Szabadság, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-219. szám)

1947-09-05 / 201. szám

4 CHALDETTE COLBERT - FRED Mae MURRAY pazar, fordulatos, ötletes v­í­g­játéka Nincs idom 3 szerelemre Pátria - Emil Mától Kinódi - Budai Vigadó PÉNTEK, 1947 SZEPTEMBER 5 ..­­­­ ............ 11,1 , Jiaggtsáti mmmm Fasiszta röpiratokat gyártott és terjesztett egy pfeif­­ér­ista banda Elfogták a társaság hat tagját A választásokat megelőző napok­ban Budapesten és vidéken titok­ban fasiszta irányzatú, uszító han­gú röpcédulákat terjesztettek. A­ röpcédulák a koalíció négy pártja ellen izgattak és a magyar köz­­társasággal baráti jóviszonyban levő külföldi államokat rágalmaz­tak. Az államvédelmi osztály nyomo­zást indított az ügyben. Sikerült őrizetbe vennie Kulcsár Józsefné 87 éves tiszt­viselőnőt, Király­ Utca 87. szám alatti lakost( a Pfeiffer-párt egyik választási funkcionáru­­sát. Kulcsárné a fasiszta röpiratot a Magyar Függetlenségi Párt XIV-ik­ kerületi Cinka Panna­ utcai hiva­talos helységében terjesztette, ahol az államvédelmi osztály nyomozói tetten érték. Kihallgatása során elmondta, hogy rajta kívül m­ég Sütő István, a Telefongyár alkal­mazottja is terjesztett röpcédu­lákat. Sütőt ugyancsak előállítot­­ták. Bevallotta, hogy ő szintén a Pfeiffer-párt hivatalos helyiségé­ben terjesztette a röpcédulákat. Ezek eredetére vonatkozólag el­mondta, hogy a Telefongyár szom­szédságában levő Aranypatkó című vendéglő tu­­lajdonosnője, özv. Nagy Ist­­vánné egy­ röpcédula szöveget adott át neki azzal, hogy azt másolja le és sok­­szoríttassa. Sütő, a kapott utasí­táshoz híven, kapcsolatot keresett barátjával, ifj. Kiinger Károllyal, a Sulyok-féle Szabadság Párt egy­kori párttisztviselőjével. Kiinger ■. Károly a Sulyok-párt feloszlatása után Pfeiffer Zoltánhoz csatlakozott és a Magyar Függetlenségi Párt XIV-ik kerületi szerveze­tében adminisztrációs irodai munkát végzett. Klinger Károlyt az államvédelmi osztály őrizetbe vette. Megmoto­­zása alkalmából zsebében megta­­lálták a röpcédula eredeti fogal­mazványát. Bevallotta, hogy a röpcédulát ő sokoszorosíttatta és a példányokat az A­ranypatkó-ven­déglőben adta le. Sütő István és ő maga is innen vitték át a röpcé­dulákat a Pfeiffer-párt helyiségé­be, ahol azokat osztogatták. Kiin­ger a röpiratot terjesztő Sütőnek utasításként meghagyta hogy egyes példányokat küldjön el ismerőseinek zárt borítékban, egy példányt pedig juttasson el az egyik külföldi nagyhata­lom budapesti követségére. • Kulcsárné borítékba zárva küldött el röpcédulákat különböző címekre. Ezeket a röpcédulákat nemcsak a fővárosban, de vidéken is igyekeztek terjeszteni. A röp­­cédulázó társaság egy további tagja Nagy Istvánná, Hungária-k kör­­út 134. szám alatti vendéglős egy fasiszta tartalmű­ röpcé­dula fogalmazványt juttatott el Sütőhöz, azzal, hogy azt számára sokszo­rosítsa. Sütő másnap visszavitte hozzá a röpcédulát a sokszorosí­tott példányokkal együtt. Az államvédelmi osztály röpcé­dulát­erjeszt­őket kihallgatásuk után átadta a budapesti népü­gyészség­­nek. Mentőfalmnak jelentkezett a népbíróságon a kegyetlen munkásszázad-parancsnok Az áldozatok leleplezték, a népügyész letartóztatta A népbíróság Aradi-tanácsa szerdán tárgyalta Markovics Jó­zsef keretlegény bűnügyét. Az volt a vád ellene, hogy kegyet­­lenkedett a munkaszolgálatosok­­kal, verte őket és részt vett az embertelen kikötésekben is. Egy­ munkaszolgálatost úgy megvert, hogy később bele­halt sérüléseibe. Az életben maradt munkaszol­gálatosok tanúvallomásuk során elmondották, hogy a kegyetlenke­désekre Hunkár János