Szabadság, 1948. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1948-03-28 / 73. szám

4. Gyarmatügyi minisztérium — gyarmat nélkül Rómából jelentik: „Harc a bürokrácia ellen’" címmel közli egy olasz lap Ernesto Rossi egyetemi tanár cikksorozatát. Ernesto Rossi, aki újjáépítési miniszter volt és most fontos köz­­gazdasági pozíciót tölt be, legutóbbi cikkében arról számol be, hogy mit­ látott, tapasztalt a gyarmat­ügyi minisztériumban. — A minisztérium épületét fegyveres őrség védi az illetéktelen betolakodók ellen — írja a többi között —. Sikerült azonban kijátszanom az ébersé­güket és egy oldalkapun keresztül bejutottam az épületbe, amely igen csendes volt ahhoz képest, hogy az állami költségvetés adatai szerint a minisztériumnak nem kevesebb, mint hétezer tisztviselője van. Az épület mindössze ezer alkalmazott befogadására alkalmas, ezért a többiek csak reggelenként jelennek meg, hogy aláírják a jelenléti ívet, azután sietve távoznak. De még ennyi fáradságra sincs szükségük, a kényelmesebbek néhány óra borravalót adnak az altiszteknek, akik aláírják helyettük az ívet s a tisztviselők minden munkája abból áll, hogy elsején felveszik a fizetésüket. — Olaszországnak nincs gyarmata, de van gyarmatügyi mi­nisztériuma, ahol a folyosókon entimás mellett díszelegnek a hang­zatos feliratok: Keletafrikai szállítási ügyosztály, Róma—Etiópiai gazdasági társaság és így sorjában a többi. Láttam egy elegáns zománctáblát is ezzel a felirattal: „Banánbehozatali szindikátus". Olaszország elvesztette banántermő gyarmatait, hűtőhajói az óceán mélyén pihennek, de szerencsére megmaradt nekünk a banánbehoza­tali szindikátus néhány száz tisztviselőjével együtt — ezzel a méla­bús megállapítással fejezi be cikkét Ernesto Rossi. BÜROKRÁCIA, vagy fasisztamentés ? Három éve vezeti orránál fogva a népbíróságot Tömöri Szilárdné A nép­bíróság harmadik emeleti folyosóján az altiszt elkiáltotta magát: „Tömöri Szilárdné!“ Senki sem válaszolt. Néhány perccel később ügyvéd érkezett a tárgyalóterembe és bejelentette, hogy védence, Tömöri Szilárdné egy nappal előbb kórházba vétette fel magát reuma miatt. A népügyész fogházorvos kikül­dését kérte és egyben indívá­­nyozta, hogy nyomában tartóztassák le Tömöri Szilárdnét, aki súlyos bűncselekményt követett el és há­rom éve fondorlatosan kibújik a felelősségrevonás alól. A népbírósági tanácselnök nem rendelte el a fogházorvos kiküldé­sét és a letartóztatást, hanem tör­vényszéki orvos küldött ki a kór­házba. A népügyész semmiségi pa­naszt jelentett be a döntés ellen. A népbíróság előtt lezajlott jogi vita mögött olyan ügy húzódik meg, amely sürgős vizsgálatot kíván. 1945 tavaszán vádiratot adtak ki Tömöri Szilárdné ellen, mert üldö­ző­­teket jelentett fel, akiket a nyila­sok azután elhurcoltak. A nyilasok kezére juttatta Bá­tory ezredest is, aki nem akart Nyugatra menni és inkább üldöződnek adva ki magát, a gettóba menekült családjával. Tömöriné feljelentésére a katona­­szökevény ezredest is elhurcolják. Tömörinével egyidejűleg egy Varga Erzsébet nevű nőt is felje­lentett, aki vele együtt hurcoltatta el az üldözötteket. Varga Erzsébe­tet 10 évi fegyházra ítélték, de Tömöriné még ma is szabad­lábon van és nem ítélkeztek felette. A súlyos bűnökkel vádolt Tömöri­­né, 1945 decemberében érthetetlenül még az első tárgyalás előtt szabad­lábra helyezték. 