Szabadság, 1948. április-június (4. évfolyam, 75-147. szám)

1948-05-27 / 120. szám

/fi* Wallace tárgyalásra szólította fel Marshallt, Vandenberget, Connallyt . A lipcsei rádió jelenti: „Soha nem látott jólét virradna az amerikai népre, ha az amerikai kormány a hidegháborúra szolgáló összeget bá­­kés célokra fordítaná” — jelentette ki Henry Wallace Portlandban el­­mondott beszédében. Wallace szerint az amerikai kor­mány belér­enhetné a­ hidegháborút és végre békepolitikát folytathatna anélkül, hogy feladná egyetlen alap­­elvét is. A he­­rr­adik párt verset óta végül kijelente­té, hogy felhívta Marshall külügyminisztert, valamint Wanderzbe­rg és Gimnazy szenátoro­kat, üljenek össze az Egyesült Ál­­lamokc 3 kalpoltikáját, amilyen mér., vi alására. Ilysaóban olyan alaposan fet®vteegal,mint,k az Egyesült AL mode külpoltikájét, amilyen mérték­ben­ a kongresszusban vagy sajtó, ha­ a sohasem lehetséges. Konyhióegyetemen tanítják a tömegtömés tudományát Win im m­irin'i0­in iiiihiib un nini i­n Jobb és több lesz a típusmenü Horry tvs b­.c --dö. d/Stí­f Bab volt a L# kezdet, szárazbab, /*$» sárgaborsó, ring'd, néha lencse és újra bab éa bab. így kezdődött a munkásellenézés, nem­ csoda hát, ha jó» emberek és rizsák a vadjukat, ha erről hallmak. Az ostrom után gyikséffm­egoldás volt az üzemi élet. ■nyesés 8 os üzemi bizotts&gok, a hirtelen alakult be&erzőcsoportok kalandosnál kalandosabb próbálko­­sásokkal igyt'k­zzlek valahogy el,­látni a dolgozóitat. Aztán javult a helyzet — de még ma sem mondhatjuk ősi, hogy min­­den üzemben teljesen kielégítő a munkásél-cí. mesés. Hám csoda. Hi­­szel nemcsak a pénzhiány okossá « hibát, hangya a szakértelem híd.­nya is. Lehet ’valaki nagy&tern ess»­tergályos, szerelő vagy bérelsszá» móló — mégse érthet tökéletesen az üzemi konyhák ezer fortélyához. Mert érteni kell ám a tömeg főzés» fc.v. Aki jót és jól akar adni az üzemi konyhán, annak ismernie kell az élelmiszerek kalórja,sr­ék­én­ ■a főségtechnika számtalan titkát, annak éttermi szakácsnak, gazda­­sági szakembernek, orvosnak, «», ciánpolitikusnak és mindenikfölöl találékony embeerek is keéll lennie! A Szakszervezeti Tanács nem e­g­yiben elhatározta, hogy megfez­tető embereket képes ki az üzemi konyhák vezetésére. Az Élelmezés­­technikai Állomással együtt meg­­szervezték a tanfolyamot és me, már­­esténként együtt is ül a kiválasz­tott első csoport, hogy megtanulja, milyen légy­ek,­­mit csináljon a jó üzemi konyha,önök. Fáradt, egész m­a dolgozó ember­ek ül­tek be a, tantermek­­be és az előadások­­hoz lassan vita lett. Az előadók — föveis­te­ch­nikai szakembe­rek, szakácsok, orvosok — gyak­ran azon veszik össze magukat, hogy jó tesz alaposan felkészülni egy-egy előadásra, mert a hallga­tók egyre többet és jobban akar­nak tanulni. Asztalosok, gépgyári­­ munkások, vegyi,üzemi dobozok egyre-másra mutatják meg, hogy azt is jól tudják, amit az ország­­tcenhallató vagy az előkelő