Állami gimnázium, Szabadka, 1895
a classical ódában írta. Tárgyait rendesen a nemzeti élet, a keresztény bölcsesség és a classical eszme köréből választja, de a pogány eszméket is keresztényies színezettel vonja be. Stílusa virágos, képies, tele mythologiai vonatkozásokkal. A classicai óda terén máig legnagyobb költőnk. Költészetünk 1772-től 1820-ig — egyes írókat kivéve — általában a classicai szellem hatása alatt áll. Ettől fogva azonban elfordul az általános és elvont eszméktől, s jobban körébe vonja az egyéni életet, a nemzeti viszonyokat s a formában is több szabadsággal él. Ezt az irányt nevezik romanticismusnak, mely több-kevesebb módosulással költészetünkben ma is uralkodik. Fejlődésének első korszakába (körülbelül 1840-ig) esik a következő jeles lyrikusok föllépése: Kölcsey Ferencz, Kisfaludy Károly, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály és Bajza József. — Kölcsey korra nézve is az első, művészi dalaiban egy boldogabb élet után sóvárog. Ódáiban és elégiáiban a nemzeti érzéseknek adott kifejezést. Híresebb darabjai: Rákos nymphájához, Hymnus, Zrínyi két éneke, melyekben forró hazaszeretet és a haza jövőjében való reménytelen hit találnak megható kifejezésre. Kortársa, Kisfaludy Károly, Sándornak testvéröcscse, reálisabb író. Számos darabjában egyéni szenvedései tükröződnek le, míg ismert Mohácsában a nemzeti élet köréből veszi tárgyát. Azon felül számos népdalt irt, melyekben a népies hangot olykor jól eltalálja. Hasonlóképen a népdalban adott sikerült darabokat Czuczor Gergely is. A fellépett romanticismusnak azonban legkiválóbb képviselője Vörösmarty Mihály volt. Legtöbb lyrai költeménye a szerelemről és a hazáról szól. Szerelmi költeményeiben a gyöngédség az érzelem hevével párosul; hazafias költeményei pedig szerencsés kifejezői a Széchenyi hatása alatt felébredt nemzeti érzésnek. Míg Kölcsey és mások reménytelenül néztek a nemzet jövőjébe, Vörösmarty lyrájában megcsendül a bizalom hangja s nem csak rendületlen hazaszeretetre buzdít (Szózat), hanem hiszi is, hogy a nemzetnek virulnia kell. (Jóslat). Ő az első költőnk, ki a nemzeti élet körén is felülemelkedik s az emberiség nagy érdekeinek lesz szószólójává. (Élő szobor). Költészetében az érzelem az elmélkedéssel benső harmóniába olvad össze. A lyrának minden nemében kitűnő alkotásokat adott s neki köszönjük irodalmunkban a modern óda és az új magyar költői nyelv megalakítását. — Ide soroljuk még Bajza Józsefet is, kinek lyrai darabjai formai szépség és érzelmesség által tűnnek ki.