Szabad Vasas, 1952 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-05 / 1. szám

1952 januuár 5. A Kőbányai Szerszámgépgyár dolgozói felkészültek a harmadik tervévre A Kőbányai Szerszámgépgyár dol­­g­ozói nagy aktíva-értekezleten tár­gyalták meg az előttük álló feladato­kat. Megállapították, hogy ezeket csak akkor lesznek képesek teljesíteni, ha felszámolják azokat a belső hibákat, amelyek a® elmúlt évben a terv tel­jesítéséért vívott harcukat nehezítet­ték. A normán alul teljesítők száma például az utóbbi hetek folyamán 50 százalékkal emelkedett. Ezért a gyár tíz sztahanovistája elhatározta, hogy csatlakozik Röder Béla kezdeménye­zéséhez, és valamennyien vállalták munkamódszerük rendszeres átadását gyengébben teljesítő társaik részére. Azt is vállalatát, hogy a november 7-i és a december 20-i verseny­szakasz jó tapasztalatainak felhasználásával tovább fejlesztik a munkaverseny len­dületét, új szocialista kötelezettség­­vállalásokkal akadályozzák meg a verseny l­ lanyhulását A műszakiak azzal készültek az új tervév megnövekedett feladatainak teljesítésére, hogy megteremtették a terv teljesítésének előfeltételeit. Az alkatrészek gyártását úgy szervezték meg, hogy a kész szerszámgépek sze­relése már január közepén megindul­hasson. Ebben nagy segítségükre van Rosszijszkij szovjet művezető könyve, amelynek a munka jobb megszerve­zésére vonatkozó útmutatásait gondo­san tanulmányozták, s gyakorlati al­­a­lka­lm­azásuk módszereit a fizikai dolgozókkal együttesen beszélik meg. Amióta Deák János Mávag-gyári művezető elvtárs felhívással fordult az ország művezetői felé, hogy indít­sanak versenyt a „kiváló művezető" cím elnyeréséért, azóta egymásután érkeznek be a jelentések arról, hogy egyre több és több művezető csatla­kozott ehhez a kezdeményezéshez. A felhívás nyomán a Diósgyőri Gépgyár öt művezető­je hosszúle­járatú párosversenyre hívta ki a Láng-gépgyár öt művezetőjét. A versenypontok között szerepel a havi tervek teljesítése, valamint túlteljesítése, tervszerűség száz­­százalékos betartása, de ugyanak­kor a száz százalék alatt teljesítő dolgozók megsegítése, valamint a munkafegyelem megszilárdítása. Ugyanebben a gyárban a kis-toka­­jos csoport sztahanovista művezetője, Matolcsi László, Janovszki László Láng-gépgyári marós művezetőt hívta ki versenyre. A honi terv ötszá­zalékos túlteljesítése, a tervszerűség betartása és a mun­kaf­egyetem meg­szilárdítása mellett vállalta azt is, hogy 1952 június 30-ig a jelen­eg norma alatt teljesítések számát 50 százalékkal csökkenti. A példa magával ragadta a többi ü­zem vezetőit is. Bodnár Jó­zsef Vasúti Kerékpár-üzem vagon­sori sztahanovista művezető Sárközi Ferencet a Láng-gépgyár forgácsoló­üzemének művezetőjét hívta ki ver­senyre. Bodnár József — többek kö­zött — azt is vállotta, hogy 1952 jú­nius 30-ig üzemében norma alatt tel­jesítő dolgozó egyáltalán nem lesz. De nemcsak a hideg üzemekben in­dult meg a művezetők versenye a ki­váló művezető cím elnyeréséért, ha­nem a melegmegmunkáló üzemekben is. Marosvári János a süllyesztékes kovácsüzem művezetője Kreiner La­jossal, a Láng-gyár kovácsműhely művezetőjével áll párosversenyben. Ebben a versenyben is a munka­­fegyelem megszilárdítása mellett a norma alatt teljesítő dolgozók megsegítése is szerepel. A fent érin­tett művezetőkön kívül a Dr.MÁVAG művezetői közül még számosan csatlakoztak Deák elvtárs kezdeményezéséhez, és most vala­mennyien azon vannak, hogy a pá­rosversenyt — amit a Láng-gépgyári művezetők elfogadtak — ők nyerjék meg. Rövid hír adta tud­tul az ország, dolgozóinak a „szakma legjobb dol­gozói" névsorát. Ezek között van Pá­linkás Antal elvtárs is, a MÁVAG ko­vácsa. Reng a föld az ember lába alatt a budapesti MÁVAG kovácsmű­helyé­­ben. Hatalmas gőzkala­pácsok, 1000 tonnás hidraulikus présgépek formál­ták az izzó vasat... Pálinkás elvtársat mindenki ismeri a kovácsműhelytben. 