Szabad Vasutasok és Hajósok Lapja, 1948 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1948-01-01 / 1. szám

—SZABAD VASUTASOK ÉS HAJÓSOK LAPJA ——b—■p fasset l'Tiwfrr—wii—ma....... 1048 JANUAR A bánhidei erőmű hanem a népé Gerő Ernő elvtárs meglátogatta a bánhidai erőművet 550 gyermek közpott ajándékot Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter a kíséretében lévő Varga László MÁV elnökkel látogatást tett Bánhidán és megtekintette az Erőművet. Az üzem bejáratánál az üzemvezetőség, a vasutas szakszervezet helyi csoportjának titkára, az üzemi bizottság elnöke és a két munkáspárt helybeli vezetősége üdvözölte. A fogadtatás után Gerti elvtárs és kísérete megtekintette az üzemet és ott hosszasan időzött. Ezután az Erőmű gépkocsiszín helyiségében megtartott szakszervezeti taggyűlésen vett részt Gerő elvtárs. A vasutas szakszervezet helyi csoportjának ttkara, Bauer György elvtárs üdvözölte a vendégeket, majd Hajdú MDVRT ügyvezetőigazgató mondotta el az újjáépítési beszámolóját. Hajdú elvtárs részletesen ismertette az Erőmű helyreállítására vonatkozó tervet. Utána pedig beszámolt az elvégzett munkáról. — "Üzemünk az ostrom alatt csak csekély sérülést szenvedett — mondotta Hajdú elvtárs —, de a távvezeték és a drótkötélpálya majdnem teljesen megsemmisült. A kötélpálya és a távvezeték háborús kárainak kijavítása után már 1945 május 16-ától kezdve egy távvezetéki rendszeren áramot szolgáltattunk Budapestre, míg 1945 július havában a II. rendszer is elkészült. Később a túligénybevétel és a megfelelő anyag hiánya miatt nem lehetett kellőképen folytatni az elhasználódás következtében megrongálódott üzemi berendezések cseréjét. A bevezetett teljesítményi bérrendszer jótékonyan éreztette hatását. Ennekben napi 5—10 vagonnal csökkent kövekeztea szénfogyasztás, amely egy kisebb bánya termelésével egyenlő. De nemcsak szénmegtakarítást eredményezett a teljesítmény-bérrendszer bevezetése, hanem az egyes javítási munkákkal minden üzemrészben elkészültek, az eddiginél rövidebb idei alatt. December hóban kísérletképen 8 kazános üzem volt, ami a 3 éves terv szempontjából nagy jelentőségű, mert többmillió kilowatt áramtöbbletet jelent. Hajdú elvtárs a továbbiakban az 1947. évben elvégzett munkákat sorolta fel, melyek közül jelentősebben 500 m salakszállító gumiszallag cseréje, a szénszállító üzemi távbeszélő helyreállítása, 165 csille kijavítása, salaktorony, kazánok helyrehozatala, tókotrógép összeállítása, a győr—horvátkimjei távvezeték helyreállítása, szigetelőcsere, tartóoszlopfestés, a budapesti és a győri alállomásokon a transzformátor és olajszakaszoló revízió, 1100 négyzetméter üvegezés, stb. A szociális kérdésekkel kapcsolatban Hajdú elvtárs kiemelte a dolgozók részére épített játszótér, sportpálya és lelátó létesítését- A salakhányón fürdő és öltöző épült. Az elvégzett jó munkáért köszönetet mondott az öszszes dolgozóknak Hajdú elvtárs és kiemelte Tamás, Mdndoki, Nyirő, Zsébők és Szentesi mesterek, valamint Budai üzemigazgató és a mérnök elvtársak munkáját. Beszámolója végén felsorolta azokat a terveket, amelyekben az Erőmű korszerűsítése, a távvezetékek meghosszabbítása és az ajkai Erőművel való együttműködés szerepel. Hajdú elvtárs után Bauer, a helyi csoport titkára tolmácsolta a dolgozók háláját Gerő elvtársnak. Gerő elvtárs válaszában örömének adott kifejezést afelett, hogy a bánhidai dolgozókat meglátogatta. — A Bánhidai Erőmű