Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1972 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök szóbeli előadása (Folytatás az 1. oldalról) — Az érdekeltek igényeire alapozva, a lakásépítés tömegesebb és perspektivikus formájává kívánatos fejleszteni a lakásépítő szövetkezést. Különösen nagy segítséget nyújthat ez a forma a fiatalok, az ifjú házasok és az üzemi kollektívák lakásgondjainak megoldására. Mégpedig azért, mert a szövetkezet támaszkodhat leendő tulajdonosainak munkájára, továbbá az üzemek és az üzemi kollektívák segítségére bizonyos munkák elvégzésében. — Fel kell készülni az elkövetkező években az egyre több szövetkezetben sorra kerülő lakóházak nagyjavítására, a növekvő karbantartási igények kielégítésére. Az ajánlott számos módszer közül, a közös karbantartó részlegek megszervezését alkalmas szövetkezeti megoldásnak tartjuk. Tisztelt kongresszus! mással, az iparral és a mezőgazdasági szövetkezetekkel, sőt az állami vállalatokkal is. A szövetkezetek közötti együttműködés és a kölcsönös segítség: igen fontos területe mozgalmunkban a Közös Fejlesztési Alapok, valamint Kölcsönös Támogatási Alapok a képzése, az ezzel kapcsolatos célkitűzéseink megvalósítása. Az elmúlt években a szövetkezeti közös pénzügyi alapok túlnyomórészt hatékonyan segítették a szövetkezetek gazdasági fejlődését és biztosították az időlegesen nehéz helyzetbe jutott szövetkezetek megsegítését. A kétt kongresszus közötti időszakban 1,6 milliárd Ft Kölcsönös Támogatási Alap szolgálta a szövetkezetek és a vállalataik fejlesztését. Emellett 187 millió Ft-ot fordítottunk az elemi károk, a veszteségek és más okok miatt nehéz helyzetbe került szövetkezetek megsegítésére. Igen szép példája volt az összefogásnak és a szolidaritásnak az elmúlt évi Tisza menti leállításában árvízkárok helya szövetkezeteink segítségnyújtása. Mint ismeretes a küldött elvtársak előtt, ez évben a szövetkezetpolitikánk mai követelményeihez igazítottuk a szövetkezeti alapok képzésének és felhasználásának rendszerét. Nagy jelentőségű kormányati döntésnek tartjuk az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást. Jól szolgálja a szövetkezetek saját vagyonával arányos eszközlekötési járulékból származó KFA a megyei szövetség demokratikus testületi döntése alapján kerül felhasználásra. Ugyanakkor nagy a felelősségünk abban, hogy az alapok felhasználásában érvényesüljenek az OFT irányelvei és a pénzeszközeinket megfontoltan, hatékonyan a közös szövetkezeti érdekeket szem előtt tartva használjuk fel. A két kongresszus időszakban az országos közötti szövetkezeti vállalatok fejlődő és eredményes munkát végeztek Törekedtek mind jobban segíteni a szövetkezeteket és alapvető feladatokat túlnyomórészt eredményesen látták el. Külön említést érdemel néhány vállalatunk: a HTUNGAHOCOOP, a ZÖKDÉRT, a Herbaria, az OMSZV és a VOSZK. Mint ismeretes, az országos vállalatok átalakítása, a tulajdon és az érdekeltségi viszonyok rendezése, folyamatban van. Az a törekvésünk hogy e vállalatok a szövetkezetek irányítása és ellenőrzése alatt, a jövőben még hatékonyabban és eredményesebben szolgálják a szövetkezeteket, emelkedő szerepe és érdeme volt és lesz a jövőben is a szövetkezetek dolgozóinak, mintegy 130 ezer fős kollektívának , az elnököknek, mind, a testületek vezetőinek, a szocialista brigádoknak, a dolgőzök többségét kitevő szövetkezeti törzsgárdának, a szövetkezetek, a szövetségek és az Országos Tanács ügyintéző szervezete dolgozóinak — a hivatástudatán, az emberi magatartásán nagymértékben múlik szövetkezetpolitikánk sikere, a szövetkezetek és a mozgalom eredményes fejlődése. í . „ . .. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szövetkezetek céljainak még eredményesebb megvalósítását jól szolgálja az a sajátos helyzet, hogy a szövetkezeti alkalmazottai dolgozók nemcsak a szövetkezetnek, hanem csaknem teljes számban tagjai is a szövetkezeteknek. Tehát kétszeresen érdekeltek a szövetkezetek hatékony gazdasági munkájában. Hivatástudatukat egyben növeli az a tény is, hogy gazdasági tevékenységük mellett, elősegítik a szövetkezetek társadalmi feladatainak az ellátását is, a szocialista életforma fejlődését, tehát e téren is fontos küldetésük van. Nagy erőforrása ez a szövetkezeteknek, mert a dolgozók munkájában a hivatásszereteti, a mozgalomért való felelősség és a tagsági érdekeikél való azonosulás fejeződik ki, és A szövetkezetek elnökeinek vezető megítélésében munkatársainak a szövetkezetpolitikai elvek és a jogszabályok alapján lényegi változás következett be. Korábban szövetkezeti vezetők a felsőbb szervek utasításától és végrehajtásától függtek, ezek Ma pedig igen helyesen, munkájuk megítélése a tagok érdekében végzett eredményes munkától, a szövetkezetek tagságától függ Ma jobban hasznosíthatják felkészültségüket, ügyszeretetüket, alkotókészségüket és megfelelően élhetnek a testületi vezetés demokratizmusával, érvényesítve egyben a személyes felelősséget is. A szövetkezeti vezetők egy része mégis inkább a különböző problémákat hangsúlyozza a megváltozott új viszonyok közepette Kétségkívül bonyolultabb és nehezebb is új módon, a magasabb igények és a demokratikus döntések alapján vezetni. Mégis ez az emberi személyiségre kedvezően visszaható tevékenység, a maga sok-sok örömével. Nemes és megtisztelő feladat, mely új típusú szocialista igényt és magatartást tükröz. A különböző szinteken dolgozó Vezetőknek is lehet szebb és emberi nem hivatása, mint a szocializmust építő kollektívák és egész népünk szolgálata Engedjék meg a küldött ívtársak, íogy kiemeljek néhány, — a fejlődésünk mai fényeiből követelményt fakadó — fontos a szövetkezeti vezetők szemléletével, a vezetés szakmai és erkölcsi színvonalával kapcsolatban. Az egyik, az a szövetkezeteinkben még széles körben élő szemlélet, hogy a gyorsabb fejlődést az állam által nyújtott további kedvezmények, a szabályozórendszer kisebb-nagyobb kedvező módosításával tegyék lehetővé. A szövetkezetek többségének gazdálkodási eredményei azt mutatják, hogy az állam támogatása, az érvényes szabályozórendszer megfelelő. Szervezett alapvetően gazdálkodás mellett alapvetően kielégítő körülményeket biztosít szövetkezeti tevékenység ellátásához A IV. ötéves tervben csak a már ismert állami támogatással számolhatunk, amelyet a nagyfokú takarékosság jellemez. A tényleges pénzügyi problémák beoldása érdekében ezért csak bizonyos szabályozók kisebb mérvű változtatását várhatjuk a gazdaságpolitikai intézkedések keretében. A továbbfejlődés legfontosabb anyagi erőforrásait mi, a szövetkezetek még hatékonyabb munkájában, a munka- és üzemszervezés fejlesztésével, a takarékosság és fegyelem erősítése útján fela tárható tartalékok kiaknázásában látjuk. Vizsgálataink alapján rá kívánok mutatni arra, hogy már ma is, és várhatóan a jövőben még inkább, szövetkezeteinknél a tagok szolgálatának színvonalában, s a nyereségben# cláltság, mutatkozó differens vezetés és üzemszervezés színvonalára, a szakmai hozzáértésre és a kezdeményezőkészségre, a tartalékok jobb, vagy kevésbé jó kihasználására vezethetők vissza. Az Országos Tanács részéről ezért nyújtunk 30 szövetkezet részére közvetlen segítséget a belső vezetési rendszer továbbfejlesztéséhez. E tapasztalatokat kívánjuk elterjeszteni az egész mozgalomban. A szövetkezeti jellegű vezetés továbbfejlesztése tapasztalataink szerint azt is kívánja, hogy a vezetők rendszeresen és tartalmasan tájékoztassák a szövetkezetek vezető testületeit, a tagság széles körét és dolgozóit a gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai céljainkról és ezek helyi, tehát szövetkezeti megvalósításának tennivalóiról. Az erre fordított munkájuk egyben hatékonyan segítheti a szövetkezeti demokrácia és aktivitás továbbfejlesztését. Szeretném hangsúlyozni a szövetkezetek vezetőinek a tagok és az egész mozgalom iránti relatíaségét is. Néhány szövetkezetnél átmeneti