Szabad Vasmegye, 1945. augusztus (1. évfolyam, 92-99. szám)

1945-08-01 / 92. szám

12 Az angol értelmiség baloldalra­ tolódott rétegének állás­­foglalása lényegesen hozzájárult a választási eredmény kialakulásához és bármilyen furcsán hangozzék is a külföld felé, az értelmiségi osztály te­kintélyes része a munkásosztály mel­lett sorakozott fel. A 15 millió szava­zatból, amennyi a munkáspártra esett, legalább négy millió az értelmiségi szavazat­ Az 1935-ben tartott vá­lasztáson az értelmiségnek csak el­enyészően csekély hányada szavazott a munkáspártra, amely akkor csak­nem kizárólag a munkásság szavaza­tait kapta meg. Ezúttal másként tör­tént: a konzervatív párt elvesztette „biztos“ szavazóinak millióit, hogy ezek a nagy rivális szavazattömegét és mandátumait növeljék, végered­ményben abszolút többségét biztosít­sák. Az angol sajtóban nagy a találga­tás, hogy az értelmiségi réteg egy­­része miért állott át a munkáspárt­hoz. Egyes lapok ebben a közösségi gondolat hatalmas arányú fejlődését látják. A szabadpályán működő ér­telmiségiek, ügyvédek, orvosok, mér­nökök, továbbá a köztisztviselők, ma­gántisztviselők, önálló iparűzők meg­elégelték a kapitalizmus túlzásaiból származó hátrányaikat és a kollektív gondolat meghódította őket. Ennek erőteljesebb érvényrejutásától vár­ják helyzetük javulását. A sajtó má­sik része ezenfelül külpolitikai meg­fontolásokban keresi az értelmiség állásfoglalásának okait. A háború sok szomorúságot okzott Angliában is. Churchill 1940-ben rengeteg vért, könnyet és gyászt ígért az angol nép­nek, mielőtt a győzelem megszületik. Churchillnek igaza lett: a háború vérzivatara — ezúttal először — vé­gigsepert angol földön is. Sok ember meghalt a lé­támadások következ­tében, London nagy része elpusztult, az óriási fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a házak és lakások százezrei, sőt talán milliói mentek tönkre. Az angol nép örül a győzelemnek, mert megmentette annyira féltett szabadságát, de azért hat év után­­ elég volt a háborúból.. A munkásosz­tály háborúellenessége közismert. Az első világháborúban az angol mun­káspárt tekintélyes része egyenesen antimilitarista volt, élén a pártvezér Ramsay MacDonalddal. A második világháború a világnézetek háborúja is volt, a munkáspártnak fel kellett sorakozni a fasizmus ellen és fel is sorakozott. Sőt, ezúttal az egész an­gol nép egyetértett abban, hogy Hit­ler veszedelmes eszméit, amelyek egy­­ben az angol világbirodalmat is ve­szélyeztették, csak olyan háborúban lehet legyőzni, amely az egész angol népet egy táborban találja. Az ér­telmiség nem kevésbbé féltette a ná­cizmustól szabadságát, egyben a bi­rodalmi érdekeket, mint a munkás­­osztály, vagy éppen az ipari és me­zőgazdasági kapitalisták. Amíg azonban a munkásosztály a háború győztes befejezése után őszinte békére vágyik és ebben osz­tályostársa az értelmiségi réteg is, mert éppen elég újjáépítenivalójuk van, a kapitalisták egy része, akik a konzervatív párt jobbszárnyán fog­lalnak helyet, az utóbbi két évben — körülbelül amióta a háború meg­­nyerése biztosnak látszott — sokat nyugtalankodott. Churchill ezeket az elemeket csak nagy nehezen tudta meg­fékezni és hasztalan volt a Szovjet­unió részéről is mindenfajta biztosí­ték, a toryk jórésze zavarokat oko­zott a konzervatív pártban Chrchill­­nek. Az angol közvélemény jól megfi­gyelte ezeket a színfalak mögött le­játszódó eseményeket és levonta belőlük a következtetéseket. Az értel­­miségi réteg is veszélyben látta a háború rengeteg szenvedése után létrejött békét. Ha nem is gondolt valamilyen gyorsan bekövetkező há­borúra, a tartós békét nem hitte megalapozottnak olyan konzervatív kormánypárttal, amely nem egységes a külpolitikai elgondolásokban, ha­nem egy részének „mellékgondolatai“ vannak és ezeket a „mellékgondola­­tokat“ a kapitalista társadalmi és termelési rend megmentésének a vá­gya fűti■ Az értelmiségi rétegnek nem érdeke és így célja sem a kapi­talizmus védelmezése, még­hozzá a háború útján. A bék­e biztosításának óhajtása mellett tehát társadalmi és gazdasági állásfoglalás is megnyilvá­nult a többmillió értelmiségi szava­zatban, amely a munkáspártra esett. Ezzel az angol értelmiség döntő pil­lanatban történelmi vizsgát tett és példát mutatott más országok ha­sonló egyedei számára. Ez a két körülmény azután — a há­ború nyomán egyébként is bekövet­kezett világnézeti balratolódással együtt — a tartós békét minden kö­rülmények között óhajtó munkáspárt felé vitte a választóknak olyan cso­portjait is, akik világnézeti kérdé­sekben nem teljesen osztjik a mun­káspárt álláspontját, amelyhez lénye­gesen közeledtek ugyan, a béke kérdé­sében azonban egyazon nézetet valla­nak vele. A munkáspárt 15 millió szavazata nem azt jelenti, hogy eny­­nyi tagot számol a párt. Ellenben 15 millió angol választópolgár biztosí­totta bizalmáról a munkáspártot, amelynek most arra kell törekednie, hogy mint kormánypárt erre a biza­lomra méltó is legyen. Az öntudatos angol választó amilyen gyorsan csat­lakozik valamely általa egészséges­nek hitt politikai elgondoláshoz és ilyenkor a pártkeretek nem számí­tanak nála, éppen olyan hirtelen há­tat fordít a pártnak, amelyikben csalódik. A tartós béke ezúttal az a mág­nespont, amely a munkáspárthoz csá­bította az angol nép széles rétegeit, sokkal nagyobb tömegeket, mint amennyi tagot a párt számlál. A tar­tós békét pedig csak a nagyhatal­mak becsületes összefogása és há­borús szövetségük fenntartása, sőt megerősítése biztosíthatja. Az értel­miségi réteg jelentős része ezt fel­ismerte Angliában és bár életsora nem láncolja a munkáspárthoz, a bé­kének — minden jólét elsőszámú té­nyezőjének — óhajtása ehhez a párt­hoz vitte, amely egységes és őszinte a Szovjetunióval, valamint az Egye■­sült Államokkal kötött barátság és szövetség fenntartásában. Az angol értelmiség a választások során félre­tette az elméleteket, kizárólag gyakor­lati szempontból azt tette mérlegre: hogyan lehet a győzelmes békét biz­tosítani? Először legyen a béke biz­tos és tartós, ez a jólét helyreállítá­sának az alapja, a többi csak később következhetik. A munkáspárt híveinek tábora na­gyon megszaporodott az értelmisé­giek tekintélyes részével. Ha az új tábor a társadalmi és gazdasági re­formok során meggyőződik arról, hogy ezek az értelmiségi rétegek kí­vánságait is kielégtik, akkor a mun­káspárt tartós uralomra számíthat Angliában, mert a most megnyert rétegeknek teljes bevonása a párt­keretekbe okos politikai vezetés és­­ idő kérdése. A kilengésektől mentes, de erőteljes és egyenesvonalú társa­dalmi fejlődésnek új útjai nyíltak meg az angol szigetországban. S ezt a munkáspárt őszinte békepolitikája indította el, a munkáspárti kormány pedig ezeken az utakon folytatja programmja megvalósítását. (L. J.) Churchill vissza­utasította a térdszalagren­det (London, július 31.) VI. György ki­rálya a legnagyobb háborús kitün­tetést, egyben a legmagasabb angol rendjelet, a térdszalagrendet adomá­nyozta Churchillnak. A volt miniszter­elnök „megkérte a királyt, hogy ne él­jen a keggyel”.