étle­­fám f­a­szakácsa tanult meg. Az üzemi étkeztetés egyik fontos kiferzése volt a máílt rendszer „szo ■ ciálpolitká­jának“ is, de természe­­tágén soha nem ér­t el­ el eredményt. Néha három évig gondolkodtak olyan változtatásokon, amiket a tanfolyam hallgatói most három hét alatt váltanak valóra. Mint a hallgatók befejezik a te. Hálást, már valószínűleg új jelen­tős lépéssel kerül előre az il­rmi konyhák kérdése. A főváros Vili, ’ n­gyosztályáho­z az utóbbi napok­­ban több nagyüzem, fordult azzal a kéréssel: vonják be őket is a típus­­menürendszerbe. Az ügyosztály­ most elhatározta, hogy megkezdi a tárgyalásokat a típusmenürendszer kiterjesztésére. Hogy a­ kezdeményezés helyes, bizonyítja az is, hogy kezdetben négyezer, ma pedig már naponta 20.000 adag típusmerást fogyaszt Budapest népe. Megjavítják a menü minőségét is. A hatalmas töm­egben piacra kerülő tavaszi zöld főzelékek le­hetővé teszik, hogy a jövő ha­től kezdve he­­tenként legalább háromszor friss főzeléket is hipó jónak a­ típu­smmű fogyasztói Figyelőre zöldborsóval, kődarabéval ,9 kelkaposvUímj, tarfáitják az éf* re,ifiét, majd mhidiit újabb és újabb zö f&tözebsre&l-z kel. Rövid!es&n $.or sze­­ru­l az adag­ok növelésére is. A?. 6 r változatfamd 2.80 f&rton­t m­^rad, n* illetékesek semmé. körülményeik fed­zott mm egyeznek bele az át­eme* lésbe. 'illetékesek és n között létrejön a vicc/erktpocsásf & jó és bősége** tipicsm&nü nyers-1 anyagból &z üzemi konyibák most kiképzett új vezetői még jobb, táp*­lálóbb és bőségesebb élelmezést ad­hatnak a dolgozóknak. Természe­tes, hogy ma még nem a lepm­egé­szle­lőbbet adja a munkásel.címezé&s de c. hároméves terv akiit ez is pu­mlni fog.­­ SZÍNHÁZAK GERDÁI tS C­^tT­­Tí^RTOK­í MŰSORA, OpemhS®. Sz­erőa: Pen­er­ét*, csütörtök: Otelló (7). N«m­­ceti: Sra^Taa: T&mfsr J­oim h&áaja&Stga, címtö­rtök: Le#'? király (7). — Neraaeu Kamara: S­zerő&i Nincs előadás, -vü­­l'&rtifrk: 3£éla- TeimiSefín (fél 8). — Ma* trác W. .\m­cg előadás. — Víg: War renne me*í’eresre (7). — eioad43. — Wr'g-Tar: Kftsueléc a .nü (ftVl S). — Tárcái: Yité/n­k és? M?ök (fél 0) — WiVréfla: Kis rCSüík (iti $). — Fővárosi Operett: Éti 4% a kto&cs&n. (M S)_ — Medg^rasza^-; Bute? (fél S). — Pelliums Ti­hesmér és a k&harérav-sc? (fél S). — Kara ars. Varivá: íJoload Li-n­oon C8). — Royal Revü Varieté. Nincí? előad-»!». — Bá?3ssi^bá-z'f 'SIt.cs­elösdú*. — Fővárosi Nas.ycirfcms*r n^auT-cá^»*?; ven­dv%­­ffijfikso, (4, fél 8*). — Bede-ei.ri5o«i!; Kül­földi attrakciók (Várossnajox’« 4, fél Sj# MOZIK MŰSORA: Admiral: Képek íté^össéke. Ifjúdé sz un­­n^pe, fél 6, 7, fél 9, — Ady, (Telefon: 2^0—2&2). A pohá­r k'hcaordal. 4, €, S, szombaton és v­asdrmip 2 órakor is. — Réi’ütim, (Tel.: 4*5­7—1211. Fisess a 'múlta­dért, 4. negyed! 7, fél P, mi­rmlenafip. — Battai Vi­srádó: Marita, fél 10, fél 7, fál P, vas. és ünn. fél 'S.kor is. — Budai Ifje­­gáji Filmsz.ínház. (Szabadsájő-mozi. Bm*„ tok Bóla-útc 64.) Heten :„ hó ellen, hélkö?