Szabadság, 1945. január-március (1. évfolyam, 1-62. szám)

1945-02-23 / 30. szám

Hogyan „tájékoztat" Szálasiék rádiója ? A soproni labanckormány rádiója szerdán este a katonai hírmagyarázója a következő épületes kijelentésekkel tájékoztatta hallgatóit: „A keleti arcvonal egyetlen szakaszán sem sikerült az ellenségnek a német védelmet megtörni s a bolsevista csapatok sehol sem értek célt.“ Az ezután következő mondat már jellemző magyarsága miatt is megrdemli a szószerinti idézetet: „Eltekintve a Garai-vidéken lezajlott pillanatnyi helyzettől,a magyarországi harctérről, tiszta képet Csak úgy nyerhetünk, ha visszamegyünk a januárban lezajló nagytámadás idejére.“ Ezek szerint a téli offenzíva Varsótól sz Oderáig nem ért célt E csodabogár U’án megá''a útja a hit magyarázó hogy „talán még egyetlen alkalommal sem jutott kifejezésre a háborúban oly mértékben az európai szodartás, mint most magyar földön, ahol hithű magyarok s al SS-legényekkel és német egységekkel vállvetve együtt küzdenek bostrák, hollandok, franciák és dánok, és mindezek a kitűnő, nagy létszámú, kitűnően felszerelt csapatok Magyarország felszabadításáért küzdenek“. A kommentátor megálakítja,hogy Buda védelme révén a német hadvezetőség messzi íres, nagyfontosságú terveket tudott kidolgozni... Saarburgot és Forbaehot elérték a szövetséges csapatok Londonból jelentik: A szövetségesek offenzívája a Maas és a Rajna közötti folyosón tovább halad előre. A kanadai hadsereg offenzívájának északi szakaszán a Rajnától nyugatra a csatornagátak felrobbantásával okozott újabb áradások hátráltatják a hadműveleteket. A 3. amerikai hadsereg csapatai most már százkilométeres arcvonalon törnek előre és huszonnégy óra leforgása alatt 16 német várost és községet foglaltak el. A németek ezen a frontszakaszon vad rendetlenségben vonulnak vissza. Az amerikai csapatok elérték Saarsburg városát. Ezen a frontszakaszon megszűnt minden szervezett német ellenállás Az amerikai 7. hadsereg csapatai Saargemantől északra áttörték az erdőségekben kiépett erős német védelmi vonalat és már Forbach utcáin harcolnak. Partraszállástól tartanak Japánban •A tokiói rádió hírmagyarázója többek közt a következő jellemző kijelentést tette: " Nem lehet tagadni, hogy az ellenség számára nem lehetetlen akár magában Japánban is partraszállás végrehajtása. A japán hírszolgálat jelenti, hogy Hírose a kabinta főtitkára lemondott állásáról. Két két leforgása alatt ez a második változás a japán kormányban. A japán sajtó szerint a hadihelyzet súlyos. Az Ivoimán partraszállt a harmadik amerikai hadosztály elkeseredett japán ellenállással találkozott. Manila japán védörségét az alig 4 — 5 km-nyi területű fellegvárba szoktották. Corregidor szigeterődjét majdnem teljesen megtisztították, a Bataan szigeten pedig egyetlen japán sem maradt életben. t A NAGYVILÁG KIS HÍREI A török országgyűlést pénteken rendkívüli ülésre hívták össze, istanbuli sajtójelentések szerint fontos döntések várhatók. Ausztrália főkormányzója megnyitotta Canberrában az ausztráliai szövetségi parlament új ülésszakát. Antwerpenben a belga haditörvényszék öt belga állampolgárt a németekkel való együttműködéssel elkövetett hazaárulás bűne miatt halálra ítélt. A Tito marsall csapatai új nagy győzelmet arattak a Szerémségben. Elfoglalták Zvornyikot és Sztarvnyikot. A németek vesztesége 8500 ember, ebből 2500 halott. I Nahas pasa egyiptomi szílnisztéreinek közölte a parlamentben, hogy az egyiptomi kormány támogatta Libanon és Szíria teljes függetlenségére irányuló igényét. Athénben megkezdődött a németekkel együttműködő volt miniszterek bűnperének főtárgyalása. A svájci kormány a németei, amerikai és angol kormányokkal folytatott tárgyalások után megegyezést hozott létre, amelynek értelmében hazatelepítik a Svájcban internált