Szabad Vasmegye, 1946. április (2. évfolyam, 77-93. szám)
1946-04-11 / 79. szám
II. évfolyam, 79. szám. Ára 50.000 P 1946 ápr. 11. - Csütörtök Megjelenik mindennap, hétfő kivét©S éves Demokratik u s n a p i I a p OMA > \ Szerkesztőség és kiadóhivatal is. Szombathely, Kossuth Lajos u. 61 Az évfordulókon túl vagyunk. Megünnepeltük március 15-ét, szabadságunk kutforrását, visszaemlékeztünk a gyalázat évfordulójára, 1944. március 19-ére, amikor a magyar reakció évszázados német imádata, majd a negyedszázados reakciós-fasiszta uralom a német katonai megszállás szégyenébe fulladt, március 21-én egy pillanatra megállottunk a tanácsköztársaság megalakulásának évfordulójánál, amely a magyar népi uralom, történelmi alapú, jószándékú, ide hibákat is mutató útjára emlékeztet, végül határtalanul örvendeztünk április 4-én a dicsőséges Vörös Hadsereg által történt felszabadításunk első évfordulóján. Az ünnepek és évfordulók után a megfeszített munka hétköznapjai következnek. Pillanatra mégis meg kell állnunk egy újabb évfordulónál, amely nem nemzeti ünnep, de nem is csupán házi jubileum, hanem egyenes következménye a magyar felszabadulásnak, a demokrácia uralmának. Ma egyesztendős a Szabad Váramegye, vármegyénk egyetlen napilapja■ Már a nevében hordozza jellegét. Éltető eleme a szabadság, amelyet a felszabadulás hozott meg és amely a népi demokrácia sajtójának kutforrása, létének legfőbb igazolója. A magyar reakció nem tűrte meg a szabad sajtót sem abban a negyedszázadban, amelynek elején a fehér ellenforradalom, majd annak különféle változatai orgiájukat ülték, sem a megelőző ál liberális időkben. Magyarországon a sajtót olyan törvényekkel rendszabályozták meg és olyan közigazgatási rendészet súlya alatt nyögött, hogy az igazmondás nem lehetett kenyere, de az is igaz, hogy a magyar sajtó nem olyan kezekben volt, amelyek túlságosan nagy veszélyt jelentettek az uralkodó osztal-okra. A reakciós politikai vezeték gondoskodott arról, hogy az egyébként is hasonszőrű sajtóhatalmasságok egy húron pendüljenk a népnyúzó feudalista-kapitalista-legitimista érdekeltségekkel. A magyar sajtó — kevés kivétellel — vak és engedelmes eszköze volt a reakciós uralomnak. Úgynevezett közjogi ellentétek kicsendültek néhanapján a sajtó hangjából, egyes lapok a politikai szabadság jelszavával is kacérkodtak, de a dolgozók jogaik kiharcolásáért folytatott harcukban kizárólag csak a munkásalapokra számíthattak. A reakció testhezálló sajtórendszabályai azonban ezekben mihamarabb belefojtották a szót. A sajtótrösztök és egyéb sajtóhatalmasságok pedig egyenesen megölői voltak még annak a csekélyke álszabadságnak is, amelyet a látszat megmentése céljából a sajtónak nagy kegyesen engedélyeztek. Mindezek a sajtókonszernek egyenesen a feudális és nagykapitalista érdekeket védelmezték, miközben kifelé bőségesen ontották az áljelszavakat a sajtószabadságról. A felszabadulásnak, a demokrácia uralmának kellettkövetkezni, hogy a sajtó elnyerje szabadságát az igaz ügy szolgálatára. A magyar -ajó mai nagy egészében a demokratikus pártok kezében van. Nagy sikere ez a népi demokráciának és" komoly lesz A MI ÉVFORDULÓNK A Szabad Vas megye egy éve a szabad gondolat szolgálatában tesítéli, hogy áljelszavakkal és hazug sajtópropagandával nem lehet még egyszer elmérgezni a magyar közvéleményét. A magyar demokratikus sajtó és a pártsajtó ma a demokratikus újjáépítés szolgálatában áll. Közvéleményt formál, vezet, tanít, irányít és minden tevékenységében az országmentés, az újjáépítés gondolata hevíti. Ennek a szabad és népi demokrácia szolgálatában álló magyar sajtónak egyik orgánuma Vas megye egyetlen napilapja, a Szabad