Szabadság, 1945. január-március (1. évfolyam, 1-62. szám)

1945-02-14 / 22. szám

1945 február 14 SZABADSÁG ■BBBBEKBBBBDiWI. Ml H'HTWEBfl 3 ff0Eigy ellesi fringiával...” Bajcsy-Zsilinszky Endre a Gestapo fogságában — Szervusztok! Azt hiszem nagyon sokáig nem találkozhatunk ilyen nyugodt körülmények között. A Pannónia előtt állunk, körü­löttünk lüktet a főváros élete ; a közönség tódul ki a vendéglőkből és a szórakozóhelyekből, csilingel­nek a villamosok és egyre*másra gördülnek előttünk el a luxusautók. Csend van, nyugalom. Csak a csökkentett világítás figyelmeztet a háborúra és a tájékozottak egy bizonyos német memorandumról suttognak Azért még is, mintha valószinüdenül csengene a hang: »Azt hiszem nagyon soká nem találkozhatunk ...« így búcsúzik tő'ünk, e sorok írójától és Kállai Gyulától 1944. március IGén, pénteken este 11 órakor a polgári baloldal leg­nagyobb, legszívósabb és legbát­rabb harcosa, Bajcsy*Zsilinszky Endre. * Másnap izgatottan hívom tele* fonon. Érdekel, mit végzett a miniszterelnöknél.Virágnyelven be* Szélünk. — Hát... Megnyugtatott... Azt mondta, ha minden kötél szakad, még mindig van egy sakkhuzás. Hogy mi volt ez a sakkhúzás, arról nem nyilatkozott. * csengettek lakásának ajtaján. Fele* sége ment ajtót nyitni, de csak* hamar holtsápadtan tért vissza. Izgalmában beszélni sem tudott, egy cédulára irta fel: „Német katonák vannak itt!" Ezután még többször egyre türelmetlenebbül csengettek, aztán elcsendesült minden. , Bajcsy*Zsilinszky Endre feltár* csázta a főkapitányságot és védel* met kért. A válasz azonban rövid volt: „Sajnos, nem tehetünk sem* mit!“ Erre elővette revolverét és megnézte, hogy rendben van*e. jÜjra csengettek, majd dörömböl* tek, aztán recsegett, ropogott az ajtó és .betört. A képviselő ekkor azonban már az előszoba közepén állt és rálőtt az első SS*pribckre. Az aííssz^* ugrott s a következő pillanatban már kclcpelni kezdték a géppisz* folyok. Nyolc gép pisztoly egy Brow* ning ellen ... Az első golyót a hal vállába kapta, a másodikat a hasába. Ez a golyó azonban szerencsére a has* falon megcsúszott és elhagyta a testet. Közben a képviselő, ,,mu* niciója“ is kifogyott. Az utolsó go* Ivót saját magának tartogatta, az azonban valószínűleg akkor, ami* kor megnézte revolverét, kiesett a szőnyegre. S Így, amikor halán* tékára tartotta revolverét, — a fegy* ver csütörtököt mondott. * A hatalmas bérházban mindenki tudta, mi történt. Az egész ''ház apraja*nagyja kint volt a folyosó* kon és szorongva leste a fejtemé* nyékét. Amikor Bajcsy*ZsÍlinszky Endre kiskabátban, kalap nélkül feltartott, fájó karral kilépett a la* kásból és meglátta a népes folyó* sókat, harsány hangon elkiáltotta magát: * — Éljen a független, szabad, demokratikus Magyarország! Erre puskatussal oldalbavágták és nekilökték a lépcsőnek. Lent a ház előtt azonban, ahol ugyancsak n így óbb csoport verődött össze, újra felkiálltotf: „Éljen a független, szabad, demokratikus Magyaror* szág!" Aztán őt is a DDSG pincéjébe szállították, ahol csak hat órával sebesülése után kötötte be sebét egy magyar rendőrorvos. Hordágyra fektették és átvitték a főkapitányságra, ahol két napig étien, szomjan minden kezelés nél* kül feküdt. Éjjel nem hagyták aludni, szidalmazták, fenyegették, s csak két nap múlva kedden vit* íék a Mosonyi*utcai rabkórházba. * — \ mikor felépült, azonnal kihallgatták. Az első kihallgatáson azt követelték tőle, hogy adja ki bará'ai és munkatársai névsorát. Erre huszonnégyórai gondolkodási időt kért, éjjel pedig — nehogy a Gestapo ismert eszközeivel kiszed* hesse be’őle — egy zsileffpengével mindkét karján felvágta ereit. Elő* zőleg húsz darab abafót vett be. Szerencsére a pengét beleejtette