Szabadság, 1971. október (81. évfolyam, 87-95. szám)

1971-10-01 / 87. szám

4. OLDAL SZABADSÁG "n" ...T» "*' «!»» WASHINGTONI POSTA Nincs m­y kínai száértizel Nixon elnök közeledő lépé­se fellendíti a piacot Was­hingtonban : növeli a Kína­­szakértők iránti keresletet. Az egyetemek arra számíta­nak, most sokkal többen fog­nak beiratkozni a kínai elő­adássorozatokra, amelyek az egyetemeken ilyen beceneve­ket viselnek: “Chink Think” (kínai gondolkodás, kínai fi­lozófia, a Yale Egyetemen), “Rice Paddies” (rizsföldek, bevezetés a Kínáról és Japán­­ról szóló ismeretekbe, a Har­vard Egyetemen) és “Mi a politikai vonalam?” — Kína fejlődése a kommunizmus alatt, (a Michigani Egyete­men). Ritkán fordult elő, hogy tudósok ilyen jól felkészültek egy jelentős politikai ese­ményre. Az elmúlt évtized­ben az Egyesült Államok egyetemein dolgozó Kina­­szakértő tudósok száma any­­nyira megnőtt, hogy azt csak Japán Kína-szakembereinek száma múlja felül; az Egye­sült Államokban legalább 100 Kina-szakértőnek van fi­lozófiai doktorátusa és ezer­nek diplomája. A Kina-szak­­értők száma gyorsan növek­szik, és az egyetemeken meg­haladják a Szovjetunióval foglalkozó tudósok számát. Tavaly a becslések szerint az Egyesült Államok száz egye­temén 5400 egyetemi hallga­tó tanulta a kínai nyelvet; mintegy 2500 tanuló tanult kínaiul a középiskolákban. A jelenlegi újjászületés az 1950-es évek végén kezdő­dött; részben a Ford-alapít­­vány csaknem 24 millió dol­láros adományának első rész­lete segítette elő. Később sok tehetséges tudóst vonzott a területre az aggodalom az Egyesült Államok ázsiai, kü­lönösen vietnami szerepe mi­att ; másokat egyszerűen megragadott a kínai civilizá­ció intellektuális bűvölete. A Kína­i Szakértő tudósok nagyjából azonos véleményt vallanak a Kínával foglalko­zó vezető egyetemekről és tudósokról. A Harvard Egyetem képe­zett ki sok olyan tudóst, akit más egyetemek a Ford-alapít­­vány segítségével alkalmaz­hattak. A legkiválóbb szemé­lyiség a 64 éves, magas, lako­­nikus John King Fairbank történész,­­aki gyakran szol­gál tanácsadóként az Egye­sült Államok kormányának. A fiatalabb­ szakértők “King John”-nak nevezik. A kaliforniai Berkeley Egyetem a Kínai Tanulmá­nyok Központjában társada­lomtudományokra összpon­tosítja figyelmét. Chalmers Johnson, a központ vezetője, rendszeresen beszámol a kí­nai és a japán sajtóról az or­szágos iskolatelevízióban. Bár a központ az egyetem terüle­tén kívül, meglehetősen kö­pött épületben van elhelyezve, 18 000 kötetes könyvtára ki­váló. Egyik tapasztalt szak­ember John Stewart, a kül­ügyminisztérium volt tiszti­­viselője, akit 1051-ben egy tisztogatás során bocsátot­tak el, és aki nemrég tett tanúvallomást a szenátus külügyi bizottsága előtt. A politikai tudományokkal fog­lalkozó Robert A. Scalapino 12 évvel ezelőtt javasolta, hogy az Egyesült Államok ismerje el diplomáciailag Kí­­nát, de sok fiatalabb tudós szemében gyűlöltté vált, mert a Johnson-kormány idején tá­mogatta az Egyesült Álla­mok részvételét a vietnami háborúban. Az ellenkező pó­lus H. Franz Schurmann szo­ciológus és történész, aki a szakemberek közül valószínű­leg a legtekintélyesebb és aki igen rokonszenvez Maó­val. A stanfordi egyetem leg­kiválóbb Kina-szakértő tudó­sa