Szabadság, 1949. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-08 / 1. szám

­zékelyudvarhely, VI. évfolyam 1. sz. 9 lej Szombat, 1949 január 8 A Magyar Népi Szövetség udvarhely megyei hetilapja Megjelenik minden szombaton reggel Felelős szerkesztő : Imets János Szerkesztőség és kiadóhivatal: Székelyudvarhely, Kossuth­ utca 34. Újabb győzelmek felé 1949-ben 1948 december 27-én a Nagy Nemzetgyűlés 414 képviselője és a gyárak, irodák, élmunkások tö­mege szorong a képviselőház pad­soraiban és karzatain. Feszült fi­gyelemmel várja mindenki a Ro­mán Népköztársaság egy éves év­fordulójának méltó megünneplését. A parlamenthez vezető út zászló­­díszben, s demokratikus hadsere­günk fegyelmezett sorfala között vonul fel a munkásság. A Nemzetgyűlés épülete szintén méltó díszben van, Gheorghe Gheorghiu-Dej első miniszterelnök­­helyettes megjelenésére hatalmas tapsvihar tört ki. A végre helyre­­állott csendben megfontolt, komoly hangok következtek: „a kormány megbízásából be­nyújtom a Román Népköztár­saság 1949. évi általános gaz­dasági tervéről szóló törvény­­javaslatot megvitatás és jóvá­hagyás végett“, mondotta Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkás Párt főtitkára. E bejelentésre mindenki előtt felötlött az a négyéves kemény küzdelem, amellyel Románia dol­gozó népe, vezető pártjával az élén, Népköztársaságunk kikiáltá­sának egyéves évfordulójára, első gazdasági tervét elkészíthette. Négy évi kemény politikai és gazdasági csata után lehetett megvalósítani az első gazdasági terv előfeltéte­leit, miután az anyagi és techni­kai akadályok nagy tömegét si­került legyőzni és a minden front­szakaszon konok ellenállást tanú­sító ellenséget, a reakciót sikerült visszaszorítani, közéletünk legfon­tosabb őrhelyeiről. Nem szerepelhetnének megva­lósításaink között a további fejlő­dés alapfeltételei, ha az osztály­ellenséggel és annak kiszolgálói­val nem tanúsítottunk volna meg­alkuvás nélküli osztályharcos ma­gatartást. A királyságnak, mint a dolgozó nép főellenségének meg­döntése és a Népköztársaság ki­kiáltása nélkül 1948 nem lehetett volna a forradalmi megvalósítá­sok éve. Csak eme megvalósítá­sok után és a dolgozók pártjának, a Román Munkás Pártnak veze­tése mellett érhettük el azt, hogy a gyárak, szállítási vállalatok és más közérdeket szolgáló javak és intézmények a dolgozó nép bir­tokába menjenek át. A nép közös tulajdonát képező gyárak észszerű vezetése és a nyersanyagok gaz­daságos felhasználása, valamint a munkásság határtalan lelkesedése a szocialista termelésért eredmé­nyezte az árak csökkenését, az áruk mennyiségi és minőségi fo­kozását és az adók csökkentését. Az igazságszolgáltatási és tan­ügyi reform szintén komoly ered­ménye ifjú Népköztársaságunk­nak. A világ dolgoz­óinak ügyét szolgáltuk azzal, hogy gazdasági és kulturális szerződéseken kívül őszinte megnemtámadási és köl­csönös megsegítési szerződéseket kötöttünk a világbéke tántorítha­tatlan őrzőjével, a nagy Szovjet­unióval és a körülöttünk levő békeszerető demokratikus népek­kel, legutóbb a csehekkel is. Belpolitikánk szintén a békét és a fejlődést szolgálja és erősíti. Vezető pártunk őrködése mellett, Marx- Lenin és Sztálin tanításai szerint teljes egyenlőséget élvez