Szabad Vasmegye, 1946. november (2. évfolyam, 245-269. szám)

1946-11-01 / 245. szám

* 1 PÉNTEK, 1946 november 1. Vasárnap d. u. 5 órakor a MKP nagytermében dr. Pikter György, az OTI vezérigazgatója i • 1 ______ SZABAD VASMEGY* „Egyház­as demokrácia“címen tart előadást November 15-ig le kell szállítani a legfontosabb iparcikkek árait A stabilizáció alapvető elgondolása helyes volt — Gerő Ernő rádióelőadása Gerő Ernő elvtárs, közlekedési mi­­i­niszter szerdán este 9 órakor a magyar rádióban előadást tartott a stabilizáció mérlegéről. Bevezetőben megállapította, hogy negyed éve vetett véget a magyar de­mokrácia az inflációnak s bár ez igen rövid időszak, mégis­­ lehet állítani a stabilizáció mérlegét. A stabilizáció első három nőnapja bebizonyította, hogy nem a szanálás ellenségeinek és nem a kishitűeknek volt igazuk, hanem azoknak, akik — mint a kommunisták — követelték, hogy augusztus 1-ére meg kell terem­­­teni a jó pénzt, a forintot. Rámutatott arra, hogy Rákosi Máyás a Ganz-gyár nagy­üzemi gyűlésén május 11.én dobta be a közvéleménybe a követelést, hogy már a nyár folyamán jó pénzt kell adni az országnak. Röviddel később a Ma­gyar Kommunista Párt megjelölte az­­ időpontot is augusztus 1-ében. A párt kezdeményezése városban és falun egy­­aránt lelkes fogadtatásra talált. Ma­gukévá tették azt az összes pártok is. A Magyar Kommunista Párt aztán rö­videsen elkészítette a stabilizáció rész­­letes terveit is. A javaslatok egy részét azonban itt nem fogadták el és ennek kellemetlen következményei — elsősor­ban a túl magasan megszabott ipari árakban — azóta már jelentkeztek is. A Magyar Kommunista Párt kima­­gasló szerepét a stabil­izáció megvalósí­tásában még olyan szakember is el­ismerte, mint Varga István dr. állam­titkár, aki a Kisgazda Párt kívánsá­gára került az Anyag, és Árhivatal élére, akivel a kommunistáknak az ipari árak kérdésében komoly nézet­­eltéréseik vannak. A továbbiakban Gerő Ernő azt a kér­­dést boncolgatta, mennyiben váltak le a szám­o­­sok amelyeken a stabilizációs tervek épül­tek. Ennek során megállapította, hogy bár a gabonatermés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a mezőgazda­­­ság más termelési ágainak a vártnál­ jobb mennyiségi és minőségi hozama, mint a szőlőé, a cukorrépáé és az ola­jos magvaké, helyrebillentette ezen a téren is az egyensúlyt. Az ipari terme­lés növekedése az előirányzottnál gyor­sabban haladt. Nem volt egyenletes, de kiterjedt az ipari termelés valamen­­­nyi döntő fontosságú ágára. Legszembetűnőbb és legjellegzete­sebb a széntermelés emelkedése volt, amely október végére 28 szá­zalékkal emelkedett. • i­­«»oly emelkedés mutatkozott a vas­­termelésben. Növekedett a textilipari termelés. Jelentős eredményeket mutat az ablaküveggyártás. Növekszik a ház­tartási cikkek gyártása és a gépipar­i termelése. A gazdasági élet általános megélénkülésére vall a vasúti forgalom növekedése. A vasúton szállított áruk mennyisége három hónap alatt több mint egyharmaddal emelkedett. A köz­gazdászok számításai igazolják, hogy A NEMZETI JÖVEDELEM 12—14 milliárd forint, vagyis annyi, amennyire a stabilizációs tervben augusztus 1.e előtt számítottak. 