Szabad Vasutas, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
Számvetés a VDSzSz IV. Küldöttgyűlésén Profi szakszervezettel a vasutasságért! Amikor a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete MÁV Rt. december elején megtartotta küldöttgyűlését, még nyitott kérdés volt, lesz-e újabb munkabeszüntetés a vasútnál, vagy sikerül megállapodni a MÁV vezetésével, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a kétnapos tanácskozáson, amelyen mintegy négyszáz küldött vett részt, döntően a sztrájkról esett szó, s mindarról, ami ezzel összefüggésbe hozható, így például, mindenekelőtt a bérkérdésről. Természetesen, egyfajta számvetést is végeztek a VDSzSz MÁV Rt. tagjai, hiszen értékelték az addig végzett munkát, s ami talán a legfontosabb, megalkották az érdekvédelmi szervezet 1998-ig szóló programját. Mindemellett módosították az alapszabályt is. Ezen a küldöttgyűlésen tisztújításra is sor került. Beválasztották az elnökségbe Járási Ferencet. Az új alelnök - az alapszabály módosítása szerint - az érdekképviseleti tisztségviselők, azaz aktivisták képzését koordinálja majd. A VDSzSz MÁV Rt. első számú vezetőjének újra Gaskó Istvánt választották, aki a kongresszus végén kijelentette: a jövőben a szakértelem lesz a legfontosabb fegyverük, még talán fontosabb, mint a sztrájk. Sztrájkok után - helyzetértékelés A küldöttgyűlés - ha szabad így fogalmazni - egyik legizgalmasabb napirendi pontja, a VDSzSz MÁV Rt. elnökségének a beszámolója volt, melyet Gaskó István a VDSzSz MÁV Rt. elnöke terjesztett a Küldöttgyűlés elé. Az elnök az 1993-as III. Küldöttgyűlés utáni helyzetet értékelve kiemelte, az elmúlt időszak nagy pozitívuma, hogy az érdekvédelmi szervezet megőrizte politikai függetlenségét és pártsemlegességét". Sem a szakszervezet, sem pedig annak tisztségviselői nem bonyolódtak politikai szerepvállalásokba. Az elnök szerint 1994. decemberében a szakszervezet történetének egyik legsúlyosabb konfliktusát élte át. Az új kormányzati és vasúti vezetés olyan racionalizálási intézkedésekre szánta el magát, amelyek a munkavállalókat igen súlyosan és hátrányosan érintették, miközben szakmailag megalapozatlanok voltak. December 08-án kettő órára, 12-től kezdődően tizennyolc és fél órára állt le a vasút, pontosabban léptek sztrájkba a vasutasok, így tiltakozván a racionalizálási intézkedések ellen. A kemény ellenállás meghozta a várt eredményt. Sikerült megállapodni a menedzsmenttel, mindenekelőtt a '95-ös keresetfejlesztés mértékét illetően. Aztán 1995. áprilisa újabb sztrájkot hozott magával. A vasutasság és vele együtt a VDSzSz MÁV Rt., a magyar szakszervezetek legújabbkori történetének eddigi legkeményebb konfliktusát élte át. A vasutasok ekkor közel négy napon át sztrájkoltak. Az előzmények még a múlt év végi megállapodásokhoz nyúlnak vissza. Az akkor kötött emlékezetes, december 13-i szerződést a munkáltató 1995. elején több ponton durván megsértette. Miután a tárgyalóasztalnál nem sikerült dűlőre jutni a MÁV vezetésével - amely a Kollektív Szerződés lejárta után egyéni munkaszerződésekkel kívánta a vasutasokat foglalkoztatni - a VDSzSz MÁV Rt. a társ-szakszervezetekkel együtt újra a legvégső fegyverhez nyúlt - sikerrel! A szabad szakszervezete életében újabb mérföldkőnek számítottak a májusi Üzemi Tanácsi választások, melyben újra bebizonyosodott, hogy a VDSzSz MÁV Rt támogatottságában is meghatározó szervezet a vasúton. Ami az érdekvédelmi tevékenységet illeti kiemelkedő, hogy az elmúlt években nőtt az alapszervezetek jelentősége az érdekvédelemben, s ugyanakkor ebben a munkában megnövekedett a tudatosság és a konstruktivitás. Gaskó István külön is foglalkozott a Kollektív Szerződéssel, különös tekintettel arra, hogy az áprilisi sztrájk során sikerült kiharcolni egy, a szakszervezetek számára is elfogadható KSZ-t. Több, nagyon fontos pont is beépült a dokumentumba, így például az, ha a munkáltató létszámcsökkentést akar végrehajtani, akkor mielőtt dönt, a szakszervezetek álláspontját is köteles megismerni Az elnök beszámolójában természetesen szólt a szakszervezetnél megvalósuló egyéni jogvédelemről, a szervezeti életről, az érdekvédelmi szervezet képzési tevékenységéről, a szervezetépítésről, valamint a gazdasági és pénzügyi munkáról. Utóbbival kapcsolatban talán érdemes megjegyezni, hogy például 1994-et a tervezett 9 millió forintos költségvetési leány helyett, több, molt 2 millió forintos többlettel zárták. Néhány szó, a VDSzSz MÁV Rt alapszabályáról Az 1993-ban a 111. Küldöttgyűlés által elfogadott dokumentum megfelelő keretet adott a szervezet elmúlt két évi tevékenységéhez. Ám, időközben megváltozott a jogszabályi környezet, növekedett a szervezet. Mivel a szakszervezet nem öncélúan, hanem a küldöttgyűlés által elfogadott program szerint működik, az ebben elfogadott célkitűzéseket szeretné megvalósítani, ezért kellett az alapszabálynak a programnak megfelelő módosítása. Az elfogadott új alapszabályt a lap terjedelmi korlátai miatt nem áll módunkban részletesen közölni, ezért csak egy, ámde nagyon fontos pontját emelnénk ki: a dokumentum rendezi a szakszervezet azon tagjainak viszonyát, akik a MÁV Rt. szervezeteinek átalakítása miatt, valamilyen gazdasági társaságba kerültek, s ezzel szakszervezeti tagsági viszonyuk megszűnt. A bérekről A Küldöttgyűlésen a MÁV vezetése is képviseltette magát, Szabó Tivadar személyügyi igazgató személyében. Múlt, ahogyan arra számítani lehetett mindenekelőtt, Ő is a bérkérdésről szólt. Hangsúlyozta, a bérmegállapodás nem azért nem »»»