Szabadság, 1945. október-december (1. évfolyam, 210-282. szám)

1945-10-07 / 215. szám

Biztosítják Isiáopss! kenyérellátásénak zcaTortolsisisáfát A Magyar Távirat Iroda jelenti: Budapest kenyérellátása zavarta­lanságának biztosítása­ érdekében a közellátásügyi miniszter tartalé­kok megteremtését­­határozta el és mert a budapesti malmok csak a napi szükséglet megőrlésére ké­pesek, vidéki malmok bekapcsolá­sát kellett elhatározni, hogy onnan majd pénzliszt formájában kerül­jön fel Pestre a kenyérsütés folya-­­ matosságához szükséges tartalék. E héten már a békéscsabai és t­ö­­­­rökszentmiklósi malmokat sikerült , a tartalékok őrlésére üzembe he­lyezni, továbbá vidéki malmok be­kapcsolása i® folyamatban van. A budapesti nagymalmok munkameg­osztását a rendelkezésre álló búzá­én rozerv ennyiségekhez alkalmazva e hét elején átállították s ennek folytán minden remény megvan arra, hogy mind az itteni termelés folyamatossága, mind a vidékről a közeli napokban már felhozható tartalékok tárolása biztosítja a kö­zönség kenyérigénye kielégítésének teljes zavartalanságát. A jugoszláv parasztiért Tito mellett Belgrádból jelentik. A jugoszláv parasztpárt a következő felhívást intézte a választó­ihoz: „A paraszt­­párt­ a legteljesebb bizalmat táp­lálja a nemzeti erővonalbeli szist­­vétségénél és fegyvertársai iránt. A mi sikerünk az ő sikerük is, az ő győzelmük a mi győzelmünk. A nemzeti arcvonal mindenki számára fontosabb legyen, mint saját párt-, vagy egyéni érdeke. Az egységes jelölőlista vezetője Tito tábornagy. Fogjunk össze egységesen a nem­zeti arcvonal érdekében, mert ez közös ügyünket és közös jólétün­ket jelenti”. Harminc teherautóból álló karaván­hoz svájci ámt Budapestre Bort és villanykörtét küldtünk tejkonzervért és gépekért Még nem indult meg a közvetlen vasúti forgalom Svájcba, de már megkezdődött a­ csereforgalom a két állam között. Pénteken délután útnak indul­­ Bázelbe az első ma­gyar szállítmány. Hatalmas pót­kocsis teherautó a magyar ipar reprezentáns árucikkeit vitte ki az országból, hogy cserébe konden­zált tejet és szerszámgépeket hon­jon. Gyáriparunknak nagy­ szük­sége van a svájci szerszámgépekre, hogy a jóvátételi szállításoknak eleget tehessen. A külföld bizalma nemcsak abban nyilvánult meg, hogy árut küldtek, hanem abban is, hogy a csereforgalom­ lebonyo­lításához svájci teherautókat ad­nak. Tíz nap múlva már ismét svájci áru érkezik a cserébe kül­dött villanykörtékért é­s borért. Értesülésünk szerint a vasúti for­galom helyreállításáig harminc teherautóból álló karaván bonyo­lítja le a csereáruk szállítását. Rendel az albérleti üzlethelyiség ötszázszoros Ik­re körül Ha a drágaság okait kutatjuk, azt látjuk, hogy az albérleti üzlet­helyiségek mammutbérei is nagy­ban hozzájárulnak az árai­ emelke­déséhez. Budapesten minden máso­dik boltos albérlőt tart. Gyakran négy üzlet húzódik meg egy-egy bolthelyiségben. Az albérlők havi 4000 pengőtől 30.000 pengő bért fizetnek. Ez azt jelenti, hogy sok esetben a főbérlő közel egymillió pengő évi bért szed be albérlőitől és ugyanakkor ő mindössze 4—5000 pengő bért fizet a háziúrnak. De vannak olyan esetek is, amikor a főbérlő az általa fizetett bér öt­­százszorosához jut. Az albérlőnek természetesen meg kel keresni a horribilis bért és hogyan keresné meg más módon, mint árdrágítás­sal. Tény az, hogy kevés a helyi­ség és sok a kereskedő. De, ha már ilyen szépen