Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1979 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1979-02-10 / 2. szám
(Folytatás az 1. oldalról) 1975-ben 2100 liter, míg 1978. évi eredmény várhatóan megközelíti a 2800 litert. A javuló eredmények ellenére is még több mint 300 literrel elmaradunk az országos átlagtól. Tisztelt küldöttközgyűlés! Kedves elvtársak! A termelési eredmények ilyen alakulását szövetségünk sajátos eszközeivel segítette. Szerveztük az iparszerű termelési eljárások széles körű elterjesztését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a megye szövetkezeteinek 84 százaléka tagja valamilyen termelési rendszernek. Közreműködtünk több állattenyésztési társulás létrehozásában, a juhtenyésztés fejlesztésében, a társulásokra koncentráltuk tevékenységünket. (juh, vágóbaromfi, nyúl.) A megyei állategészségügyi állomással az elmúlt években több esetben vizsgálatokat végeztünk, az átlagosnál kedvezőtlenebb állategészségügyi helyzetben lévő, szövetkezeteknél. Együttes munkánk eredményeként ezekben az üzemekben javult megelőző munka és csökkentek az állatbetegségek miatt korábban előfordult kiesések. Munkatervünknek megfelelően 1977. és 1978. években 34 tapasztalatcserét és bemutatót szerveztünk a szemléletformálás, az új tudományos és gyakorlati eredmények megismertetése céljáiból. Évente rendszeresen áttekintjük a vállalatok vezetőivel a szerződéses feltételeket. Úgy érezzük, hogy hatására sokat javult a szerződéses fegyelem az elmúlt években. Néhány helyen az áru átadásához szövetségi megbízottat állítottunk be, eredménye a szövetkezetek véleménye alapján kedvező. Ezt a tevékenységünket a jövőben (mintegy 10—12 vállalattal) tovább kívánjuk folytatni. Társadalompolitikai munkánk körében széles körű tevékenységet folytattunk módosított szövetkezeti törvény megismertetése, egységes értelmezése, illetve alkalmazása tekintetében. Az alapszabály, szervezeti és működési munkaügyi és munkavédelmi szabályzatok elkészítésének megkönnyítése céljából útmutatókat küldtünk ki. A Magyar Jogász Szövetség Szabolcs-Szatmár Megyei Szervezete szövetkezeti jogi osztályával, a megyei tanács vb mg. és élelmezésügyi osztályával együttműködve a termelőszövetkezetekben dolgozó jogász szakemberek részére rendszeres továbbképzést tartottunk. Közös munkánk eredménye, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szervek a termelőszövetkezetek alapszabályait mindenütt jóváhagyták. Közreműködésünkkel közel a tervezett szinten alakul a szak- és betanított munkásképzés. A szakmunkások létszáma 8012 fő. A betanított munkás bizonyítványt szerzettek száma 7800 fő. A szak- és betanított munkások aránya 29 százalék. Szervező munkánk eredményei, hogy megyénk szövetkezeteiben a szocialista brigádok száma 1978. évben 9 százalékkal, azaz 74 brigáddal növekedett, így elérte a 909 brigádszámot. brigádtagok száma 12 százalékkal, azaz 1700 taggal nőtt, és jelenleg 15 627 tagot számlál. Az összbrigádokon belül a női brigádok száma 33-mal, tagjainak száma 680 fővel, az ifjúsági brigádok száma 1ötal, tagjainak száma pedig 256 fővel nőtt. A munkaversenyben elért eredmények értékelése rendszeresen folyik. Azt a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottság folyamatosan értékeli. Mindezek eredményeként 1978-ban 9 termelőszö— A juhlétszám növekedése dinamikus volt, a növekedés megközelíti a 25 százalékot. — A vágóbaromfi-termelés növekedése nem érte el azt a szintet, amit a vágókapacitás igényelt. vetkezet lett „Kiváló szövetkezet” és további 12 termelőszövetkezet részesült szövetségi díjazásban. — A Jármi Termelőszövetkezet