Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-10 / 119. szám
4 V. Az állatorvos tanácsai Élelmiszer-egészségügyi várakozási idő A sajtó hasábjain és a szakirodalomban szinte naponta találkozhatunk a mezőgazdasági növények kémiai kezelésével kapcsolatos (és elengedhetetlen) élelmiszer-egészségügyi várakozási idő fogalmával. A különböző hatóanyagú szerek használata szabályokhoz kötött. Nem csodálkozunk már, ha napokig vagy akár hetekig kell a paradicsomot, az uborkát a tövön hagyni, tehát amíg az emberi szervezetre (is) káros hatóanyagok le nem bomlanak Hasonlóképpen, az állatgyógyászatban használt gyógyszerek alkalmazása is korlátozott. Esetenként egy-egy kategória (például a tojók, a fejőstehenek) számára tiltott is lehet némelyik Ismeretes, hogy helytelen alkalmazása és nem megfelelő adagolása miatt több antibiotikumra rezisztens mikroorganizmusok jelentek meg, amelyek nagyobb gazdasági kárt okoznak Az antibiotikumokat például növekedésserkentőként alkalmazzák rendszeresen a takarmánykeverékekben Napirenden vannak az állatok hormonális kezelései, hiszen az állattenyésztés gazdaságossága nagyrészt szaporodóképességüktől függ. Hol a határ? Mikor lehet alkalmazni és mikor nem? E kérdések gyakran fel sem merülnek, pedig az előírások figyelembe nem vétele, nem ismerése a tenyésztőt sem mentesíti a felelősség alól. Az élelmiszerek minőségét befolyásoló szerek alkalmazásakor, az állatorvos köteles figyelmeztetni a gazdát. Az esetleges gyógykezelések esetében felmerülhet az állatok vágóhidi értékesíthetőségének vagy a tej leadhatóságának kérdése Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi ideig kell pluszban etetni az állatokat. Előfordulhat, hogy a helytelenül megválasztott gyógykezelés miatt az állatok húsa, zsigerei és a teje hetekig, sőt hónapokig alkalmatlan az emberi fogyasztásra A várakozási idő betartása minden esetben az ember egészségvédelmét szolgálja. A szermaradványokat szigorúan ellenőrzik, s ha kell, egész szállítmányokat konfiskálnak miatta. A háztáji állattenyésztőknek, de az állattenyésztés produktumait feldolgozó, egyre szaporodó kisüzemek tulajdonosainak is figyelembe kell venniük az érvényes előírásokat és szabályokat. Minden esetben állatorvosnak kell igazolnia a feldolgozásra szánt nyersanyagok kifogástalan egészségügyi állapotát. E bizonylaton többek közt szerepel az alkalmazott gyógyszerek megnevezése és a felhasználás pontos időpontja. Állati eredetű produktum - ha piacra szánjuk, esetleg tömeges étkeztetésre szolgál (esküvő, mulatság) - nem használható fel állategészségügyi bizonylat nélkül. A továbbiakban néhány gyakrabban használatos gyógyszer élelmiszer-egészségügyi várakozási idejét adjuk közre: Magyarázat: X szarvasmarha/juhok, ML tejelő tehenek esetén, ne alkalmazzuk ML+ a tejelő és előrehaladottan vemhes állatoknál ne alkalmazzuk, N tojótyúkoknál ne alkalmazzuk a tehéntej/juh és kecsketej, O izom/máj és vesék Élelmiszer-egészségügyi várakozási idő napokban A gyógyszer megnevezése izom, zsigerek tej tojás Agolutin inj. a.u.v.4 _ _ Analgin inj. 124 - Aphlegmin 3 3 Arpalit spray 5%7 -Aureovit comp. 15 15 Chronicin endofoam 103 -Chronicin foam 105 -Chronicin salm premix 28~ -Chronicin sol 9 -12 Chronicin spray 103 - Chronicin tabl. 105 -Chronicin ung. 105 -Clopidol 25% premix7 --Colentrin7 -Combinál Selevit 0/7--Coryphamin7 2 -Diazepam Spofa premix 3/11 -Diétán S 15~ -Duón foam 154 -Duón inj. 214 15 Erythromycin Spofa