Szabadság, 1945. január-március (1. évfolyam, 1-62. szám)

1945-01-21 / 2. szám

2 oldal. :a M­i.nmilva Ilííce egyre söstkebb téridésre szó­ik a japán t-Mipiitokati's rá­ 1 kilométerre KOM-kiselték meg Maniláit a szigetország fővárosát. A jártán ellomil­ás gyöngül. t hu­re hi II angol miniszterelnök. teg- amn­i az alsóh­ázban az egyes széke­­tapogatásokkal foglalkozva kijelen­­tek­«, hogy a japán és a német kor­m­á­nny­al csak föltétlen kapituláció alapján hajlandók tárgyalni. Görgorswtg kérdésével kayi'oartt*« k*«t­­gotz.t*k«, hogy A népszavazás után ti suttrol e«adatok elhagyják Görögorswtgt.­­• zéródé a németek arilmai of/enzituija inkább megrövidítette, mint meghosszab­bította a háborút, mert ez a sikertelen előretörő* a németeket legjobb és ma már pótolhatatlan erőiktől is*ztott* meg. A Vörös 11 a 1­ sereg c­sodálatos és nagy­szerű offenzívája után meg­állapít­hatja, hogy keleten éppúgy, mint n­y­ugat­i* n, vagy déle­n perc­nyi nyugalmat sem hagynak a német haderőnek. .A küszöbönálló Unosevert—Sztálin Christia-hilálk­éret közölte, hogy a hármas megbeszélés főtémája annak a világorganizációnak a megteremtése lesz, melynek feladata a béke tartós biztosítása. SZABADSÁG 1645. január 2£ Az ostrom után A világtörténelem egyik leggigászibb gon­oszteste lezajlott Budapest utcáin. A német had­vezetésé­rt, néhány sváb­ból jött magyar becstelen asszisztálnsa mellett gáládul feláldozta a magyar fő­várost, csak majig három héttel he­ti hit érjen el a háborít a bi­rodalom haláráig, A ..Duna királynője­ irtózatos szen­vedéseken ment át. Csodálatosan szép arcát éktelen sebek lutítják. Az utcák a csataterek félelmetes képét mutatják. Aeomlott házak, letarolt tetők, kilyuggatott oromfalak, összelőtt lakások, kiejtett üzletek és pincék. S mi lett volna még, ha az orosz hadsereg nehéz ostromágyuit is harcba­­veti s a lakosságra való tekévtet nék­­­ü­­ veszi ostrom alá a fővárost. Az orosz hadvezetőség azonban — még parl­amente remek gyalázatos legyilko­lá­ss u­tán is — tőle, lelhetőleg kímélte fővárosunkat. így történt, hogy főkép azok a há­zak rongálódtak meg súlyosan, ame­lyeknek közelében német barikádok és ütegállások voltak vagy ahová né­m­et katonák fészkelték be magukat. Annál szisztematikusabban romboltak azonban a német banditák. L­átogatás nélkül bombázták és lőtték a város m­ár orosz kézen lévő részek­, felrobbantolták piá­ra­in­ka i­s összezúzták a vízveze­téki hálózatat. Gaztetteik egyenesen a polgári lakos­ság ellen irányultak. Csak irtózatos dühhel és feneketlen gyűlölettel gond­ohatunk rájuk, meg­­rontóinkra, akik elpusztították Hil­da pes­tet. A romák fölén azonban már megindult az élet. A meggyötört lakosság előlterészke­­tett a pincékből s az orosz katonaság segítő támogatása mellett hozzálátott a romok eltakarításához. Sápadt, sza­kállas, megkínzott arcú emberek búj­tak ki az utcákra, ahol por, bűz, né­met hulla, piszok , cserép- és ü­veg­­hulladékok lepik el a járdákat, lesza­kadt, összetépett villanyvezetékek halmozódnak egymásra, csontig le­mét élt lóhullák a járdaszegélyeken, am­iket a kiéhezett lakosság „mért ki“ önmagának az ostrom legborzalmasabb napjaiban. Az emberek (élő t án, a szokatlan fénylős elbódulva tántorognak az utcán a háromhetes pinceélet után. "Úti­utat­ járnak, élelmiszerek után kotró­­k a beomlott lakások épen maradt részeiben. Mások már a új életre készülve, a romokat sepergetik az utcákon, ablakaikat deszkázzák be, lakásaikat hozzák remibe, vagy halot­taikat temetik. A parkok és terek kis temetőkké alakultak át, ahol házilag készült durván ácsolt, vagy deszkadarabokból összeróttt parányi keresztek alatt pi­hennek a német barbárság ártatlan magyar áldozatai. A temetés után új­ra kezdődik az élők harca a kenyér­ért, ami e­ltűnt, elfogyott a hosszú ostrom alatt. Sokan élnek azokból a kenyér­­i­arabokból, amelyeket jószi­­n­ orosz katonák nyu­jtan­ak át a végsőkig kiéhezett lakosságnak Temérdek keltőzködő járja az utcá­kat. Apró batyukba, párnahuzatokba csomagolva cipelik megmaradt ingó­ságaikat , vagy lakást keresnek el­pusztult otthonuk helyébe, rokonnál, ismerősnél, pacáinál, vagy azokra a vidéki községekbe vándorolnak vissza, ahonnan a becstelen náci propaganda és erőszak hurcolta el őket. A kép vigasztalan, de nem remény­­telen. 