Alkotmány ifjúsági szocialista brigádja elnyerte a KISZ KB jubileumi oklevelét, valamint a Kiváló ifjú brigád címet. — A tarpai Esze Tamás Tsz „Esze Tamás szarvasmarha-tenyésztő szocialista brigádja” elnyerte az MSZMP megyei bizottság jubileumi oklevelét, valamint a tsz kiváló brigádja címet. — A beregdaróci Barátság Tsz szarvasmarha-tenyésztő szocialista brigádja TOT oklevél kitüntetésben részesült. A nagycserkeszi Kossuth tsz gépszerelő brigádja elnyerte az ifjúsági Országos Béketanács elismerő oklevelét. A termelőszövetkezetek III. kongresszusa és a megyei pártbizottság határozatait figyelembe véve, feladataink sorában kiemelkedő szerepet kapott a nőpolitikai határozat megvalósításának segítése. Eredményesen segítettük a nőbizottságok tevékenységét, a mindennapos munka része volt a szövetkezeti tagok és köztük a nők általános és szakmai műveltségének fejlesztése. Közreműködtünk a teljeskörű foglalkoztatás megoldásában, amelynek eredményeképpen 1978. évben hét szövetkezetben 200 nő állandó foglalkoztatása oldódott meg. A megye szövetkezeteiben folyó nőpolitikai munkát segítették a kiadott ajánlásaink. A közművelődési munkához jó irányt adtak az utóbbi években megjelent párthatározatok és az 1976. évi V. számú törvény. A közművelődéssel kapcsolatos határozatok végrehajtása érdekében szövetségünk eddig is több intézkedést tett. Együttműködési pótlást kötöttünk a megáll amegyei művelődési központtal, a megyei tanács vb testnevelési és sporthivatalával, a megyei TIT-tel, a Hazafias Népfronttal és a KISZ megyei bizottságával. Összehangoljuk ezirányú munkánkat a testvérszövetségekkel. (KISZÖV-vel, MÉSZÖV-vel). A megye 237 sportegyesületéből 154 termelőszövetkezeti bázisú egyesületéből 154 termelőszövetkezeti egyesület, amelyben a bázisú megyei 552 sportszakosztályból 154 szakosztály a termelőszövetkezeti bázisú sportegyesületekben működik. 1977— 1978. években a TÖT és a szövetségünk 1,5 millió forint sportcélú támogatást nyújtott a termelőszövetkezeteknek. Szövetségünk ifjúsági bizottsága rendszeresen tárgyalja és segíti a szövetkezetek fiatal dolgozóinak helyzetét. A fiatalok gondolkodásában, magatartásában egyre inkább az átformálódó szövetkezeti paraszti osztály vonásai bontakoznak ki, mind politikai, mind szakmai területen. Eredményesen zajlottak le az ifjúsági parlamenti ülések, a szövetkezetek vezetői sokoldalúan adtak számot az Állami Ifjúsági Bizottság által megfogalmazottaknak megfelelően. A jövőben párt-, állami szerveink és a szövetségünk egyik fő feladata, hogy a parlamenti üléseken elhangzottakat hasznosítsa, segítse a javaslatokban foglaltak megvalósítását A termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek javításában a szabadidejük kulturált eltöltésében, munkájuk elismerésében igen fontos szerepe van az üdültetésnek. Megyénk vonatkozásában e téren komoly előrelépés volt tapasztalható az elmúlt években. Jelenleg 18 termelőszövetkezet rendelkezik üdülő részjeggyel, a SZOT—TOT akció keretében, hét szövetkezet a PANNÓNIA-akció keretében, 31 tsz pedig egyedi megállapodás alapján oldja meg a dolgozók üdültetését. Ezek az akciók 1978-ban 4178 tsz-dolgozó szervezett üdültetését valósították meg. Ma már a szövetkezeti elnökök közel 50 százaléka felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezik. A főagronómusok közel 100 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Lemaradás van továbbra is a főkönyvelők végzettsége terén, csupán 22 százalék rendelkezik felsőfokú iskolával. A szövetkezetek többségénél hiány mutatkozik: közgazdasági, pénzügyi, gépesítési, vedelmi, munkaügyi, kerességügyi, energetikus