Szabadság, 1906 (2. évfolyam, 7-264. szám)

1906-09-07 / 206. szám

Maros-Vásárhely, 1906. szeptember 7. Péntek. II. évfolyam, 206. szám. Szerkesztőség és klai'-f.ütvsszt 1 Széchenyi-tér ? s . - b'iva a lap szellemi és anyagi régióit illető közlemények kül­dendők Megjelenik d­'gett» leeste. 1 órakor hétfő és ünnep után nap kivételével. A MAROS-TORDAVÁERILLUi | 116GRILERSÉUi ES 48-as KOSSUTH PaRT HIVATALOS LAPJA Politikai főm­unkatársak : Dr. Gaál Sándor, Dr. Urmánczy Nándor Dr. Barcsay Andor_________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-tér 7. sz. Felelős szerkesztő: Dr. Szász Albert l/janluig biztos. M.-Vásárhely, s­­ept. 7. A kereskedelmi minisztéri­umba már harmadnapja folyik a szaktanácskozmány a mun­kások betegség és balesetére való biztosítása tárgyában. Nemsokára lesz kivándorlási ankét a belügyminisztérium­ban és sajtóügyi tanácskoz­­mány az igazságügyminisz­­tériumban. A most folyó szak­­tanácskozmányhoz azonban egy megjegyzést kell fűz­nünk : ezenfelől ebből az al­kalomból egy ötletet akarunk a közvélemény szíves figyel­mébe ajánlani. Az eddigi an­kéten nem igen nyilvánult meg az őszinte, bátor szabad és igazán szakértő vélemény, mert a meghívottak legna­gyobb része azt tesz, hogy mi a miniszternek, vagy ál­lamtitkárnak a véleménye, mi a minisztérium hivatalos ál­láspontja. A mostani munkásbiztosító tanácskozáson ennek ellenke­zőjét lehet észlelni. De ez is baj. A munkások képviselete fenyegető tónusban fitymálta a javaslatot. Tessék csak megmaradni a „szaktanácskozmány“-nak mindig a szakszerűség mel­lett, ami a tárgyilagosságot jelenti. S amidőn a kormány tény­leg belefogott a szociálpoliti­­tikai reformokba s ezzel iga­zán egy új korszak küszö­bére lépett, ez ez időpont a legkevésbé sem alkalmas ar­ra, hogy a szocialisták meg­támadják a kormányt. Ez igazságtalanság is, meg illetlenség is. Azonfelül nincs is semmi haszna. Nem harcra és ellenséges­kedésre van szüksége a mun­kásoknak, hanem reform­al­kotásokra. S a békés teremtő munkának egyik előfeltétele, hogy munkások és munka­adók közösen dolgozzanak a kormánynyal a reformokon. Az az ötlet pedig, ami a munkásbiztosítás kérdéséből kisarjad, oda céloz, hogy vajon nem lehetne-e nemcsak a szervezet munkásokra, ha­nem általában véve minden állampolgárra nézve oly biz­tosítást létesíteni, mely nem­csak a betegsegélyezést vagy baleset biztosítást, hanem főképen az aggkori ellátást mindenkinek nyújtaná s en­nek hozzájárulási illetéke tulajdonképen az állami adó vagy ennek a pótléka lenne ? Az állam tulajdonképen az összes állampolgárok hivata­los gondnoka, és gyámja. Az egyes emberek adót fizetnek az államnak s ezért az állam biztosit nekik bizonyos ren­det, személy- és vagyonbiz­­tonságot s különböző pótdi­jakért ad igazságot, iskolát, utakat, hidakat, közlekedési eszközöket, szóval védelmet és kultúrát. Az állam­hivatal­­nokoknak — külön nyugdíj­­pótdíjért — ad az ag­gkorra ellátást, nyugdíjat is. Egy lépést kell tovább menni az állami gyámkodás rendszerének útján s elérke­zünk annak a minta­állam­nak gondolatához, mely min­den egyes állampolgárnak biztosítja aggkorára a meg­élhetést. Tehát minden em­bernek