Szabadság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-05-11 / 105. szám

!«TOMBA­T, 1995 MÁJUS 11. Sztánd&ág'! Sztálin napiparancsa a győzelem évfordulója alkalmából Moszkva, május 10. A szovjet fegyveres erő minisztere, Sztálin generalisszimusz május 9-én a Németország fölött aratott győzelem évfordulóján az alábbi napiparancsot adta ki: Bajtársak, Vörös Katonák és Tengerészek, Altisztek és Tiszthelyettesek, Tisztek, Táborno­kok és Tengernagyok, a Szovjetunió Dolgozói! Ma ünnepeljük annak a nagy győzelemnek első évfordulóját, amelyet népünk afölött a fasiszta Németország fölött aratott, amely el akarta rabolni hazánk függetlenségét és szabad­ságát. A szovjet kormány és a kommunista párt nevében üdvözletemet és szerencsekívánataimat fejezem ki népünknek a fasiszta Németország fölött aratott győzelme alkalmából. A győzelmi ünnep alkalmából ma, május 9-én hazánk fővárosában, Moszkvában, valamint a szövetséges köztársaságok fővárosaiban, továbbá Königsbergben és Leningrád, Sztálingrád, Szebasztopol és Odessza hősi városaiban 30 ágyú üdvlövése dördüljön el. Dicsőség hadseregünknek, amely meg­mentette hazánk becsületét és dicsőségét s amely kivívta a győzelmet a hitleri Németország fölött. Dicsőség a Szovjetunió kommunista pártjának, amely ezt a győzelmet megszerezte, di­csőség nagy és győzedelmes népünknek s örök dicsőség azoknak a hősöknek, akik hazánk sza­badságáért és függetlenségéért meghaltak! Arisztokrata csempészbanda garázdálkodik Budapest és Bécs között Gróf Festetics Ernő és a gyilkos báró podmaniczky Félix kalandjai a bécsi gazdasági rendőrségen Nem mind­ennapi csempésztörtén­netről rántjuk le a leplet az alábbi beszámolóban. Hősei arisztokratáik, akik felidézéssel és csempészéssel igyekeznek megkeresni azt az ösz­­szeget, mely a­ múltban megszokott életmódjukat ma is biztosít­ja. Az egyik csempész, báró Pod­­marniczky Félix, akinek gyilkossági ügye most újra foglalkoztatja a büntető törvényszéket. Mielőtt a csempészbanda, garázdálkodásait részletesen ismertetnénk, báró Pod­­maniczky Félix portréját mutatjuk be a gyi­lkossági ügy legújabb fej­leményeinek tükrében. 1944 január 12-én báró Podm­a­­niczkiy Félix a M­arcitványi­ téri la­kásában agyonlőtte Kovács István mérnököt. A vizsgálóbíró előtt újabban elhangzott vallomások sze­rint nem szerelemféltésből követte el a gyilkosságot, mint ahogy állí­totta.. Amikor a gyilkosság miatt letartóztatták levelet akart kieseni, pé­sztetnii a börtönből egy Csapi,­gáné nevű nőnek, akit hamis val­lamásra igyekezett leírni. A levél­ben ez állt. ..Este a hallban ültünk. Valaki betöri az előszobát. Én egyen­ruhában lekapom a polcról a pisz­tolyt és kiáltok: báró Podma­­niczky Félix hadnagy vagyok. Mit akar? Semmi válasz... Va­lami mozgás. Én: Ide nem ishét bejönni. Puffanás, valaki megát, én lövök, zuhanás, az atd.- t levisszük a ház elé. Vissza a la­­kásba. Mondtam a többieknek, hogyha valaki most érdeklődne, akkor zsidó volt az illető, vagy katonaszökevény. Az alakot a csendőrök még aznap este elvit­ték. Lucának és öcsinek tanús,­kódni kell, mert különben nincsen senkim, aki a­ betörést igazolja. Tipsinek is odaadni. Ottó és Poor nem voltak jelen. Nem emlékez­tek rá! Az étellábasok és fedők fenekét nézzétek mindig meg, mert ott üzenet van.“ A levelet az éber börtönfelfigye­­lőcég elfogta. Az lett volna a ter­mészetes, hogy a fogház a levil- csempész ellen szigorú fenyíró büntetést sza.