Szabadság, 1903. szeptember (30. évfolyam, 199-223. szám)

1903-09-01 / 199. szám

1903. szeptember 1. SZABADSÁG A községi iskolák újéve. Nagyvárad, augusztus 31. (Saját tudósítónktól) Néhány nap múlva meg­nyitják kapuikat a községi iskolák és megkezdődik a tanítás és a tanulás munkája. Az előkészületek az uj iskolaévre be vannak fejezve. Az igazgatók és uj tanerők beosztása, a kisegítő tanerők kine­vezése megtörtént és most tájékoztatják a közön­séget a beiratkozásokról. Az új iskolaévről szóló hiteinket és tudnivalókat itt közöljük egybefog­lalva. Igazgatók kinevezése. A községi iskolák min­den csoportjánál van egy-egy igazgató, a­kiknek a megbízása a közs iskolaszék működésének idő­tartamára, azaz 3—3 évre szól. Minden igazgató helyre két tanerőt jelöl az iskolaszék, kik közül a kir. tanfelügyelő egyet kinevez. A közs. iskola­szék gyűlése az elmúlt héten azonban nem volt volt megtartható, minek következtében az elnök­ség, az igazgatói teendők végzésével ideiglenesen a múlt ciklus igazgatóit bízta meg.. így igazgatók lettek : Újvároson V­a­d­a­y József, Bércz­yné­­ Paula, Olasziban R­á­t­k­a­y József, Katonáné T. Róza, Váralján Mártonffy Zoltán, Á­b­e­r­l­e Hermina. Csillagvároson Tóth Mária *s végül a Rétvárosrész új iskolájában B­a­l­o­g­h Károly. A kisegítő tanítók kinevezése. Nagy megnyug­vást keltett mindenütt Rimler Károly polgár­­mester iskolaszéki elnöknek az intézkedése a ki­segítő tanítók alkalmazás illetőleg Mint előre je­leztük a polgármester a méltányosság elvére he­lyezkedett és a múltban alkalmazott íisegítőket al­kalmazta, így kinevezte kisegítőknek: özv. Krü­ger­né V. Gizellát, Grósz Erzsébetet, B­o­r­e­­man Sárikát és Szőke Bertát. Még egy kise­gítő maradt ki: Klein Ábrahim, de a beh­atások után túlnépesség folytán felosztandó valamelyik osztályban neki is jut hely. Tanítók eskütétele. Tegnap d. e. tették le Si­pos Orbán min. oszt. tanácsos kir tanfelügyelő kezébe a hivatalos esküt azok a tanítók és taní­tónők, a­kiket Nagyvárad város községi iskola­széke a nyár folyamán megválasztatott. A feles­ketett tanerők : V­á­r­a­d­y István, Nagy Dezső, H­u­s­z­á­r László, J­e­r­z­s­á­k Árpád, R­á­t­k­a­y Emilia, Tar Klementin, B­r­ó­d­y Fanny, Páli Ilona, J­akobovics Ilona és Kazinczy Ma­riska. Az eskütételnél az iskolaszéket Bordó Fe­­rencz főjegyző iskolaszéki alelnök képviselte. Az eskü letétele után a kir. tanfelügyelő és az alelnök lelkes beszédet intéz­tek a tanítókhoz. A beiratások rendje. A közs. iskoláknál a be­iratások az illető iskolák csoportjainál történnek. Mindenki csak abban a városrészben vehető fel, melyben a lakása van. A réti lakosok az uj réti iskolába iratkoznak, a velencei lakosok gyermekeit a tükör­ utcai óvodahelyiségben veszik fel. Tanerők beosztása. A községi iskolákban a tanerők végleges beosztása a következő: Újvároson. Fiúiskolák. ligazgató Vaday József. I a) és b) Szőke Berta, Raffayné Sz. Julia. II. a) és b) Szemes Mariska, Szemes Ilonka. III. a) és b) Vá­­rady István, Huszár László. IV. a) és b) Vaday József, Bodnár János. V. Jerzsák Árpád. Leányiskolák. Igazgató Berczyné H. Paula. I. a) és b) Makay Katalin, Gsereyné Gz. Anna. II. a) és b) Rézné M. Gizella, Békésyné H. Paula. III. Békésyné F. Piroska. IV. Csordacsicsné K. Antónia. V­II. Farkas Etelka. Olasziban. Fiúiskolák. Igazgató Rátkay József. I. Pap Emma. II. Hegyesi Katinka. III. Bitzó János IV. Rátkay József. V. Nagy Dezső. VI. Kovács János. Leányiskolák. Igazgató Katonáné T. Róza. I. Sehrader Friderika. II. Katonáné T. Róza. III. Varga Teréz. IV. özv. Fejérné N. Gizella. váralján. Fiúiskolák. Igazgató. Mártonffy Zoltán. I. Iványi Győző. II. Markovits Pál. III. Istvánffy Jó­zsef. IV. Szabó Sándor. V. Mártonffy Zoltán. Treóműiskolá­k. Igazgató Aberle Hermina. I. Rátkay Emília. 