1 1 A stabilizáció alapvető elgondolása tehát helyes volt. A másik fontos elgondolás, ami a stabilizációs terv alapját képezte, ab­ban állt, hogy fokozatosan egyensúlyba tudjuk hozni az államháztartást és a közéletek háztartásait. Ezen a téren sem áll rosszul a helyzet. Októberben az államháztartás bevételei 240, kiadá­­sai 270 millió forintot tettek ki, más szóval a stabilizáció harmadik hónapjá­ban a bevételek már a kiadások 90­­ százalékát fedezték, míg júliusban mindössze 2 százalékát.. A legmagasabb százalék az infáció alatt 20 százalék volt. A közületik háztar­tása is nagyjában egyensúlyba került, sőt egyes helyeken — természetesen a legszűkebbre szabott igények alapul­vételével — még többlet is mutatko­zott Ami a forint fedezetét illeti, hason­lóan kedvező a helyzet. A törvényes előírás nálunk a bank­jegyfedezetre 25 százalék. Ezzel szemben a forint fedezete 80 száza­lékos aranyban és idegen valutá­ban. S a fedezet nem hogy csökkenne, ha­nem állandóan emelkedik. A termelés növekedéséből következik, hogy állandóan növekednie kell a ren­delkezésre álló árumennyiségnek is. Ezen a téren a túlságosan­ magasra szabott ipari árak fékezőleg hatnak a termelés növelésére, mert a nagytőké­sek a magas haszonkulcs mellett akkor is megtalálják számításaikat, ha nem követnek el mindent a termelés to­vábbi fokozása érdekében. A stabilizáció folytán kétségtelenül megjavult a dolgozók helyzete, de ezen a téren aránytalanságok vannak a dol­gozók egyes rétegei között. A minden téren sikeres stabilizáció ellen most támadás indult meg a nagytőkések részéről kifejezésre jut ez a textiláru­, és egyéb iparcikkek árának indokCyllan és jogtalan fel­emelésében. Egyes cikkek eltűntek, egyeseknek pedig az árai emelkedtek. A feléledni készülő feketepiac meg­fékezésére az első lépés a hitelek meg­szorítása lesz. Ez természetesen járhat bizonyos kellemetlen mellékkövetkez­ményekkel, de most a legfontosabb a forint ellen indított támadás vissza­verése. 1. A másik körülmény, ami elősegíti a spekulációt, igazságügyi gépezetünk gyengesége. Bíráink és ügyészeink most nem hivatkozhatnak arra, amire az in­fláció idejében hivatkoztak, hogy nem lehet megállapítani, ki követte el az árdrágítást, megvannak a­ megfelelő törvényeink és rendeleteink is a megfelelő bün­tetés kiszabására, amely súlyos esetben halál is lehet , és m­­égse al­kalmazzák ezeket kellő eréllyel. Már­pedig a stabilizáció sikerének biz­­tosításához erre is szükség­­ van. De szükség van az iparcikkek árának le­szállítására is. És ez nem várathat most már sokáig magára. November 15.éig meg kell történ­­nie a legfontosabb iparcikkek ár­­leszállításának és ennek az augusztus 1-én megállapí­tott árak alapulvételével kell történnie. A jövőben csak két árat szabad meg­állapítani: a termelői és fogyasztói árat az ipari cikkeknél és a mezőgazdasági termékeknél egyaránt. Nem lehet jog, talán haszonhoz juttatni olyanokat, akik sokszor nem is látják az árut, ha­nem csak diszponálnak felettük az iro­­dákban. Természetesen a stabilizáció biztosí­tásának döntő feltétele a termelés to­vábbi növelése úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Visszatekintve az augusztus 1-e óta megtett útra, — fejezte be előadását Gerő Ernő, — kézzel fogható tényeken alapuló szilárd meggyőződéssel, nyu­godt lelkiism­erettel állapíthatjuk meg, hogy­ helyes irányban haladunk. Tovább menve a kijelölt uton, bizton elérjük kitűzött céljainkat, ha szétzúzzuk a fo­rint ellenségeit és ha szorgalmas mun­kával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és ugyanakkor gondoskodunk