Szabadság, 1971. február (81. évfolyam, 18-25. szám)

1971-02-03 / 18. szám

SZABADSÁG ÓHAZAI RIPORT Séta a Széchenyi könyvtárban E hatalmas nemzeti intéz­ménynek alapjait Széchényi Ferenc (1754-1820) áldozat­­készsége vetette meg 1802- ben. Az alapítólevél méltóságos latinságában ezt olvashatjuk: részben nyomtatott, részben kéziratos művekből álló könyvtáramat, valamint pénz­­termékből, földrajzi térképek­ből, képekből, s végül a ma­gyar történelmet bármilyen szempontból érintő jelvények­ből álló gyűjtményemet a köz­haszonnak és a drága hazá­nak szemlélem, amelynek ölé­ben mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam... Ezekből a felsorolt gyűjte­mények­ből azóta részben kü­lön intézmények létesültek, részben a könyvtár jelentős osztályai nőttek ki. Hiszen csak az ajándékban szereplő 10-12 ezer könyvnek száma is azóta jóval meghaladta a másfél milliót, a könyvtár ál­lományegységeinek száma pe­dig 4 millió fölött jár. Itt őrzik a legszebb magyar kéziratos könyvet, a 15. szá­zad végén keletkezett un. Fes­­tetics-kód­e­x­e­t. Imádságos könyv, amely Kinizsiné, Ma­gyar Benigna számára ké­szült. A magyar középkornak ez az érdekes nőalakja Mátyás király hadvezérének, Magyar Balázsnak volt a leánya. 14-16 éves lehetett, amikor hozzá­adták a 45. életévén is túl járó híres törökverő hőshöz, Kinizsi Pálhoz, és a nagyvá­zsonyi vár asszonya lett. A házasságkötés után egy évti­zeddel, 1492-ben Kinizsi sú­lyos betegségbe esett. Ekko­riban készíthették a nagyvá­zsonyi pálosok Benigna szá­mára ezt a könyvet, mert “Pál uram betegségéről szer­zett imádság“ is található benne. Két év múlva Kinizsi meghalt. A következő évben, 1495-ben Benigna már mint Horváth Már­k neje él a nagy­vázsonyi várban, amelynek szépítésére sokat áldoz. Szob­­ráso­kat, kőfaragókat alkal­maz, jeléül annak, hogy Má­tyás halála után is tovább élt Magyarországon az új ízlés, a reneszánsz. 1508-ban Horváth Márk lóról esve nyakát szeg­te. Benigna eltemette Nagy­­vázsoftyban, első férje mellé, s nemsokára egy környékbeli nemesnek, Kereky Gergely­nek adta kezét. Nevével sok­szor találkozunk, de nem a krónikák dicső lapjain, hanem oklevelekben, gyilkosság, fosz­togatás­,okirathamisítás vád­jaival kapcsolatban. A vége az lett, hogy 1519-ben felesé­ge megölette. Milyen érdekes lenne erről többet tudni, de az imádságos könyv hallgat . . . Benigna tettéért halál és vagyonelkobzás járt, de II. Lajostól atyja és első férje érdemeire való tekintettel ke­gyelmet kapott. Attól a II. Lajostól, aki 1526-ban ott­maradt a mohácsi csatame­zőn. Valószínűleg röviddel rá végeszakadt Magyar Benig­na hányattatásának is. 1527- ben­ már nem élt. A mohácsi csatamező ha­lottainak eltemetése körül Kanizsai Dorottya buzgólko­­dott. Érdekes emléket őriz a könyvtár ennek egy fiatal nő­rokonával, Kanizsai Orsolyá­val kapcsolatban. A kis Orso­lya 7 éves korában árva ma­radt, négy év múlva egyetlen bátyja is meghalt, s hogy a vagyon fiúörökös híján ne szálljon a koronára, eljegyez­ték az akkor 35 éves Nádasdy Tamással. Mikor 14 éves lett, az esküvőt is megtartották, s így 1535-ben szinte gyermek­ként lett a sárvári vár úrnő­je, s a bájos, gyermeki ke­dély mindvégig jellemzője ma­radt. Férje, akinek gazdasági,­­ politikai ügyekben gyakran kellett távol lennie otthonról, megtanította írni, hogy tud­janak levelezni. Én édes vil­­l­­ámkovácsom . . . szállnak a­­ sorok a férj felé a kegyelmed szerelmes Orsikájától. Szinte úgy érezzük, hogy a szomszéd szobában rója lúdtollal, mécs­világnál az örök asszony so­rait, amikor férjéből nádor lesz. Továbbá azt írhatom kegyelmednek a kevély ná­­dorispánné felől, hogy viselő szoknyája egy szál sincs; aki volt, azt immár nem lehet, hogy viselhesse. És meghagy­ja, hogy az új ruha szökfü szinü legyen és atlasz . . . Férje biztosan könnyen tel­jesíthette kérését, hiszen sok­szor járt hivatalos kiküldetés­ben Bécsben. Szinte sajnáljuk, amikor aztán e bájos gyerekasszony­ról azt olvastuk, hogy élete végén a köszvény kínozta. Szeretnénk mindig “szökfü színű” atlasz ruhában látni, amint a sárvári várban az ott időző Tinódi Sebestyén lant­pengetését hallgatja . . . És most menjünk tovább, és vallassunk ki egy másik női sorsról egy régi könyvet. Picinyke, zsebnaptárnyi né­hány lapos könyv, rózsaszín kötésben. A rokokó könnyed, játékos világát, gráciák lebe­gését idézi. Felütjük. Csoko­nai Vitéz Mihály műve: A szépség ereje a bajnoki szi­vén. A címlapon az egykori tulajdonos téntával beirt mo­nogramja: V. J. A monogram mögött Vajda Julia rejtőzik, Csokonai Lillá­ja, akit a költő 1797 nyarán ismert meg Komáromban. Szerelemre gyulladtak egy­más iránt. Háromnegyed évig tartott a legszebb Lilla-dalo­­kat szülő boldogság. Titokban el is jegyezték egymást. A kereskedő atya azonban nem látta biztosítottnak lánya sor­sát egy poéta oldalán. Cso­konai tehát a nyakába vette a Dunántúlt, hogy állást keres­sen ,s közben Júliát 1798 már­ciusában férjhez adták egy d.Un­aalmási fakereskedőhöz. Az összetört poéta mit tehe­tett ? Megírta búcsúlevelét, vette vándorbotját, és járta tovább az országot. Aztán visszatért Debrecen­be. Ott felkérték, hogy Bor­bély Gábor és Vay Jeanette esküvőjére készítsen ünnepi versezett, így született meg ez a kis könyv, a költőnek nem a legjobb műve. Könyv, amellyel üzenni tudott a tá­voli Lillának, mint az aján­lásban olvashatjuk. Maga­mat ami illet, az én külsőm olyan, mint a magának ha­gyott természet; belsőm ha­sonló a tavaszhoz, mely mi­kor borongás is, játszik és teremt. 1800-ban készült a könyv. De vajon eljutott-e Lillához. A költő 1802-ben elment Du­­naalmásra, hogy átadja neki a rózsaszín kötésű üzenetet. Az elejére pennával beírta: Elfelejthetetlen angyalom. Vedd ezt a kis könyvet azzal a szívvel, amilyennel ajánl­­lom, s emlékezz meg írójáról, aki miattad siet a halálhoz, akit Te hidegebben fogadsz, mint sem érdemlené. Élj ví­gan. Csokonai. Aki miattad siet a halál­hoz . . . 1805. január 28-án a költő halott volt. Lilla utána még ötven év­ig élt. Mikor első férjét­­el­temette — nem éltek boldo­gan— és újra férjhez ment, így jegyezték be nevét: “né­hai Csokonai Vitéz Mihály Lillája”. A költő búcsúlevelét haláláig keblen őrizte. Halá­los ágyán kérte: Ezt a zsol­tárt a benne levő Lilla-dalok­­kal a fejem alá tegyétek . . . Ezt a gyűrűt Csokonai adta, velem temessétek el . . . Nem mindenben teljesítet­ték akaratát. Ez a kis könyv Jókaihoz került, mint az ele­jén levő bejegyzés tanúsítja: A Széchényi országos könyv- MOHÁCSIG ÉR A HATÁRMENTI JÉGMEZŐ A DUNÁN MOHÁCS • A Duna jugo­szláviai szakaszán dolgozó magyar jégtörő hajók Apátiá­nál felaprították és leúsztat­­ták a folyón a csaknem 5 kilométeres jégmező utolsó maradványait is. A közvetle­nül a magyar-jugoszláv