Szabad Vasmegye, 1946. szeptember (2. évfolyam, 193-216. szám)

1946-09-01 / 193. szám

[[ VASARNAP, 1948 szeptember 1T SZABAD VASVIEQTS Egészségvédelem - népvédelem A mai számunkban a fenti címmel új­­ rovatot nyitunk. .Minden vasárnap az éppen aktuális közegészségügyi kér­­ő­déssel fogunk foglalkozni. Hisszük, hogy ezzel a rovatunkkal­­ szintén nemcsak olvasóink tetszését nyerjük el, ha­nem hozzájárulunk az újjáépítés sikeréhez is, mert a dolgo­zók életének és egészségének a meg­óvását mozdítjuk elő. Tízszer annyi a tifuszbeteg­ Vas megyéb­en, mint más hasonló megyében 000 emberélet és 409.000 munkanap Magyarország évi vesztesége a tífusz következtében A hastífusz a nyár és ősz súlyos, lá­zas fertőző betegége. Okozója csak mik­roszkóp alatt látható: a tífusz-bacillus, amely minden estben szájon, át fertőzi az embert. A fertőzés legtöbbször nyer­sen fogyasztott táplálékok: víz, tej, fő­zelék, gyümölcs útján történik­ A fer­tőzés forrása­ kétféle lehet: 1. A betegek székletükkel és vizele­tükkel fertőznek. Ezért­ tífusz-beteget járvány kórház­ban kell ápolni. Sajnos még ma is Magyarországon száz tífusz eset közül kilencvenet otthon szok­tak ápolni. Az otthon maradt be­teg azután könnyen fertőzheti környe­zetét. Vizsgálatok igazolják, hogy száz tifuszes beteg közül 26 a beteg család­tagjaitól kapta meg a betegséget. Nem­csak a fertőzés veszélye miatt, hanem megfelelő ápolási lehetőségek miatt te feltétlenül kórházba való e tífuszbetűs. Szívgyengeség és bélvérzés, stb. kom­plikációk esetére ugyanis nélkülözhetet­len az azonnali gyors beavatozás. • 2. A fertőzés második forrása a „ba­­cillusgazda“. Ezek oly egyének, akik már előzőleg betegek voltak és bár meggyógyultak, székletükkel és vizele­tükkel ,mégis a tifusz-bacillus s milliárd­­jait ürítik. Nem kell azonban azt gon­­­dolnünk, hogy tífusz bacillusgazda csak olyan egyén lehet, aki tifusz-betegsé­­géről be is tud számolni. Igen sok la­boratóriumi vizsgálattal felkutatott ba­­cilluagazda betegségéről semmit nem tud, mert tífusza vagy a súlyos beteg­ség őnála csak néhány napos gyengél­kedésben nyilvánult meg. Természete­sen ezek a­ fertőzés, szempontjából a legveszélyesebbek. Mivel mint említettük, a tífusz sok­szor egészen enyhe tünetekkel is le­futhat gyakran nehéz felismernünk. Ilyen kétes esetekben segít a bakterio­lógiai vizsgálat, melyet minden gya­nús esetben a kezelőorvos el kell, hogy végeztessen. A vizsgálatokat épúgy. ”3 Hagy ütemfen folyik a mmncsdkolyi MU- és tiysyywi­ RACIONALIZÁl­­S A Ami az felszabedulás­­ra épült ! A múst szombati Üzemi Híradónk­éban rövid néhány sorban adtunk hírt­­arról, hogy a Bőrgyár területére­ he­lyezették a váltóáramot. A laikus­­Máriára ez nem mondott sokat, a­­szakember számára azonban annál­­többet. A váltóáram bevezetése azt­­jelenti, hogy az üzem racionalizálása hatalmas léptekkel haladhat előre. ,A termelés sokkal gazdaságosabb, olcsóbb lett, az üzemi költségeket 25­­—30 százalékkal is le lehet hamaro­­tóan szorítani, aminek nemcsak a dolgozók általában, hanem elsősorban a gyár munkásai látják hasznát, mert üzemük egyre versenyképesebbé­­válik és így biztosítani tudja sza­lmákra a munkát. Ma, a leépítések­­idején ez pedig nem lekicsinylendő­­ szempont.­­ Janzsó József elvtárs, főgépész ka­ll­auzol birodalmában a gépek között.­­ Lelkesen magyaráz. -­­ — Nézze csak elvtárs — mutat fel a vezetékekre — ezeken a vékony­­drótokon jön be a 3000 voltos váltó­­sáram, azon a vastagon pedig a 300 voltos egyenáram. Már az a megta- Ikaritás, amit a váltóárammű vezeték­­ jelent, az is jelentős. De hol van ez­­még a többi előnytől Az egyenáramú­­motoroknál rendkívül gyakori volt a tekercsek kiégése. A javítás majdnem annyiba került, mint egy új váltó­­­­áramú motor. Váltóárammal az Üzem kezelése so­kkal egyszerűbb és szinte száz százalékig biztonságos. — Ez bizony így van — szól közbe Németh István fűtő — ezer meg egy a különbség. — Eddig egy öt lóerős gép meg­hajtásához — folytatta Janzsó elvtárs — közel 30 lóerőt kellett még hiába forgatni, most mindenhova váltó­áramú kis motorokat szerelünk, min­den gép külön meghajtású lesz, el­esik a sok felesleges transmissziós­­szíj is.