Szabadság, 1971. február (81. évfolyam, 18-25. szám)
1971-02-03 / 18. szám
SZABADSÁG ÓHAZAI RIPORT Séta a Széchenyi könyvtárban E hatalmas nemzeti intézménynek alapjait Széchényi Ferenc (1754-1820) áldozatkészsége vetette meg 1802- ben. Az alapítólevél méltóságos latinságában ezt olvashatjuk: részben nyomtatott, részben kéziratos művekből álló könyvtáramat, valamint pénztermékből, földrajzi térképekből, képekből, s végül a magyar történelmet bármilyen szempontból érintő jelvényekből álló gyűjtményemet a közhaszonnak és a drága hazának szemlélem, amelynek ölében mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam... Ezekből a felsorolt gyűjteményekből azóta részben külön intézmények létesültek, részben a könyvtár jelentős osztályai nőttek ki. Hiszen csak az ajándékban szereplő 10-12 ezer könyvnek száma is azóta jóval meghaladta a másfél milliót, a könyvtár állományegységeinek száma pedig 4 millió fölött jár. Itt őrzik a legszebb magyar kéziratos könyvet, a 15. század végén keletkezett un. Festetics-kódexet. Imádságos könyv, amely Kinizsiné, Magyar Benigna számára készült. A magyar középkornak ez az érdekes nőalakja Mátyás király hadvezérének, Magyar Balázsnak volt a leánya. 14-16 éves lehetett, amikor hozzáadták a 45. életévén is túl járó híres törökverő hőshöz, Kinizsi Pálhoz, és a nagyvázsonyi vár asszonya lett. A házasságkötés után egy évtizeddel, 1492-ben Kinizsi súlyos betegségbe esett. Ekkoriban készíthették a nagyvázsonyi pálosok Benigna számára ezt a könyvet, mert “Pál uram betegségéről szerzett imádság“ is található benne. Két év múlva Kinizsi meghalt. A következő évben, 1495-ben Benigna már mint Horváth Márk neje él a nagyvázsonyi várban, amelynek szépítésére sokat áldoz. Szobrásokat, kőfaragókat alkalmaz, jeléül annak, hogy Mátyás halála után is tovább élt Magyarországon az új ízlés, a reneszánsz. 1508-ban Horváth Márk lóról esve nyakát szegte. Benigna eltemette Nagyvázsoftyban, első férje mellé, s nemsokára egy környékbeli nemesnek, Kereky Gergelynek adta kezét. Nevével sokszor találkozunk, de nem a krónikák dicső lapjain, hanem oklevelekben, gyilkosság, fosztogatás,okirathamisítás vádjaival kapcsolatban. A vége az lett, hogy 1519-ben felesége megölette. Milyen érdekes lenne erről többet tudni, de az imádságos könyv hallgat . . . Benigna tettéért halál és vagyonelkobzás járt, de II. Lajostól atyja és első férje érdemeire való tekintettel kegyelmet kapott. Attól a II. Lajostól, aki 1526-ban ottmaradt a mohácsi csatamezőn. Valószínűleg röviddel rá végeszakadt Magyar Benigna hányattatásának is. 1527- ben már nem élt. A mohácsi csatamező halottainak eltemetése körül Kanizsai Dorottya buzgólkodott. Érdekes emléket őriz a könyvtár ennek egy fiatal nőrokonával, Kanizsai Orsolyával kapcsolatban. A kis Orsolya 7 éves korában árva maradt, négy év múlva egyetlen bátyja is meghalt, s hogy a vagyon fiúörökös híján ne szálljon a koronára, eljegyezték az akkor 35 éves Nádasdy Tamással. Mikor 14 éves lett, az esküvőt is megtartották, s így 1535-ben szinte gyermekként lett a sárvári vár úrnője, s a bájos, gyermeki kedély mindvégig jellemzője maradt. Férje, akinek gazdasági, politikai ügyekben gyakran kellett távol lennie otthonról, megtanította írni, hogy tudjanak levelezni. Én édes villámkovácsom . . . szállnak