Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-03 / 18. szám

2 Előnyben, aki többet ígér A még egyszínű kormány feltételezhetően utolsó, múlt heti ülése sem volt mentes a társadalmi feszültségek okozta bonyodalmaktól. Kubelka gazdasági miniszter az ülés befejezése előtt kénytelen volt Máriatölgyesre (Dubnica nad Váhom) sietni, hogy a pénzügyminiszter ígéretével próbálja meg lecsillapítani a nehézgépipari ál­lami vállalat mintegy nyolcezer dolgozóját. Háborgásuk oka: nem kapták meg szeptemberi bérüket, mert az idén már 846 millió korona veszteséget kimutató gyár számláján annyi pénz sem gyűlt össze, amennyi elegendő lett volna a fizeté­sekre. A kormánytól kapott egymilliárdos „könnyítés" azonban a vállalat igazgatója szerint alig segít valamit. Átfogó átalakításra, nagyobb befektetést igénylő újításra lenne szükség, ám erre az államkasszából nem futja. Talán majd segít a privatizáció, amellyel kapcsolatban a kormány törvénymó­dosító javaslatot fogadott el. Ez kimondja, hogy százezer koronáig terjedő bünte­téssel sújtható az olyan államivállalat-igazgató, aki a privatizáció keretében érdek­lődő vevőnek nem teszi lehetővé a megfelelő tájékozódást, illetve félrevezető tá­jékoztatást ad. A módosító javaslatból az is kiderül, a privatizációs tervezetek el­bírálásakor nem a felkínált ár lesz az elsődleges, hanem az, hogy a pályázó men­­nyit szándékozik befektetni a megvételre kiszemelt vállalatban, és milyenek fejlesztési elképzelései. Az ígéret többet érne a pénznél? A kormány jóváhagyta azt a javaslatot is, amely szerint a gazdasági, védelmi, közlekedési, bel- és pénzügyminisztérium alapításában állami részvénytársaság alakul a szlovák fegyverkereskedelem bonyolítására. Részvényei teljes egészében állami tulajdonban lesznek. Egy másik jóváhagyott javaslat értelmében bizonyos, például az oktatásüggyel kapcsolatos összevonásokat hajtanak végre az állami­gazgatás szerveiben. A nagyobb léptékű átszervezést, összekapcsolva a területi fel­osztás átrendezésével (amelyet az Európa Tanács szakértői is véleményeznek majd), későbbre halasztották. A tizenkettedik változat Már beszámoltunk róla lapunkban, hogy a pénzügyminisztérium a jövő évi költ­ségvetési javaslat tizenegy változatával lepte meg a politikai és gazdasági közvé­leményt. A kormány most úgy döntött, hogy a kompromisszumos tizenkettedik vál­tozat lesz a végső és egyetlen. Meghatározó mutatói közül megemlítjük, hogy nem számol bevételnövekedéssel, viszont (s ez a merészebb feltételezés) -csökkenéssel sem. A kormány tehát úgy gondolja, jövőre megszűnik a gazdasági hanyatlás, be­köszönt a stabilizálódás. A Nemzetközi Valutaalap által is elfogadható költségvetési hiány 16 milliárd korona lesz, de csakis fejlesztésre, szerkezetátalakításra fordított kiadásokból keletkezhet, így ez a hiány a következő években megtermelheti a meg­térülést. Az infláció mértékének nem volna szabad meghaladnia a 12, a munka­­nélküliségének pedig a 17 százalékot. Az optimista elképzeléseket mérlegelve azt kell mondanunk, nemcsak a költségvetési javaslat kidolgozása, a betartása is kor­mányt minősítő feladat. A spórolós miniszter Lassan már az az érzése az embernek, hogy nálunk futószalagon gyártják a botrá­nyokat. Ha az egészségügyi miniszter a betegellátáson spórol, felháborodunk, de meghallgatjuk bizonyítványmagyarázatát: állítólag nincs több pénz, ennyivel kell beérni. Ám ha az egészségügy rovására és egyben a saját zsebére történik a spó­rolás, a megértés fenntartásos hajlandósága is azonnal elpárolog belőlünk. Úgy látszik, rendszerek összeomolhatnak, a kiválasztottak kiváltságai azonban mindig átmentődnek. A Slovensky vyehod c. lap tájékoztatása szerint a csorbatói Helios gyógyüdülő júniusban leiratot