Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)

1945-04-15 / 74. szám

4 Háb­orús S­zínészkü­ek nyivánították fi cisv­en az uszi­k újságíródat Kolozsvár, április 16. Erdély­ben fokozott iramban igyekez­nek megtisztítani a közéletet a reálidős elemektől, a hitlerista bérencektől, a fasizmus „esz­méjével“ szélhámos ködöktől. Itt a megtisztítást szó szerint értel­mezik és amit Budapesten igazo­lási eljárásnak neveznek, annak itt tisztogatási eljárás a neve, aminthogy itt mindenhol Tiszto­gató Bizottságok működnek és távolítják el posztjukról a náci­­bérenceket. A tisztogató bizott­ságok csak az utóbbi hetekben olyan szorgalmasak, amióta az Antonescu-uralmat megbuktató, de a fegyverszüneti egyezményt és az igazi demokratikus belső átalakulást szabotáló kormány helyét Groza Péter valódi nép­­kormánya foglalta el. Nemcsak a közhivatalokban, hanem a testületekben, a magánvállalatoknál, üzemek­ben és műhelyekben is meg­vizsgálják mindenkinek a magatartását. Csak az folytathatja munkáját, akinek a múltját a Tisztogató Bizottság, esetleg fellebbezés alapján az Erdélyre nézve Ko­lozsvárott létesített Legfelsőbb Tisztogató Bizottság igazolta. Nagy érdeklődést keltett most a Hivatásos Újságírók Szakszer­vezete Tisztogató Bizottságának legutóbbi határozata, amellyel háborús bűnösöknek nyilvání­totta a soviniszta uszításban részes kolozsvári magyar hír­lapírókat. A határozat szerint Zathureczky Gyulát, a kolozsvári Ellenzék volt főszerkesztőjét, Finta Zoltánt, a kolozsvári Ke­leti Újság szerkesztőjét, Olajos Domokost, a kolozsvári Magyar Újság főszerkesztőjét, Jeney Lászlót, a Keleti Újság felelős szerkesztőjét, Fikker-Abrudbá­­nyay Jánost, a Keleti Újság „Miért sirassátok?“ és egyéb uszító cikkeinek szerzőjét, Bor­bély Andort, a Kolozsvári Esti­­lap szerkesztőjét, továbbá Varga Lászlót­ és Mihályfi Jenőt, a Ke­leti Újság munkatársát közis­mert fasiszta hírlapírói tevé­kenységük miatt háborús bűnösöknek, sovi­niszta uszítóknak és a zsidó­ság tömeges legyilkolásában értelmi szerzőknek nyilvá­nítja. Az Újságírók Tisztogató Bi­zottsága a letagadhatatlan hír­lapi cikkek alapján hozta meg a háborús bűnösséget megáll­p­­ító ítéletit, mert — ezt talán ülőn mondani sem kell, — ezek az uszítók kellő időiben elszök­tek Erdélyiből. Éppen ezért a Tisztogató Bizottság az ítéletet megküldte a kolozsvári Nép­­rendőrségnek, hogy Alapítsa meg a fasiszta újságírók pon­tos személyi adatait, letartózta­tásuk érdekében bocsásson ki ellenük elfogató parancsot és intézkedjék, hogy Magyaror­szág, valamint a vele szomszé­dos államok kormányai, illetve rendőrségei Zathureczky Gyula és társai kézrekerítése és kiadatása érdekében mindent kövesse­nek el. A háborús bűnösök listájára került volt kolozsvári magyar újságírók közül Zathureczky Gyula a múlt év nyarán Buda­pestre tért vissza és a Magyar­­ország című lapban folytatta uszításait, aminthogy kolozsvári főszerkesztői tevékenységét megelőzően a Függetlenség „legmeggyőződésesebb“ nácibarát vezércikkírója volt. Olajos Domokos kolozsvári szö­kése után a miniszterelnökség sajtófőnökségének nyomásár­a a Pesti Hírlapnál helyezkedett el. Borbély Andor dicstelen buda­pesti újságírói múlt és egy zsa­rolási manőverben való szégyen­letes szereplés után lett Kolozs­várott lapszerkesztő, amikor pe­dig onnan elszökött, Budapes­ten az összetartásban folytatta gyalázkodásait. Borbély