37 éves, egy gyermeke van és 1943 óta dolgozik a MÁVAG-ban. Mindig kiváló mun­kaerő volt, szerették dolgozótársai, de most különösen népszerű lett, hiszen maga mögött hagyta Sz­ócsi Sándort, a Kossuth-díjas sztahanovistát. A munka egy rövid szünetében, megkér­tük Pálinkás elvtársat, mondja el, ho­gyan szerezte meg e nagy dicsőséget, mi segítette munkájában és mi a munkamódszere? — Hát hogy mindjárt az utolsó kérdéssel kezdjem. — mondja Pálin­kás elvtárs. — Munkamódszerem? Mindent beleadok a munkába: szív­­vel-lélekkel, no meg ésszel is dolgo­zom. Én inkább bemutatni tudnám az én munkamódszeremet, mint elmagya­rázni. Ezt szívesen megtenném bár­melyik üzemben, mert tisztában va­gyok a tapasztalatcsere nagy jelentő­­ségével. Hogyan értem el ilyen jó eredményt? — folytatja — Elsősorban brigádomnak köszönhetem: Bezsik Sándor, Juhász József és Simon Jó­zsef szaktársaknak. Jól összehangolt munkánknak tulajdonítjuk jó eredmé­nyeinket. Enélkül sohasem jutottunk volna el idáig. Aztán nagy segítsé­gemre volt a tanulás, az ideológiai képzettség. 1947 óta vagyok párttag és nyolc hónapja a kovácsműhely párttitkára. Magamról tudom milyen másképpen dolgozik az olyan ember, aki képezi és felvértezi magát a marxi-lenini elmélettel. Azelőtt nem értettem meg úgy a munkám fontos­ságát, mert nem láttam ilyen világo­san, hogy milyen összefüggése van a mi jó munkánknak és az imperia­listák elleni harcnak. Ezt megmagya­ráztam a brigádom tagjainak is, and­ segített a kollektív szék­em kialakítá­sában. Még jobb eredményt tudnánk elérni — mondja Pálinkás elvtárs — ha korszerűbb volna a mi kovácsmű­­he­lyünk is, mint például a Ganz, vagy a Rákosi Műveké, ahol már a megmun­kálandó anyagokat nem kézi erővel kell vonszolni a földön, a kemencé­től a kalapácsig... Éppen egy fél mázsás izzó vastömböt hoznak és munkához lát a Pálinkás­brigád. Tüneményes gyorsasággal változik át az izzó vastömb gyűrűvé... A gőzkalapács hol gyengén, hol nagy erővel üti a vasat, miközben Pálinkás elvtárs verejtékezve forgatja, helyez­­geti ide-oda. A brigád másik két tagja fogókkal-formákkal segíti perc­nyi késedelem nélkül és néhány perc múlva máris kész a jelentős súlyú munkadarab. Távolabb halombem fek­szenek a megmunkált munkadarabok, de­­nincs ’köztük egyetlen serejt sem! Szőcei elvtárs tart felénk, vom­­mi dolga van errefelé. Megszólítjuk: — Na Szőcei elvtárs, mit szól eh­hez, hogy így előretörnek a fiatalok? — Hát mit szóljak, nagyon jól van ez így A fiataloknak kell az élretörni — mondja mosolyogva. — A Szov­jetunióban is előfordult már és ma is előfordul, ahogy túlszárnyalják a régi salahanovistákat... Pálinkás elvtárs körtéi csoportosu­lás támadt. Éppen most érkezett a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszer­vezete Elnöksége dísztávirata, amely­ben üdvözli Pálinkás elvtársat a szo­cialista munkaversenyben elért kiváló eredményeiért... Büszke örömmel ol­­vassa Pálinkás elvtárs, majd gondo­san elteszi és egy perc múlva a gőz­kalapács pörölyülései ismét serényen formálják boldog szocialista jövőnket. A „szakma legjobbja“ — büszke cím elnyerői a vas- és fémiparban 1951. II. és XI. negyedév eredmé­nyei szerint a szocialista munkaver­senyben példás teljesítmények szület­tek. Ezek közül