Szabad Vasmegye, 1946. december (2. évfolyam, 271-284. szám)

1946-12-03 / 271. szám

r~’KEDDI 1946 'december ' 3. «aHBRABHaaHHMssmra SZABAD VASMEGYE K­ikereskedők üzleti könyveinek utó­agos h­­e esti se A Magyar Közlöny november 24-i (vasárnapi) 269. számában jelent meg a pénzügyminiszter 88-920—1946- XI. a- P- M. számú rendelete a kisiparosok és kiskereskedők által illeték lerová­sa nélkül használatba vett üzleti köny­vek és könyvelési szabadivek utólagos iletéklerovásáról. Azok a kiskereskedők és kisiparo­sok, akik az üzletükről vezetett üzleti könyvek és könyvelési szabadivek il­letékének lerovását elmulasztották és igy üzleti könyveket és könyvelési szabadiveket illetéklerovás nélkül használnak, a könyvekre, illetőleg könyvelési szabadivekre a 8500—1946. M E. számú rendelet 189. paragrafu­sában megállapított illetékeket az 1946 évi december hó 31­ napjáig hűségmentesen pótolhatják. Ebből a célból a kellő bélyeggel pót­lólag ellátott üzleti könyveket és könyvelési szabadiveket az illetékes állami adóhivatalnál felülbélyegzés ü­vegett bemutatják- HHHW—W.IM KI S I­PA R­O S - KISKERESKEDŐ A „Szombathelyi Kereskedők Társulata” Kereskedelmi életünket irányító ve­­­ető körök mindenhál' azon óhajuk­nak adtak kifejezést, hogy az ország Ikereskedő-rétege ne különböző egye­sületekbe tagozódjon, hanem egy or­szágos szervezeten belül fejtse fel a tevékenységét érdekeinek megvédé­­sében. Előnyösnek látszott ez a ke­­reskedőtársadalomra, mert így az erők nem forgácsolódnak széjjel, ha­nem együtt­működve, sokkal hatha­tósabban érvényesülnek céljaik eléré­sében és sokkal erőteljesebben véde­kezhetnek az esetleges sérelmek el­len. Ez az elgondolás hozta létre Bu­dapesten a kereskedők csúcsszerveze­­tét, a Kereskedők Országos Központi Szövetségét (röviden KOKSZ), amely, miután hozzácsatlakozott a kiskereskedők szabadszervezete, a fő­­város kis- és nagykereskedőit egy­aránt magába zárta. A kormányzati körök ezen szervezetet mintegy a ke­reskedők hivatalos érdekszervezeté­nek tekintették és kereskedőket érin­tő tárgyalásaikba a szervezet vezető­ségét mindenkor belevonták. A vidéki kereskedőegyesületek is felismerve az egységben rejlő erős, legnagyobb részt beleolvadtak e nagy szervezetbe és KOKSZ-fiókokká vál­tak. Elősegítették ezen egybeolvadást az u. n. vidéki kereskedőnapok, ame­lyek a kereskedelmi és szövetkezet­ügyi miniszter látogatásával voltak kapcsolatosak és legtöbb helyen a­­KOKSZ rendezésében jöttek létre. (Szombathelyen ez a kereskedőnap m­ár le volt tűzve, a miniszter úr elfoglaltsága miatt azonban, sajnos, kihalasztódott.) Szombathely kereskedő társadalma­­s, ha kapcsolatait a főváros és vidék kereskedőivel nem akarta veszélyez­tetni, módot kellett találnia, hogy a kereskedők ezen országos szervezeté­vel az érintkezést megtalálja. A vidék kereskedőinek vannak ál­­talános kereskedelmi problémái, van­nak azonban speciálisan vidéki, sőt helyi vonatkozású problémái is. Az általános érdekű ügyeket legeredmé­nyesebben az országos szervezet ke­belében oldhatók meg. A­zonban a vi­dék és a főváros kereskedőinek kér­dései nem mindig azonosak, ső­t néha ellentétesek is, mint ez a legutóbbi időben az árue­losztással kapcsolat­ban mutatkozott. Az '­’fen vidéki és helyi érdekű kérdéseket mi, szom­bathelyi kereskedőve úgy láttuk meg­­oldhatóknak, hogy a KOKSZ szerve­zetébe belekapó adóivá, mozgási sza­badságunkat és önállóságunkat tel­jes egészében megtartjuk. Időszerűnek látszott egyesületünk átszervezésével kap-',so­ntosan annak kereteit is kibővíteni azáltal, hogy m­indazon gazdasági tényezőket, ame­lyek a kereskedelmi élettel kapcsola­tosak, mint pénzintézetek, gyárak,­­­nagyipari vállalatok stb., szerveze­tünkbe belevonjuk, ami egyesületünk anyagi és erkölcsi megerősödésére ve­­­zet.