Andor, mint ezt a ha­tározat meghozatala után Ko­lozsvárott is megtudtuk, Buda­pesten kézrekerült és rövidesen a Népbíróság előtt felel cseleke­deteiért. Szabó Béla Kilenc tejkonyhán élelmezi a csecsemőket a Nemzeti Segély A Németi Segély tejkonyháinak olyan r­észe van, hogy a VI. kerü­letben már a második tejkonyhát kellett f­iásítani. A S­ondy-utca 88 alatt létesített emse ilyen tejkonyha már szülőnek bizonyult és ezért most a Dessewffy-utca 41. sz. alatt megnyitottat ii a kerület második tejkonyháját. Létesítésénél tevé­keny részt vett a Magyar Kom­munista Párt VI. ker. szervezete, a tejkonyha mellett működő orvosi ambulanciáin bemutatja csecsemő­jét, akit az orvos megvizsgál és előírja számára az étrendet. A, b, c és d étrend van és a csecsemő­ket ezek szerint osztályozzák. Olyan gyermek is van, ahol a tej­konyhán napi ötszöri étkezést kap,, ha leromlott szervezete ezt meg­kívánja. A tejkonyhákhoz a Nemzeti Se­gély adja az alkalmazottakat, míg az élelmiszert és a tejet, a köz­ellátási kormánybiztos utalja ki. Az önkéntes és a fizetett munka­erőket a Magyar Nők Demokra­­tikus Szövetsége adja. Az orvosi vizsgálat telj­esan díjmentes, miután azonban 1 liter tejért maga a Nem­zeti Segély is 6 pengőt fizet, a gyermekek ellátásáért fizetni kell, mindenkor a szülő anyagi viszo­nyaihoz mérten. VERMENNÉ ROHÁCS ILONA­­ KOZMETIKA VII. Érszabat-körút 56. I. javasoi szépítőkúrák, kitűnő ki­­séltmények. Arcápolás. REVNE kpepistikus rendelését újból folytatja Budapest, VII. Rákóczi­ út 8-a. I. 23. 4 Hol működnek a tejkonyhák? A főváros területén eddig kilenc tejkonyhát létesített a Nemzeti Segély. E­zek a köv­tkező helye­ken vannak: XV. ker. Váczi utca 36, V. ker. Ipoly-utca 24, VI. kerület Szondy-utca 88. és Klevsowffy-u­ta 41, VII. ker. Rottenb­er-u. 37/d, IX. ker. Erkel-utca 10, XIII. ker. Szt. Lá­zló-út 117, Jav. ker. Nagy Laj­g ki'.'Sly-útja 108 és Colom­­bus-utca 33. Minden tejkonyhán átlagosan 200 csecsemő és kisgyermek része­sül ellátásban. A főváros terüle­tén a Nemzeti Segély kb. 1800 csecsemőt lát el A tejkonyhákra 2 éves korig veszik fel a gyerme­kekét. Az e'­észréges csū cs m3 6 h’ranoa Vorá'g napi 2 del. tejet kap, a nagyobb gyermekek pedig tej* rm'k-kn és egyéb élem'szere­ket kapnak. Min-’en k r'hánk­ egy gyermek, orv-'s teljesít szolgálatot. Az enyá Mennyit ér ma az anyatej? A tejkonyháknak tanyatejakció­juk is van. Azok az anyák, akd’k­­nek felesleges tejük van, leadják azt az egyes ambulanciákon, hogy olyan gyermekeknek jusson az anya­,tej, akiket az anyjuk nem tud tár lálni. Az az anya, aki felesle­ges anyatejet ad, 1 liter anyatejért cserébe 20 dkg lisztet, 40 dkg bur­gonyát, 25 dkg hüvelyest, 5 dkg Zsírt és 5 dkg cukrot kap. A tejkonyhákon keresztül a szóc I ciális gondozás kiterjed a csecse­mők ruházatának és kelengyéjé­nek pótlására, vagy rendbentartá­­sára is. Ezen a téren a lehető ég is még csekélyek és ég­­etőre csak a legferivőbb hiányokét lehet pó­tolna Fele­­­ges hangsúlyozni, hogy szociális szempontból mily­en nagy, fontosságúak ezek a tejkonyhák. Csak éppen a tár­sadalom nagyobb aktivitására volna szükség ahhoz, hogy ez a négyen szükséges intéz­mény olyan mértékben fejlődjék tovább, amint azt a mai helyzet megköveteli. fiabadi át­om. Egy csendőrnyomo­z érök . Aki valaha összeakadt vele, nem felejti el soha. Betegesen puffadt, szőrtelen arc, apró szemek, ritkás szőke haj, rekedt, éles hang... Juhász Tóni... Ezernyi délvidéki, erdélyi, budapesti munkás és pa­raszt kínzója és gyilkosa. Csendőr­­nyomozó. 