az egyre növekvő vértócsába és a sötétben nem találta meg. így is elvérzett volna, ha egy olasz cella* társa nem veszi észre és nem kö* tözi be sebeit. \ * Október ll*én átadták a ma* gyár hatóságoknak, de közvetlenül a nyilas puccs előtt szabadlábra került. Azonnal bekapcsolódott az illegális mozgalomba, amelybe azonban Gestapo ügynökök fura* kodtak be s őt újra letartóztatták. December 23*án pedig Sopronban halálraítélték. Hogy a halálos ítéletet végre* hajtoffák-e vagy sem, nem tudjuk. Reméljük, hogy nem. És hisszük, hogy még megszoríthatjuk a kezét annak az embernek, aki osztálya helyett — ahogy ő mondta: — „egyetlen fringiával" állt szembe a német megszállással, hogy pél* dát mutasson nemzetének. BARCS SÁNDOR. „Egy nép sem lehet szabad, mely más népeket elnyom“ A Magyar Kommunista Párt szervezeteinek gyűlése Kőbányán, Pesterzsébeten és Zuglóban Március 19. Vasárnap. Hideg, de tiszta téli délelőtt. A Central* ban ülünk, néhány fiatal baloldali újságíró és iró. Ott van Balogh Edgár, Kovács Imre és még sokan mások. Éppen a feszült helyzetről beszélünk, amikor meg* kapjuk a hirt: a németek meg* szállták az országot, a főkapitány* ség előtt SS katonák őrködnek. Rohanok a telefonhoz, Bajcsy* Zsilinszky Endre száma nem válaszol, Kállai Gyula nincs ott* hon. Major Tamást hivom: ő ál* Utólag a színházban van. Nincs más kiút: menekülni. Haza, ősz* szepakolni a legszükségesebbeket. Otthon jóformán még le sem vetem a kabátomat, már beront két SS tiszt egy civil kiséretében. „Szakszerű“ géppisztolyos ház* kutatás: Szabó Ervint félrebobják, de Tacitus Germániája — bűnjel, Az írógépet „lefoglalják“. Nekem kell cipelnem, nekem kell számukra ellopni. Aztán autóba ülünk, irány a főkapitányság. De azon is túl* hajtunk és a DDSG székhá?a előtt állunk meg. Tekervényes csigalépcsőn megyünk le a pincébe. Elég négy lépcsőfok van hátra. Befalazott ablakokat látok és a fal mellett hat SS*pribéket felemelt géppisztollyal. Mi lehet a pince másik oldalán ?... Hosszú asztal és padok. Kovái Lőrinc int a szemével: — aki megmukkan, azt agyonlövik. Egy hordágyon Bajcsy*Zsilinszky End* re fekszik, falfehér arccal. Csen* kovics Iván követi tekintetemet, aztán maga elé mondja: — Haslövés... * Még aznap este a főkapitány* Ságra kisértek át. Bajcsy*Zsilinszky Endrét külön cellába zárták. Mi úgy tudtuk, hogy haldoklóit, de éjjel az SS*pribékek ordítoztak: — Az a gazember rálőtt a mi testvéreinkre! Holnap felakasztják ! Ezeket a disznókat pedig — s itt belerúgott ajtónkba — holnap agyonlövik, aztán jön a többi. — Kár nekik a golyó! Hasba kell őket szúrni. Kicsit majd rán* gaíódznak, aztán kész. * Bajcsy*Zsilinszky Endrét halott* nak hittük. Május közepén azon* ban a pestvidéki törvényszék fog* házában séta hözben megpillan* lőttük jellegzetes ősz fejét. Június* ban pedig közös cellába kerültünk s ő maga mesélte el elfógatásának lörténetéf. Március 19-én reggel hosszan Vasárnap tartotta meg a Magyar 1 Kommunista Párt X. kerületi szer­vezete első nyilvános nagygyűlését a kőbányai Astoria moziban. A nagyméretű nézőtér szűknek bizo* nyúlt és a tömegesen érkezők nagy* része már csak az előcsarnokból hallgathatta a nagygyűlés szónokait. Az Iníernacionálé eléneklése után Hajdók Béla, a kerület titká* ra üdvözölte a megjelenteket, majd Kovács István, a Magyar Kom* munista Párt központi kiküldöttje emelkedett szólásra. Elsősorban az országnak a felszabadító Vörös Hadsereg és Sztálin marsall iránt érzett háláját tolmácsol'a. A Ma* gyár Kommunista Párt programját ismertetve, hangsúlyozta, hogy a szabad, demokratikus népi Ma* gyarország megvalósulásáig még sok -harcot kell vívnunk. Először is fegyvert kell fogni, nem csak a fegyverszüneti szerződés érteimé* ben, de belső meggyőződésből is, hogy részt vegyünk a hitleri Né* metország teljes megsemmisítésé* ben. Az ország belpolitikájában tökéletes átállításra van szükség, a magyar nép szabadságjogainak legteljesebb biztosítására és mély* rehaió földreformra. A külpoliti­kában szakítani k dl az eddigi fel* hőkben járó magyar imperializmus gondolatával, mert — ahogy Sztálin mondta —: „Egyetlen nép sem lehet szabad, mely más népeket elnyom.