és árszakértő szakemberekben. A szövetkezetek törvényes működése érdekében a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának határozata arra kötelezte az érdekképviseleti szerveket, hogy szervezzék és segítsék a szövetkezeti ellenőrzés valamennyi formájának eredményes működését. Vállaljanak kezdeményező szerepet, nagyobb felelősséget a törvényes rend megszilárdításában, megelőzésében, a megállapítások hasznosításában, kezdeményezzék az ellenőrzések elrendelését, minden esetben, ha ez a mezőgazdasági mozgalom érdekében szükséges. Feladatként jelentkezik az ellenőrzési munka szélesítése, a komplex vizsgálatok vonásainak erősítése, az egy vizsgálandó egységre jutó ellenőrzési napok számának növelése. Ennek megfelelően az ellenőrzési iroda létszámát jogi és termelési szakemberekkel bővítettük. A jelenlegi 134 vizsgálandó egységnél az általános ellenőrzésekre átlagosan 35 ellenőrzési nap jut. Összességében megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa határozataiból adódó feladatok végrehajtására készült munkaprogram arányosan teljesítve lett. időA munkaprogram végrehajtása terén néhány kisebb lemaradás mutatkozik, amelyek megvalósítása az elkövetkezendő évek feladata lesz. Az 1979. évi Az 1979. évi népgazdasági terv fő iránya a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ennek érdekében a nemzeti jövedelem és a termelés mérsékeltebb növelése mellett a hatékonyság javítása, a belső tartalékok feltárása, a gazdaságtalan termékek termelésének gyorsabb visszafejlesztése az elsőrendű fontos feladat. A vállalatoknak, szövetkezeteknek az eddiginél nagyobb terheket kell vállalniuk, erőforrásaikkal az általános pénzügyi és kereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtése érdekében. A fő cél a versenyképes és jövedelmező termelés folytatása, ezen keresztül a nemzeti jövedelem gyarapítása. A mezőgazdasági szövetkezetek számára irányadók cselekvéshez a Központi Bizottság december 6-i ülésén elfogadott dokumentumon alapuló népgazdasági célkitűzések, valamint a megyei pártbizottság 1978. december 19-én hozott határozata, az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokról. A szövetkezeti parasztság tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság feladatai a jelenlegi helyzetben sem csökkennek. Ki kell haználni a növénytermelés, és az állattenyésztés minden lehetőségét, az egész gazdaság érdekében. Ez azonban nemcsak mennyiségi feladat, hanem elsősorban minőségi követelmény. El kell érni az erőforrásokkal való joggazdálkodásban, hogy a termelés a ráfordításoknál — de különösen az anyagi jellegű költségeknél — gyorsabban növekedjen. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelés a termelőszövetkezeteknél 5— 5,5 százalékkal növekedjen 1978-hoz viszonyítva. Az igényekkel összhangban az ágazat ez évben is elégítse ki a lakosság, az élelmiszeripar szükségletét, járuljon hozzá az export növekedéséhez. A legfontosabb növények vetésterületénél jelentősebb változás nem indokolt. A burgonya termelését a népgazdasági igényeknek, a megye adottságainak és a szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelő területen kell biztosítani. A fejlettebb agrotechnikai eljárások elterjesztése érdekében biztosítani szükséges a pátrohai Zöld Mező Tsz gesztorságával a burgonya termelési-értékesítési rendszer és vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz a gesztorsága mellett a rozs- és csillagfürt termelési rendszer létrehozását. Ebben a munkában szövetségünknek szervezőként részt kell vennie. Amit a határozat meghozatala óta meg is tettünk. A