gazdasági fellendüléshez vezetett az, hogy tevékenységük egy részét működési területükön kívül, a mozgalom céljaitól eltávolodva, csupán üzleti szempontok alapján bővítették. E szövetkezeteknél esetenként komoly szabálytalanságok is következtek, amelyek ártanak az adott szövetkezetnek, de az egész mozgalmunk tisztaságának és presztízsének. Közös felelősségünk, hogy tendenciákkal szemben , a tesetületekben hatékonyan fellépjünk, és érvényesítsük az erre vonatkozó jogszabályokat, valamint a szocialista közéleti erkölcs elveit. Kedves elvtársak! A szövetkezeti állandó figyelmet Vezetéknek szükséges fordítaniuk arra, hogy a szövetkezeti alkalmazottak körében megvalósuljanak az életszínvonal-politikánk célkitűzései. A teljesítményekkel arányosan növekedjék a szövetkezeti dolgozók jövedelme, váljék könnyebbé különösen a nődolgozók munkája, érvényesüljön a dolgozókról való fokozott gondoskodás, az anyagi és az erkölcsi elismerésük. A fogyasztási szövetkezetek mindhárom ágazatában igen fontos szerepe van a dolgozók társadalmi öntudata megnyilatkozásának, szocialista munkaversenyének. Szükség van azonban a munkaverseny továbbfejlesztésére. A versenyt a szövetkezeti vezetés szerves részévé és méginkább munkahelyi mozgalommá kívánatos formálni. Ennek érdekében célszerű az adott munkaterületek legfontosabb feladatait és a teljesítésükhöz szükséges feltételeket beépíteni szövetkezetek terveibe. Megavalósításuk érdekében a szövetkezeti vezetésnek kell megadni azt, hogy a megfelelő segítség termelőegységek, a brigádok, a munkasöpörtök, illetve az egyének között széles verseny alakulhasson ki. A verseny értékelésében, a jutalmazásokra és a kitüntetésekre vonatkozó javaslatok megvitatásában, érvényesíteni kell a versenyben résztvevők demokratikus döntését. Kedves küldött elvtárnnk! Szövetkezeti mozgalmunk eredményes tevékenységének egyik alapvető forrása, szocialista államunknak, a lenini elveknek megfelelő magatartása és irányító tevékenysége. Államunk tevékenysége ismert jogalkotó mellett mind határozottabbá válik a hatáskörileg illetékes miniszterek ágazati irányító munkája és egyben ágazati felelőssége is. Különösen jelentős szövetkezeteink számára a Belkereskedelmi Minisztérium egyre hatékonyabb ez irányú tevékenysége. Hasonlóan, mind hatékonyabbá válik a szövetkezetek irányában az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és Külkereskedelmi Minisztérium a tevékenységre. A tanácsok ugyancsak mindjobban ellátják a törvényességi felügyelettel és a hatósági feladatokkal kapcsolatos teendőket. Jó és mind szorosabb kapcsolataik alakulnak ki a fogyasztási szövetkezetekkel. Az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolatában azonban ma még számos probléma is jelentkezik. Ezek leginkább abból fakadnak, hogy a szövetkezetpolitikai elvek és a magas szintű jogszabályok teljes körű értelmezésének és alkalmazásának még a kezdetén vagyunk. Tapasztalataink szerint szükség van arra, hogy az egyes állami szervek még jobban megismerjék szövetkezeteinket, a tevékenységük társadalmigazdasági súlyát, az eredményeiket és a nehézségeiket. Ez segítheti elő, hogy gyorsabban megszűnjék a helyenként még tapasztalható és a szövetkezeti bizonytalanság elvek gyakorlati alkalmazása következetes legyen. A szövetkezetek törvénybeli deklarált egyenjogúságának általános érvényesülése mellett, az egyes konkrét kérdésekben gyakran még nem azonos a szövetkezetek elbírálása. A területi és a településfejlesztési tervek céljainak megvalósításában egyes megyékben még nem megfelelő a kölcsönös együttműködés a szövetkezetekkel. Egyes tanácsok a szövetkezetektől gyakran a tagsági célokat és a szövetkezet anyagi erejét meghaladó beruházások megvalósítását várják el. Az említett problémákat ideiglenesnek tartjuk. Bizalommal vagyunk aziránt, hogy a párt és a kormány szövetkezetpolitikája most már a jogszabályok szellemében, minden szinten és következetesen valósul meg. Hatékonyan