“ A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Hámori László, a Szociáldemokrata Párt kiküldöttje először is a náci terror áldozatául esett elvtársakról emlékezett meg. A mártírok emlékének a nagy* gyűlés résztvevői felállva, egy* perces néma tüntetéssel áldoztak. Hámori László ezután a két mun* káspárt között létre jött megegye* zést ismertette, ‘ hangsúlyozva a legteljesebb összhangot. Ennek fejtegetése után, három főfeladatot állapított meg: a bűnös múltat megtorolni, a keserű jelent eny* hiteni és a szebb jövőt felépíteni. A Szociáldemokrata Pari szó* noka után Katona József szavalta el Kiss Józct „Tüzek" című versét, majd a mégegyszer felszó* laló Hajdók Béla felhívta a meg* jelenteket, hogy a még mindig bujkáló és sokszor piros karsza* laggal „grasszáló“ reakciós elemek leleplezésével járuljanak hozzá, hogy a mai súlyos átmeneti idők* A Magyar Kommunista Párt pesterzsébeti szervezete vasárnap délelőtt nagygyűlést tartott a Pflum* moziban. A közel kétezer főnyi hallgatóság előtt Veres József párt* titkár nyitotta meg az ülést, ismer* feite a magyar munkásosztály és általában a magyar nép harcát a nácik és a nyilasok ellen. Prészolf József, a Nemzeti Bizottság helyi elnöke elsősorban köszönetét mon* dott a Vörös Hadseregnek, mely fővárosunkat a náci és a nyilas terror alól felszabadította. — A fasizmus, — mondotta — mindent elpusztított és kirabolt, sőt, még ma is akadnak olyanok, akik a Nemzeti Bizottság munkáját sza* botálják, aknamunkát fejtenek ki, akadályozzák az újjáépítés munka* ját. Ezek ellen kíméletlen harcot kell folytatnunk. Ratkó Anna a munkásság szó* ciális helyzetéről beszélt, elsősor*' ban a nők elnyomatásáról és ki* zsákmányolásáról a fasiszta rezsim alatt. Hangsúlyozta, hogy az uj, népi, demokratikus Magyarországot csak a trösztök és a bankok meg* törésével, a földkérdés radikális megoldásával lehet felépíteni. A következő felszólaló Jánki Kálmán volt, aki airól beszélt, hogy a magyar népnek minden erejét mozgósítva részt kell vennie a náci reakció fegyveres megsem* misiiésében. •— A munkásságnak — mon* doha — elől kell járni jó példá* val. j^zt a bizalmat, melyet a fegyverszüneti egyezményben a bői az ország és népe minél előbb átjusson a megérdemelt szebb és boldogabb jövőbe. Végül egy munkásdalárda in* dulója után, az Internacionálé eléneklésével ért véget a felsza* baditott Kőbánya lelkes hangulat* ban lefolyt első kommunista nagy* gyűlése. Szövetséges nemzetek, élükön a .Szovjetunióval az országgal szem* ben tanúsítottak, ki kell érdemel* nünk azzal, hogy a mi nemzeti lobogónkat is kitűzzük Berlinben, a szabadságszerető nemzetek győ* zelmi lobogói mellé. Gyorsan és határozottan kell cselekednünk. A nagygyűlés utolsó szónoka* ként Veres József a fasizmus elleni belső harc fokozását sür* gette. Petőfi szellemében A Magyar Kommunista Párt zuglói szervezete szombati műsoros délutánját a központ részéről Máthé elvtárs nyitotta meg. A Szalmás kórus az Internacionálét, a Hutten és az 1940*es indulókat énekelte, majd Zelk Zoltán beszélt arról, hogy eddig kétféle Magyarország volt, az elnyomottaké és az elnyo* moké. S hogy ez a rendszer, ame* lyik Petőfi szellemét tűzzel*vassal üldözte, szobrot emelt neki. S