német, illetve amerikai és brit internáltakat. Plastiras görög miniszterelnök elfogadta Rhallis belügyminiszter lemondását. Közélelmezési Budapest A Budapesti Nemzeti Bizottság ötösbizottsága szerda délután a Központi városházán ülést tartott. A bizottság a napirendi ügyek tárgyalása során foglalkozott a főváros élelmezésének gyors feljavítását célzó közélelmezési kölcsön felvételének indítványával. Oltványi Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnöke s a hitelintézetek újjászervezésének vezetője tett előterjesztést a bizottságnak arra, hogy utasítsa a polgármestert: vegyen fel Budapest közönségétől ötvenmillió pengős közélelmezési kölcsönt és ennek az összegnek a felhasználásával, közszükségleti élelmicikkek beszerzésével javítsa meg az éhező főváros közelmezését. A Budapesti Nemzeti Bizottság ötösbizottsága ebben az értelemben is határozott, magáévá tette a nagyjelentőségű javaslatot és megadta az utasítást dr.Csorba János polgármesternek a közélelmezési kölcsön felvételére. A kölcsön jegyzésének alsó határát — az előterjesztés éremében száz pengőben állapították kölcsönt jegyez közönsége meg, amivel már igen sok embernek lehetővé tették, hogy bekapcsolódjék a közélelmezési kölcsön jegyzésébe és ígymaga is ténylegesen résztvehessen a főváros közélelmezésének megjavítására irányuló fontos és sürgős munkában. • Elfogadta a bizottság ezenkívül az előterjeszésnek azt a részét is, hogy a közélelmezési kölcsön hat hónap múlva kerüljön visszafizetésre. Rendkívül érdekes és igen lényeges azonban a kölcsönkötvények kibocsáásával kapcsolatban az az intézkedés, amellyel kiterjesztik a kölcsön jegyzésének lehetőségét a a legszélesebb néprétegekre is. Oltványi Imre javaslatára ugyanis elhatározta az önösbizottság, hogy a kölcsönkötvény adótörlesztésre és lakbérfizetésre egyaránt felhasználható lesz. Ezzel az intézkedéssel lehetővé válik, hogy a főváros csaknem valamennyi lakkója hozzájárulhasson ennek az országos fontosságú akciónak sikeréhez. SZAB&DSAG 1945 február 23 A Ságvári-poliklinika Hogyan irtották ki a nyilasok egy budai kórház betegeit és személyzetét? A háromhónapos nyilas rémuralom gaztettei közül is kiemelkedik a Maros-utcai kórház betegeinek és orvosainak döbbenetes, szomorú története. A Maros-utcában a Budai Zsidó Szent Egyletnek 15 éve működő, teljesen felszerelt kórháza volt. Ebben még januárban is mintegy százhúsz beteg, orvos és személyzet tartózkodott. Ez a százhúsz ember azután nem is hagyhatta el többet a kórházat, eltekintve három-négy alkalmazottól, akik azon a napon távol voltak. Január 12-én a délelőtti órákban a XII. és II. kerület nyilas pártszervezetének emberei körülvették a kórházat, lezárták az épülethez vezető utakat és benyomultak a műtőbe, a röntgenszobába, a betegek helyiségeibe. Először az értékes és ma szinte pótolhatatlan berendezést zúzták szét. Megsemmisítették a röntgenkészüléket, szétdúlták a laboratóriumot, aztán nekiestek a betegeknek. Esztelen dühük nem ismert határt. Minden emberségből kivetkőzött állatok módjára rátámadtak még a súlyos operáción átesett, fekvő betegekre is, a sebesülteket lerúgták ágyaikról, megtaposták a gyermekeket és mikor már belefáradtak az ártatlan, magukkal rétriberek fába, fejbelötték őket. Egész napon át embertelen, szinte leírhatatlan vérengzés színhelye volt a kórház. Nem kíméltek semmit és senkit s a legagyafúrtabb eszközöket eszelték ki, hogy az ágyban fekvő betegeket halálra kínozzák. Akik életben maradtak, azokkal kivitették az épületből a halottakat, a kertben sirt ásattak velük és amikor valamennyi hullát belehajigálták, felállították őket a tömegsírok szélére s mindannyiukat agyonlőtték. Odahullottak halott társaik mellé. A sír mindaddig csaknem teljesen hantolatlan volt, amíg egy szomszédos, lebombázott ház törmeléke