1946 július 18-ra idézt­ék meg az asszonyt, de nem je­­lent meg a tárgyaláson. Ahelyett, hogy a népbíróság elvezettette volna, a második tárgyalás idő­pontját 1047 februárjára tűzte ki. Tömöriné természetesen ezen a tárgyaláson sem jelent meg. Ekkor sem vezették elő. A népboíróság megelégedett a magánorvosi bizo­nyítvánnyal, amely ,,igazolta”, hogy Tömöriné beteg. A népügyész kérte, hogy egy héten belül újabb tárgyalást tűzzenek ki és rendőrök­­kel vezessék elő a vádlottat. A népbíróság azonban 1947 februárjá­ban elutasította a népügyész indít­ványát és új határnapul 1948 már­cius 18-át tűzte ki. Tehát több mint egy év múlva került volna Tömöriné újra a népbíró­ság elé. A vádlottnak azonban ezúttal sem volt semmi kedve megjelenni a nép bírái előtt, inkább a reumát vá­lasztotta. Bízik abban, hogy a tárgyalást újból elhalasztják más­fél vagy két évvel. Mi viszont ab­ban bízunk, hogy a népbíróság ki­száll a kórházba és végre ítélkezik a fasiszta nő ügyében, hogy Tömö­­riné a 10 évre elítélt barátnője mel­lett gyógyíthassa ki reumáját a rabkórházban. Palásti László. • Az MKP hadifogoly irodájának már­cius 29-re tervezett hangversenye április 4-én lesz a Zeneakadémián. A bevezetőt Olt Károly elvtárs mondja. Fellépnek: Darvas Szilárd, Horvát­h Ferenc, Neményi Lili, Pécsi Blanka, Lantos Olivér, Vásár­helyi-kórus, sftb, „(X) Siaiatkáest t könyvekről BARABÁS TIBOR: IRODALOM ÉS HALADÁS. Kitűnő áttekintést nyújt ez az ízlésesen (Dante-ki­­adás) kiállított könyv a modern magyar irodalomról és szabadság­­harcunk utolsó százéves történele­méről. Nem irodalomtörténet köny­vet írt Barabás, henem írók, tár­­sadalombölcselők, politikai korsza­­kok vezéregyéniségeinek színesen, világosan áttekinthető koncepció­ban felépített életrajzán keresztül mutatja meg a kort, amelyet a szépirodalmi készséggel kirajzolt portrék mintái képviseltek. A ha­ladó művészi magyar kritikaírás­nak értékes terméke az „Iroda­lom és haladás". KÉT VAJDASÁGI MAGYAR KÖNYV. A jugoszláviai magyar­­ság nívós havi folyóiratának könyv­kiadó osztályában két könyv jelent meg az elmúlt hetekben. Látok Já­nos der­űköt­e­t, a címe „Viharos idők vetése“ és Sinkó Ervin nagy riportja: „A Vasút’’. Látok János a vajdasági magyar dolgozók is­mert a becsült költője, a háborító felszabadító és a felszabadul években írt hasznos és építő ver­seinek érett javát gyűjtötte, össze. — Sinkó könyve érzékelte e beszá­moló a samac-sarajevói ifjúsági vasútvonal építésének hősies erőfe­­szítéséről, lendületéről s minden­napjáról. A prózai munka és a Urai gyűjtemény is. Uj Jugoszláv közös­ségi és ember formálási törekvései­nek a hűséges szolgálója­ (g­­s.) FÜST MILAN: SZELLEMEK UTCÁJA. Füst Milán verseit nem tudom úgy olvasni, hogy ne emlé­kezzem a varázslatra, mellyel e versek szépítették ifjúságu­nkat. De most mint bíráló olvasom könyvét s így azt lesem, mi adj­a a varázs­­latot: a mostani olvasmány, vagy csupán az emlék? Mind a kettő. Nagy költészet ez: a nyelvből, a szóból fakiadó látomásoknak párat­lan gazdagsága és ünnepélyesen emelkedett hanghordozás, amely­­hez szinte ellentétként és mégis el­­választhatatlanul, különös, senki más költőéhez nem hasonlítható groteszikség társul. Nagy költészet, mély a világa, de szűk is. Az egy­szerű dolgok nem érdeklik, vagy ha mégis, akkor azok is elvesztik egyszerűségüket és titokzatossá vál­nak. Ezért nem szól azokhoz, akik a világ egyszerű dolgaira kérnek érthető választ. Ez nem költői rangját, hanem költői alkatát ma­­gyarázza. Azt a költői alkatot, amely úgy hajol a lét jelenséged fölé, mint szerszámai fölé az alki­­mist­a. (Dante kiadása.) színházak és mozik műsora SZÍNHÁZAK SZOMBATI ÉS ÜNNEPI MŰSORA. Operaházi szombat: Nincs elő­adás, vasárnap délelőtt: Háry János (11), este: Cinka Panna (6), hétfőn délelőtt: Ba­rettek (11), este: Álarcosbál (7). Nem­zeti­ szombat: Az ember tragédiája (7), vasárnap: Tanner John házassága (7), hét­főn: I­. Richárd (6). Nemzeti Kamarai szombat és hétfő: Szerelmi házasság, va­sárnap: Dohányföldek (7). Madáchi Kis­­unokám (fél 4, fél 8). Vígopera, vasárnap, hétfőn: Denevér (fél 8) Vízi Visszafelé az úton (fél 4, fél 8). Pestit Liliom (fél 4, fél 8). Magyar: Tavaszi hangok (fél 4, fél 8). Művészi Mélyek a gyökerek (fél 4, fél 8)­­Belvárosi: Volpone (fél 4, fél 8). Fővárosi Operetti Friss ibolyát tessék (fél 4, fél 8). Medgyaszayi Doktor úr (fél 4, fél 8). Pó­dium: Most vagy soha! ( fél 4, fél 8). Ka­mara: Telitalálat (fél 4, fél 8). Royal Revü Varieté: A varieté 100 éve (fél 4, fél 8). Népvarieté: Az atomember és artistaműsor (7). Mesebarlang: Színes mesekönyv (fél 11, 12, 3). MOZIK MŰSORAI Ad­in ír­ás: Magam útját járom, fél 4, fél 6, háromnegyed 8. vas. és ünn. háromne­gyed II és 1-kor is. — Ady: Mindennapi kenyér, 4, 6, 8, szomb., vas. és ünn. 2-kor iS. — Átrium. (Tel.: 457—121). A másik, 4, negyed 7, fél 9, szomb., vas. és ünn. 2- kor is — Budai Vigadó: Nagy Derby, fél 5, fél 7, fél 9, vas., hétfő, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. — Bethlen: Ezt látják a csil­lagok, 4, 6, 8, vas. és ünn. 2-kor­ is. — Belvárosi. Jobbterem: Tarzan diadala, fél 4, fél 6, fél 7, fél 8, vas. és ünn. fél 9- kor is. Bálterem: Gyermek parádé, fél 4, fél 5, fél 6. — Bodográf: Tarzan diadala, 4, 6. 8, vas. és finn 2-kor is. — Capitol: Hetedik fátyol, fél 2, háromnegyed 4. 0. negyed 9, vas. és ünn. 11-kor is. — City: Tavaszi felhők az égen. fél 4, fél 6, fél 8, szomb., vas. és ünn. fél 2-kor is — Corso: A másik, 4, 6, 8, szomb., vas., hétfő há­romnegyed 2-kor is. — Corvin: Tavaszi felhők az égen. 4, 6, 8. — Décsi: Játék a szerelemmel, 5, 7, 9, szomb . vas. és ünn. 3- kor is. — Ifúsági Filmszínház:­­Kossuth mozi, Váci.