Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1978 (3. évfolyam, 2-12. szám)

1978-02-15 / 2. szám

A KISZÖV és a MÉSZÖV küldöttgyűlése Nyíregyházán Dinamikus fejlődés a szövetkezeti iparban Az ipari szövetkezetek me­gyei szövetségének küldött­közgyűlését február 3-án tartották meg Nyíregyházán. A tanácskozás munkájában részt vett Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője, Szemján Tibor, a nyíregyházi városi pártbi­zottság titkára, P. Szabó Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese és Zalaváry Alajos, az OKISZ szolgálta­tási főosztályának a vezető­je. A tanácskozás napirendjén szerepelt a megye ipari szö­vetkezeteinek gazdasági fej­lődése és mozgalmi tevé­kenysége 1977-ben és az ez évi célkitűzések; az 1977. évi KFA-bevételek alakulása, felhasználása; a választott bizottságok 1977-ben végzett tevékenysége és az idei fel­adatai ; a szövetség és az iro­dák 1978. évi költségvetése. Krasznai Bélának,­­a­ kül­döttgyűlés elnökének meg­nyitója után Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Eredményes évet zártak megyénk ipari szövetkezetei — mondotta. — 13,4 száza­lékkal nőtt a termelés, vagy­is 1 milliárd 827 millióról 2 milliárd 73 millió forintra. Ezen belül a befejezett ipari termelés és szolgáltatás ér­téke 14,8, az építőipari tevé­kenység 10, a gépiparba so­rolt szövetkezetek teljes ter­melése 23,4 százalékkal emel­kedett. Különösen figyelemre méltó volt a fejlődés a Bak­­talórántházi Vertikál Szövet­kezetnél, ahol 40,4, a Nagy­­kállói Ruházati Szövetkezet­nél, ahol 62,9, a Mándoki Fa- és Vastömegcikk Szövetke­zetnél, ahol 29,5, az Ibrányi Építőipari Szövetkezetnél, ahol az előző évhez viszo­nyítva 31,4 százalékkal nőtt a termelés. A szövetkezetek exportte­vékenysége is jelentősen fej­lődött. Az 1976. évi 666 mil­lióval szemben 1977-ben 744 milliót realizáltak, azaz az export termelése 11,8 száza­lékkal nőtt. Ezen belül a tő­kés export növekedése 52,8 százalék. Az elmúlt évben már 13 szövetkezet vett részt a tőkés export termelésében. Itt különösen kiemelkedő munkát végeztek a baktaló­­rántháziak, a gávai cipészek, a kisvárdai ruházati, a fehér­­gyarmatai asztalos szövetke­zet dolgozói. Czimbalmos István a to­vábbiakban munkaügyi kér­désekkel foglalkozott. El­mondta, hogy a foglalkozta­tottak száma 3,8 százalékkal emelkedett. A fizikai dolgo­zók átlagbére 28 697 forint­ról 30 782 forintra, 7,3 száza­lékkal emelkedett. Jentős a növekedés Igen jó­a cipő­iparban, ahol 10,7 és a tex­tilruházatban, ahol 9,1 száza­lékos az átlagbér növekedé­se. Tervszerű és tudatos bér­­fejlesztésével kitűnt a szö­vetkezetek közül a nyíregy­házi és a kisvárdai vasipari, ahol az átlagbér elérte a 39 ezer 57 forintot. Nem megoldott továbbra sem az építőipar bérezése — mutatott rá az előadó. — Eb­ben a kérdésben a szövetke­zetek vezetőinek nagyobb gonddal kell eljárniuk, na­gyobb megbecsülést kell biztosítani a szakemberek­nek, hogy a munkaerőt meg tudják tartani. A KISZÖV elnöke a to­vábbiakban a szolgáltató te­vékenységgel foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy a lakosság részére 12 százalékkal több munkát vé­geztek, azaz 87 millió 217 ezer forint helyett 97 millió 679 ezer forintot realizáltak. Ezen belül az ipari javító tevé­kenység értéke 16,1, a tartós fogyasztási cikkek, a gépko­csijavítás 34,2, elektromos háztartási gépek 37,5 száza­lékkal magasabb. Fejlődés tapasztalható a személyi szolgáltatásoknál is. A fodrá­szok 