1840-ben, amikor a németek a budai vár bástyáiról bombázták­ össze Pestet s rombolták szét gáládul a a Dunapart gyönyörű palotasorait, sokan azt hitték, hogy sohasem épül fel többé lóVaió Sfjuk.. Jó néhány esztendő múlva J­u­­d ipe­t szebb lett, mint valaha volt. Most is ez az akarat hevít minden magyart. A második német dúlás sem öli meg a magyar fővárost. A lázas Újjáépítő­­ munka, melynek első nyomait, már­is lépten-nyelven láthatjuk Budapest utcáin, reményt nyújt arra, hogy aránylag rövid idő alatt kiforrja csúnya sebeit a város: a független, szabad és­ demokratikus Magyarország fővárosa, szépséges­en-- ---------------------------­Magyar Művészek Szabad Szervezete címen megindult a ha­ladó művészek szervezkedése. Ideig­lenesen , Vilma királyné-út és Bajza­­utca sarkán a volt Színművészeti Kamara helyiségében tartja hivatalos óráit. Ezúton hívunk fel minden de­mokrata érzelmű magyar művészt, hogy január 2­1-én vaárnap d. e. 10 órakor jelentkezzék a munka azon­nali megindítása érdekében.­­ y ! Felhívás ! Diákok,diáklányok! A demokratikus ifjúsági szövetség diákcsoportja 21-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor megbeszélést tart, melyre elvár valamenny­i ütöket. a~ Damjanich nun 4—6. szám alatti hivatalos helyiségében. Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Egyetemi tanárok, igazga­tók, tanárok, tanítók! Egyete­meinket, iskoláinkat sürgősen meg kell nyitni. Ebben az ügyben jelent­kezzen mindenki központunkban a resztetek megbeszélése végelére. (Egész nap Damjanich ucca 4—Aj Demo­krata Ifjúsági Szövetség diákcso­portja. ) A Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség zuglói csoportja folyó hó 23-án (kedden) délelőtt 10 órakor­­NÉPG­Y­ŰLÉST tart az­ Angol­ u. 26. szám alatt levő Kultúr­­házban. A szabadság jegyében már megindult az élet a felszabadí­t­ itt vidéki városokban és községek­ben. Ahol a háború puszi fiúsai, mély­­sebeket ejtett­ek, a helyreállítási murv­­álatok nagy részét már befejezték, a villany- és vízszolgáltatás mindenütt megindult, az üzleteket kinyitották és a termelőmunka is zavartalanul fo­lyik. A lakosság a szabadság friss le­vegűjében tömegesen keresi fel a szín­házakat és mozikat, amelyekben az orosz filművészet legkiválóbb remekei­­ben gy­önyörködhetik. A köze­llát­ás kérdését is már csak­nem mindenütt nagyjában megoldot­ták.Az alföldi mezővárosok piacai újból fi­lélénkültek, burgonyát, húst, kenye­ret ha nem is bőségben, már lehet kapni az üzletekben. A polgári élet fölélénkü­lését jelzik azok a hirdetések is, melyek az egyes vidéki városokban­ megjelenő napilap­ok közölnek. A deb­receni ,,Néplap“-b­an például egyik leleményes hölgyfod­rász felkéri a t. Közönségét, hogy minél sűrűbben ke­ressék fel kozmetikai műintézetét, amelyben „hauerfestést és vízhullályot a legjutányosabb áron kész­íl“. De nemcsak a gazdasági, társadalmi és kapurájis él­et indult el a­ az új úton és élénkült fel, hanem maga a poli­tikai élet is. A Magyar­­Nemzeti Fü­g­­getlenségi Front pártjai a nép széles tömegeinek részvételével egymásután rendezik népgyűléseiket, amelyeken a szabadságát visszanyert­ ország poli­tikai és gazdasági újjáépítésének mind­­­en aktuális kérdését is megvitatják. MA, nemzeti összeingás szempontjából rendkívül érdek­e volt az a gyűlés, amelyet a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front Miskolcra hívott össze. A gyűlésen, a il.­:'okrata párt képvi­selőjén­ek beszéde közben a hallga­­tóság egy része" követelni kezdte a proletárdiktatúrát. Farkas Mihály, a Magyar Kom­unista Párt központi bizottságának la­pa, válaszolva a közb­beszólóknak. In.