inj. a.u.v. 144 7 Erymykoin pulv. 7/3-7 Evertas P7 --Framykoin kúp a.u.v. 103 ~ Framykoin T por. a.u.v.3 3 ~ Ftalazol Spofa a.u.v. 154 Galacid S7 -- Helmisan premix - kérődzőknek 141 - vadaknak 14--Igurdin 15--Ivomecini 28/21X ML +~ Mastisan kenőcs 33 -Mycodekan spray 33 Nestrepina endofoam 147 -Nestrepina foam 145 -Oestrophan inj.1 -Oxaclen foam 28 MLOxymykoin foam a u.v. 105 -Oxymykoin inj. a.u.v. 145 7 Penicilin spofa Depot inj a.u.v. 605 -Penstrepten inj. 303 N Prokain Penicilin G a u.v.5 3 Rafendazol premix 28* -Remophan inj. ' 1 4 óra-Rometar 2% inj. 2/7 O-Rupin (halaknak) 28-Sadonal por5 ML-t-Sedophen7 -N Selasan 10_ Selatan 15-Streptonamid por 15 Sulfadimidin inj. a u.v. 154 -Sulfakombin 15-15 Sulfopen hintőpor3 3 3 Taenifugin tabl. 36 óra-N Terapeután T 10-Tetramykoin kúpok7 4 Tetramykoin tabl5 3 ~ Tetramykoin vág tabl7 4 ~ Tynil, Tynil forte 15--Vubityl inj. 21 4/2 o-Vubityl por 4 — 7 Vubivet BN 14— Vubivet C 10“ ~ Vubivet ER7 — ~ Vubivet FB7 Vubivet C ~ y Szabad UJSAC 1991. július 10. Dr. Fogarassy László: Pozsonyligetfalu hányatott sorsa (Folytatás tegnapi számunkból) 5. Mivel az új határt a Duna vonala jelentette, Pozsony dunántúli határa és Főrévből a Zabos település is a Német Birodalomhoz került, és ott is maradt egészen 1945. április 4-ig. A szlovák és magyar feliratokat el kellett távolítani, a szlovák és magyar iskolákat bezárták. Ezért 867 magyar anyanyelvű gyerek volt kénytelen német iskolába iratkozni, a szlovákok és a csehek úgyszintén. A nem német lakosság elvándorlása ezután is folyt. A szlovák és magyar katolikus istentiszteleteket azonban a német hatóságok eltűrték, azzal a feltétellel, hogy a magyar himnuszt nem szabad a mise végén énekelni. A végig németajkú evangélikus leányegyház önálló eklézsia lett, és saját lelkészt kapott. A villamos-, autóbusz- és hajóközlekedés Pozsonnnyal megszűnt, a közlekedés a hídon át csak gyalog, kerékpárral vagy autón volt lehetséges. Közvetlen vonat-összeköttetés sem volt, de közlekedett egy átmenő vonat és ellenvonat a csallóközi Somorja-Pozsony-Újváros-Ligetfalu és Hegyeshalom között. A németek által várossá előléptetett Ligetfalunak az 1939. május 17-én tartott népszámlálás szerint 14 890 lakosa volt, ezek közül 8196 férfi, ami erős helyőrségre vallott. Utólag hozzá csatolták Berg és Wolfsthal alsó-ausztriai községeket is, 768, illetve 890 lakossal. A Matador gyárat átvette az osztrák Semperit részvénytársaság, valamennyi üzem folytatta a munkát. A munkanélkülieket elvitték a Német Birodalom munkáshiányban szenvedő vidékeire dolgozni. Az utcákat átkeresztelték, a hagyományos történelmi neveket azonban meghagyták. 1939 tavaszán a magyar kormány felajánlotta Berlinnek, hogy hajlandó Ligetfalu magyar lakosait a Sopron környéki németekkel kicserélni, amit a német kormány indoklás nélkül elutasított. Ez probléma is lett volna, mert a Sopron vidéki németek jómódú földművelők voltak, a ligetfalusi magyarok meg nem rendelkeztek hasonló értékű termőfölddel, legfeljebb családi házzal és kerttel. Az időközben kitört világháború miatt pénzhiány következtében még a vízvezeték sem épült ki. A háború folyamán sem a ligetfalusi gyárakat, sem a Berg-Wolfsthal közt épült hadüzemet a szövetségesek nem bombázták, csak Zabosra esett egy ízben (1944. június 16.) néhány repülőbomba, amikor is néhány családi ház megrongálódott, meghalt vagy megsebesült néhány polgári lakos. Ez időben deportáltak a ligetfalusi koncentrációs