hadnagy, századparancsnokhelyettes adott parancsot. Az egyik tanú meg­jegyezte, hogy Hunkár a tárgyalóterem elő­szobájában várakozik. Mentő­vallomást akar tenni a ke­­retlegény mellett. Nyomban beszólították a terem­be a volt hadnagyot, aki sem­mit sem akart tudni az ukrajnai kegyetlenkedésekről. A tanuk szemébe mondták Hunkárnak, hogy ő adott parancsot a veré­sekre. Az egyik tanú rákiáltott a volt hadnagyra: — A kikötésnél parancsot adott arra, hogy ásták ki a fök­det az áldozatok lába alól, hogy a levegőben lógjanak és még job­ban szenvedjenek. A népügyész fogházőröket hi­vatott a terembe és az államvédelmi osztály népügyészségi kirendelt­ségére kísértette át Hunkárt, akit ott letartóztattak. Érdekfessítő­k minden száma! SPORT, TECHNIKA, TUDOMÁNY, SZÉPIRODALOM, Leányolda­, Divat, Keresztrejtvény, Fejférfi és a Mezítlábas Bajnokság részletes eredményei Megjelenik minden szombaton. Ára 50 fillér. Előfizetési díja 1 Simnastra 2 Sz­. egynegyed évre S Frt. Kérjen rá utalvány számol . Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Budapest, Vili., Üllpi­ út 8. Elveszik a­z arisztokrtáktól a vásári hitbizományt A feudális rendszer oly mélyen belegyökerezett a magyar életbe, hogy csak alapos munka után lehet kiirtani. A vidéki vásárjogok egy része például még ma is magán,­kézben van, amelyet hitbizomány­­ként örököltek az egyes családok. Ez azt jelenti, hogy a helypénz, amelynek jövedelme néhol az évi tizenötezer forintot is meghaladja, még ma is a „nemes urak” kezébe folyik. A magánkézben lévő vásár­jogok közül ötvenhat főnemesi, illetve volt hitbizományi birtokos tulajdo­­nában van, húsz pedig olyan ma­­gánszemélyé, aki az eredeti tulaj­­donortól örökáron megvásárolta. , A tatai vásár jog .,herceg’­ Esz­­terházy Ferenc hitbizományának tulajdona. Tégláson a Sziráky­­ „grófok” szedik a helypénzt. Bol­­dogkőváralján a „gróf” Zichy— Meskó -család, Seregélyesen ,,gróf” Hadik János, Verpeléten „gróf” Sztáray Tasziló, Gálosfán „gróf” Festetich­ Sándor a nyilasgróf, To­­ponájon „gróf” Festlich Vilmos és Zalaszentgróton „gróf” Károlyi Imre szedi be azokat a pénzeket, amlyek hitbizományosi uradalmuk­­ból ered. A kereskedelmi minisztériumban már elkészítették a rendeletterve­­zetet, amely a vásárjogot a közsé­geknek juttatja. A megszövegezett rendelet­­a legközelebbi minisztert ta­nács elé kerül, hogy megszüntessen újra egy hűbérúri jogszabályt. v %­­I Pénteken nyílik a BUDAPESTI ŐSZI VÁSÁR a V­árosligetben Elővételben olcsó jegyek kaphatók­ a jegyirodákban és a szakszervezeteknél A vásár megközelíthető­ , az 1-es és 7-es autóbusszal, a földalatti villamossal, valamint a 23. és 25-ös villamossal ­ Légi támaszpontokat követel Skandináviában az amerikai sajtó A moszkvai rádió ismerteti Glimin, a Pravda szemlak­ójának fejtegete­téseit a sarkvidéki amerikai terjeszkedésről. Glimin utal arra az ameri­­kai ügykezelre, hogy Kanadában, Izl­an­don és a skandináv államokban katonai támaszpontokat szerezzen. Az amerikai hálónás kormányzat a­ sarkvidéki terjeszkedés főtámaszpontjául Alaszkát válasz­totta.