Szabad Vasmegye, 1946. június (2. évfolyam, 119-141. szám)

1946-06-01 / 119. szám

rfffj v­árolin.­a magyar ifjúság országos ünnepe június 2-án­ ­ szabadon ünnepelhetünk, nem pedig parancsszóra. Ezen az ünnepen meg­mutatjuk az országnak, hogy mi is va­gyunk és élni akarunk. Élni akarjuk a magunk fiatal életét, hazánkért, jö­vőjükért, önmagunkért. „A jövő az ifjúságé!" — harsogták a múltban és hangoztatják ma is. Ha az ifjúságé, a miénk a jövő, úgy hadd építsük mi is a magunk jövőjét. Ne féljenek tőlünk, ne utasítsanak el bennünket azzal: „Ti még fiatalok vagytok". Valóban fiatalok vagyunk. Erre azonban büszkék vagyunk. Ma fiatal erő, tenniakarás és életkedv kell, hogy új életet indíthassunk egy újjáépült országban. Ez az erő pedig bennünk duzzad. Az öregek megtet­ték a kötelességüket, megteremtet­ték az előfeltételét az ország szellemi és fizikai felépítéséhez. Végrehajtot­ták a földreformot, megcsinálják a jó pénzt és megszilárdítják a politi­kai életet A nagy munkában nekünk fiataloknak is derekasan ki kell ven­nünk a részt. Mi fogjuk életünket le­élni ebben az országban. Bennünket érdekel legjobban az ország hováfej­­lődése. „ Június 2-a az ifjúság ünnepe, s mind ilyen egyben a jó kedv és az életöröm ünnepe is. Nem szégyeljük azt, hogy fiatalok vagyunk. Szóra­­­kozni is akarunk. A munka, a jókedv és a szórakozás megfelelő harmó­niája fiatalos élniakarásunk lényege. Ezen az ünnepen bebizonyítjuk, hogy azokkal a jogokkal, melyeket a demokrácia számunkra biztosít, élni akarunk és tudunk. Bebizonyít­juk, hogy ezekre a jogosra méltók vagyunk. Megláthatja bárki, hogy magasabb célok érdekében, mi félre tudunk tenni minden elvi feladatot, mely reánk vár, amelyet a magunk jövője érdekében végrehajtunk. Meg­mutatjuk, hogy egyenesen haladunk s azon az úton, melyre léptünk, a ma­­gya demokrácia útján. Megmutatjuk, hogy a magyar ifjúság s­em azonor­sítja magát azokkal, akik a lélekte­len kalandoroktól megszédüve v­­merényleteket szőttek és szőnek a magyar demokrácia ellen. Elféljük őket és úgy, mint ahogy elítélünk mindenkit és megvetünk mindenkit, aki a demokráciában csak a jogoka­t akarja és hangoztatja, a kötelessé­gekről azonban szívesen megfeledke­zik.­­ A békekötés előestjén vagyunk. A­­világ sorsát intéző hatalmak — néha alapos — aggodalommal néznek fe­lénk. Junips 2-án megüzenjük nekik, hogy félelemre nincs ok. Mi magyar ifjak tanultunk a saját bőrünkön. Nézzenek ránk bizalommal, mert mi nemcsak kiérdemelni fogjuk a demo­kráciát, hanem megvédjük és meg­tartjuk azt mindenki ellen, akárhonn­nan támadjon is. Mi tudjuk, hogy a demokratának nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. A kötelessé­günket maradéktalanul teljesíteni fogjuk-Junius 2-án, a Magyar Ifjúság Nap­­ján, Szombathely ifjúsága is hitet tesz a demokrácia mellett. A mun­kás, a paraszt, az értelmiség fiatal­sága nyújtja egymásnak kezét ezen a napon, hogy vállvetve dolgozzanak az újjáépítésért és harcoljanak min­den ellen, ami ezt akadályozza. — jus — A szombathelyi demokratikus ifjú­ság bízik erejében. Erről tanúskodik ez a cikk. Mi hisszük, hogy nálunk is jól sikerül az ifjúság napja és lelkes főleg, buzdítólag fog hatni fia­taljaink további jó munkájára. Olvasd és terjeszd a Szabad Vas