Szabad Vasmegye, 1946. április (2. évfolyam, 77-93. szám)

1946-04-09 / 77. szám

18. Drákói szigorral fogják sújtani a valutával és arannyal való üzérkedést. Elrendeli a kormány a valuták és külföldi fizetési eszközök, valamint aranyérmék és rudak kötelező bejelentését. . WVWSAAiVVWSAAA(VArvVt V4A/VVvWVVSArt)VNA/Sl Az infláció keletkezéséről, okairól, lefolyásáról és orvoslási módjáról tartott vasárnap délelőtt 10 órakor előadást Warabáei Rezső a szakszervezet rendezésében megtartott előadássorozat keretében. Az előadáson — sajnos — csak kevesen vettek részt, ami elsősorban a szakszervezeti tagoknak, még a legégetőbb politikai és gazdasági kérdésekkel szemben is, elfoglalt közömbös álláspontja miatt történt. Ez a közömbösség részben éppen az adott rossz gazdasági helyzet következménye. Az emberek nem érzik magukénak a demokráciát, mert — mint mondják — miért nincs ruha, cipő, amiért rossz a pénz stb. Ezekre a kérdésekre felelt az előadás, feltárva a jelenlegi gazdasági helyzet előzményeit, a meglévő gazdasági bajok okait és megjelölte azt az utat is, ami kivisz a bajból. A stabilizáció, a pénz értékének állandósítása, — ahogy az előadás mondta, — teheráttolást jelent. Teheráttolást, mégpedig a gazdagok, a tehetősek vállaira. Eddig úgyis a dolgozó, a munkásnép görnyedt a terheik alatt. A vállalkozók, a gyárosok befektették a munkásság izzadsága révén előállított tőkét a saját vagyonukba. A bőrgyár hatalmas beruházásokat eszközölt, ugyanakkor a munkásokat nem tudja most kifizetni, mert nincs pénze. A munkásság áldozatvállalásából hatalmas nyereségre tett szert és most fél, vagy nem akar a saját tőkéjéhez nyúlni. Nincs fizetés, a munkás nem mondta, hogy nincs áldozat. Az igazság az, hogy atőkések nem érzik szívügyüknek azújjáépítést. Ezért az újjáépítést tudattolan, vagy tudatlanul szabotáló tőkéseknek és gazdagoknak kell átvenni azokat a terheket, amikbe a munkásság már beleroskadt. Persze ez nem fog simán menni. A tehetősek minden eszközt és módszert, — falrafestei uszítás módszerét is — megpróbálják ennek elhárítására. Elválaszthatatlan az infláció elleni harc, a reakció elleni harctól. A reakció fokozza az inflációt, szabotálja az infláció megfékezését, az inflációviszont közrejátszik a reakciónak, bomlasztja a belső rendet. A kivezető út a termelők megszervezése, a munkásság jobb, igazságosabb ellátása, a gazdagok kíméletlen megadóztatása. Ezek a kérdések országos méretekben nyernek majd megoldást, végrehajtásuk és az ellenőrzés, a munkásság és minden öntudatos dolgozó feladata lesz. A helyzet rendbehozásánál elsősorban a saját erőnkre kell támaszkodnunk. Nem lenne méltányos és igazságos, ha külföldi kölcsön terheit zúdítanák a magyar dolgozó társadalomra, mert akkor azok, akik a rosszpénz és a háború utáni nyomorúságkövetkeztében meggazdagodtak, áttmentenék a jövőnek vagyonukat ésélnének tovább is gond nélkül, mint ahogy ma élnek. Ezek a rétegek a legfőbb szószólói a külföldi kölcsönügyének azért is, mert azt remélik, a hogy vele visszaszerezhetik elvesztett politikai pozíciójukat. Fájdalomtól megtört szívet tudatjuk összes jóbarátainkkal, ismerőseinkkel, és ügyfelinkkel, hogy szeretett édesapánk Kovács János