Szabadság, 1993. január-június (103. évfolyam, 4-26. szám)
1993-04-30 / 18. szám
2. OLDAL Pesszimisták vagyunk? Újabb statisztikák megint azt mutatják, hogy a magyarok világviszonylatban vezetnek az öngyilkosság terén, mégpedig annyira, hogy míg Magyarországon minden 100.000 emberből 40 valamennyi vet önkezével véget eletének, nincs ország, ahol ez a szám 30 fölött lenne. Ezt kiegészítendő, a felmérések szerint a magyar a legpesszimistább nép - a kettő között nyilvánvaló az összefüggés. Mindez jól ismert, tudjuk, hogy „sírva vigad a magyar". Nehéz azonban erre ésszerű, a realitásban gyökerező magyarázatot találni. Az a bizonyos balsors nem egyedülálló: a világon több a magyaroknál szerencsétlenebb sorsú nép, mint a boldogabb. Mi indokolja, hogy például a románok 64 százaléka véli úgy, hogy gazdasági helyzetük javulni fog, míg a magyarok 2 azaz kettő százaléka. Igaz, elmondhatjuk, hogy Romániában olyan rettenetes a helyzet, hogy abból már csak felfelé vezethet az út... Nem sokkal azután, hogy a lesújtó statisztikákat böngésztem, megakadt a szemem Ágh Attilának, a politikai tudományok - mai szóval - a politológia professzorának némileg optimista elmélkedésén a mai magyar lelki állapottal kapcsolatban. Kezdi azzal a jópofasággal, hogy Kelet-Európában a pesszimista már nem más, mint egy jól informált optimista. És ez máris ad magyarázatot a magyarság különleges pesszimizmusára. A legtöbb kelet-európai ország ugyanis még ott sem tart, hogy különös elvárásai legyenek a demokráciától, hogy nyugati életszínvonalra számítson, míg Magyarországon pontosan tudják, hogy milyennek kellene lennie a jó világnak. Nagyon sokan a Kádár-rezsim utolsó húsz évében már úgy érezték, hogy egyre közelebb kerülnek az áhított életformához. Igaz, az utolsó években megindult a hanyatlás, de az emberi természet olyan, hogy nehéz időkben a múlt legjobb, de legalább is legelfogadhatóbb időszaka iránt érez nosztalgiát. Szóval - egy másik divatos bemondással élve - Magyarország a legvidámabb barakkból a legpesszimistább barakk lett. A csalódás nem egyszerűen anyagi természetű, hanem még inkább politikai. Nincs még egy ország a térségben - ugyancsak a felmérések szerint - amely annyira megcsömörlött volna a politikától, mint Magyarország. Igaz, továbbra is legalább 90 százalék véli úgy, hogy szükség van nyugati jellegű fejlődésre, csak éppen a jelenlegi pártokról, vezetőik vezetői képességeiről van lesújtó véleményük. Ez odáig megy, hogy a mai locsogó-ordítozó parlamentről rosszabb a vélemény, mint az előző rezsim álmosan bólogató Országgyűléséről. Az emberek nagy többsége meg van győződve arról, hogy politikusaik fittyet hánynak rájuk, obskúrus ideológiai vitákkal, és egymás ellen vívott személyes viadalokkal vannak elfoglalva. Amikor ez felmerül, általában a képviselők külföldi példákat hoznak fel: csak hallanátok mi folyik az angol vagy kanadai parlamentben! (Az amerikai Kongresszus még az udvariasabb intézmények közé tartozik.) Ágh azonban megállapítja, hogy a magyaroknak bizony igazuk van, mert ritkán látni ilyen amatőr, hozzá nem értő társaságot, mint ami az új parlamentben összegyűlt. A parlament persze - az említett csatározáson kívül - idejének nagy részét törvényhozással tölti és ez dicséretes tevékenységnek tűnik, hiszen fontos az új rendszer törvényesítése. Csakhogy azért megy el annyi idő a törvényhozással, mert az új törvények olyan rosszak, hogy azokat állandóan foltozgatni-foldozgatni kell, újra elővenni az ellentmondások kiküszöbölésére. Összesen hét témakörrel foglalkoztak az elmúlt három év alatt, mindegyik 20-30 módosításon esett át. És még mindig igen fontos és alapvető törvények nem születtek meg. Nem csoda hát, hogy a parlament, a kormány és az egész politikai élet oly népszerűtlen, hogy