keresnek a főbér­­lők a felparcellázott üzlet után, akkor fordítsák m­ammutkeresetü­­ket közcélokra. A bértöbblet egy­ részét például az iskolák ablakai­nak megcsináltatására, sőt, fűté­sére is lehet fordítani Vetőmaggal is támogatja a Szovjetunió a magyar mezőgazdaságot­­ Néhány napon belül a Szovjet­unió már a harmadik nagyjelentő­ségű segítséget nyújtja Magyar­­országnak. Most a magyarországi orosz csapatok raktáraiban lévő ta­valyi gabonából adnak jelentős mennyiséget a magyar mezőgazda­ságnak. Minthogy ezekből a raktá­rakból látják el az itt időző orosz csapatokat, a­ gabonáért egyéb ter­­melvényeket, főként árpát, kukori­cát, burgonyát adunk cserébe. Az orosz segítség így is nagy, mert a tavalyi búza jobb minőségű az idei­nél s így az őszi szántásnál mint vetőmagnak, sokkal nagyobb az ér­téke. Az oroszok azt is felajánlot­ták, hogy a rosszabb csírázású bú­záért jobb csírázásul adnak, ezzel is segítve a gazdákat. Nagy Imre, földművelésügyi mi­niszter rendeletet adott ki, mely szerint a termelési bizottságok igénybe vehetik a magánosok bir­tokában lévő szabadforgalmú vető­­magvakat. Gyapotot ka­pt­unk­­. Szovjetunióból Szombat délelőtt a Szovjetunió­ból megérkezett Magyarországra a szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezmény keretében az első gya­­potszállítmány: 24 vágon gyapot. Az első szállítmányt most egymás után követik majd a Szovjetunió­­ból az árucsereforgalmi egyezmény keretében történő további szállítá­sok. Megkzdte műk­ilését a külföldre hurcolt nemzeti vsgi­ő korm­ánybiztossága A kormány szeptember 29-én kelt rendeletével megalkotta a Külföldre Hurcolt Magyar Nemzeti Vagyon Kormánybiztosságát. A hi­vatal szélül­:ly. Budapest, Kálm­ái­­utca 9. I. em. 7. A kormánybiztosság hatáskörébe tartozik: 1. A külföldre hurcolt magyar köz- és magánvagyon hollétének megállapítása. 2. A vagyontárgyak leltározása., 3. A vagyontárgyak megőrzéséről és állagaik megóvásá­ról való gondoskodás. 4. A vagyon­tárgyak alkalmas időben való ha­zaszállításának előkészítése és lebonyolítása. A korm­ánybiztosság működését Andaházy-Kasnya Béla kormány­biztos vezetése alatt megkezdte. A kormánybiztos állandó helyettese dr. Udvarhelyi Károly miniszteri osztálytanácsos. A kormánybiztosság ez úton is felhívja az érdekelteket, elsősorban a Nyugatról hazatért deportálta­kat és hadifoglyokat, hogy ameny­­nyiben a nyugati területekre elvitt magyar vagyontárgyakról tudomá­suk van, erre vonatkozó lehetőleg írásbeli bejelentésüket a Kormány­­biztossághoz mielőbb tegyék meg. $,&né/u£óáq • A /MLINEmániáS Nemcsak MONEmániás volt, ha­nem MON­Em­án­i­á­s i­s. A két egye­­sü­lés úgy hasonlított egymáshoz, mint egyik tojás a másikra, a kü­lönbség csak annyi volt, hogy ő és egyiknek orvosok, a ■másiknak ügy­védek voltak a tagjai.­­4. szellem azonban egyforma volt, úgynevezett intrainsigens jobboldaliág és hang­zatos jelszavak mögé öltöztetett hazaárulás. A MONE éppen úgy, mint a MONE megalakulása pilla­natától a németek és a nyilas fel­­forgatók malmára kapottá a vizet és mindennek vájjon mi­nek a ru­gója, a hajtóereje, a kenyér irigy,­ség. Elkívánták a gavallérabb pá­cienst, meg akarták kaparintani a jobban jövedelmező klienseket. No­­ssa, kreáltak hét egy nagyon szép címmel felruházott egyesületet és megkezdődött a szívós, céltudatos hódító munka: félretenni az útból a kellemetlen verseny­érsok­i­t. A MONE lelke Csilléry András volt, a MONE alapítója és éltető eleme pedig dr. Szabó Lajos. Jelentéktelen vidéki üfgyvédk­ént startolt, Vásárosnaményben „tyúk­­pereket” vitt s ez a szürke, esemény­­telen vidéki élet nem volt ingére. Felvágyott, Pestre, a tervét meg is valósította, először azonban még csak háztérnéző volt a látogatása. Ki akarta szimatolni, mit lehet csi­nálni. Az első világháborút követő nagy gazdasági válság idején tör­­tént, amikor annyi volt az állástalan diplomás, hogy külön szervet kellett számukra létesíteni, az ADOBot, Hómon, Illés József és Lator Géza voltak a megszervezői. Az egyik ADOR-vezetővel Szabó Lajos ro­konságba volt és ahogy az intéz­­mény körül Ügyeskedett, kisza­­latt­a, hogy az ADOR nem annyira az állásfalom diplomások segítő szerve, hanem, sokkal inkább a, ve­­selőle és kapcsolt részeik kisded­­izérméinek a korrupció mészkö­vé­től emelt fellegvára. Több se kellett Szabó Lajosnak. — Ha nekem, nem szereztek va­­n,mi jó állást, akkor leleplezem ezt az egész kom tea panamát! A bün­tető jognak az ilyen­ követel­és támasztására meglehetősen pre­­tiz kifejezése vot és est, bizonyára jól tudta Cza­bó Lajos is, de azért nem tette, és eredménnyel tette meg, mert néhány nappal később vár­­tmült a Nemzeti Bankban, ’kitűnő állásban. Itt indult el a karrierje, Pl­ az Illás azonban nem elégítette fel, dírelen szereplésre vágyott, így h­lelődött meg benne a gondolat, ’■agy 'megcsinálja a jobboldali ü­gy­­véde­k egyesületét. Elvák­alt, szen­­gedély­es antiszemita volt, ezt a tyülőlétrt lobogtatta meg és ennek segítségével lendült ■mindig előbbre,­des gyermekével, a MÜNB-vel ■gyütt. „Attól az időtől fogva — írja a budapesti Ügyvédi Kimam­a által ad­ott fegyelmi per vádiratában II. Varanna, István, a­ kamara ügyésze —, hogy a MÜNE, a fa­­ászt a jogszabályok és választási rev­dszer eredményeként a Buda­­pesti Ügyvédi Kamara tisztségeinek is az őrhelyekkel a magyar ügy­védség reprezentáns pozícióinak indokosává lett: az emberi lélek Helységeiben szunnyadó legsötétebb isztönöket idézte fel, a hazaárulás, kenyéririgység, a tudatlanság b­­izántságát szervezte meg, hogy rtahadjár­atot indítson a kar mind­­azon tagjai ellen, akik nem osztoz­­ak a MÜNE-mek Hitler végső győ­zelmében és a fasiszta reakció dian­srajutásába vetett hitében”. A MIONE volt az, amely 19­40 nov­­ember 1­­-jén felterjesztésben tűl­teti e­l­ harmadik zsidótörvényt s az ügyvédi karban a numerus nut­­ust. És azontúl­ra állandóan, míg elérkezett a német megszállás utáni ■Iső elnöki tanácsülés, amelyen 1­941 április 5-én Szabó Lajos élé­­gedetten állapíthatta meg: „az ügy­fé­l numerus nullus kérdése mego­ldodott”. Számára, számukra csak ennyit címlett Magyarország német meg­állása. Hát ezek voltak a­ MUNBista te­­lények és Szabó Lajos volt­­a, ká­lit­ány ... XXXVI. t/flyCn«W-At!Fr­i ■ r.|pv- nxuvmn Jiliwhzet * Ji'odalőtti Bartók így a szün­ne­pél­y az Operában Bartók Béla szerzeményeit éve­ken át nem adták elő az Operaház­­ban, azzal a kifogással, hogy ’ szö­vegírója Balázs Béla. Valójában azonban magát a meg nem alkuvó nagy zeneköltőt üldözték, így az új magyar zenének olyan korszakal­kotó remekműveit, mint a Kéke­ssarcallú herceg várát és a Fából faragott királyfit, alig ismerhette meg a közönség szélesebb rétege. Most már Bartók egyetlen dalműve és első táncjátéka népszerű állandó darabjai a repertoárnak és az el­­húnyta alkalmából rendezett gyász­­ünnepségen