­­ Churchill a rend 600 éves történetében az első és egyet­len, aki a rendet visszautasította. A térdszalagrenddel ugyanis a lovagság és a Sir megszólítás jár. Churchill azonban meg akar maradni egyszerű polgárnak, akit így szólítanak: Mister Churchill. JUGOSZLÁVIA Görög-Macedón­iába érkező mene­kültek táviratot küldtek a jugoszláv kormánynak, melyben köszönetüket fejezik ki a jugoszláv hatóságok és nép iránt azért a fogadtatásért, melyben őket részesítették. Nagy­­­­dozatokat hoztunk — írják a táv­iratban — szabadságunk kivívása érdekében, de sajnálattal kell kije­lentenünk, hogy Görög-Macedónia népe még ma is kénytelen eltűrni a fasiszták féktelen terrorját. SZABAD VAS MEGYE Gyermekruha szalonját ideiglenesen Szelestey-utca 18. (kákics lakásban) m*k apy *i?. Kéri a tesztelt közönség szives támo­gatását. Szelestey-Wesselényi-u. sarok SZOVJETUNIÓ Kucserov orosz akadémista új­­rendszerű gránittörő kalapácsot ta­lált fel. Ez a sűrített levegővel haj­tott kalapács rendkívül kevés ener­giát használ a nagy munkateljesít­ménnyel szemben. A Szovjetunió óriási energiater­melésében jelentős helyet foglal el a szaratovi földgáz-lelőhely. Innen juttatják a földgázt majd Moszkvá­ba. A földgázvezeték már ez évben elkészül. Amerre a vezeték húzódik, mindenütt javítóüzemek, házak emel­kednek és munkástelepek létesülnek. A háború befejezése után a Szov­jetunióban nagy lendületet nyert­­ a tudományos expedíciós tevékenység. A legutóbbi időben két expedíció in­dult útnak. Az egyik a futóhomok által eltemetett ősrégi városok terü­letén folytat ásatásokat, míg a má­sik a tamani félszigeten fog archeo­lógiai kutatásokat végezni. AUSZTRIA Angol, amerikai és francia egységek érkeztek Bécsbe. A főerők a napok­ban veszik át az osztrák főváros meg­szállására kijelölt övezeteket. Illetékes m, a Szovjetem hadifoglyai Puskin követ a Sz­erző Bizottság szav­­ácsadója felkereste ügyminisztert és hm vele, hogy a szovjet gyár kormány kérése ahhoz, hogy a Szov, magyar hadifoglyok­ért érint­kezésbe léphessenek hozzátartozóik­kal. A levelezés megindulását a ma­gyar külügyminisztérium külön fogja közölni. Illetékes helyen ehhez a bejelen­téshez a következőket fűzik: " A hadifoglyokkal való levelezés lehetővé tétele bizonyára nagy örö­met fog kelteni az érdekelt magyar közönség körében, amelyet a reakció felelőtlen és alaptalan izgatása a hadifoglyok ügyében annyira nyug­talanít. Az orosz kézre jutott magyar katonai személyek hadifogollyá nyil­vánítása kétségkívül teljesen meg­felel a nemzetközi jog idevonatkozó rendelkezéseinek. Félremagyarázható legfeljebb az a nagylelkű magatartás volt, amelyet a Szovjetunió a ma­gyarországi hadműveletek kezdetén tanúsított, amikor a Vörös Hadsereg a fogságba került magyar katonák nagy részét egyszerűen hazaengedte.­­ Ezt a magatartást lehetetlenné tette a nácik és nyilasok által meg­fertőzött magyar csapatok makacs ellenállása. De véglegesen lerontotta a helyzetet a Vörös Hadsereg két parlamenterének jogellenes és fel­­háborító felkoncolása- Azoknak a parlamentereknek a meggyilkolásá­ról van szó ebben az esetben, akik az ostrom megindulása előtt üzenetük­kel a magyar fővárost akarták a fe­lesleges pusztulástól megmenteni. Mind ez a felháborító cselekmény, mind pedig az ország határáig, sőt azon túl is tartó ellenállás arra kényszerítette a Vörös Hadsereget, hogy ragaszkodjék a nemzetközi jog­nak a hadifoglyokra vonatkozó ren­delkezéseihez.­­ Az adott körülmények között a magyar kormánynak minden törek­vése arra irányult, hogy legalább az írásbeli érintkezést tegyék lehetővé a hadifoglyok és hozátartozóik kö­zött. Ezt a kérést Puskin követ bejelen­tésével a szovjet kormány méltányolta is. Ebből a magatartásból és a Szov­jetunió eddigi nagylelkűségéből azt a reményt lehet támasztani, hogy a magyar hadifoglyok sorsa még a békeszerződés előtt — amely tulaj­donképpen hivatva volna ebben a kérdésben dönteni — kedvezően meg fog oldódni. Németország Zsukov tábornagy parancsot adott ki, amelynek értelmében augusztus 15-ig az orosz megszállási zónában levő német ipari vállalatoknak meg kell kezdeniük a munkát. A parancs elsősorban a fűtőanyag-, villanyáram-, műtrágya-üzemekre és a közhaszná­lati cikkeket előállító vállalatokra vonatkozik. 1945 augi Kelmefestő vegytiszta szaküzletem áthelyeztem Főtérre, a Rendőrség előtti bérpalotába. Megyeri Mihály

Next