kiemelkednek a „szak­ma legjobbja" büszke cím elnyerői. A legjobb öntő Novotny Sándor, az EMAG dolgozója, a legjobb magké­szítő Hirsch­ János, a Fémáru- és Szerszámgépgyár sztahanovistája. A mintaasztalosok versenyében Kalte­­necker György, a Mintakészítő Vál­lalat dolgozója halad az élen. Az elő­­rajzolók élén Hajdú István, a Ganz Hajó dolgozója, halad. Pálinkás Antal, a MÁVAG dolgozója bizonyult a ki­értékelés alapján a legjobb kovács­nak. Winkler Endre, a Forgácsoló Szerszámok Gyára dolgozója szerez­te meg az első helyet a szerszám­lakatosok versenyében. Szilárdan tartja első helyét a gya­lusok között Picker Ignác, az Egyesült Izzó Kossuth-díjas szta­hanovistája, a csúcsesztergályosok között Muszka Imre, az RM Szer­számgépgyár Kossuth-díjas szta­hanovistája, a szerelőlakatosok versenyében Kovács József, a Bu­dapesti Szerszámgépgyár sztaha­novistája. A géplakatosok között Keszler Sán­dor, a Diósgyőri Gépgyár dolgozója, a műszerészek versenyében Eberling Ottó, a Ganz Villany sztahanovista műszerésze szerezte meg az első he­lyet. A vésősök közül legjobb Sávéi József, a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár sztahanovistája, a maró­sok közül Endre József, az RM Szer­számgyár dolgozója vezet. A fúvósok legjobbja Szegedi Béla, a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár dolgozója, a csiszolók versenyében Kádár János, az Elektronikus Mérőműszerek Gyá­rának dolgozója lett a­z első. A hori­­zontálesztergályosok versenyében Já­­nosik Béla, az EM Gépgyár, a köszö­rűsök versenyében Moravecz István, a MÁVAG dolgozója vezet. A villany­­hegesztők­ között Tamás Gyula MÁ­VAG, az autogénhegesztők között Ka­lina Károly, a Diósgyőri Gépgyár hegesztője tört az élre. A mérnökök, technikusok és műve­zetők között folyó versenyben Pál László, az Ózdi Kohászati Üzemek mérnöke, Oláh Lajos, a Fémbútorgyár technikusa és Bihari Frigyes, a Diós­győri Kohászati Üzemek művezetője került az első helyre. Az élre került dolgozók végezzék továbbra is példamutatóan munkáju­kat és segítsék munkatársaikat, hogy ötéves tervünk harmadik évében az eddigieket messze túlhaladó teljesít­mények szülessenek. SZABAD VASAS Sz­erkowsoi üzentek Küss László, Bicske: Beküldött le­vele nyomán megvizsgáltuk panaszát és megállapítást nyert, hogy a vis­z­­szamaradt kétnap­i fizetett szabadsága jogos és azt a vállalatvezető­ség ér­tesítése szerint meg is kapja. Az éber­ség­ szolgálatra vonatkozó panaszát nem tartjuk indokoltnak, mivel a hi­vatalos adatokból kitűnik, hogy az összesen két ízben tartott ilyen szol­gálatáért járó — akkor esedékes 20 —20 forintot azonnal meg is kapta. Kovács György, Bicske: Szülési segély kiutalásához egyéves szakszer­vezeti tagságot igazoló rendezett tag­sági könyv és a születési értesítő be­mutatása szükséges. A kiutalt össze­get a Vasas Szakszervezeti Központ­ban (Bp., VIII., Baross-u. 90.) fizetik ki. Krekács Tibor, Palotás: Tekintve, hogy beküldött leveléből nem tűnik ki, kérjük írja meg, hogy melyik az a földalatti üzem, amelynél alkal­mazva van, mert ennek hiányában kérését nem tudjuk teljesíteni. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés és a munkafegyelem megsértése miatt két-kétévi börtönre ítéltek két traktorvezetőt A Legfelső Bíróság ítéletet ho­zott Demján Antal és Hajdú Fe­renc traktorvezetők, a lenti és a palini gépállomás dolgozóinak bűn­ügyében A két traktorvezető sik­kasztott a gépállomás üzemanya­gából, a sikkasztott anyagot külön­féle személyeknek eladták. Ezen­kívül egyénileg dolgozó parasztok számára feketeszántásokat végez­tek, s a szántási díjat maguknak tartották meg. A zalaegerszegi me­gyei bíróság a két traktorost a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt egyévi börtönre ítélte. Sú­lyosbító körülménynek vette a bíró­ság, hogy Demján Antal és Hajdú Ferenc traktorosok az említett bűn­cselekmények mellett többízben sú­lyosan vezettek a munkafegyelem ellen. A Legfelső Bíróság ezt az ítéle­tet kétévi börtönre súlyosbította. Megállapította, hogy a vádlottak többízben önkényesen el­távoz­ta­k és igazolatlanul távolmaradtak a munkahelyüktől. Ez a munkafegye­lem olyan megsértése, amelyet ön­álló bűncselekménynek kell tekinte­ni és a tervgazdaság büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. szá­mú törvényerejű rendeletbe ütköző bűntettnek kell minősíteni A Legfelső Bíróság az ítélet in­dokolásában elvileg leszögezte: azo­kat, akik a munkafegyelmet nem kártevő szándékkal sértik meg, ál­talában az 1950. évi II. számú tör­vény alkalmazásával javító-nevelő munkára kell ítélni.­­A javító-nevelő munka egy hó­naptól két évig terjedhet. Az elítélt ezt általában régi munkahelyén 10 —25 százalékkal csökkentett mun­kabér mellett végzi el. Ha az el­ítélt a büntetés tartama alatt ha­nyagul dolgozik, újabb fegyelme­zetlenséget követ el — a javító­­nevelő munkát a bíróság börtön­büntetésre változtathatja át.­ Felemelt táppénz a munkahelyükhöz hű dolgozóknak Dolgozóink széles tömegei között még élénk érdeklődés tárgyát képezi az 1952. január elsején életbe lépett új nyugdíjtörvény megvitatása. S míg örömmel számolgatják, hogy mennyi­ve­ lesznek magasabbak a különböző járadékok, mennyivel jobban jár az a dolgozó, aki 60 helyett 65 éves korá­ban kéri nyugdíjazásért — mert ak­kor felemelt torz­s nyugdíjban részesül — pártunk gondoskodása folytán újabb társadalombiztosítási jogkiterjesztés jutott érvényre január elsejével. Az eddigi 65 százalékos táppénz helyett 75 százalékos táppénzben részessülnek betegségük ideje alatt mindazon dolgozók, a­kik 1950. január 1. óta megszakítás nélkül ugyanannál a közületi válla­latnál állnak alkalmazásban Ez az intézkedés ú­jabb biz­onyítéka annak a megb­ecsü­lésnek és gondolko­­dásnak, amely hazánkban a munkájuk­hoz, munkahelyükhöz hű dolgozóka­t körülveszi. A felemelt 75 százalékos táppénz nem csak pusztán ,10 százalékos ösz­­szegsszeres többletet jelent az erre jo­gosult beteg dolgozóinak, egyben el­ismerést és megbecsülést mindazok­nak akik becsületesen, SzOd­elfeta­matikafegyelem­­mel kitartanak munka­helyükön, megkülönböztetés azokkal szem­ben, akik a céltalan­­munkaerőván­­dorl­ással nehezítik szocialista fej­lődésünket. Az jogi kiterjesztés azokra a dolgo­zókra is vonatkozik, akik hivatalos át­helyezéssel kerültek jelenlegi munka­helyükre és munka­viszony­ukat önké­nyesen nem­­szakították meg. Ebben az esetben náluk is az 1950. január 1. óta eltelt munkaidőt kell úgy tekinteni, mintha folyama­tosan ugyanannál a vállalatnál töltöttek volna két évet. Hasonlóképen megilleti azokat a jelenleg beteg­­állományban lévőket is, akik 1952. január 1-ig kétévi megszakítás nél­küli munkaviszonnyal rendelkez­nek. Ezek számára tehát, amennyiben 1952. január 1-e után ie munkaképtelenek, 75 százalékos táppénzt kell fizetni. A felemelt táppénzre való jogosult­sághoz a szokásos betegség esetére szóló munkáltatói igazolványon kívül egy külön, a kétévi folyamatos munka­­viszonyt tartósító igazolás szükséges, melyet a vállalat köteles a betegállo­mányba került dolgozó számára be­szerezni. Abban az esetben, ha a fo­lyamatos munkaviszonyt igazoló írás beszerzése valamilyen