­­na?, fél “-kor, vas. d. e. Ilikor. — Bethlen: Szent és a« utcalány, 4. &, 8. — Belvárosi, (Tel­.: iái—OPT): Jobbterer»: Tav­a­szi felhők az égen, fél 4, fél 6, fél 7, fe!, *• „va*. fél S.kor is. Bálterem • fíver­­me^auisor. «I 4. fél 3. fél 6. — Bodoj-Vár: Pilóta szerelem. 4. 5. s. vasárnap és ilnn. -'u°t — Ceeltal: Nyomor-ultak, fa 3. Mért i.ys:- WerfV­ n^Ti'St i.f’ 5- •' vas- és ilan. 2-kor­­, _ Fórum: Fizess a múlt elé«. 3. 7, s. va*. és 00 m. 1.Ur is. — Elp. (Tel.: 12S—m)­­AlBerld: érvényes! fél 5, fél 7, fél 0 faSé S-kor is. — Iroméros: Anyaszív’. ?* »: vas« «* «Mfc. fél 3—kor is. Este «», tol U-ig: a Kertigen. — Hunnia: Nő az «»«■afc mögött, fél 3, fél 5, fél 7, fél 2. __ Ifjúsági Filmnovistáz: (Kossutr-mozi. Vác! ufc ?44) Egy életen á­í , hétkő&nsp fél S-kor. ■— Ipoly. (Tel.: föl—002). Pí.r’vaj a* O^'dilin. Bennet érvényes.I fél 5, száromne­­zred 7, 8. vas. és inn. fél 3-kor is. — József Atilla: Gyanú árnyékában, 4, 6, 8 vas. és immn. 2-kor te. —­­ Körúti Híradó. (Tel.: 22­2—49­9). Ma­gyar fi­l­mh­iradó, szí­v. film­híra­dó. Francia 'vilá’rdorado, MA­X'ÍRT neo­zéiküli híradó. K­izar­ov, egy npi.-y építész életműve. Willy a vilgűrben, Vidám­­új amerikai ifijafilm. Meteoritek,’ müvészi orosz tarműrfilm. Mindennap i*le­­gel 9-től este 11-ig*. — Kentara. (f.­.: 4*25—m): Mr. AliW, 4. 6. 8, nonth., vas. 2-kor is. — Kossuth. (Tel.: 126—304): A pohár kicsordul, fel .7. fél 7. fél 9. vas. és ünn. fél 8.kor is. Lloyd. (Tel.: 123—043) Mr. Alibi. 5, 7, n. S­om­b.. vas. 3—kor is — Marx. (Tel.: 424—81­3): A másik, fél 5. háromneflyed 7, 9. vas. és n­mi. fél 3-kor is. — Omnia. (Tel.: 139—453.0): Jön a kanyar, 4. negyed 7, fél 9. szonab., vas. és tinn. 2-kor is. — Olympia: Nem voltam senkié, 2, 4, 6. 8 — Otthon: Lady Ha­­nsilton, fél 4 fél 1. fél 8, vas. és arin. fél 2-kor is. — rafner*. (Tel.: 222—428): Ár, embervadász, 11. 1. 5. 7, 9. — Petria: Marita­. Bérlet érvényéél fél 5, fél 7, fél 9. STomb., %v.s. fél ?-kor i­. — Petőfi: Nem Voltaim senkié, fél 4, fél 6, fél 8. — Pfcsik: Vesz­élyes őrjárat. Bér­let érvényes! 11, 1, 6, 7, 9. — Réryai Apolló, (Tel.: 2*22—656): Fizeso­r, múlta­­iért, 4, fél 7, P, Fstomb., tus. és itmn. 2-kor is. — ttext, (Tel.: ?26—1­9): Csodapa­­ripa. Bérlet érvénye! 11, 1, S,. 5, 7, 9. — Stúdió: Hetedik fátyol, 2, 4, negyed 7, fél 1*. — Savoy, (Tel.: 193—124): A­ másik, 4, n­egy­ed 7, fél 9, v.­. s. és ünn. 2-kor is. —* Scála, (Tel.: ISO—150): A Skorpió ,t€„ .sz^'ébon. fél 5, háromnegyed 7, 9. szombat, vas. és ünn. fél 3-kor i*. — Szlob«.dsáfr, (Tel.: 239—806)': A szent és az utcalány, fél 5. három negyed 7, 9. vas. és f­mn. fél 8—kor is. — Tinőtty: Marit?., 3, • 7, 9. — Turin: A másik, 3, 5. 7 és 9 órakor — Tátra: Cső«5paripa. 4, 6, S. vas. és v. fél 6. fél 5. fél 7. fél 9. — U gocs­a: N­'isz» redd­in kalandja*. Bérlet, érvényes! fél 4. fél 6. fél 8. — VvAv.it: Rezsin. 4. 6. 8.