Szabad Vasutas, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
Most történt a ta, hanem hólabdaként maga előtt görgette. Egyáltalán: a MÁV-nál semmilyen probléma nem került felszámolásra azok közül, amelyek már a rendszerváltás előtt is problémák voltak. Sőt, a problémák csak szaporodtak és súlyosbodtak. A vasutasságnak még az a vigasza sincs meg, hogy a MÁV-nál legalább demokrácia van, merthogy még az sincs. És ez az, amelyet már nem lehet az államháztartás kifosztott helyzetével magyarázni. Többek véleménye szerint egy demokratikus berendezkedésű MÁV sok milliárd forinttal hatékonyabban működne. 1992 minden bizonnyal a vasutasság új eszközökkel való megsarcolásának, az egzisztenciális biztonság megrendülésének, illetve megszűnésének éve lesz. Nem nehéz előre látni a következményeket: vasutassztrájkok, később nem pótolható menet-, fuvardíj-bevételkiesések, és ezzel veszteségnövekedések, újabb, vasutasságot érzékenyen érintő intézkedések (tervezettől elmaradó bérkifizetés, jóléti-szociális ellátás, a tervezettet meghaladó létszámleépítés stb.), amely újabb impulzust adhat a sztrájkhullámnak. A MÁV drasztikus létszámleépítésének megkezdése tehát elkerülhetetlen. Ellenben ez sem fog menni újabb költségvetési források bevonása nélkül. Ezeknek biztosítása egyébként a kormányzatnak egyben erkölcsi kötelessége is. A kormány választottja ugyanis a jelenlegi MÁV-vezetés, és nem a vasutasságé. Sőt. Az 1990. évi vezérigazgatói posztra kiírt pályázatok elbírálásánál a vasutasság döntő többségét képviselő vasutas-szakszervezetek ellenvéleményüket egyértelműen megfogalmazták, amit a tárca sajnos maradéktalanul figyelmen kívül hagyott. Mint utólag kiderült, komoly erkölcsi tőkét szolgáltatott ezzel a vasutas-szakszervezetek számára. Tudomásul kell venni: a kormánynak joga van kinevezni a MÁV élére akit csak akar, de nincs joga a vasutasságot rosszabb helyzetbe sodorni az „objektív” nehézségek által indokoltnál. Elmozdulás a holtpontról A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete 1992. január 28-án rendkívüli országos választmányi ülést tartott, melynek alapvető célja volt felhatalmazással ellátni a VDSZSZ tárgyalódelegációját az 1992. évre érvényes Kollektív Szerződés megkötésére - az eddig elért eredmények lehetséges megőrzésének végső határáig. A Kollektív Szerződés megkötésével életbe lép az alábbi bérmegáállapodás is, hasonlóan a VDSZSZ tagok körében már közreadott egységes bértarifa táblázathoz. Az 1992. február 1-től érvénybe lépő egységes bértarifa rendszer létrejötte vasúttörténeti jelentőséggel bír A VDSZSZ e bértarifarendszer mintegy másfél évig tartó kidolgozásában elismerten úttörő szerepet vállalt magára. Megállapodás A Magyar Államvasutak, mint munkáltató és alulírott munkavállalói érdekképviseleti szervezetek az 1992. évi átlagbérfejlesztés tárgyában, az alábbiakban állapodnak meg: 1. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére vállalati szinten, éves átlagban 22%-os mértékű átlagbérnövekedést kell biztosítani. Az átlagbérnövekedés bázis szintű (1991. évi) foglalkoztatási szinttel teljesül. A foglalkoztatási szint változása (csökkenése) esetén az átlagbér fejlődés garantált mértéke 19%. 2. A tárgyévi gazdálkodás során az alapbérfüggő bérelemek bértömege bázis szinten marad, ezzel a bérszerkezet az alapbérarány javára módosul. 3. A bérfejlesztés bérigényét két forrás biztosítja: — bértömeg növekmény és — létszámcsökkentés felszabaduló bére. A létszámcsökkentés mértéke vállalati átlagban 10%. 4. A bérfejlesztési keretösszeg felhasználásánál a felek „A vasutas dolgozók besorolási és alapbérrendszerének elfogadása, és minden dolgozó tényleges besorolása után állapodnak meg. 5. A bérfejlesztés időpontja 1992. február 1 -je. Január hónapja a ténylegesen kifizetett bér, valamint az új alapbér, és a megváltozott mértékekkel elszámolt bérpótlékok együttes összege közötti különbözet megilleti a dolgozót. 6. A bérfejlesztés összegét a február havi munkabérrel 1992. március 12-én de legkésőbb 1992. március 30-ig kell kifizetni. 7. Az 5-6. pont feltételei akkor teljesülnek, ha jelen megállapodással egyidőben a „Vasutas dolgozók besorolási és alapbérrendszere" elfogadásra kerül, valamint az 1992. évi Kollektív Szerződést a felek legkésőbb 1992. január hó 31-ig megkötik. Budapest, 1992. január 15. ITF-tagok vagyunk! Az International Transport Workers’ Federation (Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szakszervezete) 1992. január elsejével felvette tagjai sorába a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetét. A többmillió dolgozót tömörítő szakszervezeti szövetségnek a hajósok és a repülő-műszakiak után a VDSZSZ a harmadik magyar tagja. Kommentár nélkül Előterjesztés a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek részére Tárgy: 1992. évi bér- és foglalkoztatáspolitikai koncepció Készítette: Munkaügyi és Humánpolitikai Főosztály Budapest, 1992. január 7.______________________ Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámterve szakszolgálati bontásban 1992. évre Megnevezés 199 °.évi nyttó Csökkentés mértéke 19 vévi Üzemvitel 46.456 43.450 -8 -3 480 39.970 Gépészet 34.935 32.670 -10 -3.270 29.400 Ép. ésPft. 23.069 21.250 -1,5 -3.090 18.160 Távközlés 5.565 5.240 -8 -420 4.820 Anyaggazd. 3.721 3.440 -10 -340 3.100 Ig. Központ 4.368 4.160 -10 -420 3.740 Közgazd. 1.642 1.480 -10 -150 1.330 Munkaügy 1.859 1.610 -10 -160 1.450 MÁVÖSSZES 121.615 113.300 110 -11.330 101.970