elvben és gyakorlatban Népköz­­társaságunk minden dolgozója nemzetiségre, fajra és vallásra való tekintet né­lül, így forrott egységbe a nemzetiségek munkássága az azonos érdekű román nemzetiségű dolgozókkal. Az 1949-es gazdasági terv arra is szolgál, hogy a nemzetgazda­sági szempontból fontos hiányos­ságokat pótolva és termelésünknek új irányt szabva vezesse azt a szocialista gazdálkodás felé. Az elsősorban fontos feladatok elvég­zésével egyidőben kormányunk emelni kívánja a dolgozók élet­színvonalát, munkabíró képessé­gét, szakmai és világnézeti fel­­készültségét, egészségi állapotát. Ezért szociális-kulturális célokra az egy éves gazdasági terv be­fektetéseinek 11,2 százalékát, azaz 9.184 000.000 lejt irányzott elő. A gazdasági terv célja, hogy megteremtse előfeltételeit egy hosz­­szabb és mélyrehatóbb terv meg­valósításának. Szükséges, tehát, hogy iparunk, de főképpen bá- A Szabadság új évfolyama elé Akik figyelemmel kísérték a Szabadság fejlődését, láthat­ták, hogy lapunk fejlődése a demokrácia kiteljesülésével pár­huzamosan haladt. 1948 elejéig, mint kis, kétoldalas hetilap igyekeztünk a demokrácia ügyét Udvarhely megy­ében szol­gálni. 1948 január végétől kezdve már megnövekedett terje­delemben, négy oldalon jelentünk meg. Azonban állandóan nőtt az igény a lappal szemben s igy júniustól kezdve már állandóan hat oldalon harcoltunk a dolgozók érdekeiért. A Román Népköztársaság egy éves évfordulója alkalmá­ból láthatták olvasóink, hogy nyolc oldalas kiadásban jelent meg a Szabadság. Azzal kívánunk hozzájárulni Népköztár­saságunk és a szocializmus építéséhez, hogy ezután mindig nyolc oldalon jelenik meg a Szabadság, anélkül, hogy az ára emelkednék, vagy az előfizetési díj változnék. Olvasóink tapasztalhatták, hogy harcos támogatói va­gyunk a szocializmus építésének. Megyénk munkásainak, dolgozó­ földműveseinek és haladó értelmiségének lapja va­gyunk, az ő művelődésüket, haladásukat kívánjuk továbbra is szolgálni. Szakszervezeti rovatunkban a munkásság érdek­­védelmi és nevelő szervezetének kérdéseivel foglalkozunk. Ta­nuljunk együtt című rovatunkban olyan általános érdekű kér­déseket ölelünk fel, amelyekben dolgozó testvéreinknek kívánunk tanulási anyagot nyújtani. Könyvismertetéseinkkel felhívjuk olvasóink figyelmét a legújabb értékes irodalmi művekre. A Szovjetunióról nyújtott ismertetéseinkben azt az utat akarjuk megmutatni, amit a szocializmus országa megtett, amíg jelenlegi magas fejlettségi fokára eljutott. Falvainkból­­falvainknak című, már eddig is nagy érdeklődést és többször vitákat is keltett rovatunkban a községeinkből beérkezett tudó­sításokat közöljük, hogy ezzel is irányt mutassunk falvaink­­nak. Mi történik a nagyvilágban? című rovatunkban a kül- és belpolitikai eseményekről nyújtunk rövid összefoglalást ol­vasóinknak. Kultúrrovatunkkal és változatos cikkanyagunkkal is mind a szocializmus építésén fáradozunk. Új szerkesztőségünkben, Kossuth­ utca 34 szám alatt (a volt Lánczky drogéria helyén) szeretettel várunk minden fa­lusi levelezőt és minden érdeklődőt. Ezzel a célkitűzéssel és munkatervvel indulunk neki az új 1949-es évnek. Kérjük és elvárjuk minden velünk együtt menetelő dolgozó hathatós támogatását. A szerkesztőség. Taxa