Szabad Vasmegye, 1945. augusztus (1. évfolyam, 92-99. szám)
1945-08-01 / 92. szám
12 Az angol értelmiség baloldalra tolódott rétegének állásfoglalása lényegesen hozzájárult a választási eredmény kialakulásához és bármilyen furcsán hangozzék is a külföld felé, az értelmiségi osztály tekintélyes része a munkásosztály mellett sorakozott fel. A 15 millió szavazatból, amennyi a munkáspártra esett, legalább négy millió az értelmiségi szavazat Az 1935-ben tartott választáson az értelmiségnek csak elenyészően csekély hányada szavazott a munkáspártra, amely akkor csaknem kizárólag a munkásság szavazatait kapta meg. Ezúttal másként történt: a konzervatív párt elvesztette „biztos“ szavazóinak millióit, hogy ezek a nagy rivális szavazattömegét és mandátumait növeljék, végeredményben abszolút többségét biztosítsák. Az angol sajtóban nagy a találgatás, hogy az értelmiségi réteg egyrésze miért állott át a munkáspárthoz. Egyes lapok ebben a közösségi gondolat hatalmas arányú fejlődését látják. A szabadpályán működő értelmiségiek, ügyvédek, orvosok, mérnökök, továbbá a köztisztviselők, magántisztviselők, önálló iparűzők megelégelték a kapitalizmus túlzásaiból származó hátrányaikat és a kollektív gondolat meghódította őket. Ennek erőteljesebb érvényrejutásától várják helyzetük javulását. A sajtó másik része ezenfelül külpolitikai megfontolásokban keresi az értelmiség állásfoglalásának okait. A háború sok szomorúságot okzott Angliában is. Churchill 1940-ben rengeteg vért, könnyet és gyászt ígért az angol népnek, mielőtt a győzelem megszületik. Churchillnek igaza lett: a háború vérzivatara — ezúttal először — végigsepert angol földön is. Sok ember meghalt a létámadások következtében, London nagy része elpusztult, az óriási fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a házak és lakások százezrei, sőt talán milliói mentek tönkre. Az angol nép örül a győzelemnek, mert megmentette annyira féltett szabadságát, de azért hat év után elég volt a háborúból.. A munkásosztály háborúellenessége közismert. Az első világháborúban az angol munkáspárt tekintélyes része egyenesen antimilitarista volt, élén a pártvezér Ramsay MacDonalddal. A második világháború a világnézetek háborúja is volt, a munkáspártnak fel kellett sorakozni a fasizmus ellen és fel is sorakozott. Sőt, ezúttal az egész angol nép egyetértett abban, hogy Hitler veszedelmes eszméit, amelyek egyben az angol világbirodalmat is veszélyeztették, csak olyan háborúban lehet legyőzni, amely az egész angol népet egy táborban találja. Az értelmiség nem kevésbbé féltette a nácizmustól szabadságát, egyben a birodalmi érdekeket, mint a munkásosztály, vagy éppen az ipari és mezőgazdasági kapitalisták. Amíg azonban a munkásosztály a háború győztes befejezése után őszinte békére vágyik és ebben osztályostársa az értelmiségi réteg is, mert éppen elég újjáépítenivalójuk van, a kapitalisták egy része, akik a konzervatív párt jobbszárnyán foglalnak helyet, az utóbbi két évben — körülbelül amióta a háború megnyerése biztosnak látszott — sokat nyugtalankodott. Churchill ezeket az elemeket csak nagy nehezen tudta megfékezni és hasztalan volt a Szovjetunió részéről is mindenfajta biztosíték, a toryk jórésze zavarokat okozott a konzervatív pártban Chrchillnek. Az angol közvélemény jól megfigyelte ezeket a színfalak mögött lejátszódó eseményeket és levonta belőlük a következtetéseket. Az értelmiségi réteg is veszélyben látta a háború rengeteg szenvedése után létrejött békét. Ha nem is gondolt valamilyen gyorsan bekövetkező háborúra, a tartós békét nem hitte megalapozottnak olyan konzervatív kormánypárttal, amely nem egységes a külpolitikai elgondolásokban, hanem egy részének „mellékgondolatai“ vannak és ezeket a „mellékgondolatokat“ a kapitalista társadalmi és termelési rend megmentésének a vágya fűti■ Az értelmiségi rétegnek nem érdeke és így célja sem a kapitalizmus védelmezése, méghozzá a háború útján. A béke biztosításának óhajtása mellett tehát társadalmi és gazdasági állásfoglalás is megnyilvánult a többmillió értelmiségi szavazatban, amely a munkáspártra esett. Ezzel az angol értelmiség döntő pillanatban történelmi vizsgát tett és példát mutatott más országok hasonló egyedei számára. Ez a két körülmény azután — a háború nyomán egyébként is bekövetkezett világnézeti balratolódással együtt — a tartós békét minden körülmények között óhajtó munkáspárt felé vitte a választóknak olyan csoportjait is, akik világnézeti kérdésekben nem teljesen osztjik a munkáspárt álláspontját, amelyhez lényegesen közeledtek ugyan, a béke kérdésében azonban egyazon nézetet vallanak vele. A munkáspárt 15 millió szavazata nem azt jelenti, hogy enynyi tagot számol a párt. Ellenben 15 millió angol választópolgár biztosította bizalmáról a munkáspártot, amelynek most arra kell törekednie, hogy mint kormánypárt erre a bizalomra méltó is legyen. Az öntudatos angol választó amilyen gyorsan csatlakozik valamely általa egészségesnek hitt politikai elgondoláshoz és ilyenkor a pártkeretek nem számítanak nála, éppen olyan hirtelen hátat fordít a pártnak, amelyikben csalódik. A tartós béke ezúttal az a mágnespont, amely a munkáspárthoz csábította az angol nép széles rétegeit, sokkal nagyobb tömegeket, mint amennyi tagot a párt számlál. A tartós békét pedig csak a nagyhatalmak becsületes összefogása és háborús szövetségük fenntartása, sőt megerősítése biztosíthatja. Az értelmiségi réteg jelentős része ezt felismerte Angliában és bár életsora nem láncolja a munkáspárthoz, a békének — minden jólét elsőszámú tényezőjének — óhajtása ehhez a párthoz vitte, amely egységes és őszinte a Szovjetunióval, valamint az Egye■sült Államokkal kötött barátság és szövetség fenntartásában. Az angol értelmiség a választások során félretette az elméleteket, kizárólag gyakorlati szempontból azt tette mérlegre: hogyan lehet a győzelmes békét biztosítani? Először legyen a béke biztos és tartós, ez a jólét helyreállításának az alapja, a többi csak később következhetik. A munkáspárt híveinek tábora nagyon megszaporodott az értelmiségiek tekintélyes részével. Ha az új tábor a társadalmi és gazdasági reformok során meggyőződik arról, hogy ezek az értelmiségi rétegek kívánságait is kielégtik, akkor a munkáspárt tartós uralomra számíthat Angliában, mert a most megnyert rétegeknek teljes bevonása a pártkeretekbe okos politikai vezetés és idő kérdése. A kilengésektől mentes, de erőteljes és egyenesvonalú társadalmi fejlődésnek új útjai nyíltak meg az angol szigetországban. S ezt a munkáspárt őszinte békepolitikája indította el, a munkáspárti kormány pedig ezeken az utakon folytatja programmja megvalósítását. (L. J.) Churchill visszautasította a térdszalagrendet (London, július 31.) VI. György királya a legnagyobb háborús kitüntetést, egyben a legmagasabb angol rendjelet, a térdszalagrendet adományozta Churchillnak. A volt miniszterelnök „megkérte a királyt, hogy ne éljen a keggyel”. Churchill a rend 600 éves történetében az első és egyetlen, aki a rendet visszautasította. A térdszalagrenddel ugyanis a lovagság és a Sir megszólítás jár. Churchill azonban meg akar maradni egyszerű polgárnak, akit így szólítanak: Mister Churchill. JUGOSZLÁVIA Görög-Macedóniába érkező menekültek táviratot küldtek a jugoszláv kormánynak, melyben köszönetüket fejezik ki a jugoszláv hatóságok és nép iránt azért a fogadtatásért, melyben őket részesítették. Nagydozatokat hoztunk — írják a táviratban — szabadságunk kivívása érdekében, de sajnálattal