Szabadság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 134-208. szám)

1945-08-29 / 182. szám

2 SÜSS A Szociáldemokrata Párt még nem döntött a különtsta kérdéséről A S­zociáldemok­rat­a Párt fővárosi és környéki párt­értekezlete többórás tanácskozáson vitatta meg azt a kérdést, hogy a fővárosi, illetőleg községi választásokon a Szociáldemokrata Párt közös listán induljon-e a Magyar Kommunista Párttal. A pártértekezlet úgy ha­tározott, hogy a végleges döntést rábízza a pártveze­tőségre azzal, hogy a Magyar Kommunista Párttal előbb bizonyos kérdéseket meg­­nyugtató módon tisztázzon. (MTI) Jövő szerdán Illése­n Dr. Zsedényi Béla, az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke, értesíti az ideiglenes nemzetgyűlés képviselőit, hogy a nemzetgyűlésnek szeptem­ber 5-én délelőtt 10 órakor az Or­­szágház volt képvislőhás üléster­mében tartandó ülésére név szerinti meghívót nem kapnak. Ezúton kéri fel a képviselőket, hogy az ülésen jelenjenek­­meg. Felkéri továbbá azokat a képvi­selőket, akik a budapesti választá­sokon a Nemzeti Bizottságtól kap­ták meg mandátumukat, hogy amennyiben­­megbízólevelüket ed­dig még nem adták le az ideigle­nes nemzetgyűlés hivatalában, azt szeptember 5-e előtt oda küldjék be. A dunántúli képviselők meg­bízólevelüket, amelyet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front állí­tott ki, a mandátum-vizsgálóbizott­ság igazolása után vehetik majd át az elnöki irodában. szerntégyszáz értért üljön háláiba fiain Péter most elfogott munkatársa, Del Medico József Amíg Hain Péter Salzburgban­­ várja sorsát, addig itt sorra fog­ják el a Gestapo véreskezű ügynö­kének bűntársait, így került­­most kézre Del Medico József, aki Hain Péter egyik bizalmasa volt. Medico bűnlajstroma eléggé változatos. Az elmúlt évben ke­rült Hain Péter mellé, aki őt a le­tartóztatott zsidók vallatásával és deportálásával bízta meg. A Svábhegyen ő­rzetbe vett buj­kálókat a legváltozatosabb módon kínozta meg, bikacsökkel verte véresre a ke­zébe kerülő szerencsétleneket, az­után leplombált vagonokban száll­íttatta el őket. Az elszállítottak közül eddig még egy sem került elő. Körülbelül 1400 embert küldött a halálba Del Medico József, aki azonban ezt megelőzőleg mint a hírhedt Murai ezredes segédje is működött. Aszódon például egy emberséges orvos jóvoltából 137 munkaszolgálatost leszereltek. A lista Del Medico kezébe került, aki behívatta őket és kedvenc módszere szerint leplombált vago­nokban vitette ki a frontra a sze­rencsétleneket. Ezek közül sem került vissza senki. Medico szervezte meg a bün­tető századokat, ő vizsgálta felül a leszerelésre kerülő munkaszolgálatosokat is. Egy vasútépítő század 10­10-ben le­szerelt. Medico berendeltette őket a nemzetvédelmi osztályra, tizen­két napig kínoztatta az embere­ket, ■ mondják meg, hogyan sikerült a­­ leszerelést véghez vinniök. Utána pedig a társaságot vissza­­küldette a frontra. A legfantasztikusabb ember vadászatokat romi érte a sza­dista főhanagy és jaj volt annak, aki kezei közé került. Medico bűnlajstroma nagy­jában elkészült s rövidesen Nép­bíróság elé kerül ügye. Hogy érvényesülnek Bevin elvei Görögországban ? Athénból jelenti a Reuter­­ügynökség. Az athéni központi munkásbizottság tagjait vasár­nap választották meg. A