Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Téli oktatás Megyénk szövetkezeti mozgalmában jelentős helyet foglal el a választott vezetők téli oktatása. Mivel a választott vezetők többsége a mezőgazdaságban dolgozik, legalkalmasabb továbbképzésükre a téli időszak. Az elmúlt oktatási évben alkalmazott módszer eredményesnek bizonyult. A szövetkezetek többségénél a választott vezetők 30%-a, egyes helyeken teljes egészében, sőt még körzeti küldöttek egy része is a részt vett az oktatáson. Ehhez jelentősen hozzájárult az a 150 propagandista, akik kétnapos megyei továbbképző tanfolyamon vettek részt. A propagandisták túlnyomó többsége pedagógus, különböző állami, társadalmi szervek vezetői és dolgozói voltak. Az oktatást községenként tartották. Egyegy előadó két-három helyi szervnél is megtartotta ugyanazt az előadást. A MÉSZÖV Igazgatóságának felhívása alapján a fogyasztási szövetkezetek igazgatóságai most újra kijelölték a téli oktatás előadóit, akik kétnapos megyei továbbképző tanfolyamon vettek részt. Előadások és tájékoztatók keretében a több mint száz előadó megismerkedett az új gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalataival, az szövetkezeti 1970. év főbb célkitűzéseivel, az új alapszabály szerinti működéssel, a választott vezetők irányítási és ellenőrzési feladataival, az új, korszerű szövetkezetpolitikai elvekkel. A kétnapos tanfolyam után az a feladat vár az előadókra, hogy a szövetkezetüknél a választott vezetőségi tagokkal megvitassák az előadásokat, figyelembe véve a szövetkezet adottságait. Helyes, ha most is élnének azzal a lehetőséggel, mellyel a múlt télen. Amennyiben előfordulnak olyan problémák, amelyekre esetleg nem tudnak kielégítően válaszolni, forduljanak a szövetkezet vezetőihez és a MESZÖV-höz. (sere) A földművesszővetkeseti mozgalom történetéből BALKÁNY Fő cél: a szocialista brigádverseny Megyénk egyik legkorábban alakult szövetkezete a balkányi, mivel már 1944. végén megalakult a szomszédos Bököny községgel egyetemben. 412 tag jelentette be Balkányban, hogy tagja kíván lenni a földművesszövetkezetnek és hajlandó 5 pengő értékű részjegyet jegyezni, illetve annak ellenértékeként terményt adni a szövetkezet részére. Jellemzőként emlegetik még ma is a községben, hogy Ulics Mihály alapító tag saját fejadagját ajánlotta fel részjegyként szövetkezet részére, mivel másaként nem tudta előteremteni a megfelelő összeget, vagy terményt. A földosztó bizottság is segítségére sietett a fiatal szövetkezetnek és mezőgazdasági gépeket juttatott részükre, a cséplőgépet, boronát és vetőgépet kölcsönzési díj ellenében adták ki a rászorulóknak. A négy községben mindössze egy-egy fűszer-vegyesbolt működött, kivéve Balkányt, ahol a jelenleg is meglévő TÜZÉP- telepet is a szövetkezet rendelkezésére bocsátották és az anyagi erejüknek megfelelően kezdték azt működtetni. Ahogyan erősödött a szövetkezet, úgy segítette tagjait is és már az első években szerződéses előleget nyújtott tagjainak. A további években egyenletes fejlődést értek el egyenként is a földművesszövetkezetek, jelentős esemény volt a Hangyával való egyesülés, amikor már több mint másfél ezer tagjuk volt. Az 50-es évek második felében egyesült a négy szövetkezet és az alakuláskor meglévő négy fűszer-vegyesbolt helyett ma már 5 önkiszolgáló bolt, 7 szakbolt, 4 húsbolt, 1 TÜZÉP és 1 bútorbolt, 1 kisvendéglő és egy presszó minden községben