Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)

1945-04-30 / 86. szám

wsrw, Tríf­­npirow 99. Erkély átalakulás és Rég megoldották azokat a kérdéseket, melyek nálunk még mindig problémák Kolozsvár újjáteremtéséről beszélgettünk legutóbb Dán Ist­ván alpolgármesterrel, most a fejlődés további lépéseiről nyi­latkozik a Szabadságnak a „kin­cses város“ magyar vezetőtársia. Nyilatkozata a legfontosabb kér­déseket érinti: a közellátás kér­dését, a földosztás megvalósítá­sát, a közoktatás és a közigaz­gatás megreformálását. Milyen a közellátás? A jegyrendszerre felépített közellátás az országhatárok vál­tozásával tarthatatlannak bizo­nyult, így aztán Kolozsvár vá­rosi tanácsa kéth­ónapi kísérle­tezés után, december hónapban a szabad kereskedelem mellett döntött, ami természetesen gaz­dag piacot eredményezett, de eredményezte az áraknak két­­háromszoros emelkedését is. El­érték pár hét alatt a román ai árakat s ezzel elérték azt is, hogy most már Kolozsvárról kevésbé folyt az élelmiszercik­keknek a kiszállítása. Jelenleg az a helyzet, hogy minden város szigorúan ügyel arra Erdély területén, hogy ter­melvényeit csak termelvények ellenében adja el, így küzdenek az áremelkedés ellen s egyben a városban található közszükség­leti cikkek felvásárlása és ki­szállítása ellen. Valóságos csere­kereskedelem folyik, Kolozsvár például cipőt, női harisnyát, tex­til- és gyógyárut, porcel­lánt ad petróleumért, benzinért, kő­szénért Románénak, vagy ugyanezeket a cikkeket Maros­­vásárhelynek vaj és konzerv el­lenében. Közellátási szervek el­lenőrzik a városon keresztüluta­­zók csomagjait, hasonlóképpen a felvásárlásokat is és az enge­­dély nélkü­li kiszállításokat. Az ellenőri szerepet a gyárakban az üzemi bizottságok végzik, me­lyek tudta és hozzájárulása nél­kül a gyár árukészletei nem vá­sárolhatók fel. Az árurejtegetés megakadályozása és kiküszöbö­lése érdekében a városi tanács rendeletet adott ki, eszerint minden olyan árut, melyet az üzleten kívül és be nem jelen­tett raktárban találnak, a köz­ellátás céljaira igénybe vesznek. Földosztás Észak-Erdélyben Romániában 1922-ben már volt egy földosztás, ez azonban nem elégítette ki a földműves szegénység földéhségét. Most a Croza-kormány, amelynek kabi­­netjében az összes demokratikus pártok rés­zt vesznek, új földre­formot dolgozott ki és azt el is fogadtatta a minisztertanáccsal. Ez a földreformtörvény az öt­­ven hektáron (87 katasztrális hold) felüli földbirtokokat, beleértve erdőt, legelőt és gyü­mölcsöst is, kisajátítja. A földművesek be sem várták a földrefomi rendelet megjelené­sét, agrárbizottságokat alakítot­tak és megkezdték a földek ki­osztását. Ennek következménye­képpen ma már a legtöbb helyen vagy részben, vagy egészben megtörtént a föld megművelése és bevetése. Az igavonó állatok hiányán is segített a földműves nép és az ipari munkásság friss szövetsége. Az ipari munkások Az országos demokratikus arcvonal a nyelvhasználat kér­désében kiadott rendelete sze­rint Erdély területén élő népek szabadon használhatják anya­nyelvüket hatóságok és bírósá­gok előtt. Ott, ahol kilencven szá­zalékos többs­élban lakik a ma­gyarság, a közigazgatási nyelv magyar. Ahol legalább három százalék magyarság él, ott kö­vetelheti az aur­o­ nyelven való beadvány elfogadását és kéré­sének anyanyel­vén való megvá­laszolását A rendelet intézke­dik arról, hogy a magyar és ro-­­ mán nyelv tanítása kötelező az , kijavítják a mezőgazdasági esz­közöket és ott, ahol traktorok­kal rendelkeznek, azokat köl­csön adják, vagy odaajándékoz­zák a falunak. A városi munkásság megszer­vezte a vándorműhelyeket, ame­lyek faluról­ falura járva, gya­korlati segítséget nyújtanak a parasztságnak a munkaeszközök megjavítása terén és segédkez­nek a föld megművelésében. A falu úgy viszonozza a segítséget, hogy termelvényeit, élelmiszer­fölöslegeit eljuttatja a városi munkásságnak, a gyárak és üze­mek ellátási szerveinek, összes — és így a felekezeti is­kolákban is. Megmaradt a magyar egye­tem is Kolozsvárott. Jelenleg párhuzamos román és magyar egyetem van és­ folyamatban vannak a technikai vonatkozású megoldások. E téren az az ál­láspont, hogy az egyetem épüle­tét mindkét nemzet fiai egyfor­mán használhassák. Az Országos Demokratikus Arcvonal határozott a tanköny­vek reformjának kérdésében is. Bizottság alaku­l, amely az ösz­­szes tankönyveket átvizsgálja és a becsempészett fasiszta téte­lektől megtisztítja. Megtörtént a tanári karnak az igazoltatása is, a Hitler-barát és fajelméle­tet tantó tanárokat, tanítókat felfüggesztették, vagy eltiltot­ták a tanítástól. Könnyítések a közigazgatásban Az első közigazgatási intézke­dés­ek közé tartozott a fasiszta rendeletek felfüggesztése. Az iparigazolványok kiállításánál­­ elsősorban arra szorítkoznak, hogy a kérelmezőket az ipart 33 ü­tület, vagy a kereskedelmi és iparkamara képesítés szempont­jából igazolja. Azelőtt ezrével állítottak ki kisiparosoknak és kiskereskedőknek iparengedélyt. Az utóbbiaknál most korlátozá­sokat léptettek életbe, mégpe­dig olyanformán, hogy csajt ké­pesített kereskedők kaphatnak kereskedői jogosítványt, mert mindenki lehetőleg nem termel­ni, hanem eladni akar. Kolozs­vár városi tanácsa kapta a jel­szót: vissza a munkapadhoz, vissza, a termeléshez! Nagy fejlődésnek indult a szövetkezeti mozgalom is. Min­den szövetkezet működik: a „Hangya“, a „Szövetség“, a ro­mán „Plugarul“ mellett megala­kult a Munkások Általános Gaz­dasági és Ipari Szövetkezete, amely jelenleg Kolozsvárott több mint húszezer t­get szám­lál. Ez a szövetkezet végzi az árucserét a városi és falusi la­kosság között, ez látja el az új földtulajdonos földműveseket ekével és egyéb gazdasági esz­közökkel. A közoktatás megoldása FffH C%' sorok szájpadlás nélkül ► rul­la művészies kivitelben O »színű koronák, hidak, arany IU U és Platin* pallófémből húzás fájdalom* Pl I ÉV mentesen I W Vidékiek soronkívül dphcüI!* HinauP fo .orvoslásra jogosított fogász OffSCUSi* &87SC fogtechnikus, laboratórium Vili., Népszínházukra 46. I. em. 1 PORTÁL ÁT, tálcásét rendbe hozom üvegvepési mun­kálatokkal. Szíveskedjék — méretekkel — 4—7-ig felkeresni Fldschmannt, V. TAtra.u. 44. IV. X. alatt. Megnyílt a Woittitz­üzletház Vánlház.