Mark Mancall, a­­hinai­­szovjet kapcsolatok sokat utazott történésze. Ragyogó tanár. Stanford tudósai kö­zött van John Lewis, a poli­tikai tudományok tudósa és John Gurley, Maóval rokon­szenvező jónevű közgazdász. A michigani egyetem ép­pen most bocsátotta szárny­ra azt a Kína-szakértőt, aki talán Richard Nixon legköz­vetlenebb tanácsadója lesz a következő években. A politi­kai tudományokkal foglalko­zó 34 éves Richard H. Solo­mon szeptemberben belép Henry Kissinger vezérkarába. Solomon most fejezte be ta­nulmányait arról, hogy a kí­naiak milyen kapcsolatot tar­tanak fenn a külfölddel. Al­len S. Whiting, aki Kennedy és Johnson idején a kormány Kína-megfigyelője volt, Kis­­singerrel folytatott nem hi­vatalos megbeszélései során, még ma is tanácsadással szol­gál a Fehér Háznak. Alexan­der Eckstein egyik vezetője volt a Kína gazdasági hely­zetéről folytatott tanulmá­nyok megszervezésének. Eck­stein, akárcsak kollégáinak többsége, most úgy gondolja, hogy Kína gazdasági élete nagyrészt helyreállt a kultu­rális forradalom által okozott zavarok után. A washingtoni egyetem ré­góta híres volt arról, hogy tudósai Csang Kaj-sek szó­vivői; az egyetemen még ma is vannak tudósok, akik köz­ismerten szkeptikusok és nem bíznak abban, hogy az Egyesült Államoknak a Kí­nai Népköztársasággal köten­dő megállapodása jól sikerül. George Taylor történész pél­dául úgy gondolja, hogy Ni­­xonnak az az elhatározása, hogy személyesen látogatást tesz Kínában, engedmény és rontja az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját. “Tel­jesen elegendő lett volna, ha az Egyesült Államok külügy­miniszterét küldik Kínába.” A Kína-szakértők, bár szerte az országban szétszór­tan dolgoznak, gyakran jön­nek össze hivatalos ülésekre. Valamennyien érzik azt a sajátos izgalmat, hogy olyan intellektuális területen dol­goznak, ahol még a nem vég­zett egyetemi hallgatók ku­tatási programja is jelentős információkat tárhat fel , bár a laikus esetleg nem fog­ja fel egyes részletek jelen­tőségét. Az Egyesült Államok Kí­na-szakértőii között vannak ideológiai különbségek, de a tudósok általános hatása je­lentősebb, mint nézeteltéré­seik. Évekkel megelőzték — és legalább közvetve ösztö­nözték — a kormány vélemé­nyének megváltozását. Cikke­ikkel, beszédeikkel és szemé­lyes érintkezéssel segítettek megváltoztatni a tíz évvel ez­előtti hivatalos nézeet. Robert Steel Az idei nyár erős havazással veződött Denver Coloradóban. A kép téli csendéletnek is beillenék. KI MIT TALÁL . .. RÓMA. — Egy római bí­róság felmentette a vád alól azt a két olasz fiatalembert, aki a közelmúltban pénzda­rabokat emelt­ ki a híres Trevi-kútból. A birói döntés szerint az örök város vissza­térők kútjába a turisták sa­ját jószánd­ékükből dobnak pénzdarabokat, s azok meg­találói saját tulajdonuknak tekinthetik az érméket. MEGLEPETÉS! SEEFEELD. — A tiroli See­­feldben autót lopott egy fia­talember, s Innsbruck felé vette útját. Teljes sebesség­gel robogott, amikor a hátsó ülésről oroszlánmozgás hal­latszott. Az autótolvaj majd szörnyethalt a félelemtől, s a kocsit az országúton hagy­va, elmenekült. Mint kiderült, a kocsi tulajdonosa állatszeli­­dítő, aki autótolvajok elleni védekezésül az autóban szok­ta hagyni oroszlánját...

Next