11 Aberle Hermina. III. Kazinczy Mariska. IV. Páli Ilona. V—VI. Jakobovics Ilona. Kézi munka tanítónő Istvánffyné­­ Karolin. Csillagvároson. Vegyes I—II. o. Igazgató Tóth Mariska. I. vegyes oszt. Bródy Fanny II. vegyes oszt. Tóth Mária. Velencén. Vegyes I—II. Igazgató özv. Krügerné V. Gi­zella I. özv. Krügerné V. Gizella. I­. Grósz Er­zsébet. Réten (Széles u.) I­II. fiú és leány. Igazgató Balogh Károly. I. fiú oszt. Tar Klementin. II. fiú oszt. Balogh Ká­roly. I. leány. Szathmáry Mariska. II. leány. Bo­­leman Sárika. Apró események. (Mária, a lengyel plébános. — Hogyan lehetett volna menekülni?) Na tessék a cím után ítélve, pirulva félredobni ezt a papirlipot. Az a kaland, m­elyik a lengyelek lá­togatása idején esett meg egyik előkelő fővárosi szál­lodában, ha glágerje is lehetne valamelyik sikamlós, pezsgő humora francia bohózatnak, olyan ártatlan, a­milyennek­­ akarjuk. Mert a jó szándék egy keleti bölcs szerint a fekete tehenet is fehér színben látja. Úgy történt a dolog, hogy a lengyel testvéreket az idegenforgalmi iroda szállásolta el a fővárosban. Előre megkapta a vendégek lajstromát a gondosan ki­válogatta belőle az összeülő bárány­kákát, akiket egy födél alá terelhet. A muzsikusokat a muzsikusokkal, a vasúti raktárost a pályafelvigyázóval s természetesen a hölgyek szobájába sem osztott be torzonborz bajuszú akrobatákat. Így történt aztán, hogy a szálloda 39 számú szobájába Bok­ovszki Hanca mellé Kostlovski Anasztáz Mária került Ahogy dukál ez az illendőség és a morál szabályai szerint A lengyelek meg is érkeztek. Emlékezetben­ van még a nagy cécó, melynek az volt a következménye, hogy Koczcius­ko dicső népe a vasútról csak késő éj­jel vetődhetett haza. A szép s csintalan mosolygása Bobovszki H*nca éjfél felé jött meg Hamar lehányta magáról az utazóruháját, a patyolatazin fehérneműit, az­tán álmosan bebújt a puha paplan alá. S szemrehányóan nézett a másik ágy felé, amelynek tulajdonosnője még nem érkezett meg. Igazán ezek az asszonyok mindjárt kirúgnak a hámból, ha szabadján vannak! Ide most bevett szokás szerint három XXX-et te­szünk. S csak a végét mondjuk el a históriának. Reg­gel felé nagy botrány zaja verte fel a szálloda sze­mélyzetét. A szép Bobovszki Hanca igéző pongyolában futkosott a folyosókon s megbotránkozva fakadt ki az elszállásoló bizottság ellen amelyik az egyedül utazó hölgy szobájába egy férfit szállásolt el. Ha plébános is az az ember, de mégis csak férfi . . Nagy nehezen bírták csak lecsillapitani a haragvó hölgyet. Előteremtették az elszállásoló bizottság embe­rét, aki kétségbeesve mondogatta, hogy nem tehet a bajról. Neki odaadták a névsort s arra igazán nem gondolt, hogy a lengyeleknél a férfiakat is Máriának hívják . . . Idáig a történet Csak arról nem tud a krónika, hogy miképp történt az, hogy a szép lengyel asszony nem csapott lármát mindjárt éjszaka, amikor hazatévedt a szelíd, derék plébános úr . . . Leimosz kollegánk a legfigyelmesebb ember. Ab­ban a korban él, amikor még mindenre reagálnak ide­gei: a jó szóra bántódásra, katasztrófákra, mások ba­jára. Szóval theatere ama moderneknek, ak hidegen szellemes krém­körje a nap nagy eseményeinek. Loimosz e héten levelet kapott Ruzsinsz­­k­y Ilonától. A művész­ asszony megírta, hogy szeretne hazajönni, s „mint tavas­szal, büszkén bemenni ma­gukkal a kávéházba“. A figyelmes Loimosz erre válaszolt ilyen képen: — Beh'­kár, édes úrasszonyom, hogy nem volt a „Párisi Áruház" égése alkalmával Budapesten. Ha a hanglétráját odakölcsönözheti a tűzoltóknak, a ben­­rekedt szerencsétlenek egész kényelmesen lesétálhattak volna rajta a negyedik emeletről is . . . * * * Uj könyvkötészet.