­­ Ezen eszméktől vezérelve, határozta­­el a szombathelyi kiskereskedők sZa- shadszervezetének november 17-i rend­kívüli közgyűlése, hogy feleleveníti a hagyományos, évtizedes múltra visz­­­szatekintő és országos viszonylatban is nagy tekintélynek örvendett Szom­bathelyi Kereskedők Társulatát. Az egyesület továbbra is a kiskereskedők egyesülete marad, minthogy a kis­­kereskedők nagy többségüknél fogva a vezető szerepüket megtartják. Az egyesület egyidejűleg a KOKSZ-al is érintkezésbe lépett az országos szer­vezetbe való bekapcsolódása céljából. A Szombathelyi Kereskedők Tár­sulatának felelevenítése azonban nem­csak azt jelenti, hogy Szombathely kereskedőtársadalma egy régi, jó­­hangzású egyesület nevét vette át, hanem azt a tartalmat is kell, hogy magára vállalja, amit az egyesület képviselt annak idején. Ez röviden úgy fejezhető ki, hogy „a kereskedő mindenek előtt". Jelenti, hogy tisztán kereskedőérdekeket óhajt szolgálni és más érdekeknek azokat alá nem veti. De jelenti azt is, hogy minden tagja szabadon vallhatja bármely demokra­tikus meggyőződését és demokratikus világnézeti felfogását anélkül, hogy ezért éket verne kereskedő és keres­kedő közé. De még többet jelent. Ha­zánk történelmének napjainkban le­játszódott tragikus szakaszában a nyers erőszak a kereskedőkre is rá­­kényszerített egy olyan egyesületet, amely mindannak ellentéte volt, amit a „Kereskedők Társulata" jelképezett. A kereskedőket is az erőszak szolgá­latába állította, politikai érdemeket jutalmazott, gerinces magatartást büntetett, sőt pusztulásra ítélt és éket vert kereskedő és kereskedő közé. Ez a szellem volt az, amely bezáratta a demokratikus beállított­ságú Szombathelyi Kereskedők Tár­sulatának kapuit és ez a szellem se­gítette elő, hogy a Társulat tagjai, oly sok tisztességes kereskedő, akik hozzájárultak városunk fejlesztéséhez és akikre országunk újraépítésében olyan nagy szükségünk volna, ma nem hallathatják szavukat. Örök időkre elnémította őket a sátáni go­noszság, amely az orosz hómezők é­s Auschwitz, valamint más haláltábo­rok alakjában jelentkezett. Amidőn a Kereskedők Társulatát felelevenít­jük, volt kereskedőtársaink emléké­nek is adózunk és meg kell fogad­nunk, hogy az erőszak szellemét örökre kivetjük sorainkból. A Kereskedők Társulata feleveníté­­sének íme a háttere és szimbóluma. Ha jövő társulatunk minden egyes tagja ilyen gondolatok jegyében látja az egyesület újraéledését, úgy az új Szombathelyi Kereskedők Társulata fogalma nem puszta máz lesz csu­pán, hanem be fogja és be tudja töl­teni azt a szerepet, amelyre múltjá­nál fogva hivatott. PERLHEFTER JENŐ A felülbélyegzést teljesítő állami adóhivatal a felülbélyegzés végett be­mutatott üzleti könyv első lapján,, il­letőleg könyvelési szabadiveknél a könyvelésre szánt ívén feltüntetni kö­teles, hogy az illetéklerovás a jelen rendelet alapján bírságmentesen tör­tént. A jelen rendelet alkalmazása szem­pontjából kiskereskedő, illetőleg kis­iparos az, aki üzemében húsz mun­kásnál többet nem foglalkoztat-A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. ' ■ • ■»- -A kereskedői adatszolgáltatás köte­lezővé tételét kéri a KOKSz. Eddig a kereskedőkről semilyen megbízható statisztikai adat nem állt rendelkezés­re és a kereskedők számát is csupán becsléssel lehet megállapítani- A kér­dést valószínűleg a, Statisztikai Hiva­tal hatáskörébe utalják. A kereskedők betegségi, baleseti és öregségi biztosításának megoldása ügyében értekezletet tartottak a ke­reskedelmi minisztériumban. Az érte­kezlet úgy döntött, hogy a betegségi és baleseti biztosítást önkéntes alapon megvalósítják. A szükséges részletkér­dések kidolgozására a népjóléti mi­nisztert felkérték. Típuscipőknél és bakancsoknál a 2 százalékos anyaggazdálkodási hozzá­járulást nem kell befizetni az Anyag- és Árhivatalnak. Ennek megfelelően a termelői és fogyasztói ár 2 százalékkal alacsonyabb. A