hazánk egyik legfontosabb erőműje — mondotta többek között Gerő elvtárs — és különösen döntő fontossága van az újjáépítés szempontjából 1945-ben, amikor Bánhida megkezdte az áramszolgáltatást, az egész ország fellélegzett. Abban az időben a bánhidai dolgozók segítséget kértek és ezzel a segítséggel dicséretesen rövid idő alatt teljesítették is az elvállalt munkát. Hajasi elvtárs konkrét előadásából is hallhattuk, hogy milyen óriási fejlődésen ment keresztül az üzem. Ez azzal magyarázható, hogy a veztés jó kezekben van. A minőségi munka elsőrendű fontosságú. Az eredmények, a dolgozók összességére támaszkodó műszaki és szervezeti vezetést dicsérik. A fejlődés magyarázható azzal is, hogy a vezetőség a Közlekedési minisztérium Üzemgazdasági Osztályával egyetértve, a teljesítményi munkarendszert keresztül vitte. Végül, de nem utolsósorban magyarázható azzal, hogy a felszabadulás után kezdettől fogva az infláció alatt él: később is, az a tudat sütötte a dolgozókat, hogy az üzem nem a kapitalistáké, hanem a népé. Ennek a tudatnak a segítségével a magyar nép valósággal eső Iákat művelt. Szép, komoly és nem mondvacsinált eredményeket ért el. Azonban még sok mindent el kell és el lehet érni Javulni kell a dolgozók helyzetének, modernizálni kell az üzemet. Ennek legértékesebb záloga az a hatalmas munka, amelyet már eddig is elvégeztek, továbbá a hely.i műszaki vezetés és az öntudatos munkásság, ma a legmagasabb százalék volt, nem a kapital. Most más az államhatalom, mint régen, — fejezte be hatalmas éljenzés és nagy tapsok közepette Gerő elvtárs felszólalását — mert győzött a népi demokrácia és haladunk a szocializmus felé. Patonai Gyula üzemi bizottsági elnök elvtárs ezután a dolgozók ajándékát, egy távvezetéki oszlop kicsinykén mását adta át emlékül Gerő elvtársnak. Patonai elvtárs az Erőmű dolgozói nevében kifejezésre jutatta, hogy a dolgozó tömeg szilárdan áll a Gerő elvtárs mögött is kérte a minisztert, hogy ő is álljon továbbra is a munkásság mellet, hogy az újjáépítést és a 3 éves tervet teljes egészében végre tudja hajtani. A taggyűlés után a vendégek megtekintették az üzem szociális és kulturális intézményeit, majd részt vettek az Erőmű dolgozói által rendezett hangulatos karácsonyfaünnepélyen. Itt Gerő elvtárs jelenlétében az üzem vezetősége, és a kultúregyesület 550 gyermeket ajándékozott meg különféle karácsonyi csomagokkal. Gerő elvtárs, elvegyült a boldog ifjúság közé is látható örömmel szemlélte a gyermekek és felnőttek boldogságát, majd kíséretével együtt visszatért Budapestre.• Míg a másik főműhelyben, ahol a munkahelyek tisztántartására már nagyobb gondot fordítottak, ahol az egyes műhelyek és munkacsoportok dolgozói az üzemi bzottság, a bizalmi testület és a főműhely főnökének támogatásával minden leleményességüket összeszedve maguknak ideiglenes, de az egészségügyi követelményeknek megfelelő öltözőket, WC-ket és mosdóhelyiségeket létesítettek, ott már a betegállományban lévők, illetve a betegállományban töltött napok száma sokkal kedvezőbben alakult. A harmadik főműhelyben pedig, ahol a munkahelyek, öltözők és mosdóhelyiségek aránylag a legkevesebb háborús kárt szenvedték és ahol nemcsak az egészségügyi berendezések ragyogó tisztasága tesz minden belépőre kellemes benyomást, de a főműhely egész területén minden munkahelyen, a tanoncműhelytől a kovácsműhelyig mindenhol, a legpéldásabb rend, a legnagyobb tisztaság van. Nem véletlen, hogy