1041-ben Magyarország végi­g behódolt a német fasizmusnak. Hit­ler parancsára a magyar csapatok bevonultak a Délvidékre és ezzel országunk belesodródott a szá­munkra értelmetlen és féltelen há­borúba. A Kommunista Párt fel­emelte szavát a magyar imperializ­mus büntette ellen s elvesztett függetlenségünk kivívásáért harcba szólított minden becsületes hazafit. Az uralkodó Horthy—Kállay-klikk aggódva nézte a párt egyre nö­vekvő népszerűségét, a nemeselle­nes harc mindjobban kiszélesedő frontját és kiadta a parancsot pri­békjeinek: a kommunistákat min­den eszközzel meg kell semmisíteni. Uraik Intésére a köpök ezrei indul­tak a párt felkutatására. Hónapok eredménytelen munkája után a csendőrnyomozók munkája sikert hozott­ , 1942-ben Újpesten kezdődött. Má­jus 1-én röpcédulákat terjesztő munkásokat fogtak el. Juhász Tóni rögtön munkába állt. Alig néhány nap és Rezi Károly „öngyilkos“ lesz a főkapitányságon, de Tóni munkájának megvan az eredmé­nye. Újpestről átterjed a letartóz­tatás Budapestre. Beviszik a kerü­leti bizottság tagjait, majd Tóth Mihályt. Juhásznak most nincs ne­héz dolga: terjed a lebukás to­vább ... Káosz,­ Fások, Textilepek, Zugló, Boszkárt egymásután jön­nek be. Behozzák Rózsa Ferencet, a Szabad Nép szere­ztőjét. Itt mellé fog Tóni. Rózsa szemébe vágja, hogy komm­unista vezető nem tidhat semmiféle támpontot az ellenség pribékjeinek. Tóni minden tudományát össze­szedi: előkerül a tormás Zacs­­ó, melyet Rózsa nyakába húz és, foj­togatja őt, hogy belebenje a maró párát. Áldozata eszméletét veszti, De fellocsolja és padra feszíti. A padom addig veri áldozata mellét, nyakát, hasát, heréjét, amíg ki­nyúlik, mint a ha­r ■ s véres nyál csurog a szája szélén. Tóni oxygén­­tömlőért cammog, de az már nem használ. Rózsa egész éjjel kiabál: „Elvtársak, ne engedjetek!” „Nem mondok semmit!” „Előre a vörös zászlóval!” és másnap a kórházban meghal. A „módszer” csődöt mondott. Rózsa nem beszélt semmit. Tónit lehordja a főnök Wayand doktor. Mint a megkorbácsolt vadászkutya Indul új vadászlatokra. Dolgozik éjjel-nappal a villanyozógép, a tormareszelő, a gumibot. Az egyik asszonynak hasában veri agyon a gyerekét. Néh­ány hete a operált se­beket tép fel. Anyákat hoz be és ver véresre, hogy a gyermeke vall­jon. Az áldozatok vére csurog az A­ndrássy-laktanyában ... Tóni dol­gozik, hogy jóvá tegye hibáját, és végre el is érkezik a nagy nap. Egy ronccsá vert, őrjöngő nő el­árulja a párt főtitkárának, Schön­­herz Zoltánnak tartózkodási helyét. Hat autóval mennek ki Tóniék, géppuskával, golyószó­­kkal és re­volverekkel. Schönherzet elfogják és Tóni úgy érzi, hogy elérkezett az ő ideje. Ő, amíg Schönherz kínlódva hörgött gumibotjának ütései alatt, Tóni lelki szemei előtt ott lebegett már a kinevezés, az előléptetés álma. De Juhász Tóni ismét tévedett. Schönherzet beszakított fejjel, bete­gen kínozzák, de nem vall. Egy szóv­alm árul el. A csendőrök háta mögött felemeli láncra vert öklét és biztatja az elvtársakat: „Viselked­jetek úgy, mint szabadságkő ők!” A függetlenségi mozgalmat vezető Kommunista Pártot nem sikerült megsemmisíteni. A Párt sokat ve­szített, sokat szenvedett, de legyőz­hetetlen. Legyőzhetetlen, mert olyan emberei voltak, vannak és lesettek, mint