amig kultúráról szavaltak, addig ennek hordozói börtönt és bitót kaptak. Most, hogy eljött a szabadság napja, kedődik az igazi kultúra. Petőfi és József Attila népének a kultúrája. A tartalmas előadás után Gál Péter, Acél György, Bozóki István és Gyarmati Anikó szavalt kuruc* kori*, Petőfi*, Ady*, Ka;tner*és József Attila*verseket, majd Kallós Gyula énekelt. Rácz György záró* beszédében bejelentette, hogy a párt zuglói szervezete megalkotja az első budapesti munkásszinházaf, ahol a magyar és a világirodalom remekeit fogják előadni. A pesáerzsétbeíi nagygyűlés fiát ha'ottfa van a hudapsiti rensSötsésnek Várlaki Oszkár detektívet, az újjászervezett budapesti rendőrség első hősi halottját kedden temették a főkapitányság Városház*utcai épületéből. A hős detektív baj* társai a vállukon, gyalogmenetben vitték ki a koporsót a Kerepesi* temetőbe. A temetés napján hunyt el dr. Barabás Béla rendőrtaná* esős, aki utoljára a bűnügyi ősz* tályon teljesített szolgálatot. Barabás Béla a Jőkapiíányság másik hősi halottja, lakásának egyik szobájába csapódott be a német akna, amely* nek szilánkja kioltotta az íróasztal mellett hivatalos munkával elfoglalt derek rendőríörzstiszt életét. Az elhagyott gyermekekért A demokratikus szellemben épülő uj Magyarország jövője: a testben lélekben egészséges ifjú nemzedék. A háború és a fasiszta rombolás rengeteg családot elsza* kitoít egymástól. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége elhatá* rozta, hogy intézményesen gondos* kodik a támasz nélkül maradt gyermekekről A szövetség a Nemzeti Segély támogatásával otthont állít fel. Jelentkezni lehet február 15*től XIV., He'rmina*út 45. alatt 10—14 óra közt. Felvé* teli korhatár, tekintet nélkül a nemre 3—14 évig. Elsősorban azok számíthatnak felvételre, akik* nek szülei tevékenyen részfvettek a fasiszta banditák elleni harcban, de pártfogásba vesznek később minden elhagyott gyermeket. * J A Vilma királynő-út 25 — 27. szám alatti árvaházban hatvankét szerencsétlen gyermek élt a leg* nagyobb nyomorúságban. A gyér* mekek szüleit nyilas gonosztevők hurcolták el. A Magyar Demo* kratikus Ifjúsági Szövetség VI. ke* rülcfi szervezete elvállalta ennek a hatvankét árvának a gondozását is. Farkas László református lelkész, szociális vezető irányításával a szövetség kerületi szervezetének tagjai korszerűsítették a nyomor* tanyát, úgyhogy az otthon ma már élelemmel, gyógyszerrel, kötszerrel is rendelkezik. A közönség jóié* kony adakozással segíti a demo* kratikus ifjúságot élet* és lélekmen­tő munkájában. Adományokat át* vesznek a Vörösmarfy*utca 35. szám alatti székházban. Agyonlőtték Buda nyilas rémét Fellélegzett e héten a ma már csendes és az óvóhelyek* ről felköltöző harmadik keni* let: agyonlőtték a leghírhed­­tebb nyilas terroristát: ifj- Ma* zán Jánost, aki saiát bevallása szerint nyolc rendőrt és tizen­egy polgári egyént ölt meg. .A Bécsi-út 102. számú ház (a híres budai nyilas központ) volt ifj. Mázán János főhadi* szállása, ahol testőrsége élén szinte kiskirályhoz méltó gaz­dagságban és hatalommal élt. Nappal csend volt a ház tájé* kán, annál elevenebb volt az éjszakai órákban, amikor is az odahurcolt emberek kínzásai­nak rémületes hangja az utcára is kihallatszott, a szomszédos házak lakóinak ijedelmére. Mázán apja a párt pénztá­rosa volt, fiát nyilas szellemben neveltette- A húsz éves ifi. Mázán János lelketlenséggel és lelkiismeretfurdalás nélkül gyilkolt és áldozatairól — lis­tát vezetett, amit utólag meg* találtak nála-Az orosz csapatok bevonu­lása után, mint partizán mű­ködött Elfogták. Kihallgatása­kor nem tagadta a gyilkossá­gokat. Agyonlőtték.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék