Szabadság, 1949. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1949-01-08 / 1. szám
zékelyudvarhely, VI. évfolyam 1. sz. 9 lej Szombat, 1949 január 8 A Magyar Népi Szövetség udvarhely megyei hetilapja Megjelenik minden szombaton reggel Felelős szerkesztő : Imets János Szerkesztőség és kiadóhivatal: Székelyudvarhely, Kossuth utca 34. Újabb győzelmek felé 1949-ben 1948 december 27-én a Nagy Nemzetgyűlés 414 képviselője és a gyárak, irodák, élmunkások tömege szorong a képviselőház padsoraiban és karzatain. Feszült figyelemmel várja mindenki a Román Népköztársaság egy éves évfordulójának méltó megünneplését. A parlamenthez vezető út zászlódíszben, s demokratikus hadseregünk fegyelmezett sorfala között vonul fel a munkásság. A Nemzetgyűlés épülete szintén méltó díszben van, Gheorghe Gheorghiu-Dej első miniszterelnökhelyettes megjelenésére hatalmas tapsvihar tört ki. A végre helyreállott csendben megfontolt, komoly hangok következtek: „a kormány megbízásából benyújtom a Román Népköztársaság 1949. évi általános gazdasági tervéről szóló törvényjavaslatot megvitatás és jóváhagyás végett“, mondotta Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkás Párt főtitkára. E bejelentésre mindenki előtt felötlött az a négyéves kemény küzdelem, amellyel Románia dolgozó népe, vezető pártjával az élén, Népköztársaságunk kikiáltásának egyéves évfordulójára, első gazdasági tervét elkészíthette. Négy évi kemény politikai és gazdasági csata után lehetett megvalósítani az első gazdasági terv előfeltételeit, miután az anyagi és technikai akadályok nagy tömegét sikerült legyőzni és a minden frontszakaszon konok ellenállást tanúsító ellenséget, a reakciót sikerült visszaszorítani, közéletünk legfontosabb őrhelyeiről. Nem szerepelhetnének megvalósításaink között a további fejlődés alapfeltételei, ha az osztályellenséggel és annak kiszolgálóival nem tanúsítottunk volna megalkuvás nélküli osztályharcos magatartást. A királyságnak, mint a dolgozó nép főellenségének megdöntése és a Népköztársaság kikiáltása nélkül 1948 nem lehetett volna a forradalmi megvalósítások éve. Csak eme megvalósítások után és a dolgozók pártjának, a Román Munkás Pártnak vezetése mellett érhettük el azt, hogy a gyárak, szállítási vállalatok és más közérdeket szolgáló javak és intézmények a dolgozó nép birtokába menjenek át. A nép közös tulajdonát képező gyárak észszerű vezetése és a nyersanyagok gazdaságos felhasználása, valamint a munkásság határtalan lelkesedése a szocialista termelésért eredményezte az árak csökkenését, az áruk mennyiségi és minőségi fokozását és az adók csökkentését. Az igazságszolgáltatási és tanügyi reform szintén komoly eredménye ifjú Népköztársaságunknak. A világ dolgozóinak ügyét szolgáltuk azzal, hogy gazdasági és kulturális szerződéseken kívül őszinte megnemtámadási és kölcsönös megsegítési szerződéseket kötöttünk a világbéke tántoríthatatlan őrzőjével, a nagy Szovjetunióval és a körülöttünk levő békeszerető demokratikus népekkel, legutóbb a csehekkel is. Belpolitikánk szintén a békét és a fejlődést szolgálja és erősíti. Vezető pártunk őrködése mellett, Marx- Lenin és Sztálin tanításai szerint teljes egyenlőséget élvez elvben és gyakorlatban Népköztársaságunk minden dolgozója nemzetiségre, fajra és vallásra való tekintet nélül, így forrott egységbe a nemzetiségek munkássága az azonos érdekű román nemzetiségű dolgozókkal. Az 1949-es gazdasági terv arra is szolgál, hogy a nemzetgazdasági szempontból fontos hiányosságokat pótolva és termelésünknek új irányt szabva vezesse azt a szocialista gazdálkodás felé. Az elsősorban fontos feladatok elvégzésével egyidőben kormányunk emelni kívánja a dolgozók életszínvonalát, munkabíró képességét, szakmai és világnézeti felkészültségét, egészségi állapotát. Ezért szociális-kulturális célokra az egy éves gazdasági terv befektetéseinek 11,2 százalékát, azaz 9.184 000.000 lejt irányzott elő. A gazdasági terv célja, hogy megteremtse előfeltételeit egy hoszszabb és mélyrehatóbb terv megvalósításának. Szükséges, tehát, hogy iparunk, de főképpen bá- A Szabadság új évfolyama elé Akik figyelemmel kísérték a Szabadság fejlődését, láthatták, hogy lapunk fejlődése a demokrácia kiteljesülésével párhuzamosan haladt. 1948 elejéig, mint kis, kétoldalas hetilap igyekeztünk a demokrácia ügyét Udvarhely megyében szolgálni. 1948 január végétől kezdve már megnövekedett terjedelemben, négy oldalon jelentünk meg. Azonban állandóan nőtt az igény a lappal szemben s igy júniustól kezdve már állandóan hat oldalon harcoltunk a dolgozók érdekeiért. A Román Népköztársaság egy éves évfordulója alkalmából láthatták olvasóink, hogy nyolc oldalas kiadásban jelent meg a Szabadság. Azzal kívánunk hozzájárulni Népköztársaságunk és a szocializmus építéséhez, hogy ezután mindig nyolc oldalon jelenik meg a Szabadság, anélkül, hogy az ára emelkednék, vagy az előfizetési díj változnék. Olvasóink tapasztalhatták, hogy harcos támogatói vagyunk a szocializmus építésének. Megyénk munkásainak, dolgozó földműveseinek és haladó értelmiségének lapja vagyunk, az ő művelődésüket, haladásukat kívánjuk továbbra is szolgálni. Szakszervezeti rovatunkban a munkásság érdekvédelmi és nevelő szervezetének kérdéseivel foglalkozunk. Tanuljunk együtt című rovatunkban olyan általános érdekű kérdéseket ölelünk fel, amelyekben dolgozó testvéreinknek kívánunk tanulási anyagot nyújtani. Könyvismertetéseinkkel felhívjuk olvasóink figyelmét a legújabb értékes irodalmi művekre. A Szovjetunióról nyújtott ismertetéseinkben azt az utat akarjuk megmutatni, amit a szocializmus országa megtett, amíg jelenlegi magas fejlettségi fokára eljutott. Falvainkbólfalvainknak című, már eddig is nagy érdeklődést és többször vitákat is keltett rovatunkban a községeinkből beérkezett tudósításokat közöljük, hogy ezzel is irányt mutassunk falvainknak. Mi történik a nagyvilágban? című rovatunkban a kül- és belpolitikai eseményekről nyújtunk rövid összefoglalást olvasóinknak. Kultúrrovatunkkal és változatos cikkanyagunkkal is mind a szocializmus építésén fáradozunk. Új szerkesztőségünkben, Kossuth utca 34 szám alatt (a volt Lánczky drogéria helyén) szeretettel várunk minden falusi levelezőt és minden érdeklődőt. Ezzel a célkitűzéssel és munkatervvel indulunk neki az új 1949-es évnek. Kérjük és elvárjuk minden velünk együtt menetelő dolgozó hathatós támogatását. A szerkesztőség. Taxa postala platite in numerar conform aprobarii Di Gen P T.T. Nr. 47 550 1948 nyászatunk és nyersanyag termelésünk fokozódjék, ezért az 1949-re előirányzott 82 milliárd lej beruházásból 36 8 százalékot a bányászatba és a nehéziparba fektetünk be. Így válik lehetővé, hogy az év folyamán újabb kőolaj-mezők felderítése érdekében fúrásokat végezzenek Szilágy, Valcea, Udvarhely, Bihar, Bacau, Arges megyékben, szén, vas, bauxit, higany után kutassanak az ország több megyéjében. E munkálatok során az év végére a kőolajtermelés 137 százalékkal, az olajtermékek 113 7 százalékkal, a széntermelés 115 százalékkal, öntött vas 135 százalékkal, az acél 116 százalékkal, a hengerelt vas áru termelése pedig 130 százalékkal fog emelkedni. A könnyűipar szintén jelentős részt kap a beruházásból, 104 százalékot, mely összeg lehetővé teszi, hogy lépést tartson a nehéziparral és az állandóan növekvő szükségletet fedezni tudja. A szállítás és közlekedés döntő tényezője iparunk, kereskedelmünk és általában gazdasági és kulturális életünk fejlődésének, s ezért 212 százalékát kapja a befektetendő 82 milliárdnak. Ez öszszeg terv szerinti felhasználása a vasúti szállításokat az év végére 277 százalékkal emeli. Az autóutak hosszát 1800 kilométerrel növeli, ami a forgalom 17,6 százalékkal való növekedését jelenti és az autópark 113 százalékkal növekszik. Az irányított termelésben nem csak az a cél, hogy többet termeljünk, a terv előírja azt is, hogy az ipari termelésben az adminisztrációs költségeket 20 százalékkal lehet és kell is csökkenteni, ugyanakkor a munka termelékeségét 15 százalékkal kell fokozni. Dolgozó földműveseinknek tisztában kell lenniök azzal, hogy fejlett bányászat nélkül nem lehet életképes nehéziparunk, anélkül pedig nem valósítható meg a mai követelményeknek megfelelő, minőségi termelésre is alkalmas, versenyképes mezőgazdaság. Az egy éves gazdasági terv 7.708.000.000 lejt irányoz elő a mezőgazdaság, az erdők és a legelők fejlesztésére. Ennek eredményeképpen 1949-ben a mezőgazdasági növények összértéke 40 százalékkal kell, hogy meghaladja az 1948 év termékeinek értékét, beleértve az ipari növényeket is. A hektáronkénti átlagtermés 15 százalékkal múlja felül a múlt év hektáronkénti termését. A krumplitermés területe 20 százalékkal, az olajos magvaké 27 százalékkal, a gyapot vetési területe pedig 80 százalékkal növekszik. A nemesített szőlő 180 százalékkal fogja felülmúlni a múlt évi termést, a len és kender 32 százalékkal. Elő van irányozva az állatállomány, de főképpen a fajállatok szaporítása is 18 százalékkal. Az erdők fejlesztésére 1949-ben 290 millió csemetét termelnek, a kitermelési területet pedig 10 százalékkal növelik az 1948-as évihez viszonyítva. Csak néhány adatot említettem meg a gazdasági tervben szereplő adatsorozatból, de minden adatát fontos megismernünk, mert azok külön külön feladatot rejtenek magukban. Egy esztendőre összefoglalta a tennivalókat a gazdasági terv és munkára szólít minden dolgozni vágyó embert, aki fejlődő népének nem ellensége. A terv megvalósításának biztos tudatában kívánunk jó munkát, a béke megvédésének reményében kívánunk boldog újévet olvasóinknak. Imets János