­­Adatokkal igazolja a szemlékző, hogy az amerikai terjeszkedési vágy ,főleg Izland állami szuverenitása ellen irányult Ebben a most már önálló köztársaság­­ban az amerikaiak az izlandi nép akarat­a ellenére továbbra is megtar­­tották a reykjaviki katonai repülőteret és ellenőrzik a sziget legfontosabb iparágait. Hasonló veszély fenyeget Grönlandon is, ahol az amerikaiak nem akarják megszüntetni a háború folyamán kiépített katonai támaszpont­­jaikr­t. De a sorkvidéki amerikai térhed-utáni politika sugalmazói nem érik be Izlanddal és Grönlandiak hanem kezüket már Norvéga és Svédország felé is nyújtogatják. Ezekben az országokban az amerikai monopol tőke mindjobban terjeszkedik, a gazdasági életben és mindl több amerikai sajt­óhajig követeli ezekben az országokban amerikai repülőtám­as"zrkon"ok létesítését. Mindez a cikkíró véleménye szerint igazolja, hogy az ameri­­kan­ek minden eszközt­ kihasználnak arra, hogy gátlás nélkül valósítsák meg világuralmi törekvéseiket. _____________________________ A Bérhívtal a kollektív szerződésekről Nagyszabású intézkedések a mező­­gazdaság fejlesztésére A kormányzat két új állami szerv felállítását határozta el. A bér­­hivatalét, amely a fizetések és bá­­é­rek megállapításáról, dönt majd s­­ amelynek felállítását a Győr és a munkavállalók szervezetei közötti tárgyalások elhúzódását tette szük­­ségessé. Tárgyalnak az árkiegyenlítő hivatal felállításáról is, mely egy kézben fogja lebonyolítani azokat a nagyösszegű árkiegyenlí­­ték­eket, melyekről eddig a külön­­böző hivatalokban az Anyag­, és Árhivatalban, a Külkereskedelmi Hivatalban és a szakminisztériumok­­ban történt intézkedés. — A túltengő­ bürokrácia leépíté­sével párhuzamosan szükség van olyan új állami intézmények fenn­­tartására, melyek egyszerűsítik és központosítják a gazdasági élet za­­vartalan munkáját, — mondotta Vas Zoltán, a Gazdasági Tanács főtitkára. — Ezért rövidesen sor ke­rül a Bérhivatal és az Árkiegyenlítő Hivatal felállítására, melyekhez a különböző minisztériumok és hiva­­talok szaktisztviselőit osztjuk be és így az új hivatalok felállítása nem terheli újabb kiadásokkal az állam­­háztartást. A Gazdasági Főtanács döntése alapján 10 napon belül háromezer vagón vetőmagot osztanak ki és 12 millió fo­rintot fordítanak a szántási munkák támogatására. Az őszi szántás sikerén múlik az ország jövő évi gazdasági helyzet­e. Négymillió holdat fel kell szántani az ősszel és további négymillió hol­­dat kell szántani a tavasziak alá. Feltétlenül növelni kell az őszi ve­­tésterületet, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az őszi vetésere job­ban állják az aszályt, mint a tava­sziak. Ezért az üzemképtelen trak­­torok javítására 2 millió forint hi­­telt szavazott meg a GF. Gondos­­kodott arról is, hogy a gazdák 80 forint helyett 55—60 forint ked­vezményes áron juthassanak műtrá­­gyáh­oz, amit az új gazdák között 25—30 forintos áron osztanak szét. Elrendelte: a Főtanács a takaré­­kosság érvényesítését az államház­tartás egész­ vonalán. Leszállítják az igazgatósági tagok illetményeit és korlátozzák a közalkalmazottak­nak különleges megbízás címén él­vezett mellékjárandóságait. A hároméves terv beruházásaira 84 millió forintot irányzott elő a GBM szeptember havára. A bank­­jegyforgalom a terveknéle megf­éj,­lóan eléri az ezerkilencszáz millió forintot. Egységesítették­­a cserép, és téglaárakat és beszámoltak a szénbányászok nagyszerű teljesít­­­ményéről, mely biztosítja, hogy mindenki megkaphassa a jegyre járó szenét. 3 karkötő, 2 évi fogház Három arany karkötőt talált a gazdasági rendőrség Gervai Sándor lakásán. Gervai azzal védekezett, hogy az egyébként 250­ gramm sú­lyú karkötők Aradon lakó nővéré­nek tulajdona. A­z uzsorabíróság a védekezést nem fogadta el és Ger­­vait háromévi fegyházra ítélte, amelyet a Kúria két évre szállított le. Pemfifissz Mém­etor­szágban A lipcsei rádió jelenti: Hamburg­­ban a múlt héten a gyermekbénu­­lási járvány tovább terjedt. A meg­­betegedések száma harminc száza­­lékk­al szaporodott. Ugyanakkor a paratifusz -megbetegedések száma 80 százalékkal szaporodott.

Next