cipőkereskedők csak a típuscipő­ket tartoznak az árunyilvántartási könyvbe bevezetni. Borkiskereskedők egyáltalán nem tartoznak ilyen köny­vet vezetni, csupán nagykereskedőkre nézve tartották fennn az , eredeti ren­deletét. , ■ • %• .. Textilbizottság útján a kereskedők egy-két­ hónappal előre meg fogják kapni adózásuk alapján megállapított, forintkeretnek megfelelő értékű vá­sárlási sorozat jegyet. Ezek a jegyek kerek forintösszegben kiállított cím­letekből fognak állni, amelyeket a kiskereskedők akár nagykereskedőnél,­ akár a gyárnál válthatnak be árura,a­­míg a nagykereskedők mindenkor a gyártól kapják meg az árut. A gyá­raknál a befizetés sorrendjében kerül sor az áruszállításokra. Mintegy ezer textilvásárlási igazol­ványt adott ki eddig a Kereskedelmi és Iparkamara­ Eddigi tapasztalatok­ szerint az adózás szerinti anyagkiuta­­lás rendkívül serkentőleg hat az adó-, morálra. A vásárlási könyveken fel­tünteti adókulcs havonként módosít­ható. . ....­ » Az iparrevíziós kérelmek számos iparhatóságnál még elfekszenek. Emi­att nem állapítható meg pontosan a revízióra benyújtott kérelmek száma, mert a bürokratikus hibák miatt nem lehet a kereskedőket a rendelet szerin­ti jogosítványmegvonással sújtani. Átlagosan a felét az iparigazolvá­­nyoknak az utolsó két évben adták ki, a revízió tapasztalatai szerint. Ezeket a kérelmeket a revízió során, előre kell venni. Csak a kérelmeknek mint­egy a fele van felszerelve a rendelet­ben előírt szakképzettséget és egyéb adatokat igazoló okmányokkal. umamm 20 százalékos kedvezménnyel Lehe­­takayminys szállítani december 31-ig A közlekedésügyi miniszter segít­ségére sietett az aszálysújtotta me­­gyéknek olyképpen, hogy szénát, szalmát, tengeriszárt, árpát, zabot, csöves és szemes tengerit, korpát, darabos és őrölt olajpogácsákat 201 százalékos vasúti kedvezménnyel­­ szállíthatnak egyik megyéből a ma­i síkba. mm m Hl' Hf ’] A Gazdasági Felügyelőség ezúton hívja fel a vasmegyei gazdák fi­gyelmét arra, hogy, ha valaki idegen vármegyékből takarmányt akar szál­lítani, akkor a szállításhoz szüksé­ges igazolványt előzőleg a Gazda­sági Felügyelőségnél szerezzék be, mert enélkül szállítani nem lehet. i«nu«K jé p'iiwwrtjr ?aww»‘W-.-w*e§*' Gulácsy György nemzetgyűlési képviselő tizenhat hold földet ajánlott fel hét szlovákiai parasztcsaládnak ...... „ . A Szabad Nép gyűjtőakciója a Szlo­vákiából kiüldözött magyarokért nem­csak egyre töb adományt juttat erre a nemes célra­, hanem a legszélesebb ré­tegek mély együttérzésének is kifeje­zést ad az üldözöttek iránt. Szomba­ton a legjelentősebb adományt Gulá­csy György, a Független Kisgazda­­pártból kilépett, most pártonkívüli nemzetgyűlési képviselő ajánlotta fel a Szabad Nép főszerkesztőjéhez inté­zett alábbi levelében: „Tisztelt barátom! Hosszabb franciaországi utamról hazatérve, értesültem arról, hogy a szerkesztésed alatt álló Szabad Nép akciót indított a Szlovákiából kiül­dözött honfitársaink megsegítésére. Engedd meg, hogy elsősorban ve­lem együtt élő édesanyám, özv- Gu­lácsy Tiborné sz. Péchy Ilona, má­­sodsorban a magam nevében fel­­­­ajánljak a szatmármegyei Nyirgebő község határában fekvő 80 holdas ingatlanunkból tizenhat katasztrális holdat örök tulajdonul két, lakóhe­lyét elhagyni kényszerült szlovákiai magyar parasztcsaládnak. A mérnö­ki munkálatok, a telekkönyvi be­jegyzés, valamint a tulajdonjogi be-­­­kebelezés költségeit vállalom-Egyidejű levélben felkértem Dobi István volt földmivelésügyi minisz­ter barátomat, akit a szegénypa­­rasztság legönzetlenebb és legtisz­tább képviselőjének tartok, a két család kiválasztására. Biztos va­gyok benne, hogy az ő döntése igazságos és a legmegfelelőbb lesz.. Férfi inget 1 tv«? hozott anyagból is,^első rendü^kivitelben"készítünk i­s a Mo Qjwatkán fehérnemű varroda, Szenczi­u 2« j uimm _ ni ^ u mssaarnammm— ■'■ 'Wf

Next