­­ Bemegyünk a kapcsoló terembe. Ez az üzem lelke.­­ — Mindent a felszabadulás óta csi­náltunk itt — mondja büszkén veze­tőnk. — Teljesen új az egész épület­­és a berendezés. Beavat a kapcsolótábla rejtelmei­be, elmagyarázza a titokzatos fogan­tyúk és kerekek kezelését, a külön­böző színű lámpák és műszerek jelen­tőségét, sőt még a kulisszatitkokról is félre lebbenti a leplet.­­ Az egész városban, a váltóáram­­bevezetése folytán nekünk van 220 voltos világításunk. Máshol minden­­nütt 150. A mi villanykörtéinket­­sehol másutt nem lehet használni, — teszi hozzá mosolyogva.­­ ■ A kapcsolóterem melletti kazánház­iban egy 270 kilowattos generátor és egy váltóáramú olajkapcsoló az új szerzemény. Újjáépítették a légszárítót is, amely lehetővé teszi, hogy az eddig kárba­­­veszett cser mellékterméket tüzelésre h­asználják fel. Napi 2 mázsa szén és 10—12 forint fuvar megtakarítást je­llem­­ez az üzemnek, azonkívül he­lyet sem foglal többé.­­ Felszereltek az erőtelephez egy alá­­fúvó ventilátort, amellyel f£z égési­­folyamatot szabályozzák a kazánba, ■Ezáltal lehetővé vált a szén tökélete­sebb kihasználása. Azelőtt 55—60 szá­zaléka égett el, a többi mint haszna­vehetetlen égési melléktermék, hamu, salak maradt hátra, ma 90—05 szá­zalékig elég. Ez 35—40 százalékos megtakarítást jelent mennyiségben. Minőségben azonban még sokkal ■többet, mert amíg régen csak rostált szénnel­­üthettek, ma minden­­minőségű szemet fel tudnak hasz­nálni. " Nézze elvtáns — mutatja a fő­gépész az udvaron a tárolt szénport — ! Kifelé menet mindenütt dolgozó ezzel dolgozunk. s munkásokkal találkozunk. Folyik a A szénrakás mellett kőművesek­­ termelés, halad az újjáépítés. A bőr­­szorgoskodóak. Széntárolót építenek g­yár dolgozói büszkén mutatják a beton aljjal és tégla válaszfalakkal, mindazt, ami a felszabadulás óta fel­­hogy ne kelljen az udvaron hever- épült, mert tudatában vannak annak, tenni­­­szenet és esős idő esetén ne­hogy ez az ő munkájuk eredménye, kelljen sárban, latyakban dolgozni. Éppen ezért jogot formálnak arra. A kovácsműhely uj villanyhegyesz- 11 egy munkájuk gyümölcsét élvezzék tővel dicsekszik, joggal, mert a mű­­ig. A legnagyobb egyetértésben igyek­­hely maga építette meg, szik együttműködni a munkásság, az Újjáépült a cserzőműhely is. Csak Üzemi Bizottság és az igazgatóság, ajtókeret és­­üveg h­iányzik még és a­­zok a szép sikerek, amelyeket az égi kidült-bedült deszkabódé helyén, üzem racionalizálása és újjáépítése modern téglaépület nyújt korszerű terén eddig elértek, kétségkívül az hajlékot a dolgozó kezeknek, összefogás eredménye. Ha ezt a vit­ág­yt cserraktárak, anyagraktárak, szonyi most, a stabilizáció megszi­­gorázi, az üzemet övező téglakek­­­lárdítása idején, a munkásság jogos rés is a felszabadulás óta jött létre. Igényeinek kielégítésével, az üzem — Mik a következő teendők? — gazdasági egyensúlyának biztositá­kérdezzük. jóval még jobban sikerül elmélyíteni. — Az egész gyári üzemet átszerel- akkor a szombathelyi bőrgyár a sor» "'•k váltóáramra — feleli Janzsó «óáram bevezetésével valóban a fej­elvtárs. — Most a vezetékek átszere­­lődés olyan fokát fögi­d elérni, eme­lése folyik. A falakból és a falakról­­yet példaképül állíthatunk az ér­­cltávolitjuk a­ sok bajt okozó, Össze­­szág hasonló üzemei elé. Hangsulyoz­­vissza használt, feleslegesen hosszú zuk azonban, hogy ezt csak a mun­­ve­zet­ékeket, valamennyit a magas­­kásság jogainak legteljesebb szem­feszültségű toronyból, a tetők fölött előtt tartásával, érdekeik maradékra­­vezetjük egyenesen a kívánt helyre, lan. érvényre juttatásával és zökkenő Rengeteg vezetéket és bajt takar!