Állami tanítóképző intézet, Szabadka, 1877
Vörösmarthy, Garay, János, b. Eötvös József), az uj népies iskola (Tompa, Petőfi, Arany János), drámaköltészetlink (Vörösmarthy, Hugó Károly, Szigligeti, Madách Imre), az uj műeposz (Garay), a népies eposz (Petőfi, Tompa, Arany), Józsika, a magyar regényirodalom megalapítója és kitünőbb regényíróink jellemzése. b) A szónoklati irály fajok ismertetése magyarázat után. Forrásul szolgáltak Torkos László és Névy László idevágó művei. Költészettanból Laky Demeter említett tankönyve nyomán: a költészet, annak tárgy és külalakja; hangsúly, ütem, ütemes sorok és versszakok ; számértan és alapja, hosszú, rövid, közös és kétes szótagok ; spondeus, pyrhychius, trocheus, iambus, dactylus és anapestus verslábak; időmértékes verssorok és szakok; classicus versnemekből a hősi hatos, az ötös és párvers, saphói, alkeosi és pindarosi dactylus, asclepiadesi és glyconi sorok és szakok; rím, rímes időmértékes sorok; szabad rímes versszakok; határozott rímes versszakokból a 12 ős alexandria, Zrinyi és Balassa versszak, a hármazat, nyolcas és sonett; a költemények általános felosztása; alanyi, vagyis lantos költészet, érzelmiek (dal, óda, elégia), értelmiek (költői levél, epigramm, satira és tanköltemény) ; tárgyias költészet, leírók (költői leírás és idyll), elbeszélők (románc, ballada, mese, rege, monda, hősköltemény, költői elbeszélés, regény, beszély); a cselekvényi vagyis szinköltészet általános jellemzése és felosztása, szomorújáték, vígjáték, a szoros értelemben vett dráma, népszin ■ mű, dalmű és drámai költemény. Gyakorlódarabok Szvorényi Szemelvényeiből. c) írásbeli dolgozatok leginkább a polgári ügyiratok köréből, ezeken kívül elvont tárgyú terjedelmesebb leírások és értekezések.