válasz­tásokon az Ergos nevű kommu­nista munkásszervezet nyerte el a szavazatok többségét. A vá­lasztást nagy izgalmak előzték meg és a brit hatóságok beavat­kozásának sem sikerült az össze­ütközéseket (értsd a reakciós szervezetek provokációit és tá­madásait) megakadályozni. Két rendőr és két munkás megsebe­sült. A választás eredményét ezek után Zaghas munkaügyi miniszter megsemmisítette. Ezért tiltakozásul a pireusi gyári mun­kások sztrájkba léptek. A megvá­lasztott bizottság megállapította, hogy a 619 kijelölt munkás de­legátus közül 396 megjelent a választáson, ezek közül 371 le­szavazott és 370 a kommunista jelöltekre adta le szavazatát. Zaghas miniszter azzal magya­rázta a választás megsemmisí­tését, hogy ez szabálytalan volt, mert nem volt jelen hivatalos kiküldött,, aki az eredményt meg­erősítette volna. Nyilas filmcézár a vádlottak padlón A budapesti Népbíróság soron­­kívül szombatra tűzte ki tárgya­lásra Torey Zoltán dr. a Ma­gyar Filmiroda igazgatójának ügyét. A tárgyalás kitűzését az új magyar filmszakma kérte, hogy ennek ke­retében minél előbb tisztázhassák az elmúlt rendszernek a magyar film és a filmesekkel szemben el­követett bűnhalmazatát. A tárgya­lást a Pálosi-tanács fogja megtar­tani. A vádirat szerint Törey Zoltán 1023-tól volt a Magyar Film Iroda vezető igazgatója. Ezt az állását múlt év október közepéig megtar­totta. A Magyar Film Iroda Rt. ez idő alatt hétről-hétre úgyszól­ván kizárólag fasiszta, németbarát felvételeket tárt a mozi­látogató közönség elé. Többek között be­mutatta a „Szovjet orvtámadás pusztításai Kassán“ című filmet is. A filmhíradókon kívül a Térey vezetése alatt lévő két híradómozi állandóan játszotta az UFA és a Luce fasiszta híradókat. Ugyan­ezek a híradómozik nem egy eset­ben mutattak be önálló fasiszta és demokráciaellenes filmeket, többek között a példátlanul uszító „Katyni erdőben“ című filmet. A tárgyalásra igen sok tanút idéznek be, akik között nagyon sok országos hírű, irodalmi nevet találunk és olyanokat, akik a mozi­szakmában vezető szerepet visz­nek; kihallgatják többek között Herczeg Ferencet,­Csathó Kálmánt, Major Tamást, Haeffler Istvánt, dr. Vitéz Miklósnét. A tárgyalás iránt, amelyet az esküdtszéki teremben tartanak meg, igen nagy az érdeklődés. A vádat Fontány Fereenc népügyész képviseli. OHDSZUF-t deportáltak ki a„d Econom mm cipőkereskedőről, ki állítólag februárban az ordrusi kórházban volt ? Minden hiteles híradást hálásan jutalmazok. Endrődiné, Rákóczi út 60. sz. En-Dy cipőház. „Hunniában valami készül.. A Szabadság augusztus 26-i szá­mában „Hunniában valami készül" címmel cikk jelent meg. A cikk állításaira vonatkozóan az Orient Filmipari Rt. a következő nyilatko­­zatot tette: „A Hunnia igazgatóságának augusztus 9-i ülésén — a cikk állí­tásaival szemben — az igazgatóság számos nagy fontosságú határozatot hozott, e határozatok közül nyolc döntés kizárólag a vállalat alkal­­mazottainak anyagi megsegítésére és az üzem munkájáénak lehetővé­­tételére vonat­kozik. A jegyzőkönyv bármikor megtekinthető. A cikk állításaival ellentétben meg kell állapítanunk, hogy a Hunnia-Orient-szerződés megköté­­se nem „az üzembizottság megkér­dezése nélkül" történt, hanem szin­tén bármikor megtekinthető jegyző­­könyv tanúsága szerint 1945. évi