Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-13 / 1. szám

II. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARA 2.- Ft 1977. JANUÁR 13. AZ ÁL­TALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Megtartották a tsz-ek III. kongresszusát A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fontos bázisai a munkás-paraszt szövetségnek Kádár János felszólalása a vitában December 14—15-én tartották meg a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek III. kongresszusát Budapesten. A tanács­kozáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Jelen voltak az állami és társadalmi szer­vek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke nyitotta meg. A küldöttek elfogadták a napirendet, majd fel­kérte Szabó Istvánt, a TOT elnökét, hogy tegye meg szóbeli kiegészítőjét az Országos Tanács írásbeli jelentéséhez, me­lyet a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Szabó István beszéde­ ­i A beterjesztett kongresszu­dokumentumok — mon­dotta többek között —, össz­hangban vannak az MSZMP XI. kongresszusának határo­zataival Utalt az előadó az írásos beszámolóra, mely részletesen értékeli a szövet­kezetek II. kongresszusa óta elért fejlődést. Hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, mint szocialista vállalatok és társadalmi szer­vezetek, tevékeny részesei voltak a gazdasági építőmun­kának, társadalmunk szocia­lista fejlődésének. A mezőgazdasági szövetke­zetek 6 millió hektárnyi föl­dön 110 milliárd forint érté­kű terméket állítanak elő. A mezőgazdasági szövetkeze­tek közös és háztáji gazdasá­gai adják a mezőgazdasági termékek 70 százalékát, nemzeti jövedelem 12 száza­a­lékát. Emellett ipari, keres­kedelmi és szolgáltató­­ tevé­­kenységük is számottevő. Az utóbbi időszakban erő­teljes ütemben folytatódott a mezőgazdasági szövetkeze­tek területi és szervezeti kon­centrációja. Négy év alatt a termelőszövetkezetek mező­­gazdasági területének átla­gos mérete 2000 hektárról 3500 hektárra nőtt. A nagy­üzemi termeléshez szükséges üzemi méretek, a mezőgazda­­sági szövetkezetek összessé­gében kialakultak. Gazdasági fejlődésüket eredményesen segíthetik a társulások és a különféle együttműködési formák. Az MSZMP XI. kongres­­­szusa és az MSZMP prog­ramnyilatkozata az eddig be­vált, lenini szövetkezeti poli­tika folytatását erősítette meg. Megjelölte a mezőgaz­dasági szövetkezeteknek a fejlett szocialista társadalom építésében való hatékonyabb, hosszú távú részvételének feltételeit, a tervszerűség és a hatékonyság növelését; a szocialista vonások további erősítését; a szilárdítását; a törvényesség szövetkezeti demokráciának, a termlőszö­­vetkezeti parasztság gondol­kodásának és életmódjának szocialista fejlesztését. A mezőgazdasági szövetke­zetek gazdálkodása a II. kongresszus óta eltelt időben erőteljesen fejlődött. Mező­­gazdasági termelésük 1975 végére 23 százalékkal halad­ta meg az 1971. évi szintet teljesítették a negyedik öt­éves terv fő feladatait. Egyes fontos termékek termelésé­ben azonban elmaradtak a kitűzött céloktól. Így például a a tej, a friss zöldség, a gyü­mölcs, a szőlő, a cukorrépa és a dohány termelésében is. A kongresszus előkészítése során­ a mezőgazdasági szö­vetkezetek és érdekképvise­leti szervek gondosan ele­mezték az egyes részcélok el­maradásának okát és keres­ték a megoldás, az előrelépés módozatait.­­ A kongres­­­szus érdemi előkészítéséhez minden szinten nagyban hoz­zájárult államunk — folytat­ta Szabó István. — A Mi­nisztertanács nagy jelentősé­gű határozatot hozott a ház­táji gazdálkodás fellendítésé­re. Komplex módon megvizs­gálta több mezőgazdasági ágazat helyzetét, a kertészeti ágazatokat, a szarvasmarha­­ágazat problémáit, a tej- és hústermelést. A megtett álla­mi intézkedések javítják az érdekeltséget, a termelés nö­velésének a lehetőségeit ezekben az ágazatokban. Ezután részletesen szólt az előadó a szövetkezetek szo­cialista vonásainak erősítésé­ről, a szocialista elosztási vi­szonyok térhódításáról, és felsorolta az ezzel összefüggő feladatokat. Majd a társulá­sok és a termelési rendsze­rek tapasztalatairól beszélt. Agrárpolitikánk fontos ele­me, mozgalmunk hagyomá­nya a rugalmas alkalmazko­dás a termelőerőkhöz — mondotta a többi között. A bevált módon továbbra is fenn kell tartani, ki kell hasz­nálni a hagyományos terme­lőeszközöket, berendezése­ket. A nagyüzem elsődleges­sége mellett agrárpolitikánk részeként hosszú ideig követ­­­­kezetesen számolnunk kell a háztáji gazdaságokkal, a ben­nük rejlő lehetőségek hasz­nosításával. A továbbiakban az előadó a tsz-ek munkaerőhelyzeté­vel és a munkakörülmények alakulásával foglalkozott. Hangsúlyozta Szabó István a tsz-vezetés szerepének fon­tosságát. A gazdálkodás haté­konyságának javítása az em­berek szakszerű, fegyelme­zett munkájától, a szövetke­zeti vezetőségek, elnökök, tisztségviselők, szakmai ve­zetők helytállásától várható, az ő kezdeményezőkészségü­kön, kockázatvállalásukon múlik. A döntésekért viselt felelősséggel, a követelmé­nyek növekedésével együtt kell járjon a bizalom, a nyu­godt munkavégzés feltételei­nek biztosítása is. — Sok tényező rejlik amö­­gött — folytatta az előadó —, hogy gondolkodásunk mun­kánk középpontjába mindin­kább a dolgozó, alkotó ember kerül. Legutóbbi kongresszu­sunk óta sok minden történt. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy a nyugdíj, a társadalom­­biztosítás és szociális ellátás egységesítése gyakorlatilag magas színvonalon megol­dott. Jóleső érzéssel vehetjük tu­domásul azt is, hogy szövet­kezeti parasztságunk a vég­zett munka arányában a me­zőgazdasági termelés ered­ményeivel összhangban nö­velhette keresetét, személyes jövedelmét. Az elért kerese­ti, illetve jövedelmi színvo­­nal nagy eredménye társa­dalmunknak, a munkás-pa­raszt szövetségnek. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésével kapcso­latban elmondotta Szabó Ist­ván : arra kell törekedni, hogy ennek működése mindig ér­demi és tartalmas legyen. Kapcsolja be az embereket a közéletbe, a közösség ügyei­be, javítsa közérzetüket, fe­lelősségérzetüket, tágítsa lá­tókörüket. A továbbiakban az előadó a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának és a terü­leti szövetségek munkáját értékelte, majd a továbbiak­ban a TOT és a területi szö­vetségek alapszabályának módosításáról szólt. Végül hangsúlyozta a TOT elnöke, hogy ennek a kong­resszusnak a feladata nem az ünneplés, hanem a tenniva­lók számba vétele és rendsze­rezése. (Folytatás a 2. oldalon) • Exportnövekedés • Szolgáltatásfejlesztés • Újabb beruházások Kétmilliárdos éves terv ipari szövetkezeteinkben Új esztendő — új feladatok. Ipari szö­vetkezeteink becsülettel felkészültek az 1977. évi feladatok végrehajtására. 42 szövetkeze­tünk 1976. évi várható teljesítése 1 milliárd 750 millió forint, az ez évi terve­ 1 milliárd 910 millió. A növekedés mértéke 109,1 száza­lék. A tervezet szerint a könnyűipar növeke­dése a legmagasabb. Itt elsősorban a textil- és bőrruházat fejlődése várható. Ami a lét­számot illeti, megyei szinten kétszázalékos növekedéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben szövetkezeteink összlétszáma eléri a 12 638 főt. Kedvezően alakul az egy főre jutó ter­melési érték is. Az iparban: 107,7, az építő­­ iparban: 105,5, a szolgáltatóiparban: 104,6 százalék. Az exporttermelés 110 százalékkal emelkedik, de növekedés várható a belkeres­kedelem felé történő termelésben is, 6,2 szá­zalék. Az V. ötéves tervben előirányzott bér­­színvonal alakulása iparszinten 5,9, az építő­iparban 6, a szolgáltatóiparban 6 százalékos. Megyénk ipari szövetkezeteiben 70 mil­lió forintos beruházással számolnak. Első­sorban az exportárualapok növelését szolgál­ják a fejlesztések. Megyei szinten a legjelen­tősebb a ruházati ipar fejlesztése. Ho­gyan készültek fel szövetkezeteink, mit ter­veznek 1977-re, erre kértünk választ szövet­kezeteink vezetőitől. SZABÓ BÉLA elnök, Nyh. Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet: — Szövetkezetünk siker­rel zárta az elmúlt évet. Ter­vünket 110 százalékra telje­sítettük, ezen belül a lakos­ság felé végzett szolgáltatást 115 százalékra. Az új évre gondosan készültünk fel. Még decemberben részleteiben megtárgyaltuk és megvitat­tuk 1977. évi tervünket s konkrétan meghatároztuk feladatainkat. Míg az 1976. évi tervünk 63 millió forint volt, úgy ez évi 75 millió. Magasabbra tettük tehát mércét, s ez szervezettebb és a fegyelmezettebb munkát igé­nyel vezetőktől és dolgozók­tól egyaránt. — Fő feladatunknak a la­kosság felé végzett szolgálta­tó tevékenységet tartjuk. Nyíregyházán a Jég utcában 15 millió forintos költséggel megkezdjük az új autó-motor javítószerviz építését. Január 1-től létrehoztuk fuvarozó részlegünket, mely építési anyagok, tüzelők szállításával igyekszik a lakosság gondja­in enyhíteni. A nyomda- és sokszorosító részlegünket át­szerveztük és már ebben az évben elsősorban doboz és csomagolóanyag gyártását fogja végezni. Természetesen nem feledkezünk meg az üzemanyagkutak karban­(Folytatás a 7. oldalon) Szoboszlai Gyuláné, a Nyírség Ruhás­zati Szövetkezet dolgozója, a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” cím tulajdonosa. Felvételünkön­ osztrák bérmunkára ké­szít női ruhákat. (Gaál Béla felvétele) Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Napirenden az ajánlások hasznosítása Kállai Sándor elnökletével, december 30-án tartotta so­ron következő ülését a MÉ­SZÖV elnöksége. Napirendre került — a többi között — az országos és megyei szövetsé­gi ajánlások hasznosításának tapasztalata, az ÁFÉSZ-i munkástagozatok és iskola­­szövetkezetek működése, va­lamint a Fehérgyarmati ÁFÉSZ V. ötéves káderfej­lesztési terve. A szövetkezetek tevékeny­ségének fejlesztésében jelen­tős szerepe van a különböző országos és megyei szövetsé­gi ajánlásoknak. Éppen ezért igen fontos azoknak a meg­valósítása, természetesen a helyi sajátosságok és tapasz­talatok figyelembevételével. Ezért tűzte napirendjére MÉSZÖV elnöksége az aján­­­lások hasznosításának tapasz­talatait, 12 ÁFÉSZ és 23 ta­karékszövetkezet ilyen irá­nyú munkáját vizsgálva. Megállapították, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva je­lentős mértékben, javult az ajánlások megvalósítása. A megjelent ajánlásokat, felhí­vásokat a szövetkezetek igaz­gatóságai megvitatták, s meg­felelő intézkedéseket tettek azok hasznosítására. Több szövetkezetnél intézkedési és feladattervet is kidolgoztak, s rendszeresen figyelemmel kí­sérték az időarányos teljesí­tést. A MÉSZÖV elnöksége ha­tározatában néhány negatív jelenség megszüntetésére hív­ta fel az ÁFÉSZ-ek és a ta­karékszövetkezetek vezetői­nek figyelmét. Az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek egy részénél ugyanis csak formális az ajánlások feldolgozása, a fel­adatokról a helyi szerveket nem tájékoztatják kellően, s több esetben határidőcsúszás is előfordul. Gyakori a felhí­vások esetében, hogy azok az igazgatóságokig nem jutnak el. A takarékszövetkezeteknél az okoz gondot, hogy az ajánlások megfelelő értelme­zése nem egységes. Az ÁFÉSZ-i munkástago­zatok és iskolaszövetkezetek működését vizsgálva a MÉ­SZÖV elnöksége kezdetleges­nek és formálisnak ítélte meg azok tevékenységét. Javasol­ta az ÁFÉSZ-eknek, hogy az eddigieknél több segítséget nyújtsanak ügyrend szerint működésükhöz, évente leg­alább egy alkalommal igaz­gatósági ülésen értékeljék munkájukat, s törekedjenek az üzemekkel való jobb együttműködésre. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ, az V. ötéves káderfejlesztési tervéről adott beszámolójá­ban kiemelte: 1980-ig közel 100 dolgozónak teszik lehe­tővé a munkájához előírt szakmai képesítés megszer­zését, 150 főt pedig szakmai továbbképzésben részesíte­nek. Mártha Gábor osztályvezető

Next