a betegállományban lévők százalékaránya is ebben a főműhelyben a legkedvezőbb. — Természetes, hogy egy pillanatig sem akarom azt állítani, hogy egyes munkaterületek beteglétszámát csupán a munkahelyek szociális és egészségügyi felszerelésének fejlettsége szabja meg. Lényegesen befolyásolják azt egyes szolgálati főnökök, bizalmi testületek, pályaorvosok, ellenőrző orvosok és üvé. főorvosok helyes vagy helytelen magatartása és működése is. De az egyes üzletvezetőségek területe között is szembeszökő eltérések vannak az állandó betegállományban lévők százalékarányszámát illetőleg. Például, míg az egyik vidéki üzletvezetőség területén, ahol a múlt év május 1-étől október 30-áig, hat hónapon át a dolgozók havi átlagos létszáma (az ideiglenesen felvett munkásokat is beszámítva) 9211 volt a betegállományban lévők száma, átlagosan havi 234, azaz 252 százalék volt. Ugyanakkor egy másik vidéki üzletvezetőség területén, ahol a dolgozók havi átlagos létszáma 8362 volt (az ideiglenesen felvett munkások beszámításával), a betegállományban lévők havi átlagos száma 590, azaz 7 százalék volt. A magyar demokrácia csak a dolgozók életnívójánk emelését biztosítja, de biztosítja a dolgozók szociális és egészségügyi ellátásának az eddiginél lényegesen magasabb szintre való emelését is. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a vasút minden dolgozója, pályamunkástól — az igazgatóig, tudásának és munkaerejének maximumát fejtse ki a többtermelés és a hároméves tervünk sikere érdekében— Szükségünk van továbbá arra is — fejezte be nem mindennapi nyilatkozatát Gyomai elvtárs —, hogy mindazok a tényezők, amelyeknek befolyásuk van a vasút egészségügyi viszonyainak alakulására és a vasutas dolgozók a maguk munkahelyén segítsenek megszüntetni az okokat, amelyek a magas beteg százalékot, illetve a nagyarányú munkaerőkieséseket előidézik a vasútnál. Az álbetegek légiója hát 3 éves tervünk sikeres végrehajtását Nagyarányú munkaerőkiesés a vasúton Lelkiismeretlenség, öntudathiány vagy szabotázs Az ország különböző vasúti szolgálati helyeiről bekért és egymással szembeszökően ellentétes betegnyilvántartási adatok arra késztették a MÁV BBI ügyvezetőségét, hogy az ország minden szolgálati főnökségétől havonként beérkező jelentések alapján megállapítsa a betegállományban lévők százalékarányát és ott, ahol ez az arány túl magas, kivizsgálja a nagyarányú munkaerő-kiesés okait és a lehetőséghez képest megszüntesse azokat. Kérdést intéztünk Gyomai Géza elvtárshoz, MÁV BBI ügyvezető-helyetteshez ebben az ügyben. Gyomai elvtárs készségesen állt rendelkezésünkre. — Régóta figyeljük a betegstatisztkát — mondotta. — Az utolsó 6 hónap számszerű adatainak összehasonlításánál azt láttuk, hogy míg egyes üzletvezetőségek, osztálymérnökségek, főműhelyek, fűtőházak, állomások és egyéb szolgálati helyeken, az inflációs idők nagyarányú munkaerő kieséseit 2—3 százalékra sikerült lecsökkenteni, addig más üzletvezetőségek, illetve szolgálati helyeken az állandó betegállományban lévők átlagos létszáma még mindig eléri a 6 százalékot, de vannak szolgálati helyek, ahol az utolsó 6 hónap alatt az állandó betegállományban lévők száma még mindig a dolgozók 8—10 százaléka. — Ha keressük azokat az okokat, melyek előidézik az egyes szolgálati helyeken mutatkozó magas beteglétszámot, igen érdekes eredményekre jutunk Néhány héttel ezelőtt egyik vasúti csomóponton összehívott pályaorvosok