július 11-én tartott igazgatósági ülésén Kovács István és Varga Mi­hály üzembizottsági tagok jelenlé­tében döntött a Hunnia igazgató­sága a szerződés megkötése mel­lett. . Az augusztus 16-án megjelent cikket egyébként nagymértékben tárgytalanná teszi az­­is, hogy a birtokunkban lévő, cégszerűen aláírt hivatalos levél tanúsága szerint az üzemi bizottság utóbabi meggon­dolta magát és kérte a már aláírt Szerződés megsemmisítését. Ennek a kérésnek az Orient Filmipari Rt. előzékenyen eleget is tett. Még csak annyit kívánunk meg­említeni, hogy a Hunnia igazgató­ságának határozatai egyhangúan, tehát a kommunista igazgatósági tagok hozzájárulásával hozattak.“ A Kuntcstian a pamutipari Beszámoló egy működő magyar gyártelepről Kint jártunk Újpesten, az ország legnagyobb textilgyárának, a Ma­gyar Pamutipar r­­t.-nek Erkel­­utcai telepén. Brezina Lajos, az üzem­i bizottság elnöke vezet végig bennünket az üzemen és ismerteti az elmúlt félév eredményeit.­­ A Pamutipar műszaki mun­kásai sikeresen szabotálták a fasisz­ták erőtelep-bénutó uasításait.. Negy­vennyolc órával az orosz hadsereg bevonulása után már üzemképes állapotba is tudták hozni az erőtele­pet. A bombák okozta károkat tíz nap leforgása alatt kijavították. Január 20-tól kezdve megindítot­ták a rendszeres fonodás, szövődéi és konfekcióüzemi termelést a szovjet­ csapatok részére.­­ Június elején a polgári áruk gyártása is megkezdődött. Már nemcsak a fonó- és szövő-, hanem a konfekció-­üzem is működik. Ez elsősorban a népruházati akció szá­mára vállalta el — egyelőre — 1O.OOO ing és 6000 munkaruha gyártásért. — Nagy lendülettel folyik a kü­lönböző műhelyek és osztályok közt a termelési verseny is, és egyre kevesebb a vetélkedés a szakszervezeti tagok számának emeléséért, meg a munkafegyelem megszilárdításáért. Néhány adat a január 20-tól elért termelési ered­ményekből: a fonoda 210.000 kg. fonalat font, a cérnázó 223.000 kg. cérnát cérnázott, a szövőüzem egy­­említó négyszázezer méter pamut­­szövetet szőtt, a konfekció 205.000 darab alsó- é,3 felsőruhát varrt.­­­ Am a Famutipar munkássága dolgozik eközben saját magának is. Kertgazdaságuk szép eredményt ért el az e célra kapott területen, öntözőberendezést készítettek és maguk gyártottak kapálógépet. A tágas étkezőben hosszú asztalok mellett ízletes ebédhez és most ül le az egyik csoport. A színházépü­letben a munkás-színjátszók a ,,Csipkeálarc“ zenés színjáték bemu­tatására készülnek. Havonként két­szer jelenik meg az ,,MPI "üzemi Híradó“, amely a vállalat többezer főnyi munkásságát, főleg a terme­lési problémákról tájékoztatja és a munkás nevelését segíti elő. A vál­lalat sportegyesükké, a „MPSC“, futball, kézi és kosárlabda-, box-, tennisz-, vitorlázórepülő-, turisztikai és sakk-szakosztályokkal rendelke­zik. A Magyar Pamutipar munkás­sága nagy reményeket fűz a Mosz­kvába kiutazott magyar bizottság kereskedelmi tárgyalásaihoz. Módos József, a vállalat vezérigazgatója szakértelmével járul­ott hozzá a bizonyosra vehető sikerhez. SzárnseM A* Petii­ sándor-u. 6. MÜLLER SZERDA, 1945 AUGUSZTUS 29. TRUMANN: „Nehéz tél előtt állunk“ WASHINGTONBÓL JELENTIK: Truman elnök hétfőn közölte az ame­ri­kai szenátus elnökével, valamint a képviselőház illetékes bi­zottságaival, hogy a háború sújtotta Európa