Szabadság, 1991. január-június (101. évfolyam, 2-26. szám)
1991-01-11 / 2. szám
-----------------------------------------------------------------------—-----------------, IUU w--------------------------- HATÁRIDŐ: MÁRCIUS 31 Kik igényelhetnek kárpótlást? BUDAPEST — Elkészült az államosításokkal kapcsolatos kárpótlási törvénytervezet. A törvény az 1949-ben megalakult kormány által hozott jogszabályokon alapuló tulajdoni sérelmeket akarja valamennyire orvosolni, de nem nyújt kárpótlást a tulajdonos özvegyének, unokáinak. A kárpótlási törvény némi kényszer alatt készül. Mint tudjuk, pénz nincs, a kormány az állami vállalatok magántulajdonba adásából szeretné költségvetését, adósságait, az adósságok utáni kamatokat törleszteni. Azonban egyetlen posztkommunista párt sem tagadhatja a magántulajdon szentségét, tarthatja elfogadhatónak az ellenérték nélküli kisajátítást, államosítást még négy évtized elteltével sem. Ahhoz viszont, hogy ténylegesen kárpótolják a megfosztottakat, csillagászati összegekre lenne szükség. Szinte bizonyos, hogy az ország adósságát megkettőzné, ugyanakkor ki az, aki erre a célra hitelt adna? Ami pedig az elvett értékek visszaadását illeti, melyet ma új szóval ,,reprivatizálásnak” neveznek — arról szó sem lehet. Leszavazta a parlament és ellene döntött az Alkotmánybíróság is, így hát, mint arról annak idején beszámoltunk, november 26-án a koalíciós pártok vezetői megállapodtak egy kártalanítási törvény elkészítésében. Eszerint aJogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét... figyelembe véve” kárpótlás illeti meg azokat, akiknek magántulajdona az 1949. június 8-át követően alkotott jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. Az időpont meghatározása nem véletlen, így — legalább egy időre — meg lehet feledkezni a bányák, bankok, nagyvállalatok, földbirtokok hajdani tulajdonosairól és azok utódairól. Igaz, a tervezetben szó esik arról, hogy egy későbbi időpontban az 1949 nyara előtt hozott államosítási jogszabályok okozta sérelmeket is orvosolni fogják. A kártalanítást korlátozták azzal is, hogy csak az élő személyek és gyermekeik jöhetnek szóba. Erre nehéz indokot találni: azt jelenti, hogy ahol a tulajdonos özvegye vagy unokái élnek csak, azok egy krajcárt sem kapnak. Kérdés, hogy ezt a spórolós megoldást nem találja majd diszkriminációsnak az Alkotmánybíróság. A kárpótlási igényt a szükséges dokumentumokkal 1991. március 31-ig lehet benyújtani a megyei kárrendezési hivatalnak. Aki elmulasztja, bottal ütheti nyomát. Ez a sürgősség azért is furcsa, mert a kárrendezési hivatalokat a tervezet szerint február 15-ig kell felállítani. Addig tehát a kérelmet nincs hová beadni. Ugyanakkor a világ legnaívabbja, aki úgy képzeli, hogy a levéltárakból és földhivatalokból ennyi idő alatt megszerzi a szükséges 40 évvel ezelőtti dokumentumokat. (Folytatás a 3. oldalon) 9F00?, Da 'NO.lONIHSVfi >itn sj.j.3í»nH3yssyw ioo<: VDjmWtf 30 *033*.-.□?)* ONflH *# 3J. 9IV0 ONÍIH Second Class Postage paid in Cleveland. Ohio • Postmaster send all address changes to: 5842 Mayfield Road, Cleveland, OH 44124-2934 LIBERTY Szabadság AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE • MAGYAR NYELVŰ ORSZÁGOS HETILAP • CIRCULATION NATIONALLY AND IN CANADA PUBLISHED EVERY FRIDAY • 32 PAGES • WEEKLY ENGLISH SECTION 101. ÉVFOLYAM. VOL. 101, NO. 2. 1991. január 11., péntek YANAYEV, AKIT SENKI SEM ISMER Gorbachev „konzervatív” alelnököt választ MOSZKVA — Mikhail Gorbachev — talán amerikai mintára — alelnököt választott. Ilyen pozíció a Szovjetunióban eddig nem volt. Eredetileg Eduard Shevardnadzét akarta, de a külügyminiszter mentora politikája miatt, és a diktatúra lehetősége elleni tiltakozásul lemondott. Gorbachev választása így Gennadi Yanayevre esett, és ezzel lepte meg a Népi Küldöttek Kongresszusát. Meglepte, mert Yenayev teljesen obskúrus politikus (ebben a tekintetben Dan Quayle amerikai alelnökhöz hasonlítják), és azért is, mert régi, konzervatív politbáró tag és egyáltalán nem tartozik a szovjet vezetés reformágához. Az első fordulóban le is szavazták, de ekkor Gorbachev ,, meggyőzte” a küldötteket, és így sikerült — ebben éppen úgy mint minden másban — saját akaratát érvényesíteni, így a második szavazásnál már elfogadták az új alelnököt. A Kongresszus azt is jóváhagyta, hogy referendum formájában döntsenek arról, hogy megmaradjon-e jelen formájában az unió, és hogy megengedjék-e a föld magántulajdonát. Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy Gorbachev akkora végrehajtói és törvényhozói hatalommal rendelkezzen, hogy arra a cár óta nem volt példa. Az elnök gyakorlatilag bármit elrendelhet a parlament hozzájárulása nélkül. Az orosz nemzetiségű aparacsik alelnökké emelése teljesen ellentmond a vára(Folytatás a 26. oldalon) Bush a gyors és döntő csapás híve WASHINGTON Bush elnök, miután mérlegelte a további halogatás politikai és katonai következményeit, úgy döntött, hogy az Egyesült Államoknak gyors és súlyos katonai csapást kell mérnie az iraki haderőkre, amennyiben január 15-ig Irak vissza nem vonul Kuvaitból, közölte a Fehér Ház. Sem a Kongresszus nézetei, sem a közvélemény nem változtat Bush döntésén, mert az elnök meg van győződve arról, hogy amennyiben jóval a határidő utánra halasztja a támadást, növekszik az elesett vagy sebesült amerikaiak száma. Bush felkészült arra, hogy éljen döntése konzekvenciájával, még akkor is, ha egy népszerűtlen háború esetén nem választják újra. Az elnök tudatában van annak, hogy a Saddam Hussein egy millió katonájával folytatott háború egy hónapig is eltarthat, és hogy több tízezer iraki áldozattal, esetleg amerikai elesettek ezreivel kell számolni. De az elnök és tanácsadói úgy vélik, hogy az amerikai nép támogatni fogja, amennyiben az Egyesült Államok aránylag kevés áldozattal döntő győzelmet arat. Az Adminisztrációnak (Folytatás a 25. oldalon)