betegnyilvántartó-könyveit átvizsgálva, a pályaorvosok a feltett kérdésekre a legkülönbözőbb indokolással igyekeztek magyarázatot adni a körzetükben kifogásolt állandó magas beteglétszámnak. Vizsgálatunk eredményeként megállapítottuk, hogy még ma is szép számmal vannak az újjáépítés munkájából magukat minden áron kivonni akaró álbetegek, akik betegállományba vételük érdekében a legagresszívebben lépnek fel a kötelességüket teljesítő pályaorvosukkal szemben, akik a denunciálástól a fenyegetésig minden eszközt igénybe vesznek céljuk elérése érdekében. De hozzájárulnak a nagyarányú munkaerőkieséshez az itt-ott még mindig meglehetősen laza munkafegyelem s egyes hivatásukat hanyagul teljesítő pályaorvosok is, akik népszerűségük növelése érdekében már azzal fogadják a vizsgálatra jelentkező beteget, hogy „Meddig akar otthon maradni barátom?“ — Természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a tényezőket sem, amelyek egyes szolgálati helyek, főműhelyek, műhelyek, fűtőházak, osztálymérnökségek stb., munkásjóléti A szakszervezeti kultúrtitkárság, hogy az 1948. centennáriumi év jelentőségét minél jobban kidomborítsa, a helyi csoportoknál, országos viszonylatban kultúrversenyt hirdetett. Erre a versenyre az ország különböző részeiből nagyon sok helyi csoport jelentkezett. Az elődöntőket a területi titkárságok székhelyén tartották meg, míg a kultúrverseny döntőjébe került csoportok Budapesten fogják összemérni erejüket. Ezzel a nemes versengéssel a szakszervezet kultúrtitkársága demokratikus szellemet kíván belevinni a magyar életbe. Köztudomású ugyanis, hogy a vasutasság körében pz. egészségügyi felszereléseinek hiányosságaiból szagos kultúrversenyt még nem rendeztek. A erednek. — Nem közömbös a beteglétszám alakulása szempontjából, hogy a dolgozók nyakába csurog-e az eső, a hólé, a huzatos munkahelyeken vagy az egészségügyi követelményeknek megfelelő munkahelyen végzik-e munkájukat. Nem közömbös, hogy van-e rendes étkező, öltöző, WC, mosdóhelyiség, mint ahogy az sem közömbös, hogy megtesz-e az üzemi bizottság vagy ahol az nincs, a bizalmi testület és a szolgálati főnökség mindent, az állandóan magas beteglétszámot előidéző okok kiküszöbölésére, megszüntetésére. Jellemző, hogy azokban az üzemekben, ahol a munkahelyek, étkezők, öltözők, WC és mosdóhelyiségek tisztántartásáról az egészségügyi követelményeknek megfelelően gondoskodnak, ott a munkaerő-kiesés betegség címén kisebb, mint a legutóbbi békeévekben volt. Azokon a szolgálati helyeken pedig, ahol ezekről a legelemibb egészségügyi követelményekről még nem tudtak gondoskodni, betegség címén még mindig a dolgozók igen nagy százaléka esett ki a termelésből. Pl: Az egyik főműhelyben, ahol a munkahelyek és egészségügyi berendezések létesítésére és tisztántartására eddig a legkevesebb gondot fordíthatták, a betegállományban lévők száma, illetve a betegállományban töltött napok szá Az automatikus előléptetésekről szóló okmányok kézbesítése folyamatban van Az új vasutasstátusz sok előnye mellett tagadhatatlan eredmény az is, hogy a vasutas dolgozó minden csillagba esés nélkül haladhat az előmenetelben. A fizetési fokozatban letöltött várakozási idő után szabályszerűen mindenki előre lép a következő fizetési fokozatba. Tekintettel arra a körülményre, hogy ez az automatikus előléptetés az Államvasút létszámában évről-évre nagy dolgozórétegeket érint, derék vasutasaink éppen a fizetéskülönbözet felvételének lehetősége miatt, örömmel várják. Értesülésünk szerint, az ezzel kapcsolatos munkák már befejezést nyertek és az előléptetési okmányokat az érdekelt dolgozók január közepe táján kézhez kapják. 