- mentes együttműködéssel lehet cl­­ik meg ezzel­ érni K. 3. mint a badiluegazdák felkutatásét . Országos Közegészségügyi Intézet Ál­lomásai végzik díjmentesen. Tífusz általában hat hétre terjedő súlyos, lázas megbetegedés. A kötelező betegbejelentésekből tudjuk, hogy ha­zánkban a jelenlegi területen is évente kb. 10­ 000 megbetegedés történik. Hat heti heti munkaképtelenség ese­tén ez annyit jelent, hogy Magyarországon csupán a tífusz miatt 400.000 munka­nap vész el. Súlyos anyagi kár ez a nemzetgazdaságban. Az elveszett mun­kanapok értékéhez számoljuk méghoz­zá az ápolás és a gyógyszerköltségeket, továbbá azt a körülményt, hogy min­den 17 tífuszbeteg közül egy meghal. Ez évente kb. ezer ember veszteséget ie jelent- Vegyük h át úgy, hogy min­den évben egy kisebb faluval lesz ke­vesebb csak hastífusz miatt a magyar nép lakossága. A nyugateurópiai államokhoz viszo­nyítva tífusz megbetegedések szem­pontjából hazáink igen rossz helyeit fog­lal el. Az 1931—35-ös évek átlag sta­tisztikája alapján a második legrosz­­szabb helyen álltunk. Azóta bár a helyzet átmenetileg javult, a háború és az utána követkző nyomorúság ismét csak rontotta a helyzetet. Különösen rossz helyzetben van Vas vármegye, amely az elmúlt év alatt kb. tízezer annyi tífusz megbetegedést jelentett be, mint a hozzá hasonló lakosságú többi vármegyék. A tífusz megbetege­dések száma általában érzékeny jel­lemzője egy ország vagy terület hygie­nes állapotának. Vármegyénk esetében azonban tidnunk kell azt, hogy rész­,­ban a megye területén végbement rend­kívüli vándorlás, részben pedig a vár­megyében felállított több járványkór­ház szaporította erősebb mértékben a bejelentett hastífusz essetek számát. Vas vármegye tehát bizonyos szem­pontból szűrő szerepét játszotta a­­ ke­leti országrészek előtt, természetes te­hát magsabb tífuszmegbetegedési irányszáma. A sok tífuszesettel kapcsolatosan: ben­nünket közelebbről már csak az érde­kel, hogy tudnunk kell azt, hogy a tí­­fuszbetegek közül két-három bacilus­gazda szokott maradni, kiknek felku­tatása hosszú és alapos laboratóriumi muffea segítségével történhet csat­. Kétségtelen tehát, hogy a nagyobb számú baciilusgazda miatt vármegyénk területén még huzamosabb ideig ma­gasabb lesz a megbetegedés arány­szám mint másutt és éppen ezért fokozott elővigyázat szükséges. A tífusz elleni védekezés terén leg­fontosabb a fokozott tisztaság, a nyer­sen fogyasztott élelmiszerek gondos előkezelése, a betegek, valamint a bacil­­lusürvők lelkiismeretes izolálása és­ a közfogy­asz­t­ású ivóvizek megfelelő el­lenőrzése. Járványos vidéken ezeken felül igen, jó segítségnek bizonyult a védőoltás. A régen szokásos három ol­tásba immunizálást ma egyre tarcább, kitorítja az eljárás, amelynek segítsé­gével már egyetlen oltás se elegendő védettséget biztosít. Jól tudnunk, hogy ezt is magyar orvoskutató fedezte fel.­ Eljárását kisebb módosításokkal világ-­­ szerte elismerik és alkalmazzák. Hova megyünk meccs után? A BÚSULÓ JUHÁSZ-ba volt kámoni Schuszter vendéglőbe Minden este Fürjes Lajos zenekara játszik. tAnci TASM! Tulajdonos: NAGY ANTAL Minden romlik, törik, szakad, de a „forint“ stabil marad! Ön épít, romházát lebontatja, sérült házát tataroztatja. , F&reSUítefi aszalómmal Hozzánk* Várifiiuflít, tervez&st, egyes és csoportos házak építését, tasmuvást,­­csatornázást, föld­­épitést, ott pitéit helyben és vidéken legbiztosabbam és legolcsóbban, könnyű, előnyös feltételek mellett Építőmus­kasak Újjáépítési Szövek­et, Szonabathaly, Thököly Imre­ utca 14. Szakszervezeti székház.|

Next