­lt ki. De nem ez tör­tént. Podmaniczky bárót kienged­ték, sőt gyilkosság­ vádjával ter­helten szabályos útlevéllel meg­kezdte csempészéseinek sorozatát Budapest és Bécs között. Zsír, cigaretta, pálin­ka... Zsír, cigaretta és, pálinka voltak a kedvenc csempészeikkel. Gróf Festetics Ernő­ társaságában kö­vette el a magyar gazdasági életet súlyosan érintő bűncselekményeit. Bécsben a k­at fieri n aga­sse­i Ge­­m­einhiardt-g­arázs volt a főhadiszál­lásuk. Legutóbb három román állam­polgárral együtt csempésztek árut Bécsbe. A románok Budapesten, a Bristol-szállóban ismerkedtek meg Festeticsekkel. Festetics Ernő fia gróf Festetics Sándornak, a má­sodik számú nyilaspárt megalapí­tójának, akinek háborús fől bűnös­­ségi ügyében most készül vádirat. Festetics és Podmaniczky azt az a­jánlatot tette a románoknak, hogy dolgozzanak közösen. Podmaniczky nagy összegű hozzájárulást kért árubeszerzésre. Húsz százalék juta­lékot kötött ki. Április 13-án indul­tak útnak. Bécs előtt a Goldene Lamm elnevezésű vendéglőben szálltak meg. Onnan telefonáltak egy Pessl nevű bécsi csempésznek, aki az ötven kilométeres utat száz­ötven kilométeres kerülővel tette meg velük, hogy simán jussanak a katheringsussei garázsba. Podma­­niczkyék az áru nagy részét elad­ták, de a románoknak nem adtak a pénzből. Amikor a garázs egyik alkalmazottja, aki nem kapott sá­pot, feljelentette a társaságot, a két arisztokrata a rendőrségen mindent a románokra hárított. A börtönben a gróf és a báró halomnnyi papírost vett elő és azon tanakodtak, hogy mit mutassanak meg az igazolvá­nyok közül az osztrák rendőrségen. Podmaniczky az egyik irat szerint francia katona volt, Festetics pe­dig az amerikai hadsereg tagja. Stahlmayer rendőrbiztos hallgatta ki őket. Zsarolás Badtapesten A két, agyafúrt arisztokrata ki­szabadult. Csempésztársaik, akiket ők ugrattak be, öt nap múlva kaució ellenében kerültek szabad­lábra. A bécsi szállóban a Csempésztár­­saság magyar tagjai kábítószert rejtettek el a románok szobájában, hogy azok még­ súlyosabb büntetést kapjanak, ne szabaduljanak ki és ne legyen alkalmuk visszakérni az értékesített áruért járó pénzt. Ezzel még mindig nem ért véget­­az arisztokrata gengszterek mun­kája. Budapesten megzsarolták a románokat: ha nem adnak kétszáz dollárt, feljelentik őket és akkor évekig nem juthatnak vissza Buka­restbe. * így zajlott le a gyilkos báró Pod­­maniczky Félix és a legnyilasabb magyar gróf fiának, Festetics Er­nő­nek legutolsó csempászútja, A két arisztokrata esténként a Gergely Sándor: „Lesz-e gyümölcs a fán? Autón jött, a Tiszántúlról. Észrevétlenül, minden feltűnés nélkül érkezett. Nálam szállt, meg. Derűsen, mosolyogva járt-kelt a lakásban. Heggel halk, dünnyögő éneklésére ébredtem. Magyar népdalokkal és nemzetközi szabadságdalok­k­al köszöntötte Pestet. — Hol tanultad ezeket a külföldi nótákat? — kérdeztem. — Nem külföldi c’, Magyar c', — mondta csodálkozva és nyomaték kedvéért idézte az egyik dal egyik sorát. — A gond s az éhség a börtönünk... Magyar c’ — Hát ott, otthon, Nádudvaron, j­unnak-e még akik iyen dalokat énekelnek ? —­ Persze, — mondja. — Minden madis­ gyerek —­­ nevet. Szeretünk mink nótázni. Má’ előbb is, amikor még fiatal nótam, három esztendeje, akk­or is nótáztunk, pedig akkor rossz életünk vöt. De akkor csak olyan nóta járta, hogy: nyisd ki babám az ajtót. Mer akkor még nem vöt, másra eszünk. Más má igen. Mer tanulunk, meg olvasható. Ady Endrétől sokat tanultunk, meg Petőfiül. Amikor vágtuk a nádat az idesapám birtokán... — Aztán mekkora birtoka van az idesapádnak? — öt hold. Nádas. Szántó má nem vöt, kevés Nádudvaron, a határban. A debreceni határból meg nem adtak, hát öt hold nádas jutott, de ott is jó termés van. Adnak érte búzát, krumplit__Mondom, mikor vágtuk a nádat, eccer,eccel kifújtuk magunkat, szóltam a testvéremnek, aki fiatalabb, meg két madiszgyereknek, aki segített, na most egy Adyt, na most egy Petőfit, aztán hazafelé menet a történelemből, meg a föld­rajzból kérdezgettük egymást. Mondtam is sokszor, ha én fiatalkoromban, teszem, ma öt­­esztendővel ezelőtt is olvastam vóna, haj-haj! hun volnék én ma most, tizenhatesztendős vénségemre. Kámnevet. Barna arca kicsit szomorkás, de nem sokáig. Mert: — Olvasok én sokat, de nem ám csak úgy, hogy elűzzem az időt. Tanulok én! Ma megmondom én, mi jó nekünk. Vöt,Udvaron egy kultúr­­előadás, a kisgazdák tartották s meghívtak minket is. Ole is Petőfit mondtak, meg Adyt. Mi meg csak hallgattuk egy darabig. No mondjuk, fura Petőfije, meg Ady­ja van ezeknek. Mindig csak a szerelem a szavuk. Föláll egy madiszgyerek­ a végén, azt 1ó látt­ja: ne hamis Adyt adjatok nekünk, hanem valódit, mer nemcsak szerelemről prédikált az, hanem állította, hogy Csák Máté földjén ti vagytok az Isten, meg hogy hitvá­­nyabb Nérók még sehol sem éltek. Tyúk, de nagy vita vót. — Szép életetek van ott Udvaron. — Szén bizony. Az apámnak nem vót földje. Most van. Nem vót tehene. Most van. Nem vót hízónk. Most van. Mondja is az idesapám: gyerekeim, sose lesz ma olyan komisz élete a dolgos embernek, mint előbb. De azér­­t ne bízzátok magatokat, hanem fogjátok meg a kapát­. ásót, mer még sokan irigylik tőlünk ezt az életet. — Dalát te most ott hagytad a kapát. Pestre jöttél, háztartási alkalmazottnak. Aztán, hallod-e, abból baj lesz ám, ha te takarítás helyett könyvet olvasol. — Nem lesz baj, mer én majd csak munka után olvasok. Mondta az édesapám: tanuld meg a ház-dolgokat, mer nem való, hogy egy lány, gyerek kezében sután álljon a főző kanál. De azt is megtanuld ági, kde azok, akik a szegényt földhöz juttatták. — No, kik?­­— Kik? —■ rámnevet. — Hát mink. A nép. Meg a vezetője a nép­nek, a kommunista párt.­­— Hát ha már mindent tudsz, nincs mit tanulnod. * — Van — mondja komolyan s Kimutat a könyvtárra* — Azt mind kiolvasom még . .. pesti bárók dédelgetett kedvence. Ott nem bárók, nem grófok, hanem ,,Császárok”, így nevezik a jól köl­tekező vendégeket, És van miből költeniök. Hogy ne sokáig kutassa őket a rendőrség, közöljük pontos címü­ket:, báró Podmaniczky Félix a Bristol-szállóban, gróf Festetics Ernő a Benczur­ utca 25. szám alatt lakik. Palásti László Három fontos törvényjavaslat a címek és rangok a népbíróság Törvény a zsidóságnak nyújtandó eltörléséről kiegészítéséről elégtételről Az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya három törvényjavaslaton dolgozik. Az egyik a címek és rangok eltörléséről szól. A másik a népbírósági törvény kiegészítéséről rendelkezik. A cél a népbírósági eljárások megjavítása. Az internálási eljárás is módosul. A har­madik törvényjavaslat a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről intézkedik. Kimondja, hogy a letűnt uralmi