út. 14. Ifjú Lincoln, hétköznap és ünnepnap fél 3 órakor. — Elit: Három jazzkirály, 4, fi, 8. vas. és ünn. 2-k­or is — Homéros: Kalotaszegi Madonna, fél 4, fél 6, fél 8. vas. és ünn. fél 2.kor is Hét­főtől: Bűnös asszony. — Hunnia: A levél, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. vas és ünn. há­romnegyed 12, 2, 4, 6, 8. — Ipoly, (Tel.: 201—002): Csókos huszárok. Bérlet érvé­nyes! fél 5, háromnegyed 7, 9, vas. és v. fél S-kor­ is Hétfőtől: Légy jó mindhalá­lig. — József Attila: Ezüst sarkantyú. Egy csokor zene. 4, 6, 8, vas. és ann. 2-kor is. — Kálvin-téri Híradószínház, (Üllői­ út 4.) Magy­a­r filmhíradó, Francia világhíradó, Szovjet filmhíradó, Amíg a hatos elin­dul, riportfilm a Beszkártról, Téli sport Moszkvában, színes sportfilm. Monntmartre, an­gol kultúrfilm, Gyenge a munkára, ame­rikai Popeye rajzfilm. Délelőtt 9 órától u. 4-ig, vas. és ünn. 2-ig. —Körúti Hír­adó, (Tel.: 222—499). Magyar filmhíradó, Francia világhíradó. Szovjet filmhíradó, Amíg a hatos elindul, riportfilm a Besz­­kártról, Téli sport Moszkvában, színes ri­­portfilm, Montmartre, angol kultúrfilm, Micimackó az Északi Sarkon, színes ame­rikai rajzfilm, Mindennap reggel 9-től este 11 óráig. — Kamara: Tavaszi felhők az égen, 4, 6, 8, szomb., vas. és ünn. 2- kor is. — Kossuth, (Tel . 126- 204): Nő az ablak mögött, fél 5, fél 7, fél 9, vas. fél 3-kor is. — Lloyd: Tavaszi felhők az égen, 6, 7, 9, szomb., vas. és ünn. 3-kor 3-kor is — Marx, (Tel.: 4-24— a 13): Az óra körbejár. Bérlet érvényes! 4, negyed 7, fél 9, vas. és ünn. 2-kor is. — Olympia: A levél, fél 2, fél 4, fél 6, fél 8, vas. és ünn. fél 12-kor is — Omnia, (Tel.: 1361— 906): Test ördöge, 4, negyed 7, fél 9,­­ vas. és ünn. 2-kor is. — Otthon: Stan és Pan az oxfordi diákok, fél 4, fél 6, fél 8, vas. és üan fél 2-kor is. — Palace: Nő az ablak mögött, 11, 1, 3, 5, 7, 9. — Pát­ria: Három jazzkirály, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. — Petőfi: Raffles a frakkon betörő, Paris, színes film, fél 4, fél 6, fél 8, vas. és ünn. fél 2-kor is. — Phönix: Mese­autó, 11, 1, 3, 5, 7, 9 — Royal Apolló, (Tel.: 222—656): A másik, 4. fél 7. 9, szomb., vas. és ünn. 2-kor is. — Roxy, (T.: 321.1—449): Csókon huszárok Bérlet érvé­nyes! Ill. 1, 3, 5, 7, 9. Hétfőtől: Fehér go­rilla. — Savoy, (Tel.: 138—125): Az óra körbejár. Bék­ét érvényes! 4, negyed 7, fél 9.­­vas. és ünn. 2-kor is — Scála, (Tel.: 12­0—150): A test ördöge, fél 5, három­negyed 7, 9, vas. és ünn. fél 3-kor is. — Stúdió: Diadalmas szerelem, fél 2, fél 4, háromnegyed 6, 8, vas. és ünn. fél 12-kor is. — Szabadság, (Tel.: 259—805): Az óra körbejár. Bérlet érvényes! háromnegyed 4, 6, ne­gyed 9, vas. és ünn. háromnegyed 2- kor is. — Tinódy: Ezt látják a csillagok, fél 5, fél 7, fél 9, vas, és ünn. fél 3-kor is. — Turan: Sárkányvár asszonya, 3. 5, 7, 9, vas és ünn. 11 és 12 kor is. — Tátra: Dover fehér sziklái, háromnegyed 4. 6, negyed 9, vas. és ünn. fél 2, fél 4, fél 6, fél 8. — Uránia: És felkel a nap. 4. 6,’ 8. — Városi: Szenvedély. (Bent..) Kísérő­­műsor: Lantos Olivér, Chappy és 17 tagú Magyar Swing Zenekara fél 4. háromne­gyed 6, 8. — Vesta: Scottland Yard rejtel­mei II. A háló bezárul, 1’6, 12, 2, 4, 6, 8. 