megyét! szabad Vas megye Csatlakozott a baloldali blokk célkitűzéseihez a Megyei Választmány Csütörtökön ülésezett a Magyar Kommunista Párt Vas megyei Választmánya Csütörtökön 9 óra után a Magyar Kommunista Pár­t szombathelyi szék­házában megkezdte ülését a Megyei Választmány. A választmány 131 tagja közül 91 elvtárs jött vidékről. Munkások, parasztok és a haladó értelmiség képviselői hallgatták Or­bán László elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a központi propaganda osztály vezetőjének hatalmas politi­kai beszámolóját, Kraszkó János elv­társ szervezési referátumát és vitat­ták meg a felmerülő problémákat Szabó Imre elvtárs, megyei titkár üdvözlő szavai után Orbán László emelkedett szólásra. Beszámolója első részében a külpolitikai helyzetet ismertette részletesen. A nemzeközi politikai és gazdasági helyzet alaku­lásából azt a következtetést vonta le, hogy a reakció megint hiú reménye­ket táplál, amikor a nagyhatalmak között háborúra számít. Minden jel arra mutat, hogy nem kell félni egy újabb háborútól. — A magyar politikai helyzet — tért át a magyar belpolitikára Orbán elvtárs — az egyre növekedő feszült­ség jellemzi. Ismertette ezután a márciusi egyez­mény óta eltelt hónapok történetét. Rámutatott a reakció mesterkedései­re, amely most már nem elégedett meg azzal, hogy legális keretek közé bújva igyekezett aláásni a demokrá­ciát, hanem illegális eszközökhöz is folyamodott. Megállapította, hogy a Kisgazdapárt görcsösen ragaszkodik számbeli fölényéhez és éppen ezért nem hajlandó alapos tisztogatást végezni soraiban. Már pedig addig, amíg ez a tisztogatás meg nem tör­ténik, a Kisgazdapárt nem lesz egy­séges. — Soha nem volt nagyobb szükség az összefogásra — folytatta Orbán elvtárs —, mint éppen most, amikor az ország olyan nagy feladatok előtt áll, mint a jó pénz, a jó béke, a rend és a nyugalom biztosítása. A magyar demokráciában a súlypont mind job­ban áttolódik a baloldalra. Ennek eredménye a Kaposváron megalakult baloldali blokk. A paraszti kérdéssel foglalkozva rá­mutatott a munkás-parasztszövetség erősítésének szükségességére, ki­emelte, hogy a Nemzeti Paraszt Párt kivonta tagjait a Parasztszövetségből, vázolta az Újgazdák és Földhözjut­­tatottak Országos Szövetségének cél­kitűzéseit. — Harcot indítunk a parasztságért — mondta Orbán elvtárs — és ennek a harcnak az érdekében mindent el kell követnünk. Az eddig elért sikere­ket íveli vinni a széles tömegekbe. Érdekes jelenség a Kisgazdapárton belül, hogy amíg a vezetősége jobbra té­rt, addig a kisemberek határozot­­tan balra fordultak. Pártunk hármas jelszava az egész ország jelszavává változó­t: jó békét, jó pénzt és rendet. Ezután ennek a három követelés megvalósításának a lehetőségeiről be­szélt, majd így fejezte be közel két óráig tartó hatalmas beszámolóját Or­bán elvtárs. —­ A Kommunista Párt nem egy elszigetelt párt, hanem a nép pártja. A szombathelyi Rákosi-nagygyű­lés százezres hallgatósága is világosan bizonyítja ezt. A Kommunista Párt erősítése egyet jelent a demokrácia erősítésével. A demokrácia pedig egyet jelent a magyar nép boldog jövőjé­­nek a megalapozásával. A nagy hatást ketett beszámolót hosszan taró tapssal fogadták az egy­begyűltek. Kraszkó János elvtárs, megyei szervező