— Városi: Í1-.orplő fényében, fél 5. fé! 7. fél 9. — Vi­sin: Nagy szikla titka, és Kü­sde­­lem az ifj­­ásért. 10, 12, 2, 4, 6, 8. átlátszó esőkabát, loden­­ín viharkabát M­ártini és Szász V., GRÓF TELEKI l’ÁT-LTCA L. Nagyvásártelepen kedtlen reggel tévedésből elvitt aktatáska tartalmából a könyveket és iratokat kérem visesz el­­küldeni. Sasibó Sándor, IX­, Lónyay Jutta 34, sa* Kilók 14 havi egyéb bútorok. 12 havi részletre előleggel. Budapest, Andrássy.út GG Szőnyeg PerzsaszUftysss­­torenUll Mőnyeget termelőtől vásároljon. Sző­­nyesek tisztását, mű­vészi javítását vállaljuk Bék­ésszentandrási Házi­ipari Szövetkezet, Buda­pest, Ferenci­ek-tere 3 Udvarban. T.: S84—577-Alias Kárpitosmunkát bár. aknái vállatok olcsón. Pobárty­n, 57. ajtó 5. BENCE. Különféle tinif, fest. tisztít garantált szárazon tricolotinbP. ha kell, egy nap alatt is. BAJKOK­ UTCA 13. SZ. Telefon: 137—110. .Tömjön el őhucát'ft! KAFKA kcHhvlyis&Z 5'»on újra bélvében­ jó és. nemes fiat*. ISAGY5K szAmraP. m­eBoi.t m­áj­os­i harc­ulat. | Temp­lom-utca 17. Tokion: 16-26-11. (Kedden zárva.) To? aniabnaraai a K?as».t?.tó| 10 perc! Hircfesses1« aj Szab­adság-tsan '| Az aratási szgmpsrgés os Skikea'fee énijáoS. bent Dobi István fürmívbi ésü­gyi m­snisster elrendelte, hogy a ga­bona, t tükr­ösen peeni­g a búza és a roas arat&eál vigszök­ésben kell ket. A J@nfi és a tejjeg érés ideélláso­ le­­hetőleg i­ind­enüt be kell fejezni. A gabonanamüiek aratágéhoz ara­­tógypst csak­ a községi elöljáróság eligedélyével szabad használni. Az Arató-Szép jogosu]a.t.la­tt hasz­­nálói ezen az eljárást minden esetben megfondják. Félték­enységi dráma Beixrsi István 19 éve­ siécsi bőnyóAlkalmisao-1 hosszabb ideje uiívai*öit K-o:'5i'itírj Sári 17 éves leánynak. Hétfőn este az egyik pécsi gyárvárosi kocsmában, ahol a leány »piai csapos, féltékenység­­ből ÖSSKC vesztek. Mikor a vendégek eltávoztak, Béke»! pisztolyt rántott és a leány Arcéba lőtt, "ma­jd ön­maga ellen fordí­tta a fegyvert Bebesi kc­télen hajnalban meghalt! A leány állapota súlyos. A Kisiparosok Országos Sza­bad Szervezete levelet intézett a Pe­­dagógus Szakszervezethez, amely­­ben­ felajánlják szolgálataikat, hogy a demokratikus magatartásuk miatt állásukat veszített egyn­áni iskolai tanítókat támogatják.­­• Boldizsár Iván államtitkár és Asokal.^ Alois ezred­M. a budapesti jugo szláv követség katonái atta­­®ója nyitottál­ meg De­brecenben a ”StarC. és munka Jugo­sláviája“ kiállítást. A megnyitó résztvevői táviratban üdvözölték Tito mar­salit. — Harm­adkor ítélték halálra Eperjesi Wittich Zoltán festómű­­vészt akit az újrafelvételi tárgy­a­­lás során is bűnösnek találtak, mert kegyetlenkedett az üldözöt­tekkel. Ilyen a mai lengyel művészet A lengyel grafikusok nagysikerű bu­f­apesti bemutatkozása óta a mű­­vé­sz közvélemény fokozott érdek­­l­­ődéssel fordul a lengyel népi demokrácia művészi élete felé, f­élden esrk az édvonalbeli va­d­ré­­szeink csaknem teljes számban megjelentek, hogy