nehéz téllel áll szemben. Kevés lesz az élelmiszer, az üzemanyag és a textiláru. Ezen a télen súlyos feladatok várnak Amerikára, mert nencsak maguknak az európaiaknak, hanem annak a nyolcszázezer amerikai katonának is meg kell birkózni ezekkel a nehéz­ségekkel, akitet az önkéntes jelent­kezés és a hivatalos kijelölés alapján a béke biztosítására a háború területén hagynak. Ez a nyilatkozat megcáfolja azokat a híreket, melyek szerint az Egyesült Államok haderőit azonnal haza akarták szállítani Európából. Krematórium épül Budapesten Októberben újra megkezdik az ostrom alatt elhantoltak exhumálását A főváros közegészségügyi szak­bizottsága Ádám Lajos professzor elnöklésével ülést tartott. A többi között foglalkoztak a magyar­­országi Lazarista rendnek azzal a kérésével, hogy templomuk alatt­­ 80—100 koporsó elhelyzésére al­kalmas sírboltot építhessenek és azt értékesíthessék. Csordás Ele­mér tisztifőorvos közölte, hogy a főváros a temetőkön kívül nem ad temetkezésre enge­délyt, különben is félő, hogy a főváros hozzájárulása esetén a többi rend is hasonló kéréssel áll elő. A bi­zottság elutasította a rendház kérel­mét. A főváros elhatározta, hogy a Farkasréti temetőben több sírhely­táblát a kitűzött idő előtt kiürít,­tet, mert a temető már szűknek bizonyul. Ezzel kapcsolatban Tőkés Gyula főjegyző közölte, hogy a fő­város minél nagyobb területeket igyekszik megszerezni a temető szomszédságában lévő telkek tulaj­donosaitól kibővítésre. Ezután be­jelentette, hogy a polgármester a napokban utasítást adott a főváros közegészségi ügyosztályának: te­gyen előterjesztést a budapesti kre­­matórium megvalósítására. A halottégetés helyének kijelö­lése és az egész kérdés előké­szítése folyamatban van. A bizottság helyesléssel vette tudo­­másul a bejelentést. Csordás tisztifőorvos közölte, hogy októberben újból megkezdik az ostrom alatt elhantoltak exhu­málását, amit a polgármester a nyári hónapokra megszakított. Még sok ezer holttest van eltemetve a parkokban, a tereken és az üresen álló telkeken; ki­hant­olásuk és­ az el befejeződik, ezért is szükséges a Farkasréti temető kibővítése. A bizot­ság foglalkozott még a közkórházi díjak felemelésé­vel. Szeptember 1-től az egyágyas kü­lön szoba napidíja 600, a kétágyasé 460, a három- vagy többágyasé 360 pengő lesz, míg az úgynevezett extra különszobákon a napi ápolási díj 800, a közös kórteremben 200 pengő. A főváros a felemelt díjak ellenére is tekintélyes összeget fi­zet rá a kórház fenntartására,. Jönnek a foglyok, mennek a svábok Problémák a népgondozás körül Az egész ország boldogan vette tudomásul, hogy a katonák, akik a harctereken, vagy a frontok mö­gött fogságba kerültek, hamarosan mind-mind hazatérnek. És hazatér­nek a még távol lévő deportáltól­­ is. Visszaküldik azokat a polgári személyeket, asszonyokat, gyerme­keket is, akik túlzott félelemből, vagy mert kényszerí­tették őket, el­menekültek otthonaikból. Nagy öröm a sokszázezer magyar hazatérése, nagy öröm é­ a nagy gond. Túlnyomó többségük, persze, szegény ember s jóformán mind­nyájuknak pihenésre, sokuknak or­vosi kezelésre lesz szüksége. A hazatérő katonák többsége mező­gazdasági munkás. Ezek közül nyil­ván sokan igényelnek földet, s kapnak is, hiszen számukra min­denütt­ tartalékoltak a