ennek a­ két műnek elő­adásával rótta le az Operaház ke­gyeletét és háláját világhírű szerző­jével szemben. Az estet Hunyadi László operá­jának gyászindulója vezette be, majd Failoni vezénylésével, Székely Mihály és Némethy Ella közremű­ködésével az egyfelvonásos dalmű került színre. Szünet után Beet­hoven Eroica - szimfóniájának gyászzenéjét játszotta a zenekar és végül Ferencsik János vezetésé­vel a táncjáték fejezte be az ün­nepséget. Sajnálatosan tűnt fel, hogy az egyébként megtelt néző­téren alig láttunk valakit a hiva­ta­les körök képviselői közül. Elmaradnak a vasárnapi színfiázó és mosielőadások előadások A budapesti főkapitányság ál­lamrendészeti osztálya hivatalosan közli, hogy a községi választá­sokra való tekintettel október 7 én, vasárnap Nagy-Budapest egész te­rületén tilos színház, mozgófény­kép és cirkuszelőadások zártára A ti­lalom a sporteseményekre is vo­natkozik. Az írók „ú­jjáép­ítési kölcsön­érők döntött a Művészeti Tanács ir­odal­­mi szaktanácsa s a döntést elfo­gadta a kultuszminisztérium. Hu­­szonkilenc író 50.000 pengős, tizen­két­ író pedig 25.000 pengős újjá­építési kölcsönt kapott.) De rögtön hozzátehetjük: nem az újjáépítés szellemében. A sok kiváló, arra ér­demes jutalmazott mellett néhány olyan nevet is találunk, akiknek a listán való szereplése egészen ért­hetetlen, így, például az Akadémia főtitkára, Vojnovich Géza, nem tudjuk milyen írói érdemekért ke­rült a díjazottak közé? Nem hiszi szük, hogy József főherceggel és Orsós professzorral való együttmű­ködését, az Akadémia Horthy— Pekár! szellemét, vagy Arany Já­nos kéziratainak elpusztulását akarták volna jutalmazni. Vagy Bónyi Adorján személyében milyen „irodalmat“ jutalmazott a csonka irodalmi szaktanács? S amikor a baloldali, fiatal munkásírók közül senki sem bizonyult érdemesnek a jutalomra, miért kellett jutalmazni a hajdani „Új Magyarság“ munka­társait? Egyáltalán, milyen szem­pontok érvényesültek a kölcsön odaítélésénél ? Aznyogi vagy erköl­csi szempontok ? Miért nem­ kap­hattak kölcsönt Darvas József és Háy Gyula? A döntést hozó írók, ismételjük: írók, tényleg nagyobb irodalmi értéknek vélik Bónyi Adorjánt, mint Weöres Sándort, Kovár Vörmcet, Darvas Szilárdot, hogy csak néhány „kimaradt“ ne­vet említsünk. S ha akadt távol­lévő író, akinek személyén keresz­tül bizonyára anyagiakkal küzdő feleségére gondoltak, hogyan feled­­kezhettetk meg Szerb Antal, Gelléri Andor Endre, Pap Károly, Radnóti Miklós és a nyilas rémuralom ál­dozatának, Komor Andrásnak, sú­lyosan beteg feleségéről? Ami még rejtélyesebbé teszi az irodalmi szaktanács döntését, az, hogy­ határozatképtelenség miatt, hetekig halogatták a kölcsön ki­osztását, hogy aztán végül ,,hatá­rozatképtelenül“, csonka bizottság­­gal döntsenek. Miért? Milyen szempontok miatt történt így? Hát a Baumgarten-díjak kiosztása óta semmi sem változott? A Barm­­­garten-alapítvány kurátorai sok­szor joggal hivatkozhattak kény­szerre, az akkori kultuszminiszté­rium terrorjára, de mire hivatkoz­hatnak a döntés idején még csonka Irodalmi szaktanács tagjai ? A Nemzeti Színiház a vasútért A Nemzeti Színház október 12-én tartja a „Szent Johanna" bemuta­tóját s az utána következő október 13-iki előadás teljes jövedelmét fel­ajánlotta Gerő Ernő kereskedelmi miniszternek, hogy az összeget a vasút újjáépítésére fordítsa. * 4 Belvárosi színhsít vasárnap dél­előtt a Ndntényi Papírgyár dolgozói részére