egy cukrászda és 9 italbolt áll a vásárlók rendelkezésére. A szövetkezeti vezető jó munkáját dicséri, hogy nagy gondot fordítanak a tanyai lakosság ellátására — közel 100 tanyai település tartozik a szövetkezet körzetéhez — és ezeken a kieső helyeken 9 boltot nyitottak az elmúlt években. Ma már mosolyogva gondolnak vissza arra az időre, amikor 2 pengőben, vagy annak megfelelő értékű terményben határozták meg egy részjegy értékét, hiszen ma már minden tag részjegyének értéke meghaladja a 100 Ft-ot, és 15 millió forint értékű vagyonukból közel 12 milliót mondhatnak sajátjuknak. Természetesen ennek megfelelően fordítanak egyre nagyobb összeget a könyvtárak támogatására és csupán ismeretterjesztő előadások szervezésére és megtartására 40 ezer forintot fordítottak. Nagy népszerűségnek örvend a szövetkezet dolgozói körében a versenymozgalom, minek bizonyítéka, hogy már 1963-ban 4 szocialista brigád alakult, az elmúlt évben pedig 15 brigád 84 tagja tűzte ki célul a kitüntetés elnyerését, két brigád pedig már bronzkoszorús plakettel rendelkezik. Székhelye: Balkány. Működési területe: Balkány, Szakoly, Geszteréd és Bököny községek. „ Igazgatóság: Elnök: Széplaki Ferenc. Tagjai: Kerekes Imre igazgatóság elnökhelyettese, Gombkötő József, Weisz özv. Nyitrai Györgyné, Ignácné, János, Dublinszki János, Dósa Kinyik István, Virágos Mihály, Marján Miklósné, Pataki Mihály, Pokol Barnáné és Kálucz Miklós. Felügyelőbizottság: Elnök: Keresztesi József. Hárman a hivatásról Szabolcsi fiatalok a tokaji szakmunkásképzőben Tokaj, a SZOVOSZ Zalka Máté kereskedelmi szakmunkásképző iskolája. Háromszázhetven fiatal tanul itt, közülük mindössze hetvenen vannak fiúk. Az itt tanulók az ország különböző részeiből kerültek Tokajba. Ki a Dunántúlról jött, mások a fővárosod. Szabolcsiak is vannak az iskolán, őket kerestük fel. RUBÓCZKY ERZSÉBET Ajakról került ide. — Csak a szüleim laknak Ajakon, én Kisvárdán dolgozom, az ÁFÉSZ egyes számú zöldségboltjában. Harmadéves vagyok, szeptemberben jöttem el otthonról. Azóta csak háromszor tudtam hazajutni, mert elég sok a tananyag, és nem lenne jó, ha „kiesnék” a lendületből. Édesanyám otthon a „Búzakalász” Termelőszövetkezet tagja, édesapám a vasútnál dolgozik. Szeretem a szakmámat, és itt az iskolában még jobban megszerettetik velem. Érdekes szakma, érdekes tantárgyakkal. Aruismeret, pénztári gyakorlat, és a többi. Ez délelőtt. És délután? Tanulás, szabad foglalkozás. RÓZSA MÁRIA Baktalórántházán dolgozik. — Én is az ÁFÉSZ zöldségboltban dolgozom Baktán. Nehezen jöttem el ide, mert nemcsak a szüleimet kellett otthon hagynom, hanem mást is. Egy fiút, Jancsit. Amikor otthon vagyok az üzletben, naponta többször beugrik megnézni, hogy vagyok. Ha elvégzem ezt az iskolát, akkor összeházasodunk. Mi még aránylag sokszor találkozunk. Ha itt az iskolában valami rendezvény van, mindig hazautazok egy mikrofonért, vagy magnetofonért. Mert rendszeres műsoros esteket rendezünk. Én vagyok a diákbizottság kulturása. Irodalmi színpadukat az iskola falain kívül is ismerik. Sokan szeretik a verseket, az irodalmat, és ez meg is látszik szakköri munkájukon. Amint mondták, egy-egy pénztári gyakorlat, vagy elméleti óra után jólesik kikapcsolódásképpen az irodalommal foglalkozni. Bálokat rendeznek, műsorokkal készülnek fel az évfordulókra. És közben tanulnak. Nem rosszul. Amint kollégiumi felis ügyelőtanáruk mondotta, szabolcsiak „fejhosszal” vezetnek a házi tanulmányi versenyben. Még így, kevesen is. Mert a más megyékből érkezettekkel szemben jelentős számbeli kissebbségben vannak. Ez azonban nem zavarja őket. Tanulásban, sportban, kultúrában az iskola, és a kollégium elöljárói. VAJDA SÁNDOR is Szabolcs „színeit” képviseli, Mátészalkáról jött. — Az érdekesség kedvéért elmondom, én is zöldség-gyümölcs boltban dolgozom. Itt, Tokajban, az iskolán jól érzem magam. Érdekes a tananyag, öröm megismerni az újabb „műhelytitkokat”. Igaz, nem kis szerepük van tanárainknak abban, hogy szeretjük a szakmánkat. Társaink közül sokan, — itt a volt iskolatársakra gondolok — akik középiskolába járnak, őszintén szólva egy kicsit lenéztek bennünket. De ez csak először volt így. Már megváltozott a véleményük. Igyekeztünk megváltoztatni. Jó tanulással, eredményekkel. Nekünk ez nemcsak szakmánk, hivatásunk lesz. Hivatásról beszélnek. Néhány hónap múlva már az üzletek pultjai mögött látjuk viszont őket. Udvariasan, jó modorúan. Nemsokára végeznek. Hazavárjuk őket. Egri Gábor Jól választottak Kölesén Szürke, esőre hajló, sáros vasárnap. A kölesei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet rendkívüli gyűlésére érkeznek az küldöttemberek. Ünneplőbe öltözött asszonyok és férfiak ülnek a uszszékház termében. A jelenlévők gördülékenyen szavaznak a napirendi pontok felett: az alapszabályt elfogadó részközgyűlések tapasztalatairól, a szövetségi alapszabály főbb kérdéseiről, az 1970. évi üzletpolitikai tervek jóváhagyásáról és a megyei áruháztársuláshoz való csatlakozásról. Alapszabály: Másfél év munkája érett be. Érdekek ütköztek, viták parázslottak. Nem volt könnyű munka. Akik tudják, hogy szélesedő demokratizmusra nemcsak mérföldköveknél, de egész úton szükség van, azok most sem tekintik egyszer s mindenkorra adottnak a szövetkezet és a tagság jelenlegi kapcsolatát. Az új alapszabály közvetlen forrása egyfelől a gazdaságirányítás új rendszere; a szövetkezetek helyéről, szerepéről és jövőjéről folytatott vita; a folyamatos jogszabályalkotó munka, másfelől — ha bizonytalanul, tétován is —a Kölese és Vidéke földművesszövetkezet tagsága. Előkészítő bizottság, az igazgatóság munkaterve, alapszabály-tervezet kiadás, helyi vezetőségi ülések, réteggyűlések és végül a részközgyűlések. 1223 tag ismerte meg és fogadta el az alapszabályt. Nem kevés a másirányú gond sem. Olykor az alkalmazottak fölényesen, kellő tisztelet nélkül bánnak a tagokkal, s általában a vevőkkel. Akadozik az áruellátás, hiányzik a gumi lábbeli, a síküveg, szakadozott a csomagolt áru, stb Bosszantó szervezési hibák is becsúsznak. Nincs megoldva a sootpaládi italbolt vízellátása, másutt beázik a mennyezet. Kevés a raktártér. Talán legállandóbb és legfájóbb a kenyérellátás problémája. De nem kevés a tenniakarás sem. Csak a legfontosabbakat: új tagok, több részjegyalap, növekvő kiskereskedelmi, vendéglátó és felvásárlási forgalom, új tevékenységek (exportcsomagolás, karbantartóbrigád) csökkenő emelkedő nyereség költségek, jellemzik az 1970. évi törekvéseket. Kölese községben megkezdik kisvendéglő építését, bővítik az almatárolót. A tiszabecsi tanáccsal közösen kiscukrászdát létesítenek. Ezenkívül mintegy 240 ezer forint fenntartási alap segíti a legégetőbb gondok enyhítését Kölesén, Sonkádon, Kispaládon, Magosligeten, Uszkán, Tiszabecsen és Milotán. Nemcsak az alapszabály, valami más is új