Vas megye. Alighogy elkövetkezett a felszabadulás napja, még a romok eltakarítása sem kezdődött el, már kint volt az utcán Szombathely új napilapja. Pontosan egy héttel országunk teljes felszabadulása után megjelent a Szabad Vasmegye első száma és puszta megjelenésével is hatalmas bizonyítéka volt annak, hogy megindult az élet és elkezdődött a munka ebben a sokat szenvedett városban. Példát szolgáltatott a Szabad Vas megye a munka megkezdésére, az újjáépítés elindítására. Már első számában felvilágosiott, tanított, vadul kavargó rémhíreket cáfolt és a megszeppent lakoság elé tárta a valóságot mind a nagy politikai átalakulásról, mind a hadihelyzetről. Az események azután új problémákat vetettek fel. A Szabad Vas megye a magyar demokrácia minden kisebb és nagyobb feladatának megoldásában részt vett. Megindulásától kezdve erőteljes harcot folytatott és folytat azakció ellen, rohammunkákat kezdményezett és támogatott, élesen bírált és ütött a demokráciára káros A magyar nő érettségéről tett tanúságot az MNDSz országos találkozója Az ország széles rétegeinek asszonyai jelentek meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének budapesti első országos találkozóján. Népviseletben öltözőtt parasztlányok, volt zsellérek feleségei, bányász asszonyok, munkásnők, értelmiségiek mentek fel az ország minden részéből. Szombathelyről Safranka Emánuelné, Kovács Pálné, Süle Julia, Török Jenőné, Németh Istvánná, dr. Métneky Jánosné, Mérő Jánosné és Hodászy Istvánná vetek részt az országos találkozón. Az MNDSz nagy találkozója is évesét jelez és ez az évforduló majdnem egybeesik a Szabad Vas megye egyéves fennállást jelző dátummal. Mindkettő a demokrácia előrehaladásának, erősödésének látható valósága. Az MNDSz nagyjelentőségű találkozójáról, amelynek napirendjén országos jelentőségű kérdések szerepeltek, jellemző részleteket tárunk olvasóink elé. Az emelvényen a világ összes nem-einek lobogói hirdették a demokraikus asszonyok összefogását. Az értekezlet jelentőségét a magyar politikai élet vezetőinek, Rákosi Mátyásnak és Nagy Ferencnek megjelenése is bizonytotta. Az értekezletet Tildy Zoltánné, az MNDSz elnöknője nyitotta meg és többek között ezt mondotta: — A férfiakra volt ezelőtt bízva az ország vezetése. Mondjuk meg őszintén, nem jól csklálák. Most majd mi kezünkbe vesszük az ország ügyeit. Az MNDSz több mint, százezer tagját arról lehet megismerni, hogy több és jobb munkát végeznek, mint a nem közéjük tartozók. — őszintén örülök annak — mondotta Nagy Ferenc miniszterelnök üdvözlő beszédében —, hogy a magyar asszonyok már az első időben munkába álltak •" megalkoták azt a szervezetet, arra magyar demorácia negerősödést harcol. Sok áldást és sok sikert kívánok munkájukhoz. Rákosi Mátyás miniszterelökhez vette és a hallgatóság hosszan és felkéssen éltette. A Kommunista Párt meleg üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. — Egyet értek Tildy Zoltánnéval— folytatta —, aki titkos összeesküvésre szólítja fel a nőket. Fogadjuk el irányvonalnak ezt az ajánlatot és gondoskodjunk róla, hogy a nők milliói tegyék magukévá. Kérem az első kongresszust, hogy ne elégedjenek meg azzal, amit a politikusok ígérnek, hanem követelődzenek is. Rákosi Mátyás ezen szavai után valósággal tombolva tört ki az asszonyok ünneplése. — Ne hagyjanak bennünket békében, legyenek követelődzőbbek, támadóbbak, mind politikai, mind gazdasági téren. Régi politikai tapasztalat, hogy a legjobb vezetőre is ráfér egy kis noszogatás és nagyon kérjük, hogy a mi fiatal demokráciánkat a nők közismert erélyükkel sikeresen vigyék előre a haladás útján. A magyar demokráciát azzal a mértékkel fogják