küdtri előadáson mutatja be Bajára Béla, nagy-rikea-n­asdi művét, a Boezrw’kcinytaak­ot. A muviteáselőadásain tíz és tizenöt pengőa hely-árak lesznek. * Pataky Kálmán, az Operaház tiszteletbeli tagja, a vallás- és köz­­oktatásügyi minisztériumban alá­­írta operaházi szerződését. * 4 vértan­útról enték­entik meg ok­tóber 6 árn a rádióban a Munkán Kul­­tu­ralAz 5 órakor kezdődő elő­adást Kovát­serinc ver­­te ba. * Moszkva társadalma igen me­legen fogadta a szovjet fővárosba érkezett Elsa Triolet és Louis Ara­gon francia írókat. A vendégek tiszteletére több irodalmi estet ren­deztek. Aragon előadásban beszá­­­­molt a francia értelmiségnek a­ fa­siszta megszállás alatti életről és az akkor született titkos irodalom­ról. * A JUGOSZLÁV FILMVÁLLA­LAT most készítette el az első ju­goszláv filmet. A filmnek Beograd a címe és bemutatja a jugoszláv fővárost a felszabadulás első nap­jában és az újjáépítés során. A film angol, francia, orosz, cseh és albán változatát most készítik. Késől,éűen akarják kezdeni a szinhági előadásokat A nemrégiben megjelent új ren­­delettel kapcsolatban, amely a zár­órát este tizenegyben állapítja, meg, tárgyalások kezdődtek illeté­kesek­­ a­ budapesti színházak ve­zetősége között. A megbeszélések azt célozzák, hogy a színházak az idényinél későbben, este 7 órakor kezdjék előadásaikat. Ennek meg­felelően alakulna a jövőben a bu­dapesti moz­ielőadások kezdeti ideje is. Illetékesek kívánsága az, hogy a vendéglők is tizenegy óráig tart­sanak nyitva. VASASA AP, *#45 OM® 7. I.o*»wrzy tvStyjfit két évre vitu­lálju­k a szerepléstől Losonczy György operaénekest, az Operaház tagját az igazolóbi­­zottság­ állásvesztésre ítélte. A Nép­­bíróság Losonczy György ügyében az igazolóbizottság határozatát megsemmisítette és az operaénekest foglalkozásától 1945 március 1-től számított hatállyal két évre eltil­totta^ , —·(— * Az Országos Magyar Színmű­vészeti Akadémia „Színjáték és kö­­zönség" című nagysikerű előadás, sorozatát új helyiségében tartják meg. „A film és közönség“ című előadásokat minden kedden 6 órai kezdettel a Semmelweis­ u. 1. szám alatti kisgazdapárti házivetítőben. ..A Magyar Színház mai feladatai“ és a „Táncművészet“ című előadás­­sorozatot minden hétfőn cs­empör­­tökön fi ótai kezdettel a MaDISz Eskü-tér 8. sz. alatti helyiségében tartják m­eg. * A Székesfővárosi Zenekar bérleti hangverseny­sorozataink sz­­ivreo. ■ bemu­tatói: fi Páti tája, Szabó Peron« Rapszódiája, Jim­nitz Szimfonistja, Ka­­éály új zenekari műve, Veress „Szent ár patop" című koraösszódija és Se­r­­vánszky Etedre Szvitje. * Sebestyén Mihály, az ismert vidéki színigazgató, aki legutóbb a pestkörnyéki színházak koncesszió­ját kapta meg, mint értesülünk, most bekapcsolódott a Magyar Színház vezetésébe. A „Puszták népe“ új kiadása A Nyugat Könyvkiadó új­­kiadásá­ban­­ jelentette meg Illyés Gyula emlékezetes sikerű művét, a „Pusz­ták nénit". Illyés Gyulának ez, a, — talán — legjelentősebb prózai munkája, a földtelen cselédek életé­nek megdöbbentő erejű ábrázolása, ma, a földosztás után különös je­lentőséggel bír. Megmutatja a tá­voli és közelmúlt urai Magyaror­szágának parasztelnyomó politiká­ját s megmutatja, hogy melyik az a vidék,­ kiskirály! szellem,­­ mely ellen ezután is küzdenünk kell. Mint minden kiváló alkotást az igazi írói mondanivaló és a töké­letes forma Szintézise teszi oly je­lentős munkává Illyés Gyula köny­vét.

Next