Kölesén. Az egyik sarokban szavazófülke. Az első titkos választás fogyasztási szövetkezetnél. egy A küldöttek egy része bemegy a fülkébe. Nagyobb része nyilvánosan, mindenki szeme láttára helyezi borítékba és dobja urnába a szavazócédulát. Az eredmény: egyhangúlag választják meg megyei küldöttnek Gavallér Ernőt, és megyei választmányi tagnak Fóris Zsigmondot. Nem támadtak egyoldalú, túlzott szorongások és remények. Péter László Sok jó javaslat Rakamazon A múlt év december 13-án tartotta a rakamazi ÁFÉSZ a rendkívüli küldöttgyűlését. szövetkezet százhúsz küldöttéből kilencvenketten jöttek el. A szövetkezet vezetői beszámoltak az új alapszabály elkészítésének munkáiról. Az alapszabály-tervezetet tizennégy részközgyűlésen vitatták meg, melyeken a tagok — leszámítva a függő listán és az igazoltan távollévőket — ötvenkilenc százaléka vett részt. A részközgyűléseken ötvennyolcan szólaltak fel. Elmondták a szövetkezet múlt évi munkájában tapasztalt hiányosságokat és problémákat. Szóltak a szövetkezet vezetői az 1969. évi gazdasági eredményekről és tájékoztatást kaptak a küldöttek az 1970. évi főbb üzletpolitikai célkitű jelentkk zésekről. Önkritikusan vetette fel a beszámoló, hogy a fogyasztási szövetkezet, de a községben működő más szövetkezetnél is — mint a tsz és ktsz-ek — befelé fordulás van, a ami nem segíti elő a tagság és a lakosság jobb áruellátását. Sok területen lehetne együttműködni, tej- és zöldségboltot közösen üzemeltetni, vagy a Tisza-parti strand egyre növekvő ellátási igényét is meg lehetne oldani közös összefogással. Mivel a beszámolók reálisan és kritikusan elemezték a szövetkezet múlt évi háromnegyedéves munkáját, a küldöttek is igen aktívan szóltak, összesen tizenhárom küldött szólalt fel. Elmondták a tagság megbízásából az egyes községek problémáit. Többek között, hogy Tímáron gázpalack - lerakatot kér a tagság, hogy ne kelljen a téli időszakban Rakamazra menni érte. Virányoson kellene egy kulturáltabb italbolt, vagy egy kis cukrászda, ahol a fiatalok jobban elszórakozhatnának. Többen helyeselték, hogy tavaly jól oldotta meg a fogyasztási szövetkezet a helyi tsz-szel együtt a házikertek növényvédelmét, melyhez növényvédelmi naptárt is adtak ki. Kérték, hogy az idén is hasonlóan oldják azt meg. Felvetette, hogy Rakamazon többet építenek, mint a többi helyi szervezeteknél. Hiba volt, hogy nem mondták el a szövetkezet vezetői, hogy Rakamazon a tagok közel egymillió forint összegű célrészjegyet jegyeztek azért, hogy új élelmiszerboltot építsenek és a meglévőket korszerűsítsék. Hasonló akciót lehetne Tímáron, Virányoson és Tiszanagyfaluban is elindítani a helyi intéző bizottságok kezdeményezésére. Bizonyára ezekben a községekben is támogatásra találna a tagság körében. Úgy határozott a küldöttgyűlés, hogy egyenként megvizsgálja az igazgatóság a javaslatokat és a februári küldöttgyűlésen visszatérnek rá, mit tudnak megvalósítani belőlük 1970-ben. Gere Ferenc Winkler József: Negyedszázadra emlékezve Ha vissza akarunk tekinteni arra, hogy megyénkben 25 év alatt a szövetkezeti rendszer hogyan alakult meg, s fejlődött, nem nélkülözhetjük a kezdet sikereinek és nehézségeinek megfelelő bemutatását. 