ktp, IcírnÜTSt multi, ipiiiii vllltiWi folyó évi április hes én éjjel 2 órakor életének 54-ik évében a haldoklók szentségénekelvétele után caeodében elhunyt" Drága halottunk földi maradványait, folyó hó 9-én délután 4 órakor fogják a Sinni Márton utcai temető halottashasaiból, a ró®, kath. vallás szertartás® azerint nyugalomra helyezni. János gyermekei: luuiJiMiJagaBSB SZABADVAS MEGYE A békeszerződés tisztázni fogja nemzetközi kötelezettségeinket és minden bizonnyal visszaadja nyugatra hurcolt javainkat. Ha pedig ezeket visszakapjuk, akkor a jóvátételt a mellényzsebünkből ki tudjuk fizetni, s külföldi kölcsönre nem lesz szükségünk. Az elődjs után a hallgatók javarésze hozzászólt az előadáshoz. Felmerült a vasutasoknak az a panasza, amely szerint az emeléseket mindig elkésve akkor kapják meg, amikor a pénz már fele annyit ér. A nehézkes vasúti bürokrácia, a mindenre rendeletvárás, a munkás pedig várjon elve uralkodik még itt is. Pedig a vasút megtehetné, hogy a fizetésemeléseket távírón közölje, utasítást is adhatna a kifizetésekre s akkor a munkásságot nem érnék ilyen nagy sérelmek. Az előadás a hallgatók egyöntetű tetszésnyilvánítását váltotta ki. —o— A Szovjetunió levéteti a perzsa kérdést a Biztonsági Tanács napirendjéről A moszkvai rádió vasárnap késő este jelentette, hogy a Szovjetunió azzal a kéréssel fordult az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsához, hogy vegye le ügyrendjéről a szovjet-perzsa kérdést. Gramiko szovjet nagykövet azt állítja, hogy az a határozat, amelynek értelmében a perzsa kérdés további taglalását május 6-ára halasztják, ellenkezik az Egyesült Nemzetek alapokmányával. Ismételten kifejti levelében, hogy miután a szovjet csapatok Perzsiából való visszavonása folyamatban van, nincs ok arra, hogy a Tanács tovább vizsgálja a kérdést. Szerinte csak akkor volna indokolt a kérdés tárgyalásának május 6-ára való elnapolása, ha ez veszélyeztetné a nemzetközi békét és biztonságot, márpedig Perzsiában nem áll fenn ilyen helyzet. A REAKCIÓ GYŰJTŐHELYE... Orlov, a moszkvai rádió szemleírója hangoztatta, hogy mialatt a németországi szovjet övezetben a következetes intézkedések eredményekép a nácizmus maradványainak és a német reakciónak a kiirtása egyre teljesebbé válik, a nyugati övezetben semmi sem történik erre vonatkozólag. Az angol megszállási zóna a nácik valóságos gyűjtőhelye. Egymillió volt náci párttagot még mindig nem mozdítottak el állásukból. Bajorországban szabadon működhetnek és egyre-másra alakulnak kimondottan reakciós pártok. A francia övezetben sem jobb a helyzet A nyugati németországi övezetben tapasztalható viszonyok nem vágnak egybe a berlini értekezlet határozataival hangsúlyozza a moszkvai rádió szemleírója. Megkötötték a szovjet-perzsa kőolaj-egyezményt A moszkvai rádió hétfőn reggel közölte a perzsa miniszterelnöknek Teheránban tett nyilatkozatát, amely részleteket hozott nyilvánosságra a Szovjetunió és Perzsia között kötött kőolajegyezményről. Az egyezmény értelmében a perzsa-szovjet kőolajtársaság részvényeinek 51 százaléka az első 25 év alatt a Szovjetunió kezében lesz, a második 25 éves szakaszban a Szovjetunió és Perzsia egyenlő részvényköteggel fog