kapott felettes állami szervétől, amelyben az felszólítja, hogy Sobofia miniszter feleségét és két fiát 10 napra lakosztályban szál­lásolja el, és a térítendő összeget „szolgálati árban", az étkeztetés költségeit pedig a felhasznált nyersanyag árszintjén szabja meg. A sajtóiroda cáfoló közleményéből az derült ki, hogy a felettes szerv igazgatónője csodálkozik, mi a felháborító abban, hogy a miniszter családja némi kedvezményben részesült. Nos, ha csak az nem, hogy idén éppen a Heliosban 44 gyermekkel kevesebbet tudnak gyógykezelni, mert a minisztérium a negyedik negyedévre 970 ezer koronával kevesebbet utal­tatott ki az intézetnek, mint a harmadik negyedévben. A miniszter családjának ked­vezményes üdülése vajon hány gyermeket fosztott meg a gyógykezeléstől? Elvégre a lakosztályt külföldinek is kiadhatták volna, ha már annyira kevés az állam egész­ségügyre fordítható pénze! Fizetésemelés zsarolással? A hatalom jutalmazni szokta a behódolást. Ismerős a módszer, '48-ból és '68-ból is akad rá példa. Korrupciónak vagy lekenyerezésnek is nevezik a jelenséget, amely­nek az a lényege, hogy valamilyen céllal valaki megvásárol valakit. Rendszerint olyan céllal, amelyet tisztességes úton nem tud elérni. Történt a minap, hogy dr. Ludovít Krupa, a legfőbb ügyész helyettese levelet írt a kerületi, járási és körzeti ügyészségnek. Tudatta velük, az ügyészek egyesületének küldöttsége előtt a kormányfő kijelentette, addig nem kerül sor az új fizetőszabá­­lyozás jóváhagyására, amíg a szlovákiai ügyészség vezetősége le nem mond. Dr. Krúpa azt is megírta a keserű piruláról tájékoztató levélben, hogy a kormányfőnek ez a kijelentése ellentétben áll az alkotmánnyal, mert a legfőbb ügyész leváltásáról csak a köztársasági elnök dönthet a nemzeti tanács megszavazott javaslata alapján. A kormányfő legfeljebb a nemzeti tanácsnak javasolva kezdeményezheti a legfőbb ügyész menesztését. A helyzet világosabb értelmezhetőségéhez néhány háttérinformációra van szük­ség. A bűncselekmények számának rohamos emelkedése miatt az ügyészségek (akárcsak a bíróságok) túlterheltek. A munka és a jutalom azonban az ügyészek véleménye szerint nincs összhangban egymással, ezért eddig már 184-en fordítot­tak hátat eddigi pályájuknak, és kerestek jövedelmezőbb állást. Dr. Vojtech Bacho legfőbb ügyész szerint az ügyészség még így is működőképes, de régen itt az ideje a fizetések rendezésének. (És nemcsak az ügyészségeken­­ a szerző megy.) MeCiar kijelentése arra enged következtetni, hogy a kormány szintén indokoltnak tartja ugyan az ügyészfizetések emelését, de azt személycserés feltételhez köti. Egyéb­ként híre járja annak is, hogy bizonyos kormánykörök a legfelsőbb bíróság elnö­kének munkájával is elégedetlenek, így a személycsere az ő posztján is esedékes. A két független hatósággal szembeni elégedetlenség okát alighanem abban kell keresnünk, hogy a kormány csalódott a Slobodník—Feldek per kimenetelével, s gondoskodni akar a hasonló „meglepetések" kizárásáról. Ha ez sikerül neki, te­methetjük a demokráciát. Néhány sorban November 1 -jén ismét megnyitották a járműforgalom előtt a medvei Duna-hidat. Felújítása július 2-től október 31-ig tartott.­­ Klenócon a 28 éves Ivan C. községi rendőr saját kezébe vette az igazságszolgáltatást, lelőtt két roma férfit. Harmadik kiszemelt áldozata elmenekült. A tettest letartóztatták, ügyét vizsgálják. — Vladimír Masár, Szlovákia Nemzeti Bankjának kormányzója szerint a Világbank hamarosan jóváhagyja azt a 80 millió dolláros hitelkeretet, amely fizetési mérlegünket lesz hivatott javítani. — A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Boeselger-alapítvány 500 ezer márka értékben adományozott orvosi műszereket és berendezéseket a nagykaposi rendelőintézetnek. A város Amerikába kivándorolt egykori lakóinak adományaiból felújították a katolikus templom nagyharangját. A harangot a múlt héten szentelték fel.