Szabadság, 1947. október-december (3. évfolyam, 222-297. szám)

1947-11-19 / 263. szám

'Szerda Ára 40 fillér 1947 november 19 |jj| Sí' ” & ' wk W SKJf jísmJr jay AgMmW roöJARAS: «Sra JtSSf J&Mr mmí imm§ÍF mw N^'^u *7>l- hií1fv* Ilii É3W BÜm Mm ImflßiFSS mmr Ém M& ÉW Jmsm Mk? JBST tm% ><10. Rövidesen ony. «Hk ill aMW JHHK Mm^dSW MB JHBF AW fiiir -Jr ram JBm mw Mm j*"- Budai**­^$11Pn JHB® imslkj&Zm jtiagisL*mm JSSernjsSF^. W&dfäm M3m. ,jm& Jmm ten ked.i-n déleiét 1­1.évf.263.sz. Demokratikus napilap Lelőtte az R-csoport főhadnagyát egy betörő * , s '** • A Pfeiffer-párt központjából képviselők irányították a háborús rémhírterjesztést F eltöri© leta­rtozt­atások Kikérik az országgyűléstől Falcione Kálmán, Bárkányi Ferenc, Vándor Ferenc képviselőket Az államvédelmi osztály bravú­rjai kifiírterjesztő központok mely az utóbbi időben zavart keltő háborús hírek terjesztésével próbálta támo­gatni a fasiszta Pfeiffer-párt parla­­m­enti támadásit a demokrácia el­len. Kiderült, hogy a rémhírterjesztők szervezett munkáját a f’f­iff'r-párt buda­pesti központjából irányítottak és a terjesztésben is pfeifferista agitátorok,­ pártfun­kcionáriusok jártak elöl. Az államvédelmi osz­tály a nyomozás eredményeképpen őrizetbe­ vette D. Nagy Géza újság­írót, a Pfeiffer-párt­ dél kerületi tit­kárát, Gál Róbert pfeifferista pót­képviselőt, Ho­nn László 25 éves képviselőjetöltét, Pfei­fferék ifjúsági szervezőjét. Ezenkívül három volt Sulyok­gárdistát, Gál Gyulát, Császár Vil­most és ifj. Tési Gsedomir Györ­gyöt, akik a Sulyok-párt feloszla­tása­, után ugyancsak az újfasiszta pártban kaptak szerepet. Az őr­ize­tbe vett rémhírterjesztőik beismerték, hogy szándékosait köz­­pon­i utasításra, háborús pszycho­­sist akarták okozni, hogy ezzel za­vart keltsenek és p. termelést hát­­ráltassák. Az első rémhír­hullámot Szegeden és környékén i­ut­atták el. Az őrizetbe vett pfeifferisták el­­mondották­, hogy a parancsokat és a valótlan hírek anyagát a Pfeiffer-párt budapesti központ­jából d­r. Fab­iolip Kálmán, dr. Bárkányi Ferenc és­­Vándor Ferenc, képviselőktől kapták, tehát a Pfeiffer-párt­ központi veze­tőségétől. A parancsokat a Báthory-utcai pártközpontban kap­ák, ahol Fal­­cione­­ kifejtette előttük, hogy a Pfeiffer-párt Sulyok örökébe lépett és most a legfonosabb, hogy há­­borús hírekkel nyugtalanítsák a szépet. Az első munkához, Szeged népének nyugtalan fiájához, felosz­­tották a szerepeiket. Nagy Géza Szeged belvár óráiban, Császár az alsóvárosban, Tési Móra-városban, Crós Róbert és Gál Gyula pedig Újszegeden kaptak ,,hírvezér",” sze­­repet. Megadták a Pfeiffer-párti ve­zetők a hír­ek általános irányvon­a­­lát is. Vándor Ferenc később leuta­zott Szegedre ellenőrizni a munkát és akkor közölte, hogy most elsősorban ,,Pápa­ bombá­zását“ és „Veres Péter szűké­­sét“ kell terjeszteni. Falcione Szegeden tartotta név­napi bankettjét, hogy ezzel is erő­­sítse az ottani fasiszták harci ked­vét. A demokráciát gyalázó pohár, felköszöntőkre Falcione válaszolt és kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetből a háború az egyetlen kivezető út, amit „minden tisztes­­séges jobboldali türelmetlenül vár" Ebben az időben történt, hogy a Pfeiffer-párt szegedi helyiségébe Falcione felemelt karral „ki­­tartás“ köszöntéssel lépett be. Később figyelmeztette bizalmas embereit, hogy egymás közt ezt a köszöntést használják. Az államvédelmi osztály az őri­­zetbe vett pfeifferista rémhírterjesz­­tőket átadta a népügyészségnek. Falcione Kálmán, dr. harkányi Ferenc és Vándor Ferenc képviselő­ket pedig a népügyészség kikéri az országgyűlés m­en­elmi bizottságá­­tól, hogy ők is bíróság­­előtt