rendelkezni. Földosztáson a szombathelyi határban... így lett valóság a veteményes kert, a dolgozók régi vágya Földosztás. Kint állunk a szabad mezőkön, a fölszántott földeken és nézzük a kiparcellázott négyszögöleket. A tavaszi napsugarak megcsillantották a kis kavicsokat és piros szint égettek a földosztásra várakozók arcára. Csoportba verődtek a földigéglók, a közben érkezettek is oda állnak, beszélgetnek, tervezgetnek, mit vetnek, mennyit. Szemükkel megsimogatják az örök életű földet, melyet ha fel is borzolt, meg is sebzett a közelmúlt vérzivataros háború, az első tavaszi fuvolát és napsugár begyógyította a föld ölét. Most szomjasan várja a belé hulló magot, hogy megtermékenyüljön és termése erejével táplálja azokat, akiket a 25 esztendős elnyomatás és a háború keserves, „nincs”-be döntött. A föld már felkészült az újjáéledésre és a demokrácia dolgozói feszülő izommal várják a pillanatot, hogy bevethessék földjüket és leszedhessék annak termését. Mi is körültekintünk a „nagy határ mezőben” és észrevesszük a háború békés földön heverő nyomait. Nem maradványokat nem kilőtt puskagolyóhüvelyeket találunk, hanem a magyar nemzet rontóit vesszük észre, a nyilasokat, amint, ha nem is boglya hűvösében, de a tavaszi napsugárban fürősütik nem túlságosan fáradt testüket. Oda is lépünk az önzésükre állított rendőrük egyúcáhez és megkérdezzük, honnan ez a jólét: ez a tavaszi szikérezés hapiparancs-e nyilasok számára? Ötven méter hosszú tankcsapdát „próbáltak” betemetni. Most már napok óta folyik a munka — mondja a rendőr —, de hát mi csak azért vagyunk itt, hogy el ne szökjenek. Munkavezetű nincs. Válasza egy kissé mentegetődző . +**&*&& Ságot. Mi azokra a napokra gondoltunk, amikor ennek a városnak a lakosságát ,,sáncolásra kötelezték’, és nyilas pártszolgálatosok ellenőrizték a munkát „serkentették’’ nem éppen gyengéden a serdülő ifjúságot, megtört anyákat és öregeket. Talán jó lenne, ha az illetékes hatóság ezt nem feledte volna el és most legalább gyors tempóban — munkafelügyelővel az élükön — temettetné be a tankcsapdákat. Most a föld minden milliméternyi területe a dolgozóké, a magyar népé, melyet most már annak megkérdezése nélkül nem lehet országvesztő háborúba kergetni és nyilas brigantizmus eszközévé tenni. A földigénylők csoportja egyre nagyobb lesz. Közübük vegyülünk mi is és megkérdezünk egy proletár anyát, aki gyermekét tartja a karján és arcán a jóreménység derengett. Hogy hívják, lány gyermeke van, örül-e a földnek mennyit kap? Mi a férje foglalkozása stb. stb. L. Gy-né vagyok. Négy gyermekem van — mondja és szeretettel megsimogatja a karján ülő kicsit, — ez a legkisebb. Talán két éves — gondoljuk. Belekapaszkodik anyja kendőjébe és szégyenkezve bújik mögé. — A földnek nagyon örülök — folytatja. — Az uram hadifogságban van. Eddig napszámba dolgoztam de mögt kapok száz négyszögöl földet. Elvetem krumplival, habbal meg másfélével, ami a konyhába kell. A nagyobbak majd segítenek már. Majd csak elvet sződünk, amíg az uram hazajön. Ezzel a földosztással nagyot segítettek rajtam. Könnyes lesz a szeme, mikor ezt mondja: — Legalább a gyermekeim meg ma 1946 áprils 1. től. De nem is feledjük el dm ezt soha a kommunista főispánnak. Tudjuk jól, hogy neki köszönhetjük. V. J. kéményseprő is ,beleszórt a beszélgetésbe, hogy mennyire őrül és csak azért jött ki kéményseprő-ruhá- ban a mezőre, mert így hátha nagyobb lesz a szerencséje mindenkinek a termésnél. Beszélgetésünknek egyre főbb hallgatója és hozzászólója lett. Gazdálkodási tervek és remények hangzanak el. A magyar föld népe él. Dolgozni akar és két keze munkájával akarja megmivelni az életet adó földet. Egy külön csoportban tisztviselők állnak, pénzügyőrök, egy kissé még bizalmatlankodva a munka nehézségei miatt, de a dolgozók öröme rájuk is átragad. „Ide ezt, oda azt” vetnék. Csak olyan messze ne lenne, de hát majd megszokjuk. — mondják. Mosolyognak, mikor kérdezzük őket, hogy maguk akarják-e megmivelni a földet. Lámpalázas műkedvelő mosoly ez. A produkálni akarás már bennük él. A földmunkások majd kisegítik őket. Jótanáccsal. Szomszádok lesznek a földeken. Izom-izom mellé feszül és igy épül ki erőssé, nagy gyá a demokrácia. A föld a népé. A demokrácia pedig meg fogja erősíteni a népet, mert talajt, termő talajt adott. Három gyermekével, feleségével külön áll P. Gy. vak zenész, akinek világtalan arcán sugárzik az öröm. — Hogy örülök-e a földnek? De mennyire! Én is fogok dolgozni, — mondja az örök sötétségben élő P. Gy. öntözni, kapálni, egyezni én is tudok. Majd az ujjaimmal nézek, látok. A feleségem majd megmutatja, mit kell csinálnom. Minden vágyam a föld volt Sohasem tudtam volna megvalósítani, ha a főispán úr nem segített volna hozzá. Napfelé fordítja arcát és úgy mondja: — Napraforgót is ültetek. Olaj lesz belőle. Lelkének szemeivel néz a közel jövőbe és bizakodás minden szava. — Már az ősszel kezdtem gyűjteni a vetőmagokat. Pedig akkor még nem is tudtam, hogy földhöz jutok. Bérbe akartam földet venni. Én leszek a legszorgalmasabb tücsök — mondja kedvesen. — Télen muzsikálok, nyáron meg a földeken dolgozom. Közben megindul a földosztás. Sorsot húznak, ki melyik földrészt kapja meg. Izgatottan nyúlnak a számokat tartalmazó kalapba és azonnal elindulnak, hogy megkeressék a földrészeket jelző számokkal ellátott cövekeket. Megállnak a számukra kijelölt „kisbirtok” előtt és arcukon a biztos talaj öntudatot kölcsönző derengése látszik. F. K. SZAKSZERVEZETI MOZGALOM A fodrászmunkások kulturcsoportja ma, kedden délután fél 5 órakor gyűlést tart. Francia nyelvtanfolyam indul a MaDISz-ban, jelentkezni a MaDISz Wesselényi utca 14. szám alatti székházában lehet naponta reggel 8 órától este 6 óráig. Működnek az új igazolóbizottságok A szombathelyi igazolóbizottságok az alább feltüntetett napokon az it felsorolt egyének igazolási ügyeit tárgyalják: KÜLÖN IGAZOLÓBIZOTTSÁG: Április 12-én: Varga Miklós MÁV pályamunkái. Kolonic Ferenc géplakatos Nárai, Szenmrey Magda magántisztviselő, Ekler Dezső joghallgató, Babos Gyula asztalos. Április 15-én: Segyeai Sándor MÁV állomásfelvigyázó, Németh Lajos magántisztviselő, Hosszú Károly magántisztviselő, Szalay Jenőné kölcsönkönyvtártulajdonos, Vogl Ferencné afi és gyermekruhakészítő, ifj. Gorell Gyula főiskolai hallgató. Bejelentéseket Vajda Ernő igazolóbizottsági elnökhöz kell megtenni név és lakás pontos feltüntetésével Nanutsa JLQ, szász alá