dohány, cukorrépa, kukorica vetésterületénél szintentartást kell biztosítani. A múlt évi tapasztalatokat figyelembe véve a kukoricatermesztésben célszerű rövidebb tenyészidejű, jó minőséget adó fajták elterjesztése, területi arányának növelése. A napraforgó és más olajos magvak termesztésének fokozását indokolt az üzemek terveiben szerepeltetni, a vetésterület növelését. Az feladatok újfehértói Lenin Tsz gesztorságával működő és repcetermesztési napraforgó tevékenységét erősítve társulás elő kell segíteni termelési rendszerré fejlesztését. A zöldség szintentartása termelőterület mellett a technológiai fegyelem javításával, a hozamok növelésével biztosítani kell a lakosság és az szükségleteinek élelmiszeripar kielégítését. Nagyobb települések övezetében a fólia alatti zöldségtermesztés növelése indokolt. Télialma-ágazatban kiváló minőségű alma termesztésére, feldolgozására, tárolására és értékesítésére kell felkészülni. Tovább kell folytatni a gyümölcsrekonstrukciót. Téli almából 1000 ha telepítése az előirányzat. Elő kell készíteni és meg kell kezdeni több hűtőtároló építését. Az alma ipari hasznosítását elsősorban a megyében célszerű megoldani, azért be kell fejezni a folyamatban lévő léüzemek építését. Állattenyésztésben a nagyüzemek létszámnövelést irányozzanak elő és segítsék a kis gazdaságok állatlétszámának szintentartását. Oítsanak különös gondot Fora tehénlétszám növelésére. szarvasmarha- és sertésállomány 5 százalékos növelése célszerű. A tejtermelés továbbra is nagyobb ütemben növekedjen. A hagyományos sertéstelepek rekonstrukciója kedvező eredményeket hozott, így folytatása továbbra is indokolt. A kedvező piaci lehetőségeket és az olcsó tartási módokat figyelembe véve vább szükséges erősíteni t ajuhászat fejlődésében kialakult kedvező tendenciákat. A juhlétszámot 10 százalékkal célszerű ez évben is növelni. A nyírbogáti gyepre alapozott juhtenyésztési társulás termelési rendszerré fejlesztését elősegítjük, erősítjük a többi társulás tevékenységét is. A növekvő állatállomány biztonságos takarmányellátása érdekében növelni kell megyénkben a takarmánytermelést. Kiemelten kezelték a termelőszövetkezeti gazdaságok 1979. évben az abraktakarékos takarmányozási eljárások széles körű elterjesztését. Anyagi-műszaki ellátás területén a lehetőségek bővülnek, de ez a bővülés szerény mértékű lesz, azonban ésszerű gazdálkodás mellett lehetővé teszi a tervezett termelésnövekedési ütem elérését. Különösen a tőkés importból származó műtrágyák és növényvédő szerek beszerzési forrásának szűküléA nőbizottság 1978. évi tevékenységéről Szabó Andrásné, a nőbizottság elnöke számolt be. A beszámolókat követő vitában részt vettek: Dancs Lajos, (Csaroda, Új Élet Tsz), Szabó Sándorné (Nyírtelek, Dózsa Tsz), dr. Nagy Gábor (Nagyhalász, Petőfi Tsz), ifj. Bán György (Tiszadob, Táncsics Tsz), Szegedi János (Napkor, Kossuth Tsz), dr. Sárai György TOT főosztályvezető, Pásztor András (Timár, Béke Tsz). A vitában dr. Pénzes János, a felszólalt megyei tanács elnöke is. Elismeréssel szólt a termelőszövetkezetekben a termelési mozgalmi, kulturális és egyéb téren elért eredményekről. A szövetkezeti tagok szorgalmas munkájával, az egyre magasabb színtű vezetéssel, és a szövetség segítségével jól alapozták meg az 1979. évi nagyobb feladatok végrehajtásának feltételeit. Egyik fontos feladat a szakosított tájtermelés következetesebb megvalósítása. Az elmúlt évi értékesítési nehézségek ellenére is az V. ötéves tervben meghatározott területen folytatjuk tovább a burgonyatermelést. Ez népgazdasági érdek! A télialma-termelésben a minőségi követelmények fokozása