Szabad Vasmegye, 1946. október (2. évfolyam, 219-244. szám)

1946-10-02 / 219. szám

A keddi napot Kádár elvtárs beszámolója nyitotta meg. — Utána Kossa elvtárs szólalt fel.­— A kongresszuson — mondta, — minden szónak súlyos visszhangja van. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű, hogy testvérpártok képviselői állandó­an részt vesznek a tanácskozásainkon. (Tomboló taps és lelkes éljenzés kö­vette Kossá szavait). A kongresszus­­tagjai felállva lelkesen ünnepelték a Szociáldemokrata Pártot és jelenlévő képviselőit: Szakasits Árpád, Kéthly Anna és Böhm Vilmos elvtársakat. (Állandóan Zúgott a „Munkásegység“ jelszó).­­ — A kongresszus véleményét feje­zete ki — mondotta Kossa elvtárs, — amikor felkérem Kéthly elvtársnőt, hogy szóljon néhány szót a kongresz­­szus tagjaihoz. A küldöttek és a vendégek tapsvi­hara közben lépett az emelvényre Kéthly Anna. — Ha körülnézek ezen a kongresszu­son — mondotta — és azt keresem, mi adja meg ennek a jellegét, azt kell látom, hogy itt annyi nő van, amennyit se­milyen munkásgyűlésen nem lát­tam. Nem véletlen ez. A két munkáspárt ismerte fel a nők gazdasági és po­litikai jelentőségének növekedését, ami együttjárt a kapitalista gazdálkodás fejlődésével. Ennek a konzekvenciáit is le kell vonni. A kapitalisták nem akarják elismerni a nők jogos szere­pét a termelésben és igyekeznek azt meggátolni. Az új rendben az asszony előtt más feladatok vannak, mint az­előtt. Nekünk, asszonyoknak, keresz­tül kell lépnünk azokon, akik gátolni akarják a fejlődést és hozzá kell fog­nunk a munkához, hogy kivegyük ré­szünket abból a munkából, amely új tartalommal fogja megtölteni a demo­kráciát. Befejezésül Ott Bauert idézte, aki, azt mondta, hogy ha a nők kény­szerből vállalták a kapitalizmus által okozott szenvedéseket, akkor vállalniuk kell azt a küzdelmet is,­ amit az új rendért, s ezen keresztül az asszonyok békés, boldog családi életéért kell foly­tatni — fejezte be hosszantartó tapssal kísért felszólalását Kéthly Anna. Nürnbergien huszonkét német háborút főbűnös vádlott kezdi 19-et bűnösnek mondottak ki Schachtot, Papent és Fritschet felmentették ! '(London, október 1.) Hosszú hóna­lpok érdeklődéssel és sokszor izga­lommal kísért tárgyalásai után a­­nürnbergi per elérkezett utolsó fel­vonásához. Hétfőn délelőtt ismertet­­ték az ítélet indokolását. Az indoko­lás és a rendelkező rész 250 ol­dal ter­jedelmű. Bevezetésében megállapítja,­­hogy 403 nyilvános ülés tárgyalási­­anyagéból leszűrt megállapításokat­­ foglal magában. Az ítélet nem 21, ha­nem 22 vádlott ellen szól, a 22-ik Martin Bohrmann, Hitler kancelláriá­­jának volt vezetője, akire távollétében hoztak ítéletet.­­ A törvényszék brit elnöke ismer­tette az ítélet indokolását. Több mint 20 ország 115 laptudósítója foglalt helyet a sajtópáholyban Az indoko­­­lás felsorolja a módszereket és esz­közöket, amelyekkel a nácik előbb a német­­nép felett szerezték meg az uralmat, majd ördögi tervvel az egész világ leigázására indultak. Is­­­mertette a háború után megalakult német munkáspárt működését, majd Hitler jelentkezését a pártban, aki­­abból nemzetiszocialista pártot ala­­kított. Kitért az indokolás a náci párt erőfeszítéseire, amelyekkel a weimari kormányt szétrobbantotta, majd arra, hogy került Hitler a kancellári, majd­­az elnöki székbe. Az indokolás ismer­tette a más pártok képviselői elleni­­erőszakoskodásokat, majd a náci­pártnak az egyházak és a zsidóság elleni állásfoglalását. Ismertette a ha­talmas német propagandát, amely tu­lajdonképpen a Reichstag épületének felgyújtásával kezdődött s amelynek­­célja a német nép megnyerése volt a náci­ rendszer és a háború számára,­­ismertette a hatalmas hadfelszerelési tervet és a német nehézipar szerénél. Az ítélet indokolásának eddigi szö­vegéből megállapítható hogy a tör­vényszék bebizonyítottnak vette a há­ború előkészítésére történt összeeskü­­v­ést. A nürnbergi törvényszék főben­járó bűnösöknek nyilvánította az SS-t, AD-t, az SD-t, azaz a­ biztonsági rendőrséget és Gestapot, nem nyílva, u­ozta azzá az SA-t, a birodalmi kor­­mányt és véderőfőparancsnokságot. Az indokolásban igen terjedelmes rész foglalkozik a háborús bűntettek­kel és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel. Igen lényeges és per végső kifejlődése szempontjából fontos megállapítás a következő: „A gonosztevők szervezete ugyanolyan jogi elbírálás alá esik, mint egy aljas célú szervezekedés.