szolgálja azt a célt, hogy a szövetkezetek tényleges társadalmi és gazdasági szerepüknek megfelelően fejlődjenek tovább. Kedves elvtársak! Szocialista szövetkezeti mozgalmunkban a szövetkezeti összefogásnak szükségszerű és hagyományos eszköze a szövetségi rendszer, amelynek jelentős szerepe volt és lesz a jövőben is a mozgalom fejlődésében. Hazánkban a mozgalom történelmi fejlődése úgy alakult, hogy egy hosszabb időszakon át a szövetségek — eltérve eredeti hivatásuktól — az állami szervekkel azonos irányító és felügyeleti funkciókat láttak el. Ez sok tekintetben még akkor is, ha objektíve , következett a gazdaságirányítás korábbi rendszeréből — gátolta a szövetkezeti jellegnek megfelelő tevékenység erőteljes kibontakozását, a sokrétű helyi adottságok hasznosítását, bürokratikus módszerek meghonosodását eredményezte, és ezzel csökkentette a szövetségi munka hatékonyságát is. Szövetkezetpolitikai elveink helyességét e téren is az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztották. Jónak bizonyult, hogy állami feladatokat a megyei szövetségek és az Országos Tanács ma már nem végez, hanem ezeket az állam megfelelő szervei látják el. Ismét lehetővé vált, hogy a megyei szövetségek és az Országos Tanács, az alapvető rendeltetésüknek megfelelően, demokratikus módon, a mozgalom alapintézményét, a szövetkezeteket szolgálják. A fő feladatuk a szövetkezetek érdekképviseletének, sokoldalú gazdasági, társadalami tevékenységének, demokratikus működésüknek a segítése és az ezzel kapcsolatos mozgalmi feladatok ellátása. E célokat szolgálja az a demokratikus átalakulás, amely a szövetkezetekben indult el, majd a megyei szövetségeket alakította át és ma pedig a kongresszus munkájában érvényesül. Kongresszusunkat a szövetkezetek készítették elő, a küldött elvtársak közvetlenül a szövetkezeteket képviselik. Elmondhatjuk tehát, hogy a VII. kongresszusunk ismét a szövetkezeteik kongresszusa. Az Országos Tanárt? tagjainak túlnyomó többségét ugyancsak közvetlenül választották meg és ezért, mint szövetkezetek országos szerve á fogja kifejteni tevékenységét. Az Országos Tanács egyben a három fogyasztási szövetkezeti ágazat föderatív, tehát közös szerve, mert tagjai között ott vannak a fogyasztási - és értékesítő, a takarék- és a Folytatás a 3. oldalon) Kedves elvtársnők, elvtársak ! . Az együttműködés és a kölcsönös segítség nemcsak szövetkezeteken belül, hanem a a szövetkezetek között is ,régi hagyománya és fontos erőforrása szövetkezeti mozgalmunknak. A szövetkezeti mozgalmat sohasem a szűk csoportérdek, hanem az egész társadalom progresszív érdekeinek szolgálata jellemezte. A gazdasági reform és szövetkezetpolitikánk újabb lehetőséget teremtett e téren is. Gazdaságpolitikánk megvalósítása, a tagság és a lakosság szolgálatának jobb ellátása szükségszerűvé is tette a szövetkezetek együttműködését, a közös alapok képzését, a ezek ésszerű felhasználását és szövetkezetek különböző társulásainak létrehozását. A kisvállalati jellegből fakadó hátrányok leküzdését, az előnyös beszerzést, a feldolgozást és az értékesítést a tapasztalatok szerint igen jól szolgálja a sokrétű együttműködés. A gazdasági feladatok mellett a szövetkezeti együttműködés elősegíti a közös társadalmi kulturális és sportcélok hatékonyabb megvalósítását is. Az együttműködés fejlesztése, az anyagi és szellemi erőforrásoknak a különböző társulások útján történő összpontosítása megítélésünk szerint a helyes, és a szövetkezeti jellegű megoldása a szövetkezetek integrációjának is Ennek során a szövetkezetek megtartják önállóságukat, a közös célok és közös feladatok érdekében pedig kialakítják a sokrétű együttműködési szükség esetén a közös vállalkozásukat is. Ezért tartjuk szükségesnek a különböző fogyasztási sze A mozgalom korszerűsödése keretek fokozott együttművébeit és a szövetkezetek ködésének fejlesztését egy gyors ütemű fejlődésében ki- Kedves elvtársak! A VII. kongresszus plenáris ülése.