mellett végeznünk kell a rekonstrukciót is. A termőföld ésszerűbb hasznosítása és a városkörnyéki zöldövezetek létesítése sével kell számolni helyettesítő anyagokról már előre kell gondoskodni. Műtrágyából a rendelkezésre álló árualap mintegy 10 százalékkal fogja meghaladni a múlt évit. Gépellátás az 1978. évi szinten várható. Elsősorban a munkaigényes kultúrák gépesítésére fordítják fejlesztési lehetőségeiket a szövetkezetek. A fejlesztési forrásokat mérsékelő intézkedések elsősorban az építési beruházásokat fogják korlátozni. Az 1979. évi intézkedések közvetve hatnak a szövetkezetek jövedelmi helyzetére is. Várhatóan mégis biztosítva lesz a személyi jövedelmek előirányzott növekedése. Megyénkben az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkeresetet legalább 2 százalékkal indokolt növelni 1979. évben. Az elhangzottak és más információk alapján nem még elmondani, szerethogy az 1979. évi feladatok teljesítéséhez az anyagi, műszaki, pénzügyi feltételek a népgazdasági tervvel összhangban biztosítottak lesznek. Érzékelhető azonban, hogy a kívánt eredmények csak hatékonyabb munkával, nagyobb szervezettséggel, a tartalékok feltárásával érhető el. Összességében a lok szigorításával kell feltéreszámolni, amelyeket a szabályzók kényszerítően fognak érvényre juttatni. Ezért a szövetségi munka fontos területévé kell válnia a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekkel való fokozott foglalkozásnak, az egyesült és a szakszövetkezetekből átalakult szövetkezetek megerősítésének segítése. Alapvető feladatunknak tekintjük a termelés személyi feltételeinek javítását, a vezetés színvonalának emelését, szakemberképzés és továbba képzés fokozott segítését. Az 1979. évi feladatok jelentősek. Kitűzött céljaink megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a hozott döntéseket minden szinten egyformán értelmezzék és a helyesen értelmezett határozatokat megfelelően hajtsák végre. Gazdaságirányító, szervező és politikai munkában érvényre kell juttatni azt a követelményt, hogy a gazdaságpolitikai célok elérésének alapvető módszere a gazdálkodás színvonalának emelése. A tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításához kívánok minden tisztelt résztvevőnek eredményes munkát és jó egészséget — fejezte be beszédét Faggyas Jenő. A szövetség munkájáról szóló beszámoló után vitára került sor, kívánja, hogy nagyobb ütemben végezzük az erdősítést. Mezőgazdasági tartalékokról szólva hangsúlyozta a termőtalajok maradéktalan kihasználását, a nagy értékű növényvédő szer és műtrágya válását. szakszerűbb felhaszA termelőüzemek fordítsanak nagyobb gondot az állóeszközök, elsősorban a gépek megóvására, szakszerűbb javítására. Jelentős tartalékaink vannak a vezetés javításában, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében, az üzemi demokrácia fejlesztésében. Az 1979. évi állami támogatásból az átszervezett szakszövetkezetek részére, a nagyüzemi baromfitenyésztés növelése és a komplex meliorációra fordítanak jelentősebb összegeket. Befejezésül kiemelte a megyei tanács elnöke: megyénk mezőgazdasága csak akkor fejlődhet továbbra is dinamikusan, ha a népgazdaság is fejlődik, és ehhez az éves tervek, az állami kötelezettségek maradéktalan teljesítésére van szükség. A küldöttközgyűlés elfogadta az elnökség, a titkárság és a bizottságok 1979. évi munkaprogramját. Ugyancsak jóváhagyták a szövetség 1979. évi költségvetését. Mindkét napirend előadója Makrai László, a szövetség titkára volt. Csikós Balázs A szövetség munkája Dr. Pénzes János felszólalása A TESZÖV küldöttközgyűlésének résztvevői 1979. február 10.