Schönherz, Rózsa és a többiek. Juhász Tóni a rendőrség foglya. Sen­ki rém bántja egy ujjal sem­ ő pedig ír, beszél. Elárulja apját, bátyját, barátait, menyas­z­nyát, minden ismerősét, csak, hogy Irhá­ját mentse. De nem menekülhet. A Nép­ frósága ki fogja irtani őt is, társait is és mindazokat, akik bű­nösök a deffectív osztályok és a rendőrség politkai osztályának gyilkosságaiban. A demokrácia elég erős, hogy megsemm­­ítve ell­ősé­­geit. Schöbert Zoltán, Rózsa Ferenc nyugodjatok tékában. " ü­r­ini texti­liszö­velytiszti­e VIII. Práter utca 5. üzemét megindította. Harionyafestést, adjusztálást is vállal. HOiTTVS, 1945 4PP.TT.Tq 18. A4uní< id. • r unkasunnep a radio premierjén Nagy tisztogatás az alkalmazottak és az előadók között­ ­ Megírtuk, hogy május 1-én kezdi meg újra adását a magyar I rádió. Az első műsort a májusi I munk­ásünnep szellemében állít t tották­ össze. A munka ünnepe I címén külön­féle új programot iktatnak a műsorba. Ennek ke­retében a miniszterelnök, továb­­bá az öt demokratikus párt és a Szakszervezeti Tanács egy­­egy képviselője szól a magyar munkássághoz. A magyar rádió először me­­gafonokon szólal meg, mivel a leadást most még csak­ egy kis­teljesítményű adón lehet sugá­rozni. De rövidesen különféle közvetítő megoldásokkal lehe­tővé válik, hogy az ország egész területén hangszórók továbbít­sák a rádió műsorát. Körülbelül 2000 községben szerelnek fel megafonos ál­lomásokat erősítő berende­­zéseket. De már elkészült annak az egy­szerű típus­részünknek az első példánya is, amely — ha be­válik és elég olcsón előállítható — széles körök számára bizto­sítja majd a budapesti műsor hallgatását. Egyébként — mint értesü­lünk — a magyar rádió vezető­­ségének már vannak tervei a távolabbi jövőre is. Két egyen­lő értékű, nagyteljesítményű adóállomás építését tervezik. Az első a munkás- és parasztréte­gek nevelésének szolgálatában működnék, a másik feladata lenne­­a szórakoztatás és a kül­föld tájékoztatása. Mindkettő egyformán sugározná az idő­szerű híreket. A műszalki kérdések megol­dásán kívül megindult a nagy tisztogatás is a magyar rádió­nál. A 300 főnyi alkalmazott gár­dának körülbelül eg­yharma­dát azonnali hatállyal fel­függesztették. Az alkalmazo­ttak és eltartók végleges igazoltatására most ke­rül sor. Nem lehet a reakció fedezéke az egyetemi autonómia Mi folyik a Bonctani Intézetben A napokban ellátogattunk az Egyetemi Orvostani Bonctani In­tézetbe. Az intézetnek esztendőkön át a szélsőjobboldal­ magatartásáról hírhedt Orsós Ferenc professzor volt az igazgatója. Orsós, minek­­uána írásban értesítette Ratkó­czy Nándor dr. egyetemi tanárt, az egyetemi berendezések kiszállítá­sának vezetőjét, hogy az intézet értékei becsomagolva várják a Németországba való szállítást. 1944 november 22 én hasonló fel­fogású alkalmazottainak társasá­gában elhagyta az országot. Tá­vozása után dr. Bochkor Ádám, az intézetnek volt adjunktusa lett az intézet vezetője. Bochkor fő­orvos úr, noha Pesten volt la­kása és az intézetben is lakhatott volna, az ostrom napjaira Bu­dára költözött, hogy miért volt olyan sürgős, azt most ne firtas­suk. Aki a helyén maradt... A lényeg az, hogy dr. Bochkor után az árván hagyott intézet vezetése Tamáska Lóránt dr.