­gatásra és nők üldözésére hasz­nálják. 6. Ligetfalun április 5-én egy rögtönzött szerv (helyi nemzeti bi­zottság) vette át a közigazgatást, amely a németek alatt kapott vá­rosi címet megtartotta, az utcák nevét pedig általában az 1938-as helyzet alapján változtatták vis­­­sza, a már akkor létezett német jellegűek kivételével, így például a Schiller utcából Beneš utca lett. Május 15-én Ligetfalu élére felül­ről helyi közigazgatási bizottságot oktrojáltak. A szovjet haderő előbb egy fahidat, majd annak megrongálódása után hajóhidat létesített a Dunán, majd német hadifoglyokkal 1945. év végére helyreállította a németek által fel­robbantott Duna-híd közúti rész­legét. Ennek tiszteletére nevezték el a hidat Vörös Hadsereg híd­jának. 1945. április végén koncentrá­ciós tábort létesítettek Ligetfalun a szlovák fasisztáknak, valamint a németeknek és a magyaroknak. Egyetlen szlovák fasisztának sem kellett azonban odaköltöznie. A németeket a volt zsidó koncent­rációs táborba, szögesdrót mögé zárták, a magyaroknak viszont megengedték, hogy az elmene­kült lakosok üresen maradt laká­saiba beköltözzenek, visszaha­gyott bútoraikat és használati tár­gyaikat használhassák. Egy de­portált személy legfeljebb 50 kilós csomagot és egyheti élelmiszert vihetett magával. A deportáltak kiengedése érdekében majdnem reménytelen volt közbenjárni, sőt fennmaradt egy akta olyan érte­kezletről a belügyi megbízott hiva­talban, amelynek határozata sze­rint nem kell figyelembe venni, ha az izraelita hitközség zsidókat rej­tegető német vagy magyar csalá­dok érdekében interveniál. Még zsidó házastárs sem mentesített a deportálás alól. (Az értekezleten Gustáv Husák akkori belügyi megbízott nem vett részt, de jelen volt barátja, Dániel Okáli - később utóda is és Július Viktory, a ké­sőbbi igazságügyi megbízott.) A magyar tábort a lakosságcsere­egyezménynek megfelelően - nagy huzavonával - 1946. au­gusztus 1-jén oszlatták fel. Ekkor még 1435 nyilvántartottja volt. A német tábort 1947. április 24-én szüntették meg. A Ligetfalun még a front után is megmaradt néme­tek összegyűjtése 1946 nyarán indult meg. Akik azonban igazolni tudták osztrák állampolgárságu­kat, azokat békén hagyták. A magyar-csehszlovák lakos­ságcsere, illetve a ligetfalusi ma­gyarok átköltöztetése 1946 nya­rán kezdődött, majd átmeneti szü­net után 1948. december 20-án fejeződött be. Helyükbe Budapest környékéről, Békés megyéből, sőt Jugoszláviából is érkeztek szlo­vák telepesek. Problémát okozott, hogy a külföldről jövőknek szánt ingatlanokat már korábban belföl­di szlovák telepesek foglalták el, akik ezeket csak erélyes hatósági felszólításra és vonakodva ürítet­ték ki. Fontos cezúrát jelent Ligetfalu történetében 1946. április elseje, mert ezen a napon csatolták Po­zsonyhoz, mint annak a XI. kerü­letét. Vele együtt Pozsony része lett Főrév, Szóllós, Récse, La­­macs, Pozsonyhidegkút és Dé­vény. Ennek dacára Ligetfalu la­kossága negyedszázadig stag­nált. 1950-ben 15 966, 1961-ben 14 056 lakosa volt. A toronyházak építése az 1970-es évek elején kezdődött meg. 1972. augusztus a 26-án adták át a forgalomnak másik Duna-hidat, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjá­nak neveztek el. 1983-ban készült el a Duklai Hősök hídja, most pedig befejezés előtt áll a negye­dik Duna-híd. 1972-ben újabb községeket csatoltak Nagy-Pozsonyhoz, köz­tük az 1947 őszén Csehszlováki­ához került három Moson megyei községet is. Jelenleg Ligetfaluval együtt Pozsony V. kerületét alkot­ják. Ligetfalun 1980-ban már megtörtént a „demográfiai robba­nás“, míg Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny lakossága jelenleg is stagnál. 1980-ban Ligetfalu 28,7 négy­szögkilométer területén már 48 755 lakos élt. Anyanyelvi meg­oszlás szerint (zárójelben az 1970. évi adat) 44 189 (11 798) szlovák, 1381 (503) cseh, 2714 (1506) magyar, 139 (150) német, 372 (99) egyéb nemzetiségű. A lakóházak száma 1950 volt a korábbi 2664-gyel szemben, mert a lebontott családi házak helyébe többemeletes, soklaká­sos házak épültek. Összehasonlítás végett hadd álljanak itt a volt Moson megyei községek 1980 (1970) adatai együttesen: összlakosság 3935 (3522), ezek közül szlovák 2043 (1492), cseh 60 (35), magyar 1093 (1171), német 19 (29), való­színűleg horvát 662 (799). Az utóbbiak az „egyéb“ rovatban ta­lálhatók. Hogy nem tűntek el, en­nek bizonysága, hogy Horvátjár­­falun és Dunacsúnyban ma is van horvát nyelvű katolikus istentisz­telet. 1990-ben Ligetfalunak becslés szerint 130 000 lakosa volt, mivel a lakosság számát százötvene­zerre tervezték, ez azt jelenti, hogy hamarosan telítve lesz. Az 1947-ben átcsatolt mosonmegyei községek lakossága egész bizto­san túlhaladja a négyezret. 7. Történelmi emlékekben Li­getfalu igen szegény. Legrégibb megmaradt épülete a Mária Teré­zia korából származó Pálfy-er­­dészlak a Spiegelhagenben (ma: Zrkadlovy ház). Eltűnt az 1809- ben Pozsony ostrománál elesett francia katonák emlékműve, fö­löslegesen lebontották az 1825- ben épült klasszicista stílusú Lige­­ti-kávéházat, a második híd építé­sének áldozatul esett az egykori Pozsonyi Hajósegylet székháza, viszont megvan a Jankó Králról elnevezett parkban a ferencrendi templom eredeti lebontott tornyá­nak köveiből emelt millenniumi emlékmű. Említést érdemel még az óligeti (Stary ház) erdészház közelében emelt kápolna. Az új lóversenytér is itt van a közelben. Üzletekkel tűrhetően ellátott, mű­velődési házak is vannak, a városi autóbuszvonalak hálózata is elfo­gadható, mozija azonban csak egy van. Az V. kerület határát a Duna jobb partja jelenti, de volt idő, amikor a városházi bölcsek jóvoltából a Duna bal partján lévő településekkel csapták egybe, és akkor központi hivatalai Károlyfa­­lun voltak. Ligetfalu integrálódása Po­zsonyba az 1946. évi odacsatolá­­sa után voltaképpen csak három évtized múltán fejeződött be. Jobb lett volna az új városnegyedet Lamacs-Pozsonybeszterce-Dé­­vényújfalu háromszögben építeni föl, ahol gyenge minőségű termő­földek vannak és a jó baracktermő Ligetfalut kertvárossá lett volna célszerű fejleszteni. Helyette lét­rehozták a panelházak sivatagját. Ez a dolgozat Ligetfalu és a pozsonyi hídfő története című 200 oldalas monográ­fia tartalmi összefoglalása, amely el van látva lábjegyzetekkel A határleírás megje­lent szlovák nyelven a pozsonyi városi mú­zeum 1970. évi évkönyvében (Rocenka múzea mesta Bratislavy VI. 1970. 379-388 ). Az egész monográfia kiadását a pozsonyi Madách Könyvkiadó 1984-ben a lektor ellenzésére hivatkozva megta­gadta

Next