adna az állam nyug­díjat, aki az államnak adót fizetett, még­pedig a nyug­díj az adófizetés arányában állapíttatnék meg. Ez ideális rendszerrel az adófizetés egyszerre népszerű lenne az egész országban, mert az emberek közvetlenül éreznék az állam gyámko­dását s az adónak visszaté­rülését. Minden nyugdíjnak, segély­nek, aggkori ellátásnak, be­­tegsegélyző díjnak vagy bal­­esetkárpótl­ásnak, vagy bár­miféle címen, bárminő forrás­ból élvezett pénzösszegnek az alapja tulajdonképen az előzetes befizetés Vagyis tulajdonképen a nyugdíjaknak is van valami biztosítási színezete, valami biztosító-üzleti szaga. Hiszen az államhivatalno­kok fizetéséből a nyugdíj­alapra levont összeg tulaj­donképpen éppen olyan, mint a bármely biztosító társaság­nál önként befizetett biztosí­tási díj. Csak egy különb­­ség van: az állam kisebb biztosítási díjat von le a nyugdíjért, mint a társaság az életjáradékért. Az állam ugyanis nem akar nyerni, sőt biztosítási rizikóval ját­szik, de amit veszít esetleg a nyugdíjon, azt korábban bőven kikeresi élvezett és felhasznált munkában. Erről az ötletről még be­szélni fogunk annál inkább, mert amint halljuk, ez a mostani törvénytervezet meg­látásánál is szőnyegre kerül. Ee Imim. M-Vásárhely azept. 7 A kinevezés, amiről itt szó esik, nem a politikai élet han­gos, tülekedő küzdőterére visz. A legfelsőbb helyről meg­­nyilatkozott bizalom, a jól meg­érdemelt kitüntetés Erdély kul­turális életét ajándékozta meg egy munkás, tartalmas emberrel, kinek neve tán kevéssé ismerős a nagyközönség minden rétegé­­ben, de ennál inkább becsült, és jelentős a magyar tudomá­nyosság fóruma előtt. A kolozs­vári egyetem elárvult magyar irodalmi tanszékére Őfelsége ki­nevezte dr. Dézsi Lajos buda­pesti egyetemi magántanárt, ki­nek széleskörű, gazdag irodalmi munkássága, hosszú évek óta kifejtett gyümölcsöző, de zajta­lan tevékenysége kiválóan érté­kes mozzanata az újabb magyar művelődésnek. A kinevezés, mely a hivata­los lap közelebbi számában meg fog jelenni, nemcsak Kolozsvár­nak a székely kultúra egyetemi városának, de a kultúra szálai­val behálózott egész Erdélynek is öröme. Dr. Dézsi Lajossal olyan ember került a katedrára, akitől irodalmi múltja révén is elvárhatjuk, hogy multunknak sok ereklyéje, a magyar iroda­lomnak nálunk lappangó emlékei, eddig ismeretlen kincsei általa ismertekké válnak. Hiszen épen ő volt az, az ép annyi tudással, mint eréllyel, rámutatott az irodalmi kutatás feladataira s Erdélynek irodalmi relikviáit, közte a Teleki könyvtárt is ő igyekezett ismer­ (Legolcsóbb bútor bevásárlási forrási Erdély legnagyobb bútorgyára! M.-Vásárhelyen: Széchenyi-tér 41. (Korzó kávéház mellett; Kolozsváron: Unió­ uta 3. , 5. sz. ===== A 40 év óta fenálló fresitz Mihály és Fiai czég, cs. és kir udvari szállító, bútor-, épület-, asztalos és parkett gyár. fi legegyszerűbb festett bútortól a legdíszesebbig minden raktáron. Nagy választékban függönyök, szalon- és futószőnyegek, gyermekkocsik. .Sanitas* féderes matrácz, ki t­éjen felk­­elhető kárpitozott felső részszel könnyen tisztítható és a poloskától teljesen óvható. 4. 86 —8 _______________________________________________________|

Next