­Várút 7, 10 áruosztály. Békebeli minőség. Ha­talmas árur­aktár. Feltűnést keltő olcsó áraink körül: Zsebkés 10 pengő. Intézeti blúz 145 pengő. Alsónadrág, íjarautájh­aii békebeli merneség X* 138 ­szabadratt. Viharos tárgyaláson halálra ítélte a Nép­­bíróság Sziládi Gyula csentvőrezredest Az igazságügyminisztériumba most futnak be a jelentések arról a viharos népbírósági tárgyalás­ról, amely a napokban­ folyt le Debrecenben. A debreceni munkásság memorandumban és távira­tokban kérte az igazságügyminisztériumot, hogy Sziládi Gyula csendőrezredes ügyében haladéktala­nul és sürgősen folytassák le a népbírósági fellebb­­viteli eljárást Vasárnap a késő esti órákban Budapestre ér­kezett dr. Jávor Iván debreceni népügyész és jelen­tést tett dr. Kovács Kálmán igazságügyi államtit­kárnak a viharos népbírósági tárgyalásról. Sziládi Gyula csendőrezredes a debreceni csen­­dőrk­erület parancsnoka,, a debreceni gettó felállí­­tója és a Szálasi-rémuralom alatt a budapesti kar­hatalmi alakulat parancsnoka, háborús és népelle­nes bűncselekmények elkövetéséért került a nép­­ügyészség elé. Amikor az elnök kérdéseire azt válaszolta, hogy nem érzi magát bűnösnek, óriási vihar tört ki a tárgyalóteremben. A tárgyalást vezető fel akar­ta függeszteni a tárgyalást, a közönség viharosan tiltakozott a bírói intézkedés el­en és a fe­háboro­dott tömeg megrohanta Szaádit, aki néhány perc múlva véres fejjel terült el a földön. Csak hosszú szünet után tudták a tárgyalást folytatni. Súlyo­san terhelő tanúvalomások hangzottak­ el azokról a csendőrségi f­egyetlenkedések­ről, amelyeket Deb­recenben Szi­ádi parancsnoksága alatt követtek el. A Népbíróság halálra ítélte a gettóparancsnok csendőr ezredest. A munkásság a debreceni üzemekben tömeg­gyűléseket tartott és izgatott hangulatban köve­telte a Népbíróság ítéletének végrehajtását. Jávor Iván népügyész jelentése alapján a Népbíróságok Országos Tanácsa haladéktalanul, soron kívül ki­tűzte a fellebbviteli tárgyalást és hétfőn délután 5 órára összehívták a tanácsot, hogy a fellebbezést letárgyalja. A sanfranciscói tanácskozások Szombaton volt a sanfranciscói értekezlet harmadik teljes ülése. Minthogy a megállapodás szerint a nagyhatalmak külügyminiszterei felváltva elnököltek, délelőtt Soong, kínai külügyminiszter, délután Mo­lotov, szovjet külügyi népbiztos ve­zette a megbeszéléseket. A szom­bati ülésen először Badavi pasa, Egyiptom kiküldöttje szólalt fel. Utalt a Népszövetség, h­i­b­á­­­r­a és különösen az igazságszolgáltatás problémájának megoldását szorgalmazta. India, majd Irán képviselőjének felszóla­lása­ után Van Cleffens holland kül­ügyminiszter felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét, hogy első-­­­sorban nem elvi határozatokról van szó, hanem gyakorlati szempontok­o­kat kell figyelembe venni. A demokratikus népek világ­front jártak hely­ett a tan franciáról értekezlet megnyitásakor. Térké­pünkön fekete foltokkal jeleztük a­zokat a területeket, melyek még a fasiszta haderők kezében vannak. Európában Norvégia, Diaid területe, Cszaknémetország néhány elszigetelt városa, Délinémetország, Ausz­tria és * zsákolás­zors ág egyes ter­ületei szerepelnek Itt fekete foltok képében. Ez a folt azonban óráról­­órára zsugorodik. Távolkeleten Japán, Kína tengerparti területei, Szláva, Indokína, a Maiakkal félsziget és a Hátsó-India-i szigetvilág szenvedi meg az imperialista rat Jó házainak elnyomását. A kipontozott területek a semlegesek országait jelzik. Ezek között szerepel m­ég Svédország is, mely szintén hadba ké­szül, hogy Norvégiát felszabadítsa a német megszálló uralom alól. Viszont a szövetséges népek között fehér folttal jelenik meg Argentína, mely a Japánnak megüzent háború cílén belépőjegyet váltott magá­nak a santfeludacói