rendszernek idegen befolyáson alapuló rendelkezései és intézkedései, amelyek az ország lakosságának egy részét vallása miatt jogaitól megfosztották, emberi méltóságában meggyalázták és többségében megsemmisítették, ellenkez­nek az emberiség örök eszményeivel és a magyar nép erkölcsi felfogásával. Minisztertanács előtt a létszámcsökkentési rendelettervezet Az igazságügyminisztérium­ által elkészített „közszolgálati alkalma­zottak demokratikus újjászervezése érdekében szükséges egyes rendel­kezések“ rendelettervezetét a pén­teki minisztertanács tárgyalja. A rendelettervezet szerint a közszol­gálati alkalmazottak létszámát úgy kell csökkenteni, hogy ez ne ha­ladja meg az 1937—38. költségve­tési év létszámát. El kell bocsátani azokat, akiknek hivatali működése az ország demokratikus szellemű újjáépítését tevőlegesen nem szol­gálja és akiknek nincs meg a szük­séges rátermettségük a hivataluk­kal járó feladat kifogástalan elvég­zéséhez. Ha a szükséges létszám­­csökkentést így sem lehet megva­lósítani, akkor olyanokat is el kell bocsátani, akik nélkülözhetők­­nek minősülnek, itt azonban a szo­ciális szempontokat is figyelembe veszik. Az 1938 után létesített tárcáknál a létszám a jelenleginek 70, de leg­feljebb 80%-a tehet. Csökkentik a honvédség tagjainak létszámát és az állam­rendőrséget is tíz százalék­kal. Az 1944 december 22. után közszolgálatba lépett alkalmazottak­nak tárcánként legfeljebb 10%-át lehet elbocsátani. A rendeletet Budapesten július 31-ig, másutt augusztus 31-ig kell végrehajtani. Az elbocsátásnak az illető alkal­mazottakra egyéb hátrányos követ­kezménye nem lehet, nem szolgál­hat akadályul a más pályán való elhelyezkedésnél. A Szakszervezeti Tan­ács és a Parasztszövet­ség in­gyenes átképző tanfolyamokat ren­dez az elbocsátottak részére. szombaton és márnán délután 6 órakorA­NGOL PARK nagy GÁLA­EST Belle Gabi, Turai Ida, Rátz Vali, Sípos Erzsébet, Nagypál László, Lugosi György, Herczeg Jenő, Kotalos Vilmos, Lantos O­vér, Rá­­thonyi Róbert, Bárdi György, Asc­her Oszkár, Halmai Imr­e, Orosz Géza, Raskó György, Parker Joe, Simon Sylvia, Lenke Inna, Ligeti Éva, Kelemen Zsu­zsi felléptével és KELÉN­/­ GYÖRGY szimfonikus jazz zenek­ara. Lemond a japán császári London, május 10. (Reuters) Hirohito császár valószínűleg Úgy dönt, hogy a közeljövőben lemond — jelenti a newyorki rá­­dió tokiói értesülések alapján. Éjszakai razzia Éjszakai razziát tartott az R-csoport a fővárosban,­­ amely­nek során tizenegy embert állí­tottak elő. Igazolásuk most fo­lyik. Vizsgálat az egyházi iskolák működése ügyében Az egyházi iskolákban felmerült és az állam törvényes rendjét ve­szélyeztető jelenségekkel kapcsolat­ban a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium erélyesen folytatja a vizsgálatokat. Hivatalos közlés sze­rint a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az egyházi iskolák feletti főfelügyelet­ jogát a legerélyeseb­­ben kívánja gyakorolni. Ezzel és a további lépésekkel azt akarja biz­tosítani, hogy az állam és társada­lom törvényes rendje ellen irányuló törekvések egyetlen iskolában se kapjanak lábra. KELEPEL A­z? GÓLYA.......... ...mi lesz...? FIÚ vagy LÁNY! Erről szól a légiit,?eddig m­ég be nem mutatott magyar film, melynek főszereplői: SÁRDY m** NAMYSZEMŰRE János Helios Irén Orient-film, Gábor bemutatja szombattól: Vera CITY COM. VIN­ ytcttm BMsnMRmiMmwK't

Next