mérni, amely mutatja a nők térhódítását. Kívánom, hogy minél előbb jöjjön el az az idő, amikor a nők elérik az őket megillető abszolút többséget! Rákosi Mátyás befejező szavait tapsarkánnal köszönte meg a hallgatóság. A vasárnapi ülésen Döbröntey Károlyné a Nemzetközi Nőszövetség üdvözlő táviratát olvasta fel, majd Rajk Lászlóné, az MNDSz budapesti főtitkára kezdte meg politikai és gazdasági beszámolóját . Most kell eldöntenünk, — mondotta, — hogy békét akarunk-e, vagy háborút! Szavaira sokezer asszony ütemes felkiáltással felelt: — Soha többé háborút! Rajk Lászlóné s továbbiakban a demokrácia eredményeiről és elsősorban a földreformról beszélt. Ismertette azt az iszonyú gazdasági és politkai elnyomást, amelyben a paraszi asszonyok éltek évtizedeken keresztül- Megemlítette beszédének során azokat folytatás a 3-ik oldalon minden jelenségeit, szenvedélyesei) harcolt szinte kezdettől fogva a gazdasági élet zűrzavarának előidézői ellen, innen-onnan egy éve, hogy az elsők között hívta fel a figyelmet a dolgozók legnagyobb ellenségeire, a feketézőkre, már a múlt év júliusában sürgette a ,,szabadkereskedelem“ jelszava alatti meghúzódó szabadrablás felszámolását, eredményesen részt vett a háborús és népellenes bűnösök előráncigálásában. Minden törekvésért síkraszállott, amely a demokrácia erősítését szolgálta. Nem szűnt meg egy pillanatra sem rámutatni a termelés fokozásának minden mást megelőző rendkívüli fontosságára. Ostorozta a közéleti és gazdasági korrupciót, síkraszállott a közéleti erkölcs megteremtéséért. Lapunkat minden megnyilvánulásában a dolgozók érdekeinek megvédelmezése sugallta és sugallja. Egy esztendő óta végzett munkánk kis tégla a demokratikus Magyarország épületéhez. Szerény, de harcos és meg nem alkuvó munkásai voltunk és vagyunk a magyar népi demokráciának, ezen keresztül annak a nemzetépítő munkának, amelynek célja a dolgozók boldogabb Magyarországa. Miért dolgozhattunk egy éven át zavartalanul és meg nem alkuvóan a népi demokrácia ügyéért ? Mert élveztük a szabadságot, amely ma élő valóság a magyar sajtóban. Sem az állam elnyomó szervezetei sem az osztályérdekeket kiszolgáló saj■ótrösztök immár nem tudják belénk fojtani a szót, amikor kiállunk az igazság védelmére a dolgozók érdekében. Ez az igazi sajtószabadság, mert valóságban nyilvánul meg, nem pedig üre® és elkoptatott frázisokban, mint az ál-liberális idők úgynevezett sajtószabadsága. Ez jelenthetett szabadságot a feudalizmus és a tőke védelmében, de — körülcifrázott büntetőjogi és sajtóparagrafusokban. — durva elnyomása volt mindennek, ami a dolgozók érdekében történhetett volna. Saját külön évfordulónknál valóban csak egy pillanatra állunk meg. Tesszük ezt azért, mert ez a jubieum nemcsak a Szabad Vas megye jubileuma, hanem Vas megye és Szombathely demokratikus népe is felfigyel a demokráciának erre a kis jelenségére, a szabad írás vasmegyei és szombathelyi ünnepére, amely különösen a szombathelyi sajtó évtizedes reakciós monopóliuma után oly soká következett el. A mai évfordulón ígérjük, hogy a demokrácia, a nép, a dolgozók, a demokratikus Magyarország érdekében végzett munkákat csak fokozni tudjuk. Jószándékunk, becsületes törekvéseink közepette hibákat bizonyára mi is követtünk el. Ezekből tanultunk. A jövőben még elszántabbban, az eddiginél is harcosabban állunk abban a küzdelemben, amely a magyar nép jobb jövőjéért folyik ebvármegyében és ebben a városban. A népi demokrácia minden őszáttja hívének teljes támogatását kérjük a hétköznapok reánk váró megfeszített munkájában. Lapunk fennállásának első évfordulója figyelmeztetés legyen: a népi demokrácia sajtója népért, a nép ezért a sajtóért.