tartotta­ meg ezut­án szervezési jelentését, majd vita következett. A vita során 23 elv­­társ szólalt fel. A párunk és a megye minden problémája felmerült. Szer­vezési, politikai, gazdasági, kulturá­lis, társadalmi kérdéseket tárgyaltak és vitattak meg elvtársaink. Ez a kö­zel három órás alapos és magas szín­­vonalú vita újabb bizonysága volt annak, hogy pártunk Vas megyében is a nép pártja. A vasi dolgozók minden bajára, panaszára és problé­májára meg tudja találni a megoldást és meg van benne az erő, hogy be­csületes és kemény munkával a he­lyes elképzeléseket valóra is ráltja. A megyei választmány ezután egy­hangú lelkesedéssel fogadta el Kraszkó János elvtárs által felolva­sot határozati javaslatot. HATÁROZATI JAVASLAT. Benyújtva az 1946. évi május hó 30-án tartott megyei választmányi ülésén. 1. A Megyei Választmány üdvözli pártunk Központi Vezetőségét és pár­tunk vezérét, Rákosi Mátyást, abból az alkalomból, hogy a Szociáldemo­­krat Párttal, a Paraszt Párttal és a Szakszervezetekkel összefogva meg­valósították a kaposvári nagygyűlé­sen a baloldali blokkot. Üdvözli a megyei választmány pár­tunk vezérét, Rákosi Mátyást, abból az alkalomból is, hogy a kaposvári nagygyűlésen határozottan leszögezte a MKP álláspontját egyes Sopront il­lető osztrák törekvésekkel szemben, amikor kijelentette: Sopron magyar marad! 2. A Megyei Választmány üdvözli a baloldali pártok és a Szakszerveze­tek Kaposváron hozott határozatát a baloldali blokk megteremtését illetően és csatlakozik a kaposvári napi­ü­­lés határozatához, amely leszögezi, hogy a Kisgazdapárt belső egyenet­lensége és politikai ingadozása miatt nem tekinthető többé az ország ve­zető pártjának és a demokrácia szi­lárd támaszának. 3. A Megyei Választmány csatlako­zik a kaposvári nagygyűlésnek ahhoz a határozatához, amely megállapítja, hogy a baloldali pártoknak és a Szakszervezeteknek, tehát a balol­dali blokknak, szükségük van egy ál­landóan működő szervre. 1. A Megyei Választmány megálla­pítja, hogy a baloldali blokk meg­teremtésére Vas megyében is múlha­­talanul szükség van és utasítja a Megyei Bizottságot, hogy a baloldali pártokkal és Szakszervezetekkel ilyen irányban haladéktalanul vegye fel az érintkezést. 5. A Megyei Választmány csatlako­zik a baloldali blokk célkitűzéseihez nevezetesen: együtt biztosítani a magyar demokrácia gazdasági meg­szilárdulását s ennek feltételét, a jó pénz megteremtését. Biztosítani a jó fiókot Magyarországon, biztosítani a nyugalmat, rendet és a belső békét Megteremteni a parasztegységét, a munkás-paraszt szövetség keretein be­­lül. Teljesen megsemmisíteni a reak­ciót, a magyar demokrácia végleges megszilárdításáért. 6. A Megyei Választmány megálla­pítja, hogy a baloldali blokk célki­tűzéseinek megvalósításához szüksé­ges pártunk erejének megnövelése. 