kiosztásra kerülő földekből. Nekik jut a sváb földek na­gyobb része is. A honvédelmi minisztérium a leszerelésig vállalja­­ a fogságból hazatért katonák ellátását. De hogyan oldható meg a leszerelés másképpen, mint a közigazgatás katonai ügyosztályain? Utazga­tásra a leszerelés miatt nincs mód, mert erre a célra nincs vonat. De különben is, az igazi problémák akkor következnek, mikor a katona már visszatér a dolgozó társada­lomba. Ezt a visszatérést kell zök­kenőmentessé tenni. S ehhez kínál segítő kezet a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Nemzeti Segély és a Vöröskereszt. (Mely utóbbit azonban a kormány előbb szeretné teljesen átszervez­­tetni.) Alakítottak is egy új bizott­ságot erre a célra. Viszont a kor­mány a rászoruló polgári szemé­lyekről — tehát a leszerelésük után a volt hadifoglyokról is — a Nép­gondozó Hivatal útján gondosko­dik. A Népgondozó Hivatal ki­adásait a kormány fedezi, a segítő munkára önként jelent­kező intézményeknek viszont ma­guknak kell gondoskodniuk a felmerülő kiadások fedezéséről. Az összegek kétségtelenül sok­kal nagyobbak lesznek, sem­hogy az anyagi problémákat leki­csinyelhetnék. Azonkívül az ügy felette sürgős, a hazaözönlés máris megkezdődött­. Közben egyre súlyosodn­ a má­sik nagy probléma: szakadatlanul küldik át a határon Csehszlovákiá­ból a magyarokat. Itt nemcsak szükséghajlékkal és élelemmel, ha­nem igazolóbizottságokkal is vár­­ják azokat a köztisztviselőket, akik 1938 óta kerültek oda. Az igazoló­bizottságok buzgón működnek, a kiutasítottak ügyeiben azonban még kevesebb, bejelentés történik, mint mások ügyeiben. így aztán könnyen elképzelhető, hogy nagyon sok resisztaérzelmis ember kerül vissza Magyaror­szágra, mint a mártír. Ahol ismerték viselt dolgait, onnan egyszerű­en kiutasították, mint ma­gyart. Nálunk pedig hiányoznak az illetőre vonatkozó adatok. Illetékes helyen azt is közölték velünk hogy a harmadik nagy prob­lémakör megoldása is folyamatban van, bár a zűrzavar itt sem hiány­zik. A kiküldött bizottságok már nagyrészt befejezték munkájukat a sváb vidékeken. A statisztikai adatok feldolgozása folyamatban van. De folyamatban vannak a földel- i­kobzások, sőtt működnek az át­alakított f­öldis fénylő - bizottsá­gok is, az áttelepítésige kijelöltek részvé­telével. Megkezdődött a földosztás második fejezete: megindult az át­telepítés. A svábok fokozódó izgalommal várják, mikor kezdődik meg a pots­dami értekezleten elhatározott visz­­szatelepítésük a „Heimat”-ba. Sem ők, sem az illetékesek nem tudják meg, hogyan dől el, ki tartozik a német nemzetiséghez. A legutóbbi statisztikai összeírás alkalmául sokan magyar nemzetiségűnek val­lották magukat, de nem tagadhat­ták el német anyanyelvüket, ame­lyen kívül mást nem is beszélnek. Mi lesz ezekkel ? ... A svábok idegessége teljesen el­térő módon nyilvánul meg. Egyik részük bőszen irtja — persze, jog­talanul — a budai erdőket, hogy növelje az „útravalót". Soroksáron viszont már a kukoricát sem akar­ják letörni. „Minek, ha úgyis el kell mennünk ?!" A problémák tehát súlyosak, na­gyok és megoldásuk halaszthatat­lan. Mrcmyat, ékszert, Ei­riHsánsz, drót legmagasabb áron vesz és legkedvezőbb áron ad el Brestoe? és Tankot BUDAPEST, VI., NAGYMESQ­U 8. CA terézvárosi templommal szemben,P

Next