arról is, hogy a nemzeti vagyon szaporodása ne egyebek, vagy kiválasztott önző magánérdekeit szolgálja, csoportok hanem mindenekelőtt azoknak váljék javára, akik verejtékes munkájukkal lehetővé teszik hazánk felemelkedését. Első helyen állunk az őszi vetési eredményeinkkel Rozsból 97 százalékos, búzából 95 százalékos a teljesitmény Beszámoltunk már arról, hocTM me­dvénkben a szántási munkálatok szé­nen haladtak és a 143.000 kat. hold előirányzott területből két héttel ezelőtt már 138 kat. hold fel volt szántva. Már akkor látszott, hogy a vetés­­eredmény is kitűnő lesz. Most közöl­hettük, hogy rozsból 48.816 kát hold van be­vetve, ami 97 százalékos ered­ményt jelent, búzából pedig 69.873 kát. hold, ami 93 százalé­kos eredménynek felel .«­Ezzel a teljesítménnyel elsők va­­gyunk az országban, amire méltán le­hetünk büszkék, különösen, ha meg a­­gondoljuk, hogy milyen nagy nehéz­ségeket kellett leküzdeni. A gazdákon kívül köszönet illeti ezért Safrar­ia elvtárs főispánt és munkatársait is, akiknek nagy érde­mük van az akadályok fetőzésében. Kommunista orvosok üzemi látogatása a Bőrgyárban A Magyar Kommunista Párt szom­bathelyi orvoscsoportja üzemlátogatá­sai során e hó 29-én a Szombathelyi Bőrgyárat kereste fel, hogy ott a mun­kások foglalkoztatásával kapcsolatos egészségvédelmi berendezéseket tanul­mányozza. A szerzett tapasztalatokról dr. Neumann Aladár elvtársunk a kö­vetkezőkben számol be: Kiss László elvtársnak, az üzemi bi­zottság elnökének kalauzolása mellett j''­ntötték meg a jelenleg 120 munkást : ; ;r;c­rí '■' ó Bőrgyárat. A nagy és tá­gas munkatermekben, különösen ahol a bőrök áztatása, sózása és húsolása tör­ténik, továbbá a cserzében „hideg“ fo­­adtatásban volt részünk. A téli hideg­ben, cementpadlón állva fűtetlen, hu- 3-cs hely­ségben bizony keserves le­het a napi munka. Általában azt ta­pasztaltuk, hogy fűtve csak azok a he­­yiségek vannak, melyekben a bőrök száradnak. A bőröknek kell a meleg. Az u. n. húsolásnál, mikor a kiáztatott bőrökről a még rajtuk levő hús és kö­­ászöveti részek­et tárolöHák el, a mun­kások kézzel, állandóan ki vannak téve tataiaknak, mely folyadékokkal a bőrök a kikészítés folyamán átivódtak. Itt gumikesztyűk viselése lenne célszerű. A tölgyfakéreg és gubacsból nyert cserzőanyag őrlésénél, valamint a fa­ragásnál nagy a porzás. Porszívó készü­lékek felállítása, illetőleg üzembehelye­zése volna szükséges. Mindezen hiá­nyok pótlása nem nagy költséggel, kön­­­nyen lehetséges és ezzel a dolgozók egészsége nagy fokban védelmet nyer­ne. Az áztat­ásnál és cserzésnél dolgozó munkások a gyártól kapott munkaru­hában, csizmában és kötényben végzik munkájukat. Most készül egy fűthető öltöző és étkező helyiség, valamint egy ideiglenes tussoló és kádfürdő. Értesü­lésünk szerint egy éven belül elkészül az egészen modern és a munkások lét­számának megfelelő fürdő is. A gyár vezetőségéből úgy tudjuk nem hiányzik a jóakarat és az áldozatkészség, a hi­bákat, melyekre rámutattunk, a lehe­tőségekhez mérten bizonyára kiküszö­bölik, ezáltal munkásaik egészségét fo­­kozottabban védik, ennek következmé­nye pedig a fokozottabb munkateljesít­mény és végeredményben a többterme­lés lesz. Férfiszövetek nagy választékban Német Sándor Kőszegi­ utca 1. + ■ -i fridm díAiatkár Szenczy­ utca 2. Legolcsóbb bevásárlási forrás. Saját fehérnemű üzemben a legkitűnőbb ingeket készítjükI

Next