egy-egy szavazást négyszer is meg kell tartani, mert alig mennek el. Az a csoda, hogy a magyar nép ennyire bölcs és türe sincs, állapítja meg a politológus. És érdemes idézni: Ha körbenézünk a régióban, akkor azt látjuk, hogy a közvélemény-kutatónak optimistán nyilatkozók országaiban borzalmas dolgok történnek nap nap után, válság válságot, tüntetés tüntetést, sztrájk pedig sztrájkot követ. A ,,pesszimista" magyar viszont alig csinál balhét, inkább kivár és elhajol vagy tárgyal és kiegyezik. Az egész eddigi rendszerváltás sokkal kisebb válsággal és kevesebb konfliktussal ment végbe... mert a pesszimista magyar valójában szégyenlős optimista... Hm, elgondolkodtató. A magyarok hát realisták, és miután világosan és jól ítélik meg a helyzetet, szégyellik bevallani optimizmusukat. Magyarországon tulajdonképpen nem illik optimistának lenni. Arra a kérdésre, hogy „hogy vagy?" csak olyasmivel szabad válaszolni, hogy „lehetne rajtam segíteni..." A „megvagyunk, megvagyunk" már valóságos dicsekvésnek számít. Az ilyesmit senki sem szereti. Ha valaki amerikai mintára széles mosollyal azt felelné, hogy „Nagyszerűen, remekül érzem magam" - honfitársai biztosan azt hinnék, hogy eszét vesztette. Lehetséges hát, hogy a pesszimizmus csupán tanult, társadalmilag elvárt nemzeti attitűd? Nádai Éva AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG i hírek mögött] Amerikai Magyar Népszava AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE'S VOICE AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE (USPS 023-960) Szabadság LIBERTY AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE (USPS 531740) Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. Publisher: CATHY PAKSI Editor: EVA NADAI Business Manager: JUDITH C. PAKSI______English Ed.: JUDITH FLIEGLER Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és kiadóhivatal LIBERTY MEDIA, INC. 8140 MAYFIELD ROAD, CHESTERLAND, OH 44026-2441 Telefon: (216) 729-7200______________FAX: (216) 729-7250 Send advertisements, payments and correspondence to the above address. Hirdetéseket, pénzküldeményeltet és levelezéseket a fenti címre kétjük küldeni POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 8140 MAYFIELD RD„ CHESTERLAND, OH 44026-2441 Subscription Rates — Előfizetés! árak U.S. Canada Europe Eg) évre (1 vr| US S45.00 Can SS4.00 US SS4.00 Fél évre (1/2 yrl US S24.50 Can S30.00 US S30.00 __________SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO__________ Minden jog fenntartva — All rights reserved íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vág) hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 1993. április 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK Angol nyelvlecke Apróhirdetés 30-31 Csillagok Egészség Emberek English Section 19- Eseménynaptár Figyelő Keresztrejtvény Levelesláda Névnapok Óhaza 3-4-Regény Reménység hangja Social Security Sport 28. old. 32. old. 28. old. 22. old. 21. old. 20. old. 29. old. 17. old. 25. old. 26. old. 11. old. 56 old. 18. old. 30. old. 27. old. 23. old. Ítélet a Los Angeles-i rendőrtisztek ügyében Két bűnös, két nem bűnös LOS ANGELES - A szövetségi esküdtek a Rodney King ütlegeléséért másodszor is bíróság elé állított négy rendőrtiszt közül kettőt bűnösnek találtak, kettőt pedig felmentettek. A tárgyalást és annak kimenetelét nagy figyelem kísérte, s a Los Angeles-i rendőrséget mobilizálták az esetleges zavargások kitörésének megakadályozására. Mint emlékszünk, csaknem egy évvel ezelőtt a bíróság felmentette azokat a rendőröket, akik egy éjszaka a narkotikumok hatása alatt lévő Kinget bántalmazták, s a jelenetről valaki videofelvételt készített. Az akkori zsűri elfogadta azt az indokot, hogy másképp nem lehetett volna a férfit (Folytatás a 9. oldalon)