­­ Hatmilliárd koronára becsült adócsalás foglalkoztatja már­cius óta a hazai vám-, adó- és bűnügyi hatóságokat. A Magyarországról (és esetleg máshonnan) tüzelőolajként importált gázolaj hatalmas méreteket öltő esetéről Besz­tercebányán tanácskoztak az illetékesek. Meghatározták a felgöngyölítés stratégiá­ját. (sz) SZABAD ÚJSÁG Mécs László szelleme visszatért Emléktábla-avatás Királyhelmecen 1993. október 30-án Királyhelmecen az Együttélés, az MKDM és a Mécs László Népfőiskola rendezésében emléktábla­avatásra került sor Mécs László papköltő halálának 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepi aktuson a város vezetőin kívül jelen volt Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés országos alelnöke, Dolník Erzsébet vezetőtitkár és Barta Pál az MKDM parlamenti képviselője, orszá­gos elnökségi tag. Tiszteletüket tették Magyarországról a Keresztény Demo­krata Néppárt küldöttei is dr. Ru­­bovszky György vezetésével, valamint Sohajda Péter az SZDSZ részéről, akik koszorúkat helyeztek el az egyházak lelkipásztorai által megáldott és felszen­telt emléktáblánál. A római katolikus templomban dr. Szkorzenszky Richárd miniszteri biztos, pannonhalmi bencés apát tartott előadást, aki a költő szemé­lyes ismerője volt. Dr. Orosz Eriknek, az MKDM terüle­ti választmánya elnökének üdvözlő sza­vai után dr. Gyimesi György, az EPM járási elnöke tartott beszédet, aki beve­zető beszédében méltatta Mécs László sokoldalú irodalmi munkásságát, hu­mán jellegű cselekedeteit, valamint megpróbáltatásait is. „Törlesztenünk kell e tábla leleple­zésével, adósságot kiegyenlíteni egy o­­lyan nagy ember emléke előtt, akinek 16 éves királyhelmeci tevékenysége ki­törölhetetlen nyomokat hagyott váro­sunk szellemi életében. A termékeny és boldognak mondható évek után pa­punk nem önszántából távozott el vá­rosunkból. A háború végnapjaiban me­nekülnie kellett a gonosz, a bolsevista métely és az alantas magyargyűlölet elől. Maga sem gondolta, hogy ebből a menekülésből nem lesz visszatérés. Anyja sírjánál titokban tett látogatásán kívül nem jött már el szeretett városába, ahol annak akkori urai nemcsak szemé­lyét nyilvánították nemkívánatosnak, hanem szellemiségét is igyekeztek elül­dözni. Aljas kritikusai őt magát pocskondiázták, költészetét pedig deka­densnek, hitványnak minősítették. Mécs László mindezek ellenére élete végéig jelen volt városunkban. Kapcsolata hí­veivel sosem szűnt meg, és amikor ne­mes lelke megtért az Úrhoz, hívei még az önkény legsötétebb éveiben emlékt­áblát helyeztek el szolgálati helyén, há­lájuk jeléül. Egyre erősödő kultusza az idősebb nemzedék előtt nem szorul magyarázatra. Az ifjabbaknak pedig tudniuk kell és illik, hogy személyében egy bátor premontrei szerzetest tiszte­lünk, aki korának legjelentősebb felvi­déki költője és verseinek nagyszerű előadóművésze volt. Emellett jelentős közéleti személyiség és a Vigilia című irodalmi lap szerkesztője volt. Helmec népének emlékezetében azonban min­denekelőtt szeretett lelkipásztoraként és a szegények jótevőjeként marad meg. Jószívűségének a híre talán még költői hírnevénél is nagyobb volt. Nem a le­gendák válságából való, hogy egyszer saját kabátját ajándékozta oda egy di­dergő koldusnak. Isten után Mécs hazá­jának és a magyarságnak volt legjobban elkötelezve. Itt, a szomszédos téren val­lotta meg nyilvánosan az ötvenöt évvel ezelőtti november hatodikán életének nagy titkát: első szentmiséjét Nagyma­­gyarországért ajánlotta. És akkor tett fo­gadalmat, hogy minden miséjét Magyar­­országért fogja mondani. Ugyanakkor