postala platite in numerar conform aprobarii Di Gen P T.T. Nr. 47 550 1948 nyászatunk és­ nyersanyag terme­lésünk fokozódjék, ezért az 1949-re előirányzott 82 milliárd lej beru­házásból 36 8 százalékot a bányá­szatba és a nehéziparba fektetünk be. Így válik lehetővé, hogy az év folyamán újabb kőolaj-mezők felderítése érdekében fúrásokat vé­gezzenek Szilágy, Valcea, Udvar­hely, Bihar, Bacau, Arges megyék­ben, szén, vas, bauxit, higany után kutassanak az ország több megyéjében. E munkálatok során az év végére a kőolajtermelés 137 százalékkal, az olaj­ter­mékek 113 7 százalékkal, a széntermelés 115 százalékkal, ön­tött vas 135 százalékkal, az acél 116 százalékkal, a hengerelt vas áru termelése pedig 130 százalék­kal fog emelkedni. A könnyű­ipar szintén jelentős részt kap a beruházásból, 10­4 százalékot, mely összeg lehetővé teszi, hogy lépést tartson a nehéz­iparral és az állandóan növekvő szükségletet fedezni tudja. A szállítás és közlekedés döntő tényezője iparunk, kereskedel­münk és általában gazdasági és kulturális életünk fejlődésének, s ezért 21­2 százalékát kapja a be­fektetendő 82 milliárdnak. Ez ösz­­szeg terv szerinti felhasználása a vasúti szállításokat az év végére 277 százalékkal emeli. Az autó­utak hosszát 1800 kilométerrel növeli, ami a forgalom 17,6 szá­zalékkal való növekedését jelenti és az autópark 113 százalékkal növekszik. Az irányított termelésben nem csak az a cél, hogy többet ter­meljünk, a terv előírja azt is, hogy az ipari termelésben az adminisz­trációs költségeket 20 százalékkal lehet és kell is csökkenteni, ugyan­akkor a munka termeléke­s­égét 15 százalékkal kell fokozni. Dolgozó földműveseinknek tisz­tában kell lenniök azzal, hogy fejlett bányászat nélkül nem lehet életképes nehéziparunk, anélkül pedig nem valósítható meg a mai követelményeknek megfelelő, mi­nőségi termelésre is alkalmas, ver­senyképes mezőgazdaság. Az egy éves gazdasági terv 7.708.000.000 lejt irányoz elő a me­zőgazdaság, az erdők és a legelők fejlesztésére. Ennek eredménye­képpen 1949-ben a mezőgazda­­sági növények összértéke 40 szá­zalékkal kell, hogy meghaladja az 1948 év termékeinek értékét, bele­értve az ipari növényeket is. A hektáronkénti átlagtermés 15 szá­zalékkal múlja felül a múlt év hektáronkénti termését. A krumpli­termés területe 20 százalékkal, az olajos magvaké 27 százalékkal, a gyapot vetési területe pedig 80 százalékkal növekszik. A nemesí­tett szőlő 180 százalékkal fogja felülmúlni a múlt évi termést, a len és kender 32 százalékkal. Elő van irányozva az állatállomány, de főképpen a fajállatok szaporí­tása is 18 százalékkal. Az erdők fejlesztésére 1949-ben 290 millió csemetét termelnek, a kitermelési területet pedig 10 szá­zalékkal növelik az 1948-as évihez viszonyítva. Csak néhány adatot említettem meg a gazdasági tervben szereplő adatsorozatból, de minden adatát fontos megismernünk, mert azok külön külön feladatot rejtenek ma­gukban. Egy esztendőre összefog­lalta a tennivalókat a gazdasági terv és munkára szólít minden dolgozni vágyó embert, aki fejlődő népének nem ellensége. A terv megvalósításának biztos tudatában kívánunk jó munkát, a béke meg­védésének reményében kívánunk boldog újévet olvasóinknak. Imets János

Next