meghallgassák dr. Bogdán Urbanovics, a lengyel kultu­szm­i­nisztérium művészeti osz­tályvesetőjének beszámolóját a mai lengyel művészetről, — Művészetünk irányítói — mondotta Urbanovics, aki mint a lengij cl.magyar kulturális vegyes­­bizottság úgja tárgyal Budapesten — a nép legszálegebb rétegeihez óhajtják eljuttatni a művészi a­­­kotásokat. A fővárosban rendezett kiállítások anyagát például mió­­oszlopok szállítják a legkisebb falvaikba is. A művészek megbecsü­lését mutatja, hogy nincsen olyan potikai bizottság, melynek ng­veim­e -művész tagja s hogy a len­gyel művés­­szek szervezetrre képeim­ö­ói szorosan együttműködnek a hatóságokkal. Ezen­ az úton elérik, hogy a művész nem marad elszige­telt helyzetben, együtt dolgozik a nemzet többi rétegével. A lengyel köztársaság elnöke legutóbbi be­­s­zédében hangsúlyozta, hogy a ■művész feladata érthetővé tenni a legszélesebb rétegek előtt a művé­szet lényegét. A lengyel kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetője kedden délelőtt megtekint­ete a Szépművészeti Múzeum gyűjtemé­­nyét, és ellátogatott a Dorkovits­ akadémiára is. Hevesi Iván, az ismert filmesz­­tétikus írja a Filmh­ivatal kizárá­sából az ősszel műterembe kerülő Apostol forgatókönyvét. A Művészeti Tanács szervezet sza­bályait közved­estül a felszabadulás után állapították meg. Most a népi demokrácia szellemének megfelelően új alapszabályt dolgoznak ki, melynek elfogadása után sor kenn­ a Művészeti Tanács teljes átv­er­ vésésére is. ■«». Kertész Mihály, a világhírű hollywoodi filmrendező levelet írt rokonainak Budapestre, melyben elpamiszolta, hogy 400.000 dollár jövedelme után 358.000 dollár adót róttak ki rá ... Május 27-én 16 óra 30 perckor Marianna Radev jugoszláv dalokat énekel a rádióban. A slágerek nívójának emelésére pályázatot hirdet a rádió. Bekül­dési határidő június 20. Pártos Erzsi hosszú idő után is­­mét szerepet kapott Csehov Cse­­resnyésíkert című darabjában, me­­hist a­ Madách­ Színházban mutat be a Nemzeti Színház együttese. -V­­arrelmé költözködik, a Nem­zeti Kamaraszínházból a Vígszíni­­házlba, ahol május 26-án, szerda estitől játsszák Shaw nagysikerű színművét. Per­sze, az eredeti sze­­repcsatájában. Erre a költözködésre már csak azért is szükség volt, mert a nagy sikerhez kicsinek bi­zonyult a Nemzeti Kamaraszínház nézőtere. -v Priestley, a világhírű angol író hattagú küldöttséget vezet Prá­gába, ahol a júniusban tartandó nemzetkölfi iskiházi értekezleten veszítet­ részt. -Tv A moszkvai rádió kedd este Liszt műveiből kamarahan­gver­senyt r­enk­­dtezett. Ángyál György, a­z Országos Páni­­hivatal elnöke az átalakuló magyar filmszakmáról és abban a filmdol­­gozók helyzetéről tart előadást má­jus 16-án, vasárnap délelőtt 9 óra­kor a Fiknatkahnasottak Szakszer­­vezetében. Svéd Sándor, a most Budapestre érkezett világhírű magyar énekes szombaton délelőtt 11—14 óra kö­zött allegromin­ délelőttöt ad a Li­­bertag