mondta ki máig érvényes jelszavát: aki magyar akar lenni, legyen hát magyar! Mécs László a harmincas és negyve­nes évek elejének divatos költője volt. Rosszakarói szerint a forgandó és gyor­san változó divatnak hamarosan a fele­dés fátylát kellett volna borítania élet­művére. Nem így történt: a méltatlan kritikusok tűntek el az idő süllyesztőjé­ben. Mert a hit és a szeretet, a hazafiság és az emberség költészete időálló egy olyan művész tolmácsolásában, mint amilyen Mécs László volt, aki szebbé akarta tenni a Földet. Most, amikor áhítattal tisztelgünk művészete és emberi nagysága előtt, újfent méltatjuk, érzékeljük és értékel­jük a mának szóló üzenetét. Mécs László a mi költőnk, A Felvidék költője. Eszterházy János mellett ő a másik er­kölcsi óriásunk. Ezért is vállalta fel az Együttélés és az MKDM szellemi örök­ségének ápolását. Neveztünk róla el népfőiskolát, utcát Királyhelmecen és Nagykaposon, indítottunk művészetét népszerűsítő lapot, a Helmeci Mécsest. Rajtunk múlik, hogy minél többen kövessük irányt mutató csillagát. Mert Mécs László fényes szelleme visszatért Királyhelmecre és az egész Felvidékre. PUSZTAI LÁSZLÓ Emlékmű Nagycétényben Ismeretlen sírban, idegen földben nyug­vó háborús hősökért szólt a harang és gyúltak gyertyák vasárnap egy kis zobor­­alji faluban. Nagycétényben a Nyitrai járásban elsőként emeltek emlékművet az első és a második világháború áldo­zatainak. Nagy János szobrászművész alkotá­sát a templom melletti téren állították fel. Az emlékmű három női alakja az élet folytonosságát jelképezi, a szikla­tömb falakon pedig emléktáblákba vés­ve nyolcvannégy hősi halott neve van megörökítve. A jelképes sírhoz eljött a falu apraja-nagyja, megilletődött fekete fejkendős özvegyek, elvesztett fiukat si­rató anyák és népviseletbe öltözött gye­rekek. Az emlékművet Kósa János polgár­mester leplezte le, és a helyi plébános György Ferenc szentelte fel. Vendég­ként jelen voltak az Együttélés képvise­letében Duka-Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő parlamenti képviselők és a mozga­lom vezetőtitkára, Dolník Erzsébet, va­lamint az Együttélés járási tisztségvise­lői Balkó Ferenc és Ladányi Lajos. A magyar nagykövetség koszorúját Taba Lajos konzul helyezte el az emlékmű talapzatánál. K­uka-Zólyomi Árpád és Taba Lajos ünnepi beszédében az erőszakos halál értelmetlenségére, a háborús konfliktust szítók felelőtlenségére hívta fel a figyel­met. Az ünnepség a helyi énekkar és az iskola növendékeinek kultúrműsorával fejeződött be. POGÁNY ERZSÉBET 1993. november 3 A pozsonyi Magyar Kulturális Központ rendezvényeiből XI. 3., 17.00 — Zsolna Makovecz Imre és a Makona. Meg­nyitó XI. 5., 15.30 — POMKK FOTÓ HÓNAP. Török László kiállí­tásának megnyitója XI. 11., 18.00 — Zichy-palota Erkel Ferencre emlékezünk. Hang­verseny XI. 12., 10.00 — Művészetek Háza Bibliotéka. Nemzetközi könyvvásár. Megnyitó XI. 15-16. — Művészetek Háza Bemutatkozik az Akadémia Könyv­kiadó XI. 16-26. — Építészeti kar Makovecz Imre és a Makona. Kiállí­tás XI. 28—XII. 4. — Istropolis FÓRUM Nemzetközi Filmfesztivál Ha már járt itt, tudja mire számíthat. Ha még nem, ne szalassza el a lehetőséget, hogy megismerje jövendő partnereit és a kon­kurenciát. A legnagyobb magyarországi élelmiszer, ital és élel­miszer-gépipari szakkiállítás ismét várja kiállítóit Budapesten. FOODAPEST — 1994. november 23-26. 2. Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszer-gépipari Szakkiállítás Bővebb információ és jelentkezés: r­üd HUNG EXPO friUíLÍTÁSOK ACRO STUDIO FI—1441 Budapest, Pf. 44. Telefon: (36-1)263-6075, 263-6074, Telex: 22-4684, Fax: (36-1)263-6435 Szebeni Márton igazgató, dr. Kadala Miklósné project manager A SZAKMA NAPJAI — A SZAKMA NAGYJAI

Next