12, a fényképészek 2,1 százalékkal emelték termelé­süket. A továbbiakban az 1978. évi feladatokról esett szó. A szövetkezeti ipar terve a me­gyei pártbizottság 1977. de­cember 14-i ülésének határo­zata alapján, az OKISZ-aján­­lások figyelembevételével ké­szült el. Czimbalmos István a to­vábbiakban elmondotta, hogy a szövetkezetek 1978. évi ár­bevételét 2,3 milliárd forint­ra tervezik, ez a szám 13—15 százalékkal lesz magasabb az 1977. évi bázisnál. Reali­tások jellemzik a szövetkeze­tek elkészült terveit, a ter­melési kapacitások lekötése is azt bizonyítja, hogy jó úton járnak szövetkezete­ink. Elmondotta, hogy példá­ul a nyíregyházi vasipari nö­veli a szovjet megrendelésre készülő transzformátorszek­rények gyártását, a nagy­­kállói vasasok termékstruktúra a kialakult bővítése mellett egy új erőfejlesztő szerkezet kísérleti gyártását tervezik. Bátor piackutatásra, jobb üzem- és munkaszervezésre van szükség — mondotta az előadó. Ebben jó segítőtárs­nak bizonyul majd a jubileu­mi munkaverseny folytatását jelentő magasabb szintű ver­seny, melyet a nyíregyházi cipészek kezdeményeztek. Dicséretes, hogy mind töb­ben csatlakoznak és tesznek konkrét vállalásokat. Elis­merés és köszönet mindazok­nak, akik 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére kibontakozott jubileu­mi munkaversenyben részt vettek, s kimagasló eredmé­nyeket értek el. A KISZÖV elnöke a to­vábbiakban a szövetkezetpo­litikai-mozgalmi tevékeny­séggel foglalkozott. Ismertet­te az elért eredményeket, majd így folytatta: a szövet­kezetpolitikai-mozgalmi munka további kiszélesítése, hatékonysága nélkülözhetet­len a szövetkezetek gazdasá­gi céljainak megvalósításá­ban. A megnövekedett fel­adatokat csak a társadalmi erőforrások mozgósítása, a szövetkezetek dolgozóinak aktív munkájával lehet meg­valósítani. Ezután az ez évi mozgalmi feladatokról szólt. Czimbalmos István beszé­de után vita következett. Cs. Nagy István, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője tol­mácsolta a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács köszönetét az elmúlt évi ter­melési feladatok sikeres tel­jesítéséért, majd azokról az elvárásokról beszélt, melyek 1978-ban az ipari szövetke­zetekre várnak. Zalaváry Alajos, az OKISZ szolgálta­tási főosztályának a Vezető­je válaszolt a vitában felve­tett néhány kérdésre, szólt a lakossági tevékeny­séggel kapcsolatos fel­adatokról. Felszólalt a vitá­ban Juhász Miklós (Nyír­egyháza), Bartók Károly (Gávavencsellő), Ónodi Ist­ván (Nyíregyháza), Zentai Zoltánná (Nyíregyháza), Tóth Kálmán (Mándok), Czihály Lajosné (Nyíregyháza) és Juhász László (Csenger). A vitában elhangzottakra Czimbalmos István válaszolt, majd a küldöttközgyűlés el­fogadta a beterjesztett írásos beszámolókat, a szóbeli ki­egészítést, a vitára adott vá­laszt, a szövetség és az iro­dák 1978. évi költségvetését. A tanácskozás Krasznai Béla zárszavával fejeződött be. Dragos Gyula Czimbalmos István beszédét mondja... A küldöttköz­gyűlés résztvevői. (Gaál Bé­la­­ elvétele) 1978. február 15. A tímári határban A tímári Béke Termelőszövetke­zet szorgos határában munka folyik. Ebben az évben 150—160 000 mázsa szerves trá­gyát juttatnak a földbe. Felvéte­lünk a szállításról készült. (E. E. felv.) Eredményes évet zártak az ÁFÉSZ-ek Jóváhagyták az 1978. évi feladattervet Az 1978. évi­ről tanácskozott feladatterv­január 27- Nyíregyházán a fogyasztási szövetkezet megyei küldött­­közgyűlése. A küldötteket és az