30 évre ítélték Dolores de­ Rio-t aki a LA OTRÁ - filmben meggyilkolta ikertestvérét, hogy annak vagyonához jus­­son. A nem mindennapiadon izgalmas törté­net bűnpörét csütörtöktől kezdve A Como, Royal Apolló és Átrium filmszínházak tár­gyalják. ...) VASÁRNAP, 1048 MÁRCIUS 1. 118JVM A Pesti Színház előadása Egy kitűnő, idősebb szinikritikus, a hajdani Vígszínház Liliom-elő­­adásának lelkes tanúja, ezt kér­­dezte tőlem a második felvonás után: „Hogy hat rá­d, mai nézőre, Molnár Ferenc legendája? Nem a kritikust kérdezem, hanem a né­zőt ... Nem mondta, de ki­hallottam szavaiból, hogy nem tud s nem is akar szabadulni emlékei­től, melyek úgy őrzik Molnár Fe­renc színművét, mint jelentős köl­tői alkotást. A színház csengője visszahívott minket a nézőtérre, ezért csak néhány szót felelhettem. E néhány szó lényegében ezt mondta: Szétfoszlott legenda Ezen az estén végkép szétfoszlott egy legenda. Az, amelyet a színlap fürdet: „Liliom. Külvárosi legenda 7 képben.“ És az is, melyet Molnár Ferenc írói jelentőségéről szőttek és szőnek némelyek ma is. A ligeti hintáslegény és a tiszta szerelem mártírjaként élő kis cselédlány tör­ténetét ma már csak hazugságnak, giccsben hajló romantikának láthat­juk. Ma már? Nem lehetett máskép ez a „Liliom" első előadásának ide­jében sem, amikor a magyar iroda­­lom már Ady verseivel, Móricz írá­saival volt gazdag. Akkor se volt ez a színmű „külvárosi legenda"! Na­­gyon is belterületi, nagyon is kávé­házi legenda volt ez, azok számára készítve, akiket megnyugtatott, ha írójuk romantikusra mázolta a kül­­város életét. A „Liliom" felújítása­kor, a nézőtéren ülve, egyre többet gondoltam egy akkortájt sokaktól né­pszínműnek vélt színdarabra, Mó­­ricz Zsigmond „Sári bíró"-jára. Nos, a két esztendővel ezelőtti fel­­újításon láthattuk, mennyire élő, igazi alakok járnak a Sári bíró színpadán, nem úgy, mint a Liliom­ban.. Miért ez az összehasonlítás ? Azért, mert most láthattuk, hogy a modern szemléletűnek és költőinek mondott Liliom sose volt egyéb mo­­dernizált, külvárosi környezetbe vitt népszínműnél, így lett ez a felújítás leleplezője nemcsak a Liliom legen­dájának, hanem annak az Irodalom­­nak is, amely csak a körúton álló hordárt ismerte népnek. Tolnay Klári játéka az előadás tulajdonképpeni értelme. Az ő Julikája: a hallgatás, a halkság, a tekintettel szólás már­veszett. Ez a nagy színésznő arra is képes, hogy a hamisra íródott alakot nemesebbé változtassa. S ha vannak pillanatok, amikor ez neki sem sikerül, az már az írói szöveg hangos kudarca. Benkő Gyula szép s rokonszenves igyekezete nem le­hetett elég egy lényétől idegen fi­­gura hihetővé gyúrásaihoz. A téves sze­reposztás nem először teszi őt az előadás áldozatévá. Ruttkay Évával hasonló történt. Minden szava, minden mozdulata: tehetség, de Mari szerepében édeskés nép­­színmű­ figurává válik. Bárdy György egyszer sem véti el annak a Ficsurnak hangját, akit szín­padra képzelt; az előadás egyik legjobb alakítása. Keleti Zászlót még nem láttuk ennyire mértéktar­­lónak, így aztán sikerült is igazán jó játékkal gazdagítania az elő­adást. A többiek közül c®a.k Po­­gány