kantotariára. * HŐSSZABÓ.1. LEÁNYRUHA FŐZŐKÉ­SZÍTŐ IPAROSON­ A budapesti nőiszobó­i ipartestület t. c. május 6-án — vasárnap — délelőtt 10 órakor IV. Sorház­ u. 3. szám alatti székházában tartja ezévi rendes tiszt­­újító közgyűlését, melyre az ipartestü­let minden leigazolt tagját ezúton hívja, mag. DIOGENES májusi bölcsességét Megint ott állt a sarkon. Kenyér, zsákja üresen lapult oldalához, de az arcon má­jusi őröm sugárzott. Régi isme­rősökként üdvözöltük egymást. — Nagyon üres a ta­­sak, Mes­ter. Nem hozott sem­mit ! — Lementem egy élelmiszer, pincébe. De az árak közben föl­mentek. Ránéztem. — Mester. Szabad ilyen viccet mondani egy bölcsnek­. — Szabad. Május elseje van, az első szabad május. Mindent szabad­ Nyíltan gondolkodni, nyílt­am be­szélni, nyíltan és felszabadultan örülni. Evős szabadság! — Jó, beszéljünk nyilam. Mit szól a májusi ünnepséghez ! — Csodálatos. Fölemelő, hogy milyen jól dolgoztak a­­ nyila­­sok. — Nyilasok . — Hát nem láttat Rendőrszuro­­nyok mellett hordták a gerendáidat. Egyébként a nácik is ünnepelnek. Fehér zászlókat tűznek ki, így várják a májusi bevonulást. — Hallottat Göring már meg­­lógott. — Csodálkozik. Ez a dolgok rendje. Mindegyik lógni fog. — Hitler állítólag Svájcba ké­szül. Mit gondol — kiadják. — Svájcban már kiadták. Több ezer példányban. De ennek az egy díszpéldánynak, ha kiad­ják — nagy sikere lesz. Szét fog­ják tépni. — Gondolja, hogy élve kerül ka­rokra a fenevad ! — Egész biztosan. Hatalmas vér­díj van kitűzve a fejére. Az SS testőrség azóta VV testőrség lett. Vérdíjra várók testőrsége. — És ha fejbe lövi magá­t — Az kizárt dolog. Azt se tudja, hol áll a feje. fSoross Elemér A Vízművek polgári hősei A Vízműveik munkásai a vezetőség­gel együtt, mind a felszabadító ostromban, mind a felszabadító ostrom után kimagaslóan nagy tel­jesítményt végeztek. áldozatos munkájuk eredménye, hogy Buda­pesten egy pillanatig sem szünetelt a vízszolgáltatás, legalábbis olyan mértékben, hogy az katasztrófásig lett volna. A Vízmüvek önfeláldozó munkásságáról Jámbor Alajos al­polgármester a Szabadság munka­társának a következőket mondotta: — A Vízmüveknek hősi halottai vannak. A Vízmüveknek számos olyan tisztviselője és munkása van, akik méltán megérdemlik, hogy pol­gári hősöknek tekintsük. Golyó­záporban, aknatűzben, bombabecsa­­p­ód­ás­ok között dolgoztak a Víz­művek alkalmazottai Budapest né­péért. Elhatároztuk, hogy azok­nak, akik a munkások közül ezt a hősi feladatot végezték 1000—1000 pen­gő segélyt folyósítunk. A segélyt az elesett alkalmazottak özvegyei, illetve hátramaradottak is megkap­ják azzal, hogy továbbra is folyósít­­juk számukra az elvesztett családfő fizetését, amit a jövőben is mindig meg fognak kapni. A Vízművek munkásainak páratlan teljesítmé­nyét Molnár Dénes igazga­tó és Mátyus Sándor műszaki főtanácsos irányította. Molnár Dénest helyet­tes-vezérigazgatóvá, Mátyus főta­nácsod pedig igazgatóvá léptettük elő. Új vitel •Mink a villamos vasúton A BSzKRT-vonalain április 30- ától kezdve az alábbi viteldíjak lépnek életbe: Kis-átszállójegy 2 pengő, átszállójegy 3 pengő, menet­térti jegy 4 pengő, hetijegy 20 pengő, gyermekjegy 1 pengő. A kis-átszálló kisebb utak megtételét, teszi lehetővé, felvilágosítást a ka­lm­zok adnak. A többi jegy a már ismert utazási lehetőségeket bizto­sítja. 5

Next