“ Az ítélet nem érinti a szervezetnek azokat a tagjait, akiknek nem volt tudomásuk a go­­nosztettek elkövetéséről, illetve annak szándékáról és azokat se érinti aki­ket a náci­ hatóságok a szervezetbe történő belépésre kényszerítettek. Egyébként a bíróságnak az a nézete, hogy a birodalmi kormány, a vezér­kar és a hadsereg főparacsnokága nem tekinthető homogén szervezetnek, tagjait egyértelműen nem nyilvání­­otta háborús bűnösöknek, azonban megállapítja, hogy a vezérkar és a főparancsnokság igen sok tagja ellen oly súlyos vádak bizonyultak be, amelyek indokolttá teszik teljes mértékben személyenként történő el­ítélésüket.­­ Hétfőn délután megszakították az az ítélet indokolásának felolvasását és bejelentették, hogy az esetleg az éjszakai órákba is elhúzódik este azonban a tárgyalást kedd reggelre halasztották. sekked vxsMEims Kihirdették az egyéni ítéleteket Nürnbergijén kedden hirdették ki a nemzetközi bíróság ítéletét a német háborús főbűnösök perében. A dél­előtt folyamán csak a vádlottak mi­nősítését tehát azt a tényt közölték, hogy a vádlottakat bűnösnek, vagy nem bűnösnek mondta-e l­i a bíró­ság a 21 jelenlévő és az egy távollévő vádlottat . A­ bíróság bűnösnek mondta ki fiöringet, az ellene emelt mind a négy vádpontban: 1. a béke elleni­­összeesküvésben, 2. a béke elleni bűncselekményben és a támadó há­borúig való előkészületben, 3 hábo­rús bűncselekményben, 4. az embe­riesség elleni bűncselekményben. Hesst az 1. és 2. vádpontban. Kettelt’ mind a négy vádpontban. Ri­bbentro­­pot szintén valamennyi vádpontban. Schachtot, Papent és Fritschet nem bűnösnek nyilvánította mind a négy vádpontban. Dönitzet bűnösnek mondta ki a 2—3, Rödert a 2—3, Bal­­dur von Schirachot a 4-ik, Saltzot a 3—1, Jodlt mind a négy. Kaden­­brunnert a 3—4, Rosenberget a 4-ik, Franckot a 3—4, Speichert a 4-ik­ Bohrmannt, az egyetlent a vádlottak közül, aki nem volt jelen a tárgyalá­son , 3—4, Leits-Inquartot a 3—4. STre HDA,1916­ot!!!SOT-1 Speert a 3—4, Neurathot mind a négy, a­lottakat a biróság rendelkezése sze, Fricket a 2—3—4 vádpontban, Irint azonnal szabadlábra helyezik. A nembünösnek nyilvánított vád-­mihelyt a tárgyalást felfüggesztik. Nyugalmat akarnak teremteni Kínában (Washingon, október 1-) Csangkaj­­sek tábornagy több mint egy óra hosszat tanácskozott Marshall tábor­nokkal. A megbeszélés alkalmával Csangkajsek kifejezte meggyőződését, hogy a kínai kommunisták és kor­mánypártiak között rövidesen meg­szűnik az ellenségeskedés. Csangkaj­sek tárgyalt több kínai vezető férfiú­val, akiknek az a megbízatásuk, hogy­­ a kommunistákkal tanácskozzanak. Az Egyesült Államok nagykövete több előkelőséget fogadott, akik Csangkaj­­sekkel tanácskoztak. A nagykövet rövidesen tárgyal a kommunista ki-­ küldöttekkel is. Semleges körökben az a vélemény alakult ki, hogy ez a fokozott diplomáciai tevékenység kedvező előjelnek tekinthető a to­­vábbi tárgyalások előrehaladására. Magyar ellen­javaslat a szlovákiai magyar kitelepítés ügyében­ A szlovákiai magyarok az általuk lakott területig együtt kerüljenek Magyarországhoz (Páris, október 1.) A békeértekezlet illetékes köreiből szerzett értesülés szerint Magyarország azzal válaszolt a 200­ 000 szlovákiai magyar Magyar­­országra történő kényszer áttelepítési javaslatra, hogy területet kér Cseh­szlovákiától, amelyen elhelyezhesse a kitelepítendőket. A csehszlovák pót­­indítvány tanulmányozására felállí­tott bizottság zárt ülésen foglalkozott a magyar ellenjavaslattal. A tegnapi ülésen nem jutottak előbbre és az albizottság újabb zárt ülést hívott egybe. Hír szerint Csehszlovákia ke­reken visszautasította a­ magyar ja­­vaslathoz történő hozzájárulást. A magyar javasla azt célozta hogy Csehszlovákia egyezzék bele a határki­igazításba, amelynek követ­­keztében a Csehszlovákia által kite­­lepíteni akart magyarság az általa lakott területtel együt legyen áttelep­íthető. Magyarország azzal érvelt hogy Magyarország képtelen a 200.001 letelepütőt felvenni, nincs területe­­ kitelepített magyarok elhelyezésére.­­ Út Szombathely felé Export-kertészetet létesít A közellátás kérdésének megoldása rendkívül széleskörű tevékenységet kö­vetel a mai időkben a városvezetéstől. Még korántsem javult odáig a helyzet, hogy a lakosság ellátását nyugodtan rá lehetne bízni a szabadkereskedelemre, sőt * * a kormányzati intézkedések sem elégségesek ahhoz, hogy a közeliér­ás gépezete jól funkcionáljon. Szombathely város polgármestere, Németh István elvtárs már korábban felismerte, hogy a gazdasági kérdések intézését egyetlen ügyosztály kereté­ben kell végezni. Ebből a célból Kiső Kálmán elvtársát megbízta a gazda­sági tanácsnoki teendők ellátásával, aki ebben a minőségében egyúttal a gazdasági ügyek vezetője a városnál. Kiss elvtárs számos életrevaló ötle­tet vitt a megvalósulás útjára. A tava­szi kiskertakció lebonyolításában is erélyes végrehajtó tevékenységet feje­tett kei. Most újabb terveket dolgozott ki a közellátás vonalán és ezek is a megvalósulás felé közelednek. Nem­csak a városi bevételek fokozására al­kalmasak ezek a létesítmények, hanem a lakosság közellátását is előmozdít­ják. Az egyik terv szerint a régi perinti strandfürdő mögött fekvő egykori le­­ventelőtér területét exper kertészet céljára felszántják. A szántási munká­latok a legrövidebb időn belül meg­kezdődnek. Tavasszal paprikát, fejes­káposztát, paradicsomot és kalarábét fognak termeszteni a négyholdnyi te­rületen. Természetesen nemcsak fel­­szántják ezt a terüle­tt és kiképezik kertészkedésre alkalmassá, hanem korszerű öntöző­berendezéssel látják el- A város már a szerződést megkö­­töte azzal a céggel, amelyik az árut Ausztriába exportálja. Ugyanakkor a város gondoskodott róla, hogy a Gyöngyös mentén, a Kal­­ló-malomnál három hold területen bol­gár­ kertészet létesüljön. Ennek termel­­vényei a helyi lakosság céljait szol­gálják. Itt mintegy, két hold terület Szombathely város marad, melyet hozzákapcsolnak a kis" kertakció célját szolgáló területhez, A" .etva ilyen, célra adják ki. A város a helyi magszükségletről is gondoskodni kíván. A törzsgyümölcsös­­ben magkertészetet, létesítenek. Szerv,­ződés készült a Deutsch Miklós-céggel s ennek a szerződésnek értelmében a cég adja a magot, a város kitermeli ebből a magokat, amit piaci áron a­ cég megvásárol. Ezzel a helyi mag­szükségletet itthon meg lehet vásárá­rolni­ .• Rendszeres, előrelátó munka folyik a gazdasági ügyosztályon, amelynek­ felállítása nagyon is szükséges volt. Pénzügyi és gazdasági téren egyaránt fontos, hogy minél tevékenyebb le­gyen a városvezetésnek ez az ágazata, amelynek tevékenysége nemcsak a jööö­vedelemszaporításra hat­ ki, hanem elősegíti a közellátás szempontjait is. " A keddi heti piacon különösen­­az állattvásáron volt élénk a forgalom. Bár a pénzhiány a vevők­­ részéről mutatkozott, így is nagyon sok állat cserélt gazdát. A felhozatal így alakult: 60 tehén, 40 ló, mintegy 1 400 malac és 30 növendék­ marha. A malac ára (négyhetes) 40—50 forint kö­zött mozgott, a növendék­ marhát 300­ forinttól kínálták, a tehén 600 forint-­­tól, a só 800 forinttól kelt el. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma vezetett, amelyből mintegy,­ két vagonnal hoztak fel és 50—65­­­­léres ár között kínálták. Szőlőből min­egy 60 méter mázsát hoztak fel, ami ára 80—140 fillér között mozgott. —, Egyéb gyümölcsből egy vagon volt A felhozatal. ,■%; mintegy 200 darab tyúkot és 500 pár csirkét kínáltak eladásra. A tyúk da­rabját 8—10 forintért, a csirke párját 8—12 forintért kínálták.­­ A baromfipiacon

Next