oknál fogva ké­sik, az üzemi kifizetőhely köteles 65 százalékos táppénzt kifizetni és a be­teg dolgozó egyéni segélyezési lap­jait feljegyezni, hogy 75 százalékos táp­pénzre jogosult az igazolás beszerzé­sekor. . Az új rendelkezést minden dolgozó nagy örömmel fogadta és világosan látja, hogy az évi ter­vek határidő előtti teljesítése milyen összefüggésben van a szociális jutta­tások szakadatlan kiterjesztésével. Ezért a fegyelmezettek, munkahelyü­ket­­a munkájukat szeretők még na­gyobb elkesedéssel tesznek ú­jabb felajánlásokat termelési eredményeik megjavítására. Harcot indítanak a munkafegyelem lazítói, a lógósok és az egyik helyről a másikra vándorlók ellen. A magasabb táppénz, újabb vöp.­tönzés arra, hogy dolgozóink ér­tékeljék az állandóan egyhelyben való munkaviszonyt, kerüljék a­ munkahely önkényes elhagyását, a munkaviszony megszakítását. A Szovjetunió példájára a m­i Sze­meinkben is olyan állandó törzsgárdá­nak kell kialakulnia, amelyik munka­­helyét második otthonának terem­ti. A TT-felelősök gyakoroljanak fokozott ellenőrzést az üzemi kifizetőhelyek munkája mellett. Nézzék meg, hogyan készültek fel a 75 százalékos táppénz fizetésére, mi­lyen intézkedéseiket tettek a beteg dolgozók folyamatos munka­viszonyát igazoló írás beszerzésére, hogy beteg­állományban lévő dolgozóink minél gyorsabban és simábban hozzájuthas­sanak az őket megillető táppénzhez. TT-felelőseink hívják össze a TB-aktíváikat, tudatosítsák velük az új jogkiterjesztés jelentőségét, hívják fel figyelmüket a beteglá­togat­ás fokoz­ottttabb kiterjesztésére. A való­ban beteg dolgozók érdekeit az elv­társi segítségnyújtással párhuzamban a lógósok a táppénzes­rtők leleplezésé­vel is védelmezni kell.­ ­ Eredményesen terjed a Rőder-mozgalom a Láng Gépgyárban A Láng Gépgyár szerszámkészítő műhelyében a múlt évi terv teljesíté­sében gátló körülményként jelentke­zett a normán alul teljesítő dolgozók nagy száma. A műhely élenjáró dolgo­zói felismerték a Rőder elvtárs által kezdeményezett patronáló-mozgalom jelentőségét és vállalták, hogy a 100 százalékon alul teljesítő társaiknak átadják munkamódszereiket. Gólya Endre szerszámkészítő­ laka­tos Bobák L­ászló és Perjési Már­ton ifjúmunkások megsegítését vállalta. Gólya Endre megtanította a két ifjúmunkást az ügyesebb egyszerűbb fogásokra és a mun­kaidő helyesebb kihasználására. Ennek eredményeként Perjési Már­ton teljesítménye a novemberi át­lagos 80—85 százalékról 140 szá­zalékra, Bobák Lászlóé pedig 65 százalékról 98 százalékra emel­kedett. Czember Sándor esztergályos Do­­bisz Dánielnek nyújtott elvtársi segít­séget. Dobisz kezdetben csak 75—80 százalékra teljesítette normáját. Czember Sándor munkamódszerének elsajátításával ma már eléri a 95--98 százalékot. A szerszámkészítő műhely dolgo­zóinak a normán alul teljesítő dolgo­zók megsegítésével nemcsak a múlt évi tervükben mutatkozó lemaradásu­kat sikerült behozniuk, hanem már tervükkel előre vannak. Nederman Ferenc a Munkaérdem­rend bronz fokozatával kitüntetett sztahanovista fő­mísvezető vállalta, hogy a sztahanovista mintakészítő részére a szükséges anyagok, mű­szaki ra­jzok és segédeszközök biz­tosításával lehetővé teszi, hogy azok normán alul teljesítő tár­saikat patronálhasák. Némely József, Matong Pál, Mé­száros János mintakészítők vállalták, hogy Selmeczi Endre és Lugosi Jó­zsef ifjúmunkás mintakészítőket két hónapon belül sztahanovista szintre emelik. Nederman Ferenc vállalását teljesítette, s ennek eredményeként Selmeczi Endre és Lugosi József ma már 150 százalékra teljesítik normá­jukat

Next