a sorok a férj felé a kegyelmed szerelmes Orsikájától. Szinte úgy érezzük, hogy a szomszéd szobában rója lúdtollal, mécsvilágnál az örök asszony sorait, amikor férjéből nádor lesz. Továbbá azt írhatom kegyelmednek a kevély nádorispánné felől, hogy viselő szoknyája egy szál sincs; aki volt, azt immár nem lehet, hogy viselhesse. És meghagyja, hogy az új ruha szökfü szinü legyen és atlasz . . . Férje biztosan könnyen teljesíthette kérését, hiszen sokszor járt hivatalos kiküldetésben Bécsben. Szinte sajnáljuk, amikor aztán e bájos gyerekasszonyról azt olvastuk, hogy élete végén a köszvény kínozta. Szeretnénk mindig “szökfü színű” atlasz ruhában látni, amint a sárvári várban az ott időző Tinódi Sebestyén lantpengetését hallgatja . . . És most menjünk tovább, és vallassunk ki egy másik női sorsról egy régi könyvet. Picinyke, zsebnaptárnyi néhány lapos könyv, rózsaszín kötésben. A rokokó könnyed, játékos világát, gráciák lebegését idézi. Felütjük. Csokonai Vitéz Mihály műve: A szépség ereje a bajnoki szivén. A címlapon az egykori tulajdonos téntával beirt monogramja: V. J. A monogram mögött Vajda Julia rejtőzik, Csokonai Lillája, akit a költő 1797 nyarán ismert meg Komáromban. Szerelemre gyulladtak egymás iránt. Háromnegyed évig tartott a legszebb Lilla-dalokat szülő boldogság. Titokban el is jegyezték egymást. A kereskedő atya azonban nem látta biztosítottnak lánya sorsát egy poéta oldalán. Csokonai tehát a nyakába vette a Dunántúlt, hogy állást keressen ,s közben Júliát 1798 márciusában férjhez adták egy d.Unaalmási fakereskedőhöz. Az összetört poéta mit tehetett ? Megírta búcsúlevelét, vette vándorbotját, és járta tovább az országot. Aztán visszatért Debrecenbe. Ott felkérték, hogy Borbély Gábor és Vay Jeanette esküvőjére készítsen ünnepi versezett, így született meg ez a kis könyv, a költőnek nem a legjobb műve. Könyv, amellyel üzenni tudott a távoli Lillának, mint az ajánlásban olvashatjuk. Magamat ami illet, az én külsőm olyan, mint a magának hagyott természet; belsőm hasonló a tavaszhoz, mely mikor borongás is, játszik és teremt. 1800-ban készült a könyv. De vajon eljutott-e Lillához. A költő 1802-ben elment Dunaalmásra, hogy átadja neki a rózsaszín kötésű üzenetet. Az elejére pennával beírta: Elfelejthetetlen angyalom. Vedd ezt a kis könyvet azzal a szívvel, amilyennel ajánllom, s emlékezz meg írójáról, aki miattad siet a halálhoz, akit Te hidegebben fogadsz, mint sem érdemlené. Élj vígan. Csokonai. Aki miattad siet a halálhoz . . . 1805. január 28-án a költő halott volt. Lilla utána még ötven évig élt. Mikor első férjételtemette — nem éltek boldogan— és újra férjhez ment, így jegyezték be nevét: “néhai Csokonai Vitéz Mihály Lillája”. A költő búcsúlevelét haláláig keblen őrizte. Halálos ágyán kérte: Ezt a zsoltárt a benne levő Lilla-dalokkal a fejem alá tegyétek . . . Ezt a gyűrűt Csokonai adta, velem temessétek el . . . Nem mindenben teljesítették akaratát. Ez a kis könyv Jókaihoz került, mint az elején levő bejegyzés tanúsítja: A Széchényi országos könyv- MOHÁCSIG ÉR A HATÁRMENTI JÉGMEZŐ A DUNÁN MOHÁCS • A Duna jugoszláviai szakaszán dolgozó magyar jégtörő hajók Apátiánál felaprították és leúsztatták a folyón a csaknem 5 kilométeres jégmező utolsó maradványait is. A közvetlenül a magyar-jugoszláv határnál