kell kijelentenünk, hogy Görög-Macedónia népe még ma is kénytelen eltűrni a fasiszták féktelen terrorját. SZABAD VAS MEGYE Gyermekruha szalonját ideiglenesen Szelestey-utca 18. (kákics lakásban) m*k apy *i?. Kéri a tesztelt közönség szives támogatását. Szelestey-Wesselényi-u. sarok SZOVJETUNIÓ Kucserov orosz akadémista újrendszerű gránittörő kalapácsot talált fel. Ez a sűrített levegővel hajtott kalapács rendkívül kevés energiát használ a nagy munkateljesítménnyel szemben. A Szovjetunió óriási energiatermelésében jelentős helyet foglal el a szaratovi földgáz-lelőhely. Innen juttatják a földgázt majd Moszkvába. A földgázvezeték már ez évben elkészül. Amerre a vezeték húzódik, mindenütt javítóüzemek, házak emelkednek és munkástelepek létesülnek. A háború befejezése után a Szovjetunióban nagy lendületet nyert a tudományos expedíciós tevékenység. A legutóbbi időben két expedíció indult útnak. Az egyik a futóhomok által eltemetett ősrégi városok területén folytat ásatásokat, míg a másik a tamani félszigeten fog archeológiai kutatásokat végezni. AUSZTRIA Angol, amerikai és francia egységek érkeztek Bécsbe. A főerők a napokban veszik át az osztrák főváros megszállására kijelölt övezeteket. Illetékes m, a Szovjetem hadifoglyai Puskin követ a Szerző Bizottság szavácsadója felkereste ügyminisztert és hm vele, hogy a szovjet gyár kormány kérése ahhoz, hogy a Szov, magyar hadifoglyokért érintkezésbe léphessenek hozzátartozóikkal. A levelezés megindulását a magyar külügyminisztérium külön fogja közölni. Illetékes helyen ehhez a bejelentéshez a következőket fűzik: " A hadifoglyokkal való levelezés lehetővé tétele bizonyára nagy örömet fog kelteni az érdekelt magyar közönség körében, amelyet a reakció felelőtlen és alaptalan izgatása a hadifoglyok ügyében annyira nyugtalanít. Az orosz kézre jutott magyar katonai személyek hadifogollyá nyilvánítása kétségkívül teljesen megfelel a nemzetközi jog idevonatkozó rendelkezéseinek. Félremagyarázható legfeljebb az a nagylelkű magatartás volt, amelyet a Szovjetunió a magyarországi hadműveletek kezdetén tanúsított, amikor a Vörös Hadsereg a fogságba került magyar katonák nagy részét egyszerűen hazaengedte. Ezt a magatartást lehetetlenné tette a nácik és nyilasok által megfertőzött magyar csapatok makacs ellenállása. De véglegesen lerontotta a helyzetet a Vörös Hadsereg két parlamenterének jogellenes és felháborító felkoncolása- Azoknak a parlamentereknek a meggyilkolásáról van szó ebben az esetben, akik az ostrom megindulása előtt üzenetükkel a magyar fővárost akarták a felesleges pusztulástól megmenteni. Mind ez a felháborító cselekmény, mind pedig az ország határáig, sőt azon túl is tartó ellenállás arra kényszerítette a Vörös Hadsereget, hogy ragaszkodjék a nemzetközi jognak a hadifoglyokra vonatkozó rendelkezéseihez. Az adott körülmények között a magyar kormánynak minden törekvése arra irányult, hogy legalább az írásbeli érintkezést tegyék lehetővé a hadifoglyok és hozátartozóik között. Ezt a kérést Puskin követ bejelentésével a szovjet kormány méltányolta is. Ebből a magatartásból és a Szovjetunió eddigi nagylelkűségéből azt a reményt lehet támasztani, hogy a magyar hadifoglyok sorsa még a békeszerződés előtt — amely tulajdonképpen hivatva volna ebben a kérdésben dönteni — kedvezően meg fog oldódni. Németország Zsukov tábornagy parancsot adott ki, amelynek értelmében augusztus 15-ig az orosz megszállási zónában levő német ipari vállalatoknak meg kell kezdeniük a munkát. A parancs elsősorban a fűtőanyag-, villanyáram-, műtrágya-üzemekre és a közhasználati cikkeket előállító vállalatokra vonatkozik. 1945 augi Kelmefestő vegytiszta szaküzletem áthelyeztem Főtérre, a Rendőrség előtti bérpalotába. Megyeri Mihály