4 A felszabadulást követően a régi társadalmi rend álszövetkezetei, nagyjából a letűnt uralkodó osztállyal együtt semmisültek meg. Voltak próbálkozások, hogy Hangya, a Futura, újból aktivizálja magát, s az elején több, kevesebb sikerrel újjá kívánták éleszteni , hálózatukat. Ezen a téren a a volt Hangya bontakozott ki legjobban, mint a fogyasztási szövetkezet egyik képviselője. Támasza szakapparátus mellett legainkább a Kisgazda Párt volt. Falukban és városokban a munkások és agrárproletárok keresték a szövetkezés új formáit, le nem közösködtek a Hangyákkal, így alakultak meg különböző neveken, mint Szövetkezet, Munkás Népi Szövetkezet, Gazdaszövetkezet Parasztszövetkezet stb. a paraszt és a városi munkásság szövetkezetei. Sok jóhiszemű és jószándékú ember adta oda kevés pénzecskéjét vagy termékét, hogy a falukban megkezdhessék a lakosság ellátását. Szegényes volt akkor még az áruválaszték. Sok utánajárással, sokszor csak csere útján jutott a lakosság sóhoz, petróleumhoz, a legszükségesebb textiliákhoz. Ezek a szövetkezetek sok helyen igen hamar felvirágzottak, és egy-két helyen a megyében, pl. Nyírbogáton és Demecserben hamar az egész falut maguk mögé tudták állítani. Nagyon hiányzott a kezdeti időszakban az, hogy szakmailag segítsék szükség esetén támogassák és megfelelően ellenőrizzék a jóhiszemű népi kezdeményezéseket. A kommunisták hamar rájöttek arra, hogy a falu ellátásának és sokrétű gazdasági életének irányítása pár a kommunista párt által támogatott kezdeményezett, és ellenőrzött módon érheti el a kitűzött feladatokat. Természetesen az akkori körülményeknek megfelelően a Szociáldemokrata Párt és a Paraszt Párt is támogatta sokszor a Kommunista Párt helyi célkitűzéseit. 1947-ben a MOSZK (Magyar Országos Szövetkezeti Központ) magába olvasztotta az akkor szövetkezeti rendszert, így többek között a még külön működő Hangyát is. A MOSZK egy hatalmas szövetkezeti központ lett, amiben a falusi gazdasági élet majdnem minden területére kiterjedő tevékenység összpontosult. Szabolcsi viszonylatban sok helyen 1946—47-ben már földművesszövetkezetek is alakultak, de az előbb említett két szövetkezeten kívül még kevés gyakorlattal, illetve gazdasági sikerrel. 1947-ben többször kaptam a Kommunista Párttól, főleg a megyei bizottságtól különböző gazdasági szaktanácsadói feladatokat. Főleg ott, ahol a gazdálkodás nem megfelelő utakon haladt. Ekkor még mint Hangya-ellenőr tevékenykedtem, de Galambos István, a MOSZK akkori megyei szervező titkára többször vett megbízások alapján igénybe egyes feladatok megoldásában. Így fejlődött ki köztünk már 1947-ben egy olyan kapcsolat, amely révén a későbbiekben gyümölcsözően tudtam az fmsz-i rendszer szervezésében, a Hangyák fúziójának taktikájában, a földművesszövetkezet sok helyen való megalakításában, későbbiekben pedig az ellenőrzés alapjainak lerakásában gyümölcsöztetni. 1948-ban mintegy 25 szabolcsi fiatalt, küldtek MOSZK-hoz felvételi vizs gára azzal, hogy ha megfelelnek, a földművesszövetkezetek szervezői, és ellenőrei lesznek. Szigorú feltételek mellett, a koalíció 4 pártjának képviselői előtt számtalan kérdésre kellett a felvételi vizsgán megjelenteknek tanúbizonyságot adni politikai és gazdasági felkészültségükről. A szabolcsiak közül akkor került a mozgalomba Fazekas László, Mártha Gábor, Varga László, Gerber János, Németh Balázs, Geszterédi István, Hollós Ferenc és jómagam. Sárban, vízben sokszor élelem nélkül agitáltunk az fmsz megalakulásáért, ahol pedig már működött, annak becsületes vezetéséért. Sok más elvtárs, Kállai Sándor, Szabó Miklós, Vajda György, Kerékgyártó Antal, Kiss Ernő stb.