kialakult 12 kilométeres jégmezőt azonban tovább gyarapította a zajlás, több mint kétszeresére, és így a jégpáncél eljutott Mohácsi térségéig. Az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére a mintegy 30 kilométeres jégmező ellen összpontosított támadást indítottak. A jugoszláv szakaszról faluról négy, Mohács térségéből felülről pedig három hajó vágott neki a jégnek. A jégboltozat alá szorított folyó áramlása lelassult, s a jégpáncél előtti szakaszon általában 80-100 centiméterrel megduzzadt a Duna, így számítani lehet arra, hogy nemcsak a jégtörő hajók, hanem a hatalmas víznyomás is részt vesz a jégpáncél megmozdításában, felszakításában. Nemcsak a dél-magyarországi szakaszon, hanem jóval feljebb, a Sió torkolata és Fájsz közötti 8 kilométeres szakaszon is megállt a jég. Ezért a bajai téli támaszpontról tónak indult három jégtörő hajó, s megkezdte ennek a kisebb jégmezőnek szétszaggatását is. GAZDAG PROGRAM A 700 ÉVES GYŐR ÜNNEPÉN GYŐR. Várossá nyilvánításának 700. évfordulóját ünnepli az idén Győr. A jubileumi ünnepségsorozatot három szakaszosra tervezik. A március 28-ig tartó első szakasz kiemelkedő eseményei ez a január 17-i díszünnepség, Bartók Béla utolsó győri hangversenyének emlékezetére. Ebből az alkalomból a nagy zeneköltő munkásságáról dr. Ortutay Gyula akadémikus tart előadást; a hangverseny színhelyén, a Kisfaludy Színháznál pedig emléktáblát lepleznek le. Az ünnepségek második szakasza ünnepi tanácsüléssel kezdődik, amelyen felolvassák az 1271-ben kelt, várossá nyilvánító királyi oklevelet és átadják a Pro urbe kitüntetéseket. A Xantus János Múzeumban várostörténeti kiállítás nyílik, este bemutatják Halmos László zeneszerző Óda Győrhöz című oratóriumát. Áprilisban országos nyelvtudományi tanácskozás lesz Győrött és megrendezik a hagyományos Szép magyar beszéd vetélkedő országos döntőjét. Az augusztus 20-ávalkezdődő harmadik szakaszban felavatják a jubileumi emlékművet és átadják az új városközpontot. HIRDESSEN LAPUNKBAN tárnak szentelé Jókai Mór ur, 1859. Dunaalmási sírkövén neve igy áll: Lilla áldott hamvainak. És most csukjuk be a könyvet, tegyük vissza társai mellé , a ritka és első kiadású könyvek gyűjteményébe. Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Isten véletek! Sétánkat befejeztük . . . Kelecsényi Gábor 11. OLDAL HÁZASSÁGOT közvetít a családi élet minden problémájában tanácsot ad, budapesti jogügyi irodája útján válását és jogügyeit elintézi, okmányait beszerzi,, óhazában sírkövet éllít fel, gyorsan és utólagos díjazással a: FAMILY SERVICE. CO. P. O. Box 6721. Cleveland, O. 44101 U. S. A. Telefon: 251-4393 HÁZASSÁGOT KÖTNÉNEK: Nyugdíjas hölgy, 60. — Szlovák lány, 20. — Üzletember, 61. — Állatorvos, 67. — Varrónő, 53. — Vegyipari szakmunkás, 26. — Vasesztergályos, 42. — Kőműves mester, 42. — Diplomás özvegy, 51. — Villanyszerelő, 31. — Orvosnő, hajadon, Magyarországon: 25.— Lányok az óhazából 19, 30, 23, 28, 32, 38. — Özvegy urinő 55. — Nyugdijas urak: 64, 67, 71. — Párisból magyar lányok 22, 28, 31. — Fiatal nők az óhazából. — Szakmunkások, özvegyek, elváltak több százan. Magyarországon köröl HÁZASSÁGÁT 4 hét alatt felbontja • FAMILY SERVICE CO. Budapesti jogügyi irodája P.O. Box 6721 Cleveland, Ohlo 44101 U.S.A. Telefont 251-4393 B’il’i ITiiTififii ' iiiIiiIiiiUiI ■