* A n. é. közönség b. tudomására hozom, hogy 10 év óta fennálló jó hírnévnek örvendő könyv­kötészetemet Nagyvárad, Széchenyi-tér 1. sz. Fabry Test­­vereit mellett a mai kor igényeihez képest berendeztem. Az iskolaidényre iskolakönyveket 3 HÍREK. Naptár. — 1903. szeptember 1. Kedd. — Róm. kath.: Egyed. — Prot.: Egyed. — Görög-orosz r augusztus 19. András. — Izr.: Elül. 9. * Szeptember elsejével uj előfizetést nyi­tunk lapunkra. Előfizetőinket és azokat, a­kik most óhajtanak közéjük lépni, kérjük, küldjék be minél előbb az előfizetési díjat, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. * Személyi hírek. G­e­r­ő Ármin rendőrfő­kapitány hazaérkezett és a rendőrség vezetését átvette. — Sző­lősi Ernődr hazaérkezett Nagy­váradra nyaralásából és orvosi működését újból megkezd­­te. * Tisza István gróf alapítványa. Nem­rég alakult Szegeden a Délvidéki Magyar Közmű­velődési Egyesület, a­melynek tagjai és alapítói máris szépen szaporodnak. Legutóbb Tisza Ist­ván gróf tett ritka szép alapítványt, 1000 koronát. Az egyesület hálás szívvel fogadta a nemes gróf áldozatkészségét. * Hoór Mór dr szakvéleménye. Néhány nappal ezelőtt bő kivonatban közöltük Hoór Mór dr műegyetemi tanárnak, a G­a­n­z-cég igaz­gatójának szakvéleményét, melyet a város meg­kérésére a villamos vasút ügyében küldött R i­­a­le­r Károly polgármesternek. A kiváló szakférfi véleményét most sokszorosították és szétküldötték a törvényhatósági bizottság tagjainak. A villam­­világítási bizottság legközelebb ülést tart a villa­mos vasút, illetőleg az áramszolgáltatás tárgyában s ez alkalommal foglalkozik Hoór­er szakvéle­ményével. Kétségtelen, hogy az elektrotechnika elméleti és gyakorlati tudományában egyaránt hírneves páratlan szakférfi véleménye döntő súlyú lesz a nagyfontosságú kérdés elintézésénél. * Megdrágult gyógyszerek. A szesztar­­talmú gyógyszerek erősen megdrágulnak szep­tember hó 1-től kezdve. A pénzügyminiszter ugyanis egy legutóbb kiadott rendeletével a kén­­éthez és ecetéther előállításához szükséges szesz­nek adómentes felhasználását beszüntette. Egy belügyminiszteri rendelet adja ezt most tudtul intézkedés végett Bihar megyének és Nagyvárad városának. Egyben megállapítja a megdráguló gyógyszerek árait is, a­melyek szerint az embe­reknek való gyógyszerek 20—30, az állatoknak való gyógyszerek 70 - 80 százalékkal lesznek drá­gábbak. * Leányok. Leányokat, kicsi, küzdő, gyá­­molatlan leányokat néha boldogság is ér. Példáu megkéri a kezüket valami derék, urnák címzett hivatalnok. A fizetése hatszáz forint is lehet. Sőt, ha magukra maradtak, akkor sincsenek végkép zárva előlük az élet örömei. Megtörténik, hogy maga a komoly, szigorú állam füstös irodáiban helyet ad nekik. Itt szabad a leányoknak letele­pedni a gépjük mellé és kopogni kis kezükkel 6—8 órán át naponta. Ötven, sőt hatvan forintot is fizetnek ezért hónaponként. Nem sok pénz, de becses, mert évről-évre kevesebben jutnak hozzá. Évről-évre figyelmeztetik a szegény reménykedő leányokat, hogy kár a bélyegért. Nincs üres hely a kopogó üres masinák mellett. Most azt újságolja valamelyik lap, hogy az igazságügyminiszter többé nem ad kenyeret leányoknak. Még ha volna is hely. Szegény, szomorú leányok, kell a teremtés nemes urainak minden talpalatnyi föld. El kell nyelni minden kicsi kenyeret. Fent, a­honnan az aktákat küldik, de sokat előszobázhatták fekete­kabátos urak, mig kikilincselték, — ha csakugyan megtörtént — a kemény rendelet. Hát hiába vol­tatok, szegény leányok, szorgalmasabb, erősebb rabszolgák. Az ősiség még mindig fog, az éhség gyorsan (5 óra alatt) olcsón kötök be, vidéki megrendelők újabb szükségleteit nálam fedezhetik pontos és legolcsóbb kiszolgálást biztositok. Tisztelettel: Fel&stmchc Kálmán, 941 könyvkötő.

Next