táborba mintegy 1800 magyarországi zsidót, akiket az Ostwall építésénél foglalkoztattak. A rossz élelmezés és bánásmód miatt közülük 411 halt meg, 86-ot ismeretlen okokból agyonlőttek, a többieket pedig április 3-án Bécs felé elhajtották. Másnap már Ligetfalun és a környékbeli községekben voltak a szovjet csapatok. A lakosság egy része még az előző hónapban elmenekült, nemcsak németek, de még csehek és magyarok is, mert híre ment, hogy a szovjet katonák szabad idejüket fosztogatásra és nők üldözésére használják. 6. Ligetfalun április 5-én egy rögtönzött szerv (helyi nemzeti bizottság) vette át a közigazgatást, amely a németek alatt kapott városi címet megtartotta, az utcák nevét pedig általában az 1938-as helyzet alapján változtatták vissza, a már akkor létezett német jellegűek kivételével, így például a Schiller utcából Beneš utca lett. Május 15-én Ligetfalu élére felülről helyi közigazgatási bizottságot oktrojáltak. A szovjet haderő előbb egy fahidat, majd annak megrongálódása után hajóhidat létesített a Dunán, majd német hadifoglyokkal 1945. év végére helyreállította a németek által felrobbantott Duna-híd közúti részlegét. Ennek tiszteletére nevezték el a hidat Vörös Hadsereg hídjának. 1945. április végén koncentrációs tábort létesítettek Ligetfalun a szlovák fasisztáknak, valamint a németeknek és a magyaroknak. Egyetlen szlovák fasisztának sem kellett azonban odaköltöznie. A németeket a volt zsidó koncentrációs táborba, szögesdrót mögé zárták, a magyaroknak viszont megengedték, hogy az elmenekült lakosok üresen maradt lakásaiba beköltözzenek, visszahagyott bútoraikat és használati tárgyaikat használhassák. Egy deportált személy legfeljebb 50 kilós csomagot és egyheti élelmiszert vihetett magával. A deportáltak kiengedése érdekében majdnem reménytelen volt közbenjárni, sőt fennmaradt egy akta olyan értekezletről a belügyi megbízott hivatalban, amelynek határozata szerint nem kell figyelembe venni, ha az izraelita hitközség zsidókat rejtegető német vagy magyar családok érdekében interveniál. Még zsidó házastárs sem mentesített a deportálás alól. (Az értekezleten Gustáv Husák akkori belügyi megbízott nem vett részt, de jelen volt barátja, Dániel Okáli - később utóda is és Július Viktory, a későbbi igazságügyi megbízott.) A magyar tábort a lakosságcsereegyezménynek megfelelően - nagy huzavonával - 1946. augusztus 1-jén oszlatták fel. Ekkor még 1435 nyilvántartottja volt. A német tábort 1947. április 24-én szüntették meg. A Ligetfalun még a front után is megmaradt németek összegyűjtése 1946 nyarán indult meg. Akik azonban igazolni tudták osztrák állampolgárságukat, azokat békén hagyták. A magyar-csehszlovák lakosságcsere, illetve a ligetfalusi magyarok átköltöztetése 1946 nyarán kezdődött, majd átmeneti szünet után 1948. december 20-án fejeződött be. Helyükbe Budapest környékéről, Békés megyéből, sőt Jugoszláviából is érkeztek szlovák telepesek. Problémát okozott, hogy a külföldről jövőknek szánt ingatlanokat már korábban belföldi szlovák telepesek foglalták el, akik ezeket csak erélyes hatósági felszólításra és vonakodva ürítették ki. Fontos cezúrát jelent Ligetfalu történetében 1946. április elseje, mert ezen a napon csatolták Pozsonyhoz, mint annak a XI. kerületét. Vele együtt Pozsony része lett Főrév, Szóllós, Récse, Lamacs, Pozsonyhidegkút és Dévény. Ennek dacára Ligetfalu lakossága negyedszázadig stagnált. 