hangversenyiroda helyiségé­be® a Lánchíd Alap javára. A magyar szabadságharc száza­dik évfordulója alkalmából a prá­gai rádió június­b-án félórás em­ter­­­náris műsort közvetít. .A sohenen magasul, nemzetközi aj­­női verseny hegedűversenye bevég­­ződött és a magyar előadóművé­szeknek újabb dicsőséget hozott- A második díjat 26 nemzet kiválásé­­tott fiatal hegedűművészei között Cserfalvi Eliz nyerte meg. Cserfalvi Eliz már ismét­ J­.en 1.- el ilyen kimagasló eredményt. Két évvel ezelőtt ő nyerte meg a genfi he­gedűversenyt is. A zongora, és énekversenyei". döntői kedden szerdán fejeződnek be. j eseras volt. IMS majtis vt s könyvekről ALEXEJ TOLSZTOJ: „ősi «. A nagy író kisregényei­, gyűjtöitek össze ebben a kötetben. A Golgotha és a Nagy Péter című monumentá­lis művek írója ezekben a rövide­bb lélegzetű munkáiban is a realizmus mestere, aki apúgy elvezeti az ol­­vasót a cári korszak sötét tájaira, mint a szovjet élet tiszta, derűs vidékeire. Minél több írását ismer­jük meg, annál inkább látjuk, hogy korunk legjelentősebb íróinak egyi­ke. Ez a könyv is erről tanúskodik. (Új Magyar Könyvkiadó.) SÁSDI SÁNDOR: „Egy asz­­o­z­o­n­y elme­g­y.” A rokonszen­ves, kitűnő író legsikerültebb mun­­kája ez a regény, melynek szinte minden során érződik a­z élmény frissessége. Kitűnően rajzolt figu­rák közül halljuk a táj,­a vidék tém­legzetvételét is: ezt a regényt Urai­­ságának köszönhetjük, amely Urér- ság nem, szétfolyó, hanem kemény, vótvöv., érséleckelő, őszi, Jó,­ dicsér­­hetjük Sásdi Sándor nyelvezetét is, amely szintén a munkájában vált a leg­érzékletesebbé, a legkifeje­zőbbé. Szép könyv, jó olvasmány, (Dante kiadása.) SZ. SZESKGL JEV-CSSN SSKIJ­­ „Gyil­­o­osági kísérlet/“ Conszlojt, a szovjet irodalomnak ezt a kiemelt kettő alakját, nálunk alig-alig is­merik. Anns münejétt a Nyugatban jelenti meg egy kisebb regénye, amely elé Gorkij írt ajánlást a ma­gyar olvasókhoz. Gorkij ebben a­­ ajánlásban az utána következő nemzedék írói között a legfigye­­lemreméltóbbnak Censzidjt tar­­totta. Ez a most magyarul m­egje­­lent regénye igazolása Gorkij szza­­vainak. Cem­zkij valóban méltó utóda a nagy orosz íróknak. (1)­ Magyar Kisny.­kiadó.) SZERB ANTAL: „A varázsló­t, töri pálcáját.” Szerb Antal kisebb írásainak gyűj­teménye és a már megszokott szép kiállítású kötet. Hamis kegyelet lenne azt írnunk, hogy a tragátup sorsú író jelen­t­­sebb, vagy éppen reprezentat­ív mur/ái ezek a hetilapban megjelent írások. De Szerb Antal nagy írás­tudása és nagy műveltsége minden­kor biztosíték volt arra, hogy ér­­dektelen munka nem kerülhetett ki kezéből. Ez a kötet is a szó jó ér­telmeiben szórakoztató, rendkívül szellemes olvasmány: az irodalon­ nagy értőjének játéka, de minden­­i­t érdeklő játéka. (Révai kiadása­) Méméeuf államtitkár nyilatkozata a l­el­­giumi és franciaországi hely­zetről. Számos feltűnő riport és cikk az ő legújabb számában. üre­s c­ímlml ¥em® mel l -máz

Next