Szabad Vasutas, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

­ Számvetés a VDSzSz IV. Küldöttgyűlésén Profi szakszervezettel a vasutasságért! Amikor a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete MÁV Rt. december elején megtartotta küldöttgyűlését, még nyitott kérdés volt, lesz-e újabb munkabeszüntetés a vasútnál, vagy sikerül megállapodni a MÁV vezetésével, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a kétnapos tanácskozáson, amelyen mintegy négyszáz küldött vett részt, döntően a sztrájkról esett szó, s mindarról, ami ezzel összefüggésbe hozható, így például, mindenekelőtt a bérkérdésről. Természetesen, egyfajta számvetést is végeztek a VDSzSz MÁV Rt. tagjai, hiszen értékelték az addig végzett munkát, s ami talán a legfontosabb, megalkották az érdekvédelmi szervezet 1998-ig szóló programját. Mindemellett módosították az alapszabályt is. Ezen a küldöttgyűlésen tisztújításra is sor került. Beválasztották az elnökségbe Járási Ferencet. Az új alelnök - az alapszabály módosítása szerint - az érdekképviseleti tisztségviselők, azaz aktivisták képzését koordinálja majd. A VDSzSz MÁV Rt. első számú vezetőjének újra Gaskó Istvánt választották, aki a kongresszus végén kijelentette: a jövőben a szakértelem lesz a legfontosabb fegyverük, még talán fontosabb, mint a sztrájk. Sztrájkok után - helyzetértékelés A küldöttgyűlés - ha szabad így fogal­mazni - egyik legizgalmasabb napirendi pontja, a VDSzSz MÁV Rt. elnökségének a beszámolója volt, melyet Gaskó István a VDSzSz MÁV Rt. elnöke terjesztett a Küldöttgyűlés elé. Az elnök az 1993-as III. Küldöttgyűlés utáni helyzetet értékelve ki­emelte, az elmúlt időszak nagy pozitívuma, hogy az érdekvédelmi szervezet megőrizte politikai füg­getlenségét és pártsemle­gességét". Sem a szakszer­vezet, sem pedig annak tisztségviselői nem bonyo­lódtak politikai szerepvál­lalásokba. Az elnök sze­rint 1994. decemberében a szakszervezet történetének egyik legsúlyosabb konf­liktusát élte át. Az új kor­mányzati és vasúti vezetés olyan racionalizálási intéz­kedésekre szánta el magát, amelyek a munkavállalókat igen súlyosan és hátrányosan érintették, miközben szak­mailag megalapozatlanok voltak. Decem­ber 08-án kettő órára, 12-től kezdődően tizennyolc és fél órára állt le a vasút, pon­tosabban léptek sztrájkba a vasutasok, így tiltakozván a racionalizálási intézkedések ellen. A kemény ellenállás meghozta a várt eredményt. Sikerült megállapodni a me­nedzsmenttel, mindenekelőtt a '95-ös keresetfej­lesztés mértékét illetően. Aztán 1995. áprilisa újabb sztrájkot hozott magá­val. A vasutasság és vele együtt a VDSzSz MÁV Rt., a magyar szakszervezetek legú­­jabbkori történetének eddigi legkeményebb konfliktusát élte át. A vasutasok ekkor közel négy napon át sztrájkoltak. Az előz­mények még a múlt év végi megállapo­dásokhoz nyúlnak vissza. Az akkor kötött emlékezetes, december 13-i szerződést a munkáltató 1995. elején több ponton dur­ván megsértette. Miután a tárgyaló­asztal­nál nem sikerült dűlőre jutni a MÁV veze­tésével - amely a Kollektív Szerződés lejárta után egyéni munkaszerződésekkel kívánta a vasutasokat foglalkoztatni - a VDSzSz MÁV Rt. a társ-szakszervezetek­kel együtt újra a legvégső fegyverhez nyúlt - sikerrel! A szabad szakszervezete életében újabb mérföldkőnek számítottak a májusi Üzemi Tanácsi választások, melyben újra bebi­zonyosodott, hogy a VDSzSz MÁV Rt támogatottságában is meghatározó szer­vezet a vasúton. Ami az érdekvédelmi tevékenységet il­leti kiemelkedő, hogy az elmúlt években nőtt az alapszervezetek jelentősége az érdekvédelemben, s ugyanakkor ebben a munkában megnövekedett a tudatosság és a konstruktivitás. Gaskó István külön is foglalkozott a Kollektív Szerződéssel, különös tekintettel arra, hogy az áprilisi sztrájk során sikerült kiharcolni egy, a szakszervezetek számára is elfogadható KSZ-t. Több, nagyon fontos pont is be­épült a dokumentumba, így például az, ha a munkáltató létszámcsökkentést akar végrehajtani, akkor mielőtt dönt, a szak­­szervezetek álláspontját is köteles meg­ismerni Az elnök beszámolójában termé­szetesen szólt a szakszervezetnél megvaló­suló egyéni jogvédelemről, a szervezeti életről, az érdekvédelmi szervezet képzési tevékenységéről, a szervezetépítésről, vala­mint a gazdasági­ és pénzügyi munkáról. Utóbbival kapcsolatban talán érdemes megjegyezni, hogy például 1994-et a tervezett 9 millió forintos költségvetési leány he­lyett, több, molt 2 millió forintos többlettel zárták. Néhány szó, a VDSzSz MÁV Rt alapszabályá­ról Az 1993-ban a 111. Küldöttgyűlés által elfo­gadott dokumentum meg­felelő keretet adott a szer­vezet elmúlt két évi tevé­kenységéhez. Ám, időköz­ben megváltozott a jogsza­bályi környezet, növeke­dett a szervezet. Mivel a szakszervezet nem öncélú­an, hanem a küldöttgyűlés által elfogadott program szerint működik, az ebben elfogadott célkitűzéseket szeretné megva­lósítani, ezért kellett az alapszabálynak a programnak megfelelő módosítása. Az elfogadott új alapszabályt a lap terjedelmi korlátai miatt nem áll módunkban részlete­sen közölni, ezért csak egy, ámde nagyon fontos pontját emelnénk ki: a dokumentum rendezi a szakszervezet azon tagjainak viszonyát, akik a MÁV Rt. szervezeteinek átalakítása miatt, valamilyen gazdasági társaságba kerültek, s ezzel szakszervezeti tagsági viszonyuk megszűnt. A bérekről A Küldöttgyűlésen a MÁV vezetése is képviseltette magát, Szabó Tivadar sze­mélyügyi igazgató személyében. Múlt, ahogyan arra számítani lehetett mindenek­előtt, Ő is a bérkérdésről szólt. Hangsú­lyozta, a bérmegállapodás nem azért nem »»»

Next