1950-ben 15 966, 1961-ben 14 056 lakosa volt. A toronyházak építése az 1970-es évek elején kezdődött meg. 1972. augusztus a 26-án adták át a forgalomnak másik Duna-hidat, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának neveztek el. 1983-ban készült el a Duklai Hősök hídja, most pedig befejezés előtt áll a negyedik Duna-híd. 1972-ben újabb községeket csatoltak Nagy-Pozsonyhoz, köztük az 1947 őszén Csehszlovákiához került három Moson megyei községet is. Jelenleg Ligetfaluval együtt Pozsony V. kerületét alkotják. Ligetfalun 1980-ban már megtörtént a „demográfiai robbanás“, míg Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny lakossága jelenleg is stagnál. 1980-ban Ligetfalu 28,7 négyszögkilométer területén már 48 755 lakos élt. Anyanyelvi megoszlás szerint (zárójelben az 1970. évi adat) 44 189 (11 798) szlovák, 1381 (503) cseh, 2714 (1506) magyar, 139 (150) német, 372 (99) egyéb nemzetiségű. A lakóházak száma 1950 volt a korábbi 2664-gyel szemben, mert a lebontott családi házak helyébe többemeletes, soklakásos házak épültek. Összehasonlítás végett hadd álljanak itt a volt Moson megyei községek 1980 (1970) adatai együttesen: összlakosság 3935 (3522), ezek közül szlovák 2043 (1492), cseh 60 (35), magyar 1093 (1171), német 19 (29), valószínűleg horvát 662 (799). Az utóbbiak az „egyéb“ rovatban találhatók. Hogy nem tűntek el, ennek bizonysága, hogy Horvátjárfalun és Dunacsúnyban ma is van horvát nyelvű katolikus istentisztelet. 1990-ben Ligetfalunak becslés szerint 130 000 lakosa volt, mivel a lakosság számát százötvenezerre tervezték, ez azt jelenti, hogy hamarosan telítve lesz. Az 1947-ben átcsatolt mosonmegyei községek lakossága egész biztosan túlhaladja a négyezret. 7. Történelmi emlékekben Ligetfalu igen szegény. Legrégibb megmaradt épülete a Mária Terézia korából származó Pálfy-erdészlak a Spiegelhagenben (ma: Zrkadlovy ház). Eltűnt az 1809- ben Pozsony ostrománál elesett francia katonák emlékműve, fölöslegesen lebontották az 1825- ben épült klasszicista stílusú Ligeti-kávéházat, a második híd építésének áldozatul esett az egykori Pozsonyi Hajósegylet székháza, viszont megvan a Jankó Králról elnevezett parkban a ferencrendi templom eredeti lebontott tornyának köveiből emelt millenniumi emlékmű. Említést érdemel még az óligeti (Stary ház) erdészház közelében emelt kápolna. Az új lóversenytér is itt van a közelben. Üzletekkel tűrhetően ellátott, művelődési házak is vannak, a városi autóbuszvonalak hálózata is elfogadható, mozija azonban csak egy van. Az V. kerület határát a Duna jobb partja jelenti, de volt idő, amikor a városházi bölcsek jóvoltából a Duna bal partján lévő településekkel csapták egybe, és akkor központi hivatalai Károlyfalun voltak. Ligetfalu integrálódása Pozsonyba az 1946. évi odacsatolása után voltaképpen csak három évtized múltán fejeződött be. Jobb lett volna az új városnegyedet Lamacs-Pozsonybeszterce-Dévényújfalu háromszögben építeni föl, ahol gyenge minőségű termőföldek vannak és a jó baracktermő Ligetfalut kertvárossá lett volna célszerű fejleszteni. Helyette létrehozták a panelházak sivatagját. Ez a dolgozat Ligetfalu és a pozsonyi hídfő története című 200 oldalas monográfia tartalmi összefoglalása, amely el van látva lábjegyzetekkel A határleírás megjelent szlovák nyelven a pozsonyi városi múzeum 1970. évi évkönyvében (Rocenka múzea mesta Bratislavy VI. 1970. 379-388 ). Az egész monográfia kiadását a pozsonyi Madách Könyvkiadó 1984-ben a lektor ellenzésére hivatkozva megtagadta