ír súlyozta, hogy a Frontba tömörül pártok, így a Magyar Komunista Párt közvetlen megvalósítandó céla nem fűt ma más, mint a demokratikus Magyar­­r­ország, b.z­t kell közös erővel a m­agy­ar ne­v­illek fölépítenie. Aki ma többet akar ennél, az ellensége a magyar népnek, nem más, mint közönséges kalatédolv­e­e gyaníts. Miskolcon alakul­ meg a híres Mokkán K misé, amely egy­ le­fogta a miskolci és környéki munkás­­ság fegyveres alakulatait, amelyek a Vörös Hadsereggel együtműködve se­gítették kiverni a környékről a fasiszta hordákat. Ez a hősi­­partizáncsoport, amelyet a miskolci Magyar Kommu­nista P­­árt titkára, Tóth Béla szerve­zet­t meg és vezetett, hamarosan egy­séges katonai alakulatként fog a Vörös Hadsereg oldalán tovább harcolni a németek és a nyilas banditák ellen. Tóth Béla, a Mokkán vezetője, egyik ny­ilatkozatában kijelentette : »Nemcsak ennek a divíziónak kell azonban harcolni a nácik ellen hanem az egész magyar népnek részt kell venni a náciino­­sok eltisztításában. Megindult a politikai élet Budapesten A felszabadult fővárosban egy­más után alakulnak meg a demok­ratikus politikai pártok szervezetei. A Magyar Kommunista Párt már valamennyi pestkörnyéki városban megalakította szervezeteit. A buda­pesti kerületek közül eddig Kőbá­nyán, a XIV. kerületben (Stefánia út 51.), a VII. kerületben (Damja­nich utca), a VIIl. kerületben (Tavaszmező utca) és az V. kerület­ben (Váci út 60.) alakultak meg a Párt kerületi szervezetei. Ezzel párhuzamosan a Demokratikus Ifjúsági Szövetség is megkezdte a szervezés munkáját: Zuglóban és a VII. kerületben igen népes és lelkes gyűlés keretében a helyi szervezet már meg is alakult. A Magyar Szociáldemokrata Párt a MÉMoSz Aréna­ úti helyiségében kezdte meg működését. A helyiséget nagy tö­megben keresik fel a főváros mun­kásai, akik élénken tárgyalják az­­ új demokratikus Magyarország aktuális kérdéseit. . ***** . / A Magyar Kommunista Párt több kerületi alakuló gyűlésén megjelent Vas Zoltán elvtárs, a Magyar Kommunista Párt központi­­bizottságának megbízottja. Köszö­netét fejezte ki Sztálin elvtársnak és a Vörös Hadseregnek az ország felszabadításáért és üdvözölte Ha­lási Mátyás elvtársat, a Ma­dar­­Kommunista Párt vezetőit, aki­­Moszkvában mindent megtett az ország felszabadítása érdekében. Hangs­úyozta, hogy a magyar' nép nagy bűnt követett el a­ Szovjet­ Unió ell­n, amikor részt vett a hitlerista lmn .'k oldalán a Szov­et­­unió elleni háborúban. Kijelentette, hogy a jelenlegi pusztulásban Szálasi és hitvány bandája a főbűnös. Most olyan pártot kell szervezni — mondotta —, amely vezetni tudja a magyar népet a Leakefo eltiprásában. Első­sorban a fassizmus melegágyát , a feudalizmust akarjuk megsemmisí­teni. A szegényparasztság mit földhöz juttatjuk úgy, hogy a föld telek­­könyv­ileg is a parasztság nevére kerül. A magyar nép politikai aka­ratának kifejezésére az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választások alapján választja majd meg­­képviselőit. Hangsúlyozta ezután, hogy az előttünk álló feladatok elvégzésére nemcsak a Magyar Kommunista Pártra, hanem minden demokra­tikus pártra szükség van. Mi olyan politikát követünk, amely meg­mozgatja és összefogja az egész nemzetet. A felépítés feladatai szabják meg az egyházhoz való viszonyunkat is. Mi a teljes vallás­szabadság hívei vagyunk, nemcsak szóban, hanem gyakorlatban is. Külpolitikánk alapja: a legtelje­sebb barátság a Szovjetunióval és megértése einek szövetségeseivel. — A kisgazdapárt felhívása. A Független Kisgazda- és Föld­munkás­ Párt helyiségét lebombáz­ták és így azt ideiglenesen Deák Ferenc utca 17-b. I. emeleten nyitották meg, ahol minden dél­előtt fél 11-től 3 óráig a párt tag­jai gyülekezhetnek és ahol a párt­­vezetőség inspekciót tart.­­ A Magyar Kommunista Párt k­­iadotti vezetőségének szüksége lenne eddig még igénybe nem vett automobilokra. Értesí­tést Kovács elvtárshoz a Tisza Kálmán téri pártházba. — A Ma­gyar Kommunista Párt központi vezetősége bérbe venne néhány bútorozott lakást, esetleg szobát. Értesítést Kovács elvtárshoz.

Next