elnökségben helyet fog­laló dr. Szilvasán Pált, a SZÖVOSZ főosztályvezetőj­ét, Pál Zoltánt, a megyei párt­­bizottság munkatársát, Bu­­zsáki Lászlót, a KPVDSZ megyei titkárát, dr. Hagymá­si Józsefet, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét, Sípos Bélát, a TE­­SZÖV titkárát Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte. Az írásos Kállai Sándor, beszámolóhoz a MÉSZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hangsúlyozta: a S­za­­bolcs-Szatmár megyében mű­ködő fogyasztási szövetkeze­tek eredményesen zárták az V. ötéves tervidőszak máso­dik évét. Növekedett a szö­vetkezeteknek a lakosság áru­ellátásában betöltött szere­pe, javultak a vásárlási kö­rülményeik. Az ÁFÉSZ-ek bolti kiskereskedelmi forgal­ma 12,4 százalékkal, a ven­déglátóipari forgalom 9,6 százalékkal, az ipar és szolgáltatás termelési értéke­­ pedig 18 százalékkal növeke­dett. A háztáji és kisegítő gaz­daságoktól 120 ezer tonna al­mát, 10 ezer tonna burgo­nyát, zöldséget és egyéb ve­gyes cikket vásároltak fel a szövetkezetek. Ez az eddigi működésük legnagyobb mennyiségét jelenti! Erősöd­tek a szakcsoportok, különö­sen a sertéstenyésztés és -hizlalás, a nyúl- és galamb­tenyésztés, a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesz­tés fejlődött dinamikusan. A takarékszövetkezetek betétállománya 1977-ben 19,3 százalékkal emelkedett, s elérte a 900 millió forintot. A megyei össz­betétállomány 20,5 százalékát a szövetkeze­teknél kezelik. A lakásszövetkezetek a tervezett 200 lakás helyett 242-t adtak át tagjaiknak. Emellett 314 lakás építését is megkezdték. Átadtak 63 garázst, 213-nak pedig az alapozását végzik. Jelenleg 4200 családi otthon fenntar­tási munkáit is ellátják a szövetkezetek. A Nyíregyházi Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat árbevétele meghaladta a 600 millió forintot. A kis­­határmenti forgalom árucse­­reexport-értéke 56 millió fo­rint volt, az import pedig 44 milliót tett ki. A fogyasztási szövetkeze­tek tavaly 80 milió forintot fordítottak építkezésre. Több új, korszerű kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység ke­rült átadásra. Számos boltot korszerűsítettek, s önkiszol­gáló üzletté alakítottak át. Az ÁFÉSZ-ek taglétszáma hatezerrel, a takarékszövet­kezeteké 6590-nel, a lakás­­szövetkezeteké pedig 580-nal emelkedett. A részjegyalap 1 millió 300 ezer forinttal nőtt, míg a célrészjegyé pe­dig 14 millióval. Az utóbbi az év végére elérte a 44 milliót. A nagyszerű eredmények elérésében jelentős része van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenynek. A szocia­lista brigádok és a brigádon kívüliek jobb munkaszerve­zéssel teljesítették, illetve túlteljesítették terveiket. Társadalmi munkájuk érté­ke például meghaladta a 2 millió forintot. A MÉSZÖV elnöke a to­vábbiakban az 1978. évi fel­adatokról szólt. A megyei pártbizottság határozata alapján javasolta, hogy a bolti kiskereskedelemben 10,5 százalékos, a vendéglá­tóiparban 7 százalékos forga­lomnövekedést tervezzenek az ÁFÉSZ-ek. A kereskedelmi munka színvonalának további javí­tása az ÁFÉSZ-ektől a jövő­ben a szervezettebb piacku­tatást és a lakosság igényei­nek jobb kielégítését köve­teli meg. Továbbra is fontos feladatuk az árubeszerzés szövetkezeten belüli koordi­nációja, a profiltisztítás, a választék igényes koncentrációja, az termékek élelmi­szer- és napi cikkek ellátásá­nak javítása. A háztáji és kisegítő gaz­daságokban kell megtermel­tetni zöldségből és