Margitnak voltak említést ér­­demlő percei. Ez egy kicsit a ren­­dező, Marton Endre hi­bája is: mód­­felett kedveli a túlpoen­ti­kázást, a színészek játékában is (lásd Kende Paula motyogását) és a rendezői ötletekben is. Fábry Zoltán színpad, képei szépek, hatásosak. (*est) Klasszikus dik­mra készül a Nemzeti Színház Major Tamással, a Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, kérdezve, hogy mik a tervei az évad hátralévő idején s a következő évadban? Mint megtudtuk, a nagysikerű Shaw felújítás, a Tanner John után a Lear király következik Somlay Artúrral, majd Csehov Cseresnyéskert­je és végül a Szentiván-éji álom. A Nemzeti Kamara­színháziban a Dohányföldek­et Shaw „Warrenné mestersége“ követi, majd a „Vadkacsa“ felújítása. Megkérdeztük Major Tamást, hogy Shaw írói nagysága ellenére is, nem túlzott-e, hogy ebben a szezonban három Shaw színművet játszik a Nemzeti Színház? — Nem — felelte —, mert a Nemzeti Színház a jövőben hiva­tásához híven, fokozottan repertoár színház lesz. Mint ilyen, öt cik­lusra készül: Shakespeare, Moliére, orosz klasszikus, Shaw és ma­gyar klasszikus ciklusra. Az idei műsorterv részben már ennek elő­készítése, ezért játszunk az évad végén Shakespeare-t, Csehovot és Shawt Kabaréműsor a Fővárosi Operett­színházban „Friss ibolyát tessék" címmel kabarét játszik az Operettszínház, ezerszer lejátsztot, vadonatvén tréfákat és jeleneteket. A műsor hevenyészett, gyakran ízléstelen, lásd Török Rezső süllyesztőből el­halászott „vidéki történet‘”-ét. Iut­­ott a zenei részt dicsérhetjük, to­vábbá a színészek közül a most is üdén ható Bársony Rózsit és part­nerét, Denes Oszkárt, valamint a tehetségén alul szerepeltetett Dayka Margitot, az operaházi együttest és a jóízű Antalffy Józsefet, Pécsi Sándort, Ladányi Ferencet. Remél­jük, hogy a Fővárosi Operettszín­­házban mielőbb ismét operettet lát­hatunk. SZENVEDÉLY. (Városi Szín­­ház). Egy csodálatos korcsolyamű­­vésznő lenyűgöző produkciói a vi. Idg leghülyébb tör­éne­tébe ágyazva valódi hollywoodi alapossággal. Ilyen remek korcsolya-mutatványo­­kat és ennyi butaságot egy rakáson még nem láttunk. Meggyőződésünk, hogy a korcsolyabajnoknő külömb szory, itt volna magának. Jávor Pál levelet írt Amerikából pesti barátainak, amely szerint szorgalmasan tanul angolul, mert a Broadwayn óhajt fellépni. Hazaté­­résre nem gondol. Arról nem szá­­mol be a levél, hogy ha meggon­dolná magát, Itthon milyen fogad­­tatásban részesülne. A Blume Bumes szerződés ér­telmében 194­7-ben 330 amerikai film öntötte el a francia piacot. A francia, filmesek sorozatos tünteté­sekkel elérték, hogy az IOIS.as kontingenst 270-re szállították le. Jonet Severin cseh énekesről olyan hanglemezt készítettek, me­­lyen két hangra duettet énekel sa­ját magával. „Szabadulás" és „Egy jobbágy elindul“ címmel írt Barát Endre két egyfelvonásost, melyet a cen­­tenáris ünnepségek alkalmából jó­formán az ország minden részében játszottak. A­­ darabok Pesten a Belvárosi és a Magyar Színházban kerültek színre, Horváth­ Ferenccel és Völcsey Rózsival a főszerepben.

Next