ráomlott. Mindössze egy ápolónő, Joli nőver menekült meg csodálatos módon a tömegvérengzésből. Egészen könnyű sérülést szenvedett : elájult, ott maradt a hóban a halottak között. A nyilas banditák azt hitték, vele is végzett a sortűz. A kórházban kezelt betegekkel együtt gyalázatos módon legyilkolták az intézet orvosait is, név szerint a következőket: dr. Jarnó Leó igazgató-főorvost, dr. Roth Marcell egyetemi magántanár, sebészfőorvost, dr. Schönwald Gyula röntgenfőorvost, dr. Schön Jenőt, a Budapest szanatórium főorvosát, dr. Rosenberg Mátyást, a kispesti szanatórium főorvosát és dr. Schönigut Ernő MABI-főorvost. Vasárnap délelőtt avattál fel Zuglóban a Ságvári Endre nevét viselő első intézményünket, a XIV. kerületi Kommunista Párt kezdeményezésére megnyitott poliklinikát. Fájó pillanat volt megütni az épület kapuján Ságvári Endre nevét. Azt hittük, hogy most, amikor a földalatti munkából végre felszinre léphetünk és a magyar nép előtt büszkén kiállhatunk: mi voltunk azok, akik elsőként küzdöttünk népünk szabadságáért, hazánkügyetlenségéért, s azt hittük, hogy most itt lesz közöttünk is és örök derűs mosolyával folytatja felvilágosító munkáját. Helyette csak a neve világít a poli* klinika kapuján, — és emlékünkben él Ságvári Endre. Sok*sok emlék merült fel vele kapcso latban. Még régen, a harmincas éveiben, ott volt a magyar diákmozgalomban és vitte diáktársait a szabadságért, a szebb világért vívott harcba. Később, mint fővárosi tisztviselő, szabad idejét, minden percét a munkásmozgalomban töltötte és gyűjtötte maga köré a haladni, harcolni vágyó munkásifjúságot. 1937-ben harcba vitte az ifjú munkásmozgalom élharcosait és bátor rohammal venék szét az éledő fasiszta nyíltak Tompa utcai gyűlését. Természetes, hogy az akkori rendszer kemény kézzel sújtott le rá és hosszas kínzások után, amellyel egy percre sem tudtak megtörni, börtönbe zárta Szabadulása után töretlenül folytatta harcát. Iziból ott dogozott az ifjúmunkások között. Újból tanította, vezette, neveltelegjobbjaikat. Így, hosszú évek lendületes munkájával nevelte ki Ságvári Endre a legharcosabb munkásifjak generációit. 1940-ben emlékezetesen kemény csapást mért a magyar szabadságharcosokra a léktelén reakció. Ságvári Endre akkor egyik élharcosa volt a magyar független* ségért vívott harcnak. Éjjelnappal fárad* saját, félelmet nem ismerve, szakadatla* nul dolgozott a mindjobban erősödi et* fasiszta Mögötte sorakozo/t lel a munkásifjúság a magyar függetlenség harcában. ..M-ser, i tern, ázgete eh * hogy a magyar reakció rendőrsége kettős igyekezettel kísérelte meg, hogy elfogja. Ságvári illegalitásba ment és 1942 tavaszától haláláig a rendőrség kapui elöl ftekve folytatta munkáját. Soha nem bújt, soha nem vi gsázott magára. Hiába v óvták barátai, nem ismert vészét. Reggeltől estig lótort futott az unun. ha munkája úgy kívánta, mit sem törődve azzal hogy detektívek hada igyekszik nyomára lelni. így, az illegalitásban harcolt a szálazságért, megtartotta továbbra is kapcsolatait azokkal a tömegekkel, amelyek utasítására vártak. Ebben a szüntelen munkában érte a halál is. 1944 július 27-én mozgalmi megbeszélésen vett részt egy budai cukrászdában, amikor a csendőrnyomozó pribékek rátörtek. Ságvári Endre nem habozott — pillanat alatt előkapta tevői vérét, egyet lelőtt, kettőt megsebesített, — de menekülni már nem tudott. Egy csendőr hét golyót engedett utána, — és Ságvári Endre ott halt, meg, mozgalmi munkája közben, fegyverrel a kezében, fegyverrel, amely még az utolsó percben is elvégezte kötelességét. Ságvári Endre neve maradt ránk és a szellemek szellemét őrizzük — nevét elsőnek a zuglói polikclinika örökíti meg, amely hivatva tesz a szenvedéseket enyhíteni, gyógyítani. Segíteni az embereken, segíteni, mint ahogy ő is ezt tűzte céul maga elé: gyógyszert találni a mérhetetlen szenvedésre, amit a fasizmus és a reakció ránk zúdított. A vidék Budapestért Orosháza és Makó példájára, Szeged is hallatja szavát. A múlt, héten érkezett meg az első szegedi élelmiszer színítmány, melyet Szeged dolgozói szájuktól elvonva, gyűjtöttek össze a Magyar Kommunista Párt kezdeményezését, az éhező Budapestnek. Öles fél vagon élelmiszer érkezett. Az első szállítmányt rövidesen követi a többi is. A magyar nép létkérdéséről beszél Rákosi Mátyás vasárnap déleőtt 11 órakor a Sportcsarnokban. A Magyar Kommunista párt csepeli helyi szervezete most tartotta első pártnapját, amelyen körülbelül 300-an jelentek meg. Köböl József nyitotta meg az összejövetelt és rámutatott a pártnapok fontosságára. A párt központja részéről Kossa István vett részt, aki ismertette a párt programját. Kifejtette, hogy miben különböznek napjaink 1919- től, kifejtette, hogy a párt ma nem proletárdiktatúra megvalóulására tör, hanem őszintén demokratikus politikát folytat, mert csak ez alkalmas arra, hogy az egész nemzet erejét összfogva megvalósítsaa feldúlt ország újjáépítésének nagy nemzeti célkitűzéseit, csak egy valóban demokratikus rendszer hozhatja meg a munkásság számára erőinek szabad kibontakozását. A munkásság nem idegen erőkre támaszkodva, hanem saját küzdelmén keresztül válhat csak az ország hivatott igaz vezetőjévé, egyedül az teheti helyzetét szilárddá, munkáját eredményessé. Figyelmeztette azonban a munkásságot, hogy a párt által követendő demokratikus politika alapvetően különbözik az eddigi nyugati demokráciáéi: nem demokratikus formákról, hanem annak lényegéről, a nép uralmának megteremtéséről van szó. A demokrácia nem lehet lepel a szabadság ellenségei számára, s a munkásságnak a legélesebben őrködni kel, nehogy a reakció a közéletnek akár legalacsonyabb, akár legmagasabb fórumán bármilyen álöltözetben is befészkelje magát. kívána Drahos Lajos a Weiss Manfréd gyár üzemi bizottságának tagja tolmácsolta Rákosi Mátyás üdvözletét a zsepfli munkásság számára és bejelentette, hogy a párt vezére a fővárost is megelőzve Csepelt keresi fel legelőször , és Csepelen szól a munkássági--t. A munkásság nagy lelkesedéssel fogadta a hírt és őszinte örömmel várja Rákosi érkezését. Drahos Lajos ezután beszámolt debreceni útjáról, ahol Nagy-Budapest élelmezési helyzetének megjavítására kiküdött négytagú bizottság egyik tagjaként járt. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy bár a kormány tagjai mindent megígértek a főváros ellátásának biztosítására, abból a tényből kiindulva, hogy hetek alatt alig néhány vagon élelmiszer futott be Budapestre, a főváros éhező munkássága nem annyira a kormány ígéreteitől, mint inkább a közellátás új kezekbe kerülésétől várhatja a helyzet javulását. A pártnap felszólalói ezután márunk is a párt demokratikus politikájával foglalkoztak s valamennyien helyeselték azt, de szinte egyhangúan követelték a párttól, hogy tanusítson erélyt és határozottságot a reakciós elemekkel szemben, akik lehetőséget nyújtottak a fasizmus megerősödésére és csak arra várnak, hogy Magyarországon ismét a régi rend legyen úrrá. Ezután szétosztották az újonnan belépettek pártigazolványait és közölték, hogy ezentúl minden vavasárnap pártnapot tartanak, mégpedig felváltva kéthetenként egyegy nyilvánosak amelyre mennél szélesebb tömegeket kell a kommunista munkásságnak magával hoznia, s egy-egy zártkörűt, mely csak a párttagok számára szól. Köböl József befejezésül mégegyszm hangoztat!* a reakció elleni harc szükségességét és Rákosi Mátyás debreceni szavaival zárta be a gyűlést, mondván mindenkinek meg kell értenie, hogy a magyar nemzet soha többé nem engedi, hogy azoknak, akik a tavaly október 15-ig vezették az országot, mégegyszer valami köze legyen az ország kormányzásához.