Szabadság, 1971. október (81. évfolyam, 87-95. szám)

1971-10-13 / 90. szám

j... "J VJ 1 JU« IÜJUJ 1 U J ■ -'V-. ■- " . '. . 1 , 1 • ..J.'PÜ" ,.,*4..,. ' U. IJ J- VI ... 1 1 U f"1 KOSSUTH BÁL BUFFALÓBAN Várakozáson felül sikeres­­volt az október 2-án megtar­tott Kossuth Bál Buffaloban. A vacsorával egybekötött ren­dezvény a Kossuth Park, ma­gyar kulturközpont megsegí­tését szolgálta. Az est egyik legkiemelke­dőbb pontja a Miss Hungary of Western New York meg­koronázása volt. Nagy Éva a múlt év szépségkirálynője át­adta koronáját Németh Anná­nak. Mindketten tagjai a buf­­faloi Magyar Ifjúsági Kör­nek. A szépségkirálynőn kí­vül még két ifjú kapott ösz­töndíjat a Kossuth Park ösz­töndíj alapjából. A Kossuth Park munkája, Kántor Pál református lelki­­pásztor, kezdeményezésére és irányítása alatt tervszerűen halad. Nyugat New York ál­lam magyarsága itt találko­zik rendszeresen. A magyar igények és nevelésügyi célok kielégítésére további építke­zést tervez a vezetőség egy pár éven belül. Jobbról balra: NI. Kántor Pál és neje; Frank A. Sedita, Buffalo polgármestere és neje; Henry P. Smith III. kongresszusi képviselő és neje; John B. Tutuska Eric County magyar származású ügyvivője és neje; Kovách P. Imre a Kossuth Park elnöke. TORONTÓI RIPORT FRANCIA SZOBALÁNY A Toronto­ Művész Színház tizennegyedik színiévadjába lépve bemutatta a Francia szobalányt. Pesten a 30-as években kasszasiker volt ez a darab. Az ősz hangulatában, a fák­ról lepergő halott leveleken lépkedve eltűnődtem a toron­tói színház múltján. Igen épü­letes dolgokat fog megállapí­tani majd valaki, ha megírja ennek a történetét. A magyar színházat itt Torontóban Tó­­vizi Irén operaénekesnő alapí­totta, majd Simay Ede lett az igazgató. Később konzorciu­­mos — együtt sírunk, vagy együtt nevetünk — alapon át­alakult a társulat Művész Színházzá és Kertész Sándor lett a vezetőjük. Egy ideig nem is volt közöttük semmi baj, a társulat akkor szakadt ketté, mikor a tagok nagy ré­sze ráunt Kertészre, felszólí­to­ták, hogy mondjon le az igazgatásról és mint egyszerű tag vegyen részt ezután a színház életében. Kertész nem mondott le az igazgatásról, mire a társulat jobbik része Palotay István igazgatása alatt megalakították a Kama­ra Színházat. Ez a színház so­káig nagyon szépen működött igazán nívós előadásokat pro­dukált, mindenféleképpen megfelelt és elérte a­ hagyo­mányokban gazdag magyar színészet nívóját. A kettészakadás után Ker­tészből vállalkozó­ igazgató lett és a színházzal bombaüz­letet csinált. Tizennégy év telt hát el si­kerekben, kasszás bevételek­ben egyaránt bőséges eszten­dők. Istenem, mennyi színész tűnt el közben a Művész Szín­ház süllyesztőjében, akiknek a neve még mindig él a közön­ség körében. Említsek meg egy párat. Elsősorban a ra­gyogó hangú primadonna Ko­vács Anni jut az eszembe, Marczy Liza a tüzes, szubrett, a drámai műfajból, Mácsay Emmi, Lente Ilona, Hargitay Katalin, aki felejthetetlen ala­kítást nyújtott Zilahy Lajos Tűzmadarában. Nagykovácsy Ilona a hajdan ünnepelt pri­madonna. A férfiak közül Korodini Ferenc a da­liás borrviván , Búza Imre baritonjára még mindenki em­lékezik, Pongrácz Imre még Pesten is élvonalbeli komikus volt, Simay Ede nem lép fel Kertésznek, Hargitay, a fiatal énekes és Veszprémi a Bolond Asvayné sokoldalú színésze! Sántha Anna ■ hazament a Bácskába és vajon merre tűnt el a színház “tündérének, ba­­bájának, szépséges üdvöské­jének” hirdetett Tarczali Kiss Zsuzsanna? Mindezek jutnak eszembe a “Francia szobalány” torontói előadásán. Bent ülök a nézőtéren és meglepetten látom, ahogy a színészek lekoptak, a “vilá­­got jelentő” deszkáról, olyan mértékben tűnt el a közönség is. A színház csak úgy jó ne­gyedrészig telt meg, mikor megkezdődött az előadás. Nyolc szereplője volt mind­össze a vígjátéknak, amely­nek ez a meséje. A gazdag ha­­j­ógyáros tönkre megy, a fiára építi a jövőt, akinek már ki­nézte a gazdag menyasszonyt. A fiú Párisban tanul, az egye­temen megismerkedik egy di­ák­lánnyal, akit titokban el­vesz feleségül. Ez az a bizo­nyos francia szobalány, akit ezen a címen csempész be a családba. Ez a bonyodalom ke­rete, a gyáros, a feleség, a gazdag menyasszony, a szoba­lány és az inas. A többiek csak mellékszereplők. Az író mestere a színpadnak, az ilyenre szokták azt mon­dani, hogy a szerep viszi a darabot és nem a színész for­málja ki a szerepet. Kertész Kati játszotta a főszerepet te­hetségesen. Palotay István a gyáros fi­guráját a tőle megszokott biz­tonsággal, disztingvált művé­szi eszközökkel rajzolta meg. Pillére volt az előadásnak. Mátray Mária gyengébb na­pot fogott ki, az egykori pri­madonna még nem illeszke­dett bele teljesen a prózai szerepkörbe. A nagy reklám­mal beharangozott televíziós színésznőnek Sándor Anná­nak, ajánlom minél hamarabb felejtse el ezt a színpadi kiruc­canását, a közönség is rábo­rítja a jótékony feledés ho­mályát. Erdélyi Rózsa viszont tehetséges színésznő, szép si­kere volt. Szamosközi Lászlón meg­látszott a Marosvásárhelyi Székely Színház rangos kul­túrája, délceg megjelenésű bonviván, szép orgánummal. Bár itt maradna Torontóban, Kertész Sándor az inas szerepében a táncos komiku­sok ripacskodásával elnyerte a karzat tetszését. Párszavas szerepében jó volt Baricza De­zső. A gyér számú közönség jól érezte magát s meg is tap­solta az egyes jeleneteket. Debreceni Kallós István Lóháton az olimpiászra NAIROBI — Afrikából Münchenbe lóháton indult el egy angol házaspár. Lesothó­­tól Nairobiig, majdnem hat és fél ezer kilométert tettek meg a vállalkozó kedvű lova­sok, akik az olimpia megnyi­tására kívánnak a bajor fő­városba érkezni. . . és a héten közölt ígéreteid sorrendje a következő: fürdőszoba kifestése, garázs-tisztogatás, kocsimosás, sárkányeresztés, kutyanyi­­tás . .

Next