1S48 cé Szakszervezet Centenáriumi MjpjyoyfMngmyk döntője felszabadulás előtt, hivatalos szervek, ilyen kezdeményezést nem támogattak volna, mert tudatában voltak annak, hogy egy kultúrverseny a vasutasság kulturális felemelkedését szolgálja, a kulturális érdeklődés felkeltése, a kultúra közkinccsé tétele vasutas vonalon a Horthy-rendszerrel való szembehelyezkedést vonta volna maga után. 1947-ban komoly kultúrkezdeményezéseket sikerült megvalósítani, ezek azonban helyi jellegűek voltak és egyikük sem nőtt országossá. Most, kultúrszerveink egyesítették erejüket, hogy az eddigi tapasztalatok felhasználásával megrendezzék az első országos kultúrversenyt. Ettől nagy eredményeket várunk. Versengés szelleme alkalmas arra, hogy felkeltse az eddig közömbösek érdeklődését is a művészetek iránt. A kultúrversenytől azt várjuk, hogy sok- sok érdeklődő fordul az ének, tánc, szavalás, színjátszás felé különösen, akik még nem vettek részt eddig a kultúrmunkában. Minél nagyobb az érdeklődés a kultúra iránt a dolgozók széles rétegei részéről, annál nagyobb értéke van annak nemzetnevelés szempontjából, de nem kisebb jelentőségű azok száma sem, akiknek élethivatásuk a művészet. Új közönség nevelődik, amely fogékonyabb és lelkesebb a népi demokratikus eszmék befogadására. A kultúrverseny kitűnő alkalom arra is, hogy kiválasszuk azokat a tehetségekert, akik kisebb szolgálati helyeken, megfelelő irányítás hiányában nem fejlődhetnek, holott művészi értéket képviselnek. Az ilyen tehetségeket a verseny minden bizonnyal felszínre hozza és így biztosíthatjuk továbbképzésüket. A kultúrversenyek, kultúrcsoportjaink fejlődését is eredményezni fogják. Előtérbe kerül majd a színvonalasabb, vereséget szenved a gyengéd produkció. Nagy jelentősége van azonban a kultúrversenynek a 48-as centennáriumi ünnepségek szempontjából is. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy népi kultúránk erőforrásainak utat nyissunk a magyar vasutas dől gőzeik felé. E hatalmas munka friss légáramlatot és termékenyítő erőt hoz. A munkát már elindítottuk. Feladatunk nagy, évtizedek, sőt egy évszázad mulasztását kell pótolnunk. Kultúrversenyeinket eddig a következő heyeken rendeztük meg: Debrecenben 182, Budapesten 807, Miskolcon 403, Pécsett 161 és Szombathelyen 164 résztvevővel. Az elődöntő mérkőzéseken 1717 vasutas dolgozó vett részt. Ebből is láthatjuk, hogy első megmozdulásunk élénk érdeklődést keltett. A jelenlegi döntőben 865 versenyző vesz részt. A verseny döntői Dunakeszin és Budapesten a ,,Törekvés" kultúrtermeiben fognak lezajlani. Dunakeszin január 24—25-én a színjátszók és a prózai számok kerülnek bemutatásra, míg a Törekvésben február 1 én és 2-án a zenei számok döntőjét rendezik meg. Ha a szakszervezet által kezdeményezett munkát országos viszonylatban vizsgáljuk, láthatjuk, hogy széles dolgozó tömegek érdeklődését keltettük fel a kultúra iránt. Ez volt az első lépés, de reméljük, hogy minden vasszas dolgozó támogat bennünket ezen a téren. Hogy ezt a munkát és eredményt elérhettük, azoknak is köszönhetjük, akik" hozzásegítették a szereplőket ahhoz, hogy tanulhassanak és ezáltal tudásuk legjavát adhassák kultúrpolitikai vonalon a magyar demokráciának. Rózsavölgyi Béla