7. A Megyei Választmány megálla­­pítja, hogy a május 15-i Rákosi nagy­gyűlés, a végelláthatatlan sorokban felvonuló tömegek és Rákosi elvtárs beszéde, beszakította a nyugatdunán­­túli reakciós falat és felrázta a de­mokrácia híveit, ezzel emelte a demo­krácia élharcos pártjának, a MKP- nak a tekintélyét és megteremtette azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek szervezeti erőink gyara­pítására. Ezért utasítja a Megyei Vá­lasztmány a MKP Vas megyei Pártbi­zottságát, dolgozzon ki azonnal egy olyan szervezési munkatervet, amely alkalmas arra, hogy a Rákosi gyűlés politikai eredményeit szervezetileg lerögzítse. A határozati javaslat ezután szer­vezési kérdésekkel foglalkozik, majd az utolsó 13-ik pontjában megálla­pítja, hogy: pártunk szervezeti erején­­ek megnöveléséhez minden kommu­nista összefogása szükséges és ezért elhatározza, hogy a pünkösdi és jú­nius 16-i agitációt nemcsak szervezni és irányítani fogja, hanem abban sze­mély szerint, cselekvőleg is részt fog venni, ebben látván az utat, melyen jó példával előjárva magával fogja ragadni a tagságot és megsokszorozza pártunk erejét, alkalmassá teszi azt az előtte álló hatalmas feladatok megoldására. Szabó Imre elvtárs zárószavai után, délután 6 órakor ért véget a Megyei Választmány ülése. 1946 június 1.JP") Nagy Ferenc miniszterelnök június végén delegáció élén Londonba utazik (Budapest- j­áius 31.) Nagy Ferenc miniszterelnök egy delegáció élén jú­nius végén Londonba látogat A kül­döttség később esetleg Párisba és Washingtonba is elutazik. . Az apám és én úgy álmodtunk fegyverek kérlelhe­tetlen zajában a békéről, népek sza­badságáról és nagyobb darab ke­nyérről, mint sivatagutas a vízről- Havas téli délutánokon, verőfényes tavaszi napokon, nyári alkonyato­­kon egymás kezét fogva rótuk az utcákat, a sétányokat. Arról beszél­tünk, hogy egyre mélyebb lesz a seb, egyre nagyobb lesz a kin az emberi miliók lelkében. Egyre több lesz azok száma, akik elmerülnek a háborúokozók és bérgyilkosok szeny­­nyes pocsolyájába. Később már nem is beszéltünk róla. Hangtalanul mentünk egymás mellett, mert éreztük, hogy közel a tragédia. Az ország pusztulása a kü­szöbön állt, 1944 március 19-ike volt, vasár­nap. Apám és én a főtéren álltunk, mikor az első német autó és utána egyre t°bb és főbb megérkezett. Én azt mondtam: Itt a vég! Apám azt mondta: Itt a holnap! Én az mond­tam: Elpusztulunk! Apám azt mond­ta: Érik a győzelem! Azt mondta: Most kezdődik a tánc! Keleten most gyúlnak fel a lángok és szabadság hírét vivő fáklyák körül­ pásztázzák a világot. Saját vérébe fullad az el­len és a győzők uj világa, nemzetek és fajok nagy szabadság ünnepét fogja megünnepelni. — Nézd — mondta az apám — Itt ezen a téren, ha romok veszik is körül, hatalmas tömegek állnak majd és érteni fogják a nagy győ­zelem eredményét, a szabadságot és a békét. Szabadság, zúgják a töme­gek és vörös zászlókat lenget majd a tavaszi szél. Talán én nem látha­tom, nem élhetem végig, de ez a gyümölcs megérik és élvezni fogják a felszabadult milliók... ... és azután jött a nagy harc, a nagy pusztulás. Apám és én ott bú­csúztunk el egymástól a német ha­láltábor küszöbén örökre ... Nagy harcokban vajúdott a béke. Vérben és halálhörgésben, pusztu­lásban és romok között született meg a szabadság. Ez a város is sza­bad lett, ahogy apám megjósolta ak­­kor, 1944 március 19-én, vasárnap, mikor az első német autó megérke­­zett- A főtér nagy események szín­­helye lett. Történelmi dátumok, a demokrácia győzelme, a felszaba­dult tömegek öröme ott zajlik le. Ott ünnepel, örül Szombathely népe. Onnan nézek én is a jövőbe és lélekben mindig ketten állunk ott — az apám és én .... P. K.

Next