ha­tárnál kialakult 12 kilométe­res jégmezőt azonban tovább gyarapította a zajlás, több mint kétszeresére, és így a jégpáncél eljutott Mohácsi térségéig. Az Országos Vízügyi Hiva­tal intézkedésére a mintegy 30 kilométeres jégmező ellen összpontosított támadást in­dítottak. A jugoszláv szakasz­ról f­aluról négy, Mohács tér­ségéből felülről pedig három hajó vágott neki a jégnek. A jégboltozat alá szorított folyó áramlása lelassult, s a jégpáncél előtti szakaszon ál­talában 80-100 centiméterrel megduzzadt a Duna, így szá­mítani lehet arra, hogy nem­csak a jégtörő hajók, hanem a hatalmas víznyomás is részt vesz a jégpáncél megmozdí­­tásában, fel­szakításában. Nemcsak a dél-magyarorszá­­gi szakaszon, hanem jóval feljebb, a Sió torkolata és Fájsz közötti 8 kilométeres szakaszon is megállt a jég. Ezért a bajai téli támaszpont­ról tónak indult három jég­törő hajó, s megkezdte en­nek a kisebb jégmezőnek szét­­szaggatását is. GAZDAG PROGRAM A 700 ÉVES GYŐR ÜNNEPÉN GYŐR.­­ Várossá nyilvá­nításának 700. évfordulóját ünnepli az idén Győr. A jubi­leumi ünnepségsorozatot há­rom szakaszosra tervezik. A március 28-ig tartó első sza­kasz kiemelkedő eseménye­i ez a január 17-i díszünnep­­ség, Bartók Béla utolsó győri hangversenyének emlékezeté­re. Ebből az alkalomból a nagy zeneköltő munkásságáról dr. Ortutay Gyula akadémikus tart előadást; a hangverseny színhelyén, a Kisfaludy Szín­háznál pedig emléktáblát lep­leznek le. Az ünnepségek második szakasza ünnepi tanácsülés­sel kezdődik, amelyen felol­vassák az 1271-ben kelt, vá­rossá nyilvánító királyi okle­velet és átadják a Pro urbe kitüntetéseket. A Xantus Já­nos Múzeumban várostörténe­ti kiállítás nyílik, este bemu­tatják Halmos László zene­szerző Óda Győrhöz című ora­tóriumát. Áprilisban országos nyelvtudományi tanácskozás lesz Győrött és megrendezik a hagyományos Szép magyar beszéd vetélkedő országos döntőjét. Az augusztus 20-ával­­kez­dődő harmadik szakaszban felavatják a jubileumi emlék­művet és átadják az új város­­központot. HIRDESSEN LAPUNKBAN tárnak szentelé Jókai Mór ur, 1859. Dunaalmási sírkövén neve igy áll: Lilla áldott hamvai­nak. És most csukjuk be a köny­vet, tegyük vissza társai mel­lé , a ritka és első kiadású könyvek gyűjteményébe. Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Isten véletek! Sétánkat befejeztük . . . Kelecsényi Gábor 11. OLDAL HÁZASSÁGOT közvetít a családi élet minden problé­májában tanácsot ad, budapes­­ti jogügyi irodája útján válá­sát és jogügyeit elintézi, ok­mányait beszerzi,, óhazában sírkövet éllít fel, gyorsan és utólagos díjazással a: FAMILY SERVICE. CO. P. O. Box 6721. Cleveland, O. 44101 U. S. A. Telefon: 251-4393 HÁZASSÁGOT KÖTNÉNEK: Nyugdíjas hölgy, 60. — Szlo­vák lány, 20. — Üzletember, 61. — Állatorvos, 67. — Varrónő, 53. — Vegyipari szakmunkás, 26. — Vasesztergályos, 42. — Kőműves mester, 42. — Diplo­más özvegy, 51. — Villanysze­relő, 31. — Orvosnő, hajadon, Magyarországon: 25.­­— Lá­nyok az óhazából 19, 30, 23, 28, 32, 38. — Özvegy urinő 55. — Nyugdijas urak: 64, 67, 71. — Párisból magyar lányok 22, 28, 31. — Fiatal nők az óhazából. — Szak­munkások, özvegyek, elváltak több százan. Magyarországon köröl HÁZASSÁGÁT 4 hét alatt felbontja • FAMILY SERVICE CO. Budapesti jogügyi irodája P.O. Box 6721 Cleveland, Ohlo 44101 U.S.A. Telefont 251-4393 B’il’i ITiiTififi­i ' i­iiIiiIiiiUiI ■

Next