felel­jenek fasiszta tevékenységükért. s­ 1948 október­­­én kettéválik Palesztina Lake Succesből jelentik. Az TM­D politikai bizottságában a Szovjet­­unió és az Egyesült Államok hétfőn este teljes megegyezésre jutottak Palesztina felosztása ügyében. Kö­zös tervük szerint ez angoloknak legkésőbb 1918. augusztus 1-ig kell kivonulniuk Palesztinából, a brit csapatért kivonulásától számított két hónapon belül az arab és zsidó országrész egyaránt függetlenné válik. niai ■» w ■ mm Közös prog­amerikai vezérkar alakul Athénből jelentik. Caldariaz mi­niszterelnök hétfőn este bejelentette, hogy a demokratikus hadsereg el­leni hadműveleteket ezentúl a közös görög-amerikai vezérkar irányítja. IP1 ” ^ IP111 llW"liii^1 ............. Gyöngyösi János, a Kisgazdapárt főtitkára nyilatkozik a Szabadságnak: „Mondjanak le a pfeifferista képviselők!“ A magyar fasiszták pártjának, a Magyar Függetlenségi Párt­nak Amerikába szökött vezére, Pfeffer Zoltán érkezése után né­hány órával már megszólalt az amerikai rádióban és­­hazug, képte­len vádak özönével rágalmazta meg a magyar demokráciát. Pfeif­fer Zoltán most már nyíltan is a magyar demokrácia ellenségeinek sorába állt. A magyar politika nagy és sürgős kérdése tehát, mi történjék a leleplezett pártvezér leleplezett pártjával. A Szabadság munkatársa felkereste a Független Kisgazdapárt országos főtitkárát, dr. Gyöngyösi Jánost, hogy megkérdezze véle­ményét a Pfeiffer-párt jövendő sorsáról. A magyar dolgozók nap­­ról-napra feliratokban, nyilatkozatokban követelik a Pfeiffer-párt azonnali feloszlatását és a párt képviselőinek mandátumuktól való megfosztását. Gyöngyösi János erről a kérdésről a következőket mondotta: kétségtelen, hogy a Pfeiffer-párt demokráciaellenes parlamenti sze­replése bátorítólag és ösztönzőleg hatott ezekre a felforgató törekvé­­sekre. Am­ikor ma ilyen nehéz idők­ben élünk és a világ két részre, szakadása fenyeget, kétségtelen, hogy semmiféle kormányzat, vagy politikai rendszer nem engedhetné — Pfeiffer szökése, a cserben­hagyott párt erjedés-, és bomlása kétségkívül egybeesik azokkal az egyre sűrűbben és erő­sebben meg­­nyilvánuló demokráciaellenes fa­siszta merényletekkel, amelyek kö­­zönségünket méltán nyugtalanítják. Ha ténybeli összefüggést a kettő­­ között nem is állapítottak meg, meg magának azt a fényűzést, hogy területén a felforgató törek­­vések, ahelyett, hogy elfojtanának, nyílt politikai akciókkal bátorítást nyerjenek.­ — Debreceni miniszterségem alatt a kollégiumban lapozgattam az 1849-es diéta naplóját. Valóban tra­gikomikusan hat a mai olvasó előtt, hogy akkor, amikor a sza­badságharcot már katasztrófa fe­­nyegette, a debreceni országgyűlés alkotmányjogi kérdéseken vitázott órák hosszat. — Régi római alapelv, hogy az állam üdve mindenekelőtt. Ma ezt úgy kell megfogalmazni: a demo­krácia biztonsága létkérdése a ma­­gyar köztársaságnak. Révai József vasárnapi cikkében felvet egy olyan megoldást, amely ezeket a bizton­sági szempontokat egybehangolhat­­ná a felmerülő jogi nehézségekkel, feltéve, hogy a Pfeiffert-párt itt­maradt tagjaiban a hazafiság és a felelősségtudat erősebb, mint a demokráciaellenes szándék. Ez pedig az volna, hogy a párt képviselői csak egy módon igazolják azt, hogy nem értenek egyet hazaáruló vezérükkel: ha lemondanak mandá­tumukról és visszavonulnak a ma­­gánéletbe, így önként is dokumen­tálva azt, hogy a magyar demokrá­cia parlamentjében a mai súlyos helyzetben nem lehet helye olyanok­­nak, akik vétettek a demokrácia létérdekei és biztonsága ellen, — fejezte be nyílt­­kosa­tát Gyöngyösi János, a Független Kisgazdapárt országos főtitkára, Gárdos Miklós.

Next