gyümölcs­ből az árualapot. A hús és a húskészítmények ellátásá­ban továbbra is fontos sze­repe van a szakcsoportoknak. A vágott baromfi árusításá­ra újabb 40—45 üzletben kell kialakítani a feltételeket. A nagyobb községekben szintén lehetővé kell tenni a haláru­sítást. Fontos feladat a tej, a tejtermékek, az iskolatej el­látásának további javítása. Az igényeknek megfelelő ellátást kell, hogy biztosít­sanak az ÁFÉSZ-ek a mező­­gazdasági kisgépekből, a ve­tőmagvakból és a növényvé­dő szerekből. A TÜZÉP-tele­­peken az építőanyagkészle­tek növelése a cél. A vendéglátás területén a legfontosabb feladat a köz­­étkeztetés fejlesztése, az üz­letek technikai ellátottságá­nak javítása, a kiszolgálás kulturáltságának emelése. A korszerűsítésekkel több olyan egységet kell ahol egytálételt, kialakítani, illetve hi­degkonyhai termékeket for­­galomba lehet hozni. Az 1978-as évben jelentős munka vár a beruházásoknál is a szövetkezetekre. Záhony­ban, Tiszavasváriban, Nyír­egyházán, Dombrádon, Fehérgyarmaton, Ibrányban, Nyírbogáton, Porcsalmán és Balkányban ABC-áruház, Kisvárdán pedig vendéglátó­ipari kombinát épül. Az üz­lethálózat alapterülete több, mint 10 ezer négyzetméter­rel fog növekedni, és tovább kell folytatni a k­is­­külterületi települések egységeinek korszerűsítését. Az év végéig 40 boltot és italboltot kell átalakítaniuk élelmiszerüzletekké és pres­­­szókká, bisztrókká a szövet­kezeteknek. A SZÖVOSZ elnöksége ajánlásának megfelelően folytatódik a szövetkezeti belső mechanizmus korszerű­sítése is. Továbbfejlesztik az ügyvitelt, javítják a munka­­szervezést, növelik a terme­lékenységet. A takarékszövetkezetek fel­adata 1978-ban is a lakosság megtakarított pénzének ös­­­szegyűjtése és tagjaik köl­csönigényeinek kielégítése. A szövetkezetek a betétállo­mány 110 millió forintos nö­vekedésével így év végére számolhatnak, a betétállo­mány több, mint 1 milliárd forint lesz. A takarékszövetkezetek idei fejlesztési tervében 10 községi működési körzetbe való bevonása, két kirendelt­ség kialakítása, valamint öt új egység építése szerepel. A lakásszövetkezetek idei terve a korábbi dinamikus fejlődés fokozását szolgálja. Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán korszerűbb építési módokat vezetnek be. A me­gyeszékhelyen Nofines tech­nológiával és házgyári pane­lekből építtetik a családi otthonokat, míg a két vidé­ki városban az alagútzsalus technológia bevezetése a cél. A lakásszövetkezeteknek gondoskodniuk kell az építé­si területekről. Az idén 230 lakás alapozását kezdik el, melyet az 1977-ről „áthúzó­dó” 342-vel együtt december végéig szeretnének átadni. Az idei tervekben fontos helyet kell, hogy kapjon a garázsépítés is. A lakásszö­vetkezeteknél 166 garázst kell építeni, Nyíregyházán pedig a karbantartásukat át kell venni. A különböző kereskedelmi egységek építésénél, a meglé­vők korszerűsítésénél a tár­sadalmi munka értéke elér­heti a 2 millió forintot. A szö­vetkezetek fejlesszék tovább közművelődési és tömeg­­sportmunkájukat is. Kállai Sándor szóbeli ki­egészítője után a MÉSZÖV 1978. évi költségvetési elő­irányzatának írásos anyagát Kálvin Imre, a felügyelő bi­zottság elnöke ismertette, majd vita következett. A küldöttközgyűlés az 1978. évi munkáról és a szövetség költségvetéséről szóló írásos beszámolót, a szóbeli kiegé­szítéseket egyhangúlag el­fogadta. Bagoly Dániel Kállai Sándor szóbeli kiegészítőjét tartja... a kül­döttgyűlés résztvevői. (H. J. felv.)

Next