-ra, mint a tanszemélyzet rangidős tagjára hárult, ő becsületesen helyén is maradt Megmentette az intézetet a nyilasok foszto­gatásaitól, átvészeltette az ost­rom viharán és az ostrom után önfeláldozóan testi munkától sem riadva vissza, helyrehozatta és üzembe helyezte az intézetet. Ezután a dékáni hivatal Ta­máska Lóránt dr.-t bízta meg az intézet ideiglenes vezetésével. A megbízás megerősítését, nyilván az intézet bűnügyi vonatkozásai­nak jelentőségére való tekintet­tel, Sólyom főkapitány is kérte a Nemzeti Bizottságtól. Ekkor azonban történt va­lami. A jobboldali érzelmeiről ismert Matolay György dr. egye­temi tanár, a sebészeti klinika igazgatója mint telepfelügyelő beköltözött az orvostani inté­zetbe, Orsós kartársa tízszobás lakásába. Tamáska fotografáló és irodahelyiségét lefoglalta al­tisztjei számára, noha a­ tízszo­bás lakásában három szobát üre­­sen hagyott. Azonkívül Tamáska tiltakozása ellenére az intézet bútoraival egészítette ki saját berendezését. Rövidesen Bochkor főorvos is újra felbukkant az intézetben. Matolay és Bochkor találkozása azzal a nem is olyan meglepő fejleménnyel járt, hogy a Klini­kai Bizottság visszavonta Ta­máska megbízását és­­ Boch­­korra ruházta át. Arra a Boch­­korra, aki a válságos napokban esetben,’',óvta az intézetet. A Klinikai Bizottság határozatát­­ pedig az a Ratkóczy írta alá, aki­nek Orsós professzor azt jelen­tette, hogy készen áll a német­­országi utazásra Aki az élre került. Bochkor Ádám dr. különben 1935-ig működött az intézetben, mint fizetéses adjunktus, kivá­lása után címzetes adjunktus és OTI-főorvos lett és csak a tör­vénytelen nyilas érában került az intézet élére. Minden jogcí­met nélkülözve hogyan lehetett most újra ennek a fontos inté­zetnek a vezetője és miért szo­rult háttérbe Tamáska Lóránt dr., akinek a jogalapon kívül, az intézet megőrzésében és át­mentésében érdemei vannak és nagyfontosságú munkát végez a nyilas rémtettek felkutatására alakult bizottság mellett . Mi jogon intézkedik és rendezkedik Matolay professzor a hatáskö­rébe nem tartozó intézetben és ezáltal miért akadályozza an­nak zavartalan működését? És végül, nem szemetszúró-e az a körülmény, hogy mindezt az a Ratkóczy professzor szentesíti, aki a nyilas hazaárulás napjai­ban az egyetemi berendezések kiszállításának volt a vezetője. Nagy átalakulásunkban az egyetemi autonómia érintetlen maradt. De az egyetemi auto­nómia nem szolgálhat fedezékül a demokratikus megújhodás elől. Sajnos, egyetemeink éppen az autonómia védelme alatt, a reakciós gondolat melegágyai voltak. Az egyetemeknek, mint a szellemi nevelés végvárának, a magyar demokrácia ügyét kell szolgálniok. F. B. K. Szemüveg 1-1 i •­­ aviti.ua T R O ff* P Erzsébet krt 13. Rákóczi­ út 84 Üzemeinkből, raktárainkból és egyéb készlethelyeinkről elhordtát sötös­­hordozvat, szódásüvegeket, söröspa­­lacktákat­, ládákat és egyéb anyag­jainkat és felszerelésein­keit három nap alatt hozza vissza mindenki, akinek ily felszereléseik­­birtokában vannak, mert azokat, akiknél a mi cégjegyzésünket hordó ilyen felsze­relések találtatnak (természetesen sikkor is, ha ezeket a cégjelzésein­ket erővel olvashatatlanná tettét­, vagy megsen­misített iffkc), bíróság elé állítjuk, akár vétel, ak­ár csere út­ján jutott ek 1*­a­ cik birtokába A bíróság elé állítjuk azokat is, akik a mii cégünket viselő és eltulajdo­nított tartályokban gyártmányaikat esetleg forgalomba kívánják hozni. Fővárosi Serfőző üzemi Bizottsága. 1 É.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék