Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-10 / 1. szám
Ülést tartott a TESZÖV küldöttközgyűlése A TESZÖV 1979 decemberi küldöttközgyűlésén Faggyas Jenő, a szövetség elnöke, a küldöttgyűlési megnyitójában köszöntötte Szarka Endrét, a megyei pártbizottság A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának határozataiban megfogalmazásra kerültek mindazok a szövetkezeti és érdekképviseleti feladatok, amelyek az MSZMP XI. kongresszus határozatából és programnyilatkozatából a mozgalomnak, a fejlett szocialista társadalom építésében való részvételéből adódnak. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom eredményei elismerést, egyben iránymutatást és támogatást kaptak a Központi Bizottságnak az 1978. március 15-én hozott határozataiban. Az MSZMP megyei bizottsága, illetve végrehajtó bizottsága konkrétan is értékelte és meghatározta megyénk mezőgazdaságának helyzetét, és a további tennivalókat. Külön önálló napirendként tárgyalta a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetét, a tsztörvény alkalmazásának tapasztalatait, és a munkadíjazás színvonalát. A hozott határozatok feladatként lettek meghatározva a szövetség programjában. A mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységének szinte valamennyi területét érintően van társadalompolitikai tartalommal bíró érvényes párthatározat. A termelőszövetkezeti törvény módosítását követően — a TOT által kiadott útmutatók figyelembevételével — valamennyi termelőszövetkezet elkészítette alapszabályát és egyéb belső szabályzatait. Az útmutatók gyakorlati segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek belső szabályzataiban a párt társadalompolitikai határozatai megfogalmazásra kerüljenek. Szövetségünk az állami törvényességi felügyeleti munkatársát, dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét. A napirendek jóváhagyása után „A párt időszerű társadalompolitikai határozatainak érvényesülése a mezőgazdasági szövetkeszervekkel együttműködve konzultációs értekezletek tartásával, helyszíni segítségnyújtással igyekezett elősegíteni, hogy a keretek belső termelőszövetban a központi szabályzataicélkitűzések mellett, azzal összhangban az MSZMP megyei bizottságának határozatai is beépítésre kerüljenek. Az alapszabály és egyéb belső szabályzatok készítésénél nagy segítséget nyújtottak az üzemi pártvezetőségek és pártalapszervezetek. E politikai szervek véleményét valamennyi termelőszövetkezetben kikérték, és figyelembe vették a belső szabályzatok készítése során. Munkahelyi közösségek Új jogi intézményként jöttek létre a munkahelyi közösségek, nyugdíjas közösségek és a küldöttközgyűlés. Ezek a fórumok tovább erősítették a szövetkezeti demokráciát és a kollektív vezetést. Hatékonyan működnek közre a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításában. Szabályzataik jól segítik tevékenységük kibontakozását, működésük demokratizmusát, önkormányzati jellegét. Ahol tevékenységük mégsem a kívánt színvonalon áll, azt nem a szabályzat hiányosságának kell tulajdonítani. A 127 termelőszövetkezetben 1084 munkahelyi közösség, illetve nyugdíjas közösség szerveződött, melyek a termelőszövetkezetek többségében jól működnek. A közgyűlés és a küldöttgyűlés elé kerülő napirendi pontok véleményezésével jelentősen hozzájárulnak a testületi szervek munkájüt ezek belső szabályzataiban és a szövetkezetek vékenységében” című káderbejelentés előadója Csonka Zoltán, a szövetség titkárhelyettese voltnak gazdagodásához. A tanácskozáson elhangzott javaslatok, kritikák, észrevételek jól ösztönöznek a belső szabályzatok karbantartására, a vezetők döntéseinek kialakítására. A szövetkezeti önkormányzat megvalósítását jól segítik a közgyűlésen választott és a vezetőség által létrehozott bizottságok. A bizottságok többsége az általuk jóváhagyott ügyrend, és a munkaterv szerint végzi munkáját, melyek összhangban vannak és tükrözik az aktuális párthatározatokat, illetve a határozatokat segítő jogszabályokat. A mezőgazdasági szövetkezetekben jelenleg 21 910 nő dolgozik, az aktív dolgozók 41,8 százaléka. Az elmúlt évek során kedvezőbbé vált a nők foglalkoztatása, a közéletben való részvételük, szakmai, politikai képzettségük. A dolgozó nők kettős szerepkörének jobb ellátását szolgálja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény a kötelező minimális munkaidőt ezer órában határozta meg, így lehetővé vált, hogy a szociálpolitika és egyéb kedvezményekre való jogosultságot minél több nő megszerezze. A foglalkoztatási lehetőségekkel összhangban differenciálják a betegségi segélyt, a szülési segély és a háztáji területre való jogosultság mértékét. A dolgozók 34 százaléka fiatal A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok helyzetében felgyorsította a fejlődést párt ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény, s az ehhez kapcsolódó jogszabályok és belső szabályzatok. A termelőszövetkezetek többsége alapszabályában rendelkezett az ifjúsági bizottság megalakításáról. A szövetkezetekben egyre inkább növekszik a fiatalok aránya. Jelenleg a dolgozók 34 százaléka harminc éven aluli. A fiatalok létszámuknak megfelelő arányban vesznek részt a különböző bizottságokban, melyet egyre inkább a káderpolitikai határozat szellemében választanak. A szövetkezetekben egyre jobban érvényesül a munka szerinti elosztás elve. 1978. évben az összes munkadíjak 67 százalékát teljesítmény, 27 százalékát idő- és havibér, 3 százalékát prémium, 3 százalékát részes művelés alapján fizették ki a mezőgazdasági szövetkezetek. A szabályzatban megfogalmazottak ellenére, a teljesítménykövetelmény rendszerének kidolgozása, a munka mérése, még nem kielégítő. A szövetkezetek életszínvonal és irányelveinek szociálpolitikai megfelelően éves és középtávú tervükben tervezik meg a szociális jellegű költségeket és a szociális bizottságok feladata, hogy gondoskodjon annak ésszerű felhasználásáról. 27 szövetkezetben oldották meg a kedvezményes üzemi étkeztetést. Munkaruha-juttatást a termelőszövetkezetek 75 százaléka biztosít a munkaügyi szabályzatban meghatározott munkaterületeken. A szövetkezetek többsége a közművelődési törvényből eredő feladatok megvalósítására éves tervet dolgoz ki. A tervben foglaltak végrehajtásában a vezetőségen kívül részt vesznek a munkahelyi közösségek és a szociáliskulturális bizottságok is. 1041 szocialista brigád A megyei iparfejlesztésre hozott határozatok nagymértékben járultak hozzá ahhoz. (Folytatás a 2. oldalon) Megvalósulnak a párthatározatok A küldöttgyűlés elnöksége... a tanácskozás résztvevői. (Császár Csaba elvétele) 1980: 108 lakás Nyíregyházán Csatát nyert a no-fines! Furcsán csengő, furán hangzó nevet tanult az elnök, a műszaki vezető, az ács, a kőműves, a segédmunkás Aztán gyorsan megtanulták, mint magát a módszert. Ugyanis a szó, no-fines, egy új építési technológiát jelent. A hazai lakásépítés további dinamikus növelése szükségessé tette olyan korszerű építési módok és technológiák alkalmazását, melyek elkerülhetővé teszik a költségek indokolatlan és gyors növelését. így találtak rá építőipari szakembereink az angol Wimpey cég alkalmazta eljárásra. Mindezt egy knowhow (a gyártási módszer megvétele, átvétele) szerződést követően a no-fines bevezetése követte. Az ÉVM pályázatot írt ki a módszer felhasználhatóságára, tés csupán annyi volt, kik,hogy elsősorban kisebb építőipari egységek jelentkezését várják, amelyek olyan munkahelyen tevékenykednek, ahol a technológia a mód kiegészítőjeként házgyári alkalmazható, illetve oly területeken, ahol a házgyári paneles kivitelezés nem gazdaságos. A több tucatnyi jelentkező közül 21 nyerte el az alkalmazás lehetőségét, jogát. Közöttük volt az Ibrányi Építőipari Szövetkezet is. — Egy esztendőt mi is a tanulásra szántunk. ben megszületett a Időközdöntés: az első no-fines lakásokat a nyíregyházi Kert közi lakónegyed építési területén emeljük fel — mondta a tapasztalatok rövid summázataként Tündik Ferenc, az ibrányi kollektíva műszaki vezetője. — Gyorsan ráeszméltünk: a módszer alkalmazása kevesebb munkaerőt igényel, nincs szükség nagyobb szakmai tevékenységre, kevesebb a cementigénye, csupán a födém igényel vasanyagot, lehetővé teszi a szalagszerű építésszervezést és még hosszan sorolhatnók a no-fines pozitívumait... — Azért folytassuk röviden s mindenki számára is érthetően. Miért „nem finom” ez az építés? — Az emeletmagas, előre felállított fa zsalutáblák közé öntött beton ugyanis nem tartalmazza a folyamatos szemmegoszlást biztosító finom adalékanyagot és ezért úgynevezett „egyszemcsés” nagy hézagtérfogatú falszerkezet építését teszi lehetővé. A „no-fines” betont nem kell vibrálni s így a normálbetonhoz képest 40 kos súlymegtakarítást százaléeredményez! Ráadásul a zsalutáblák a falakról a betonozást követő napon lebonthatók, tisztítás után újra felállíthatók s a ciklus megismételhető ... — Mit jelent a no-fines Szabolcs-Szatmárban ? — Egyelőre úgy fogalmaznék: Nyíregyházán! Ugyanis szövetkezetünk itt látott hozzá az első ilyen módon épült lakások kivitelezéséhez. Tavaly áprilisban 60 lakás öntését kezdtük meg. A munkálatok jó ütemben, már „szerkezeten belül” haladnak s így várhatóan az idén átadjuk boldog tulajdonosaiknak a lakásokat. Csakúgy, mint a második lakótömböt, a 48 lakásost is. Amikor hozzákezdtünk az új technológiához, azt ígértük, hogy évente 80—100 lakást készítünk el így, kulcsrakészen. 1980-ra ezt teljesíthetjük is. A továbblépésre is megvan a remény. A módszer iránt az országrész más feiről is érdeklődnek: településervbe vettük az épülő 4-es főútvonal mentén újabb négyszer 40 lakásos tömb megépítését. Ugyancsak az elképzeléseink között szerepel még kétszintes kislakások kivitelezése is no-fincs eljárással. A LAKSZÖV beruházásában évente 40—50 ilyet tudnánk elkészíteni. Mindezt az úgynevezett félkészlakás-akció sorában. A szerkezeti munkákat mi vállalnánk, a szakmari teendők már a tulajdonosokra várnának... — Úgy érezzük — mondta végezetül Tandik Ferenc —, hogy a no-fines csatát nyert Szabolcs-Szatmárban is, feladatok sok évre előre tennivalókat adnak szövetkezetünknek. Azon leszünk, hogy sikerrel teljesítsük az elvárásokat ! (kalenda) Napirenden a költségvetési kapcsolat Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége December 28-án ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége. A testület a többi között az ÁFÉSZ-ek költségvetési kapcsolatának alakulásáról, valamint a pénzügyminisztériumi revíziók főbb megállapításairól és annak tapasztalatairól tárgyalt. A MÉSZÖV elnöksége megállapította: a megye ÁFÉSZ-ei javuló színvonalon tesznek eleget a költségvetési kapcsolataikból adódó feladataiknak. A pénzügyminisztériumi revizori vizsgálatok sehol sem állapítottak meg olyan jelenséget, melyek a valótlan adatok alapján indokolatlan szövetkezeti előnyök megszerzésére irányultak volna. Az elnökség határozatban hívta fel az ÁFÉSZ-ek figyelmét a költségvetési kapcsolat további feladataira. Január elsején ugyanis új jövedelemszabályozási rendszer került bevezetésre, amely megköveteli, hogy a költségvetési elszámolásokkal foglalkozó dolgozók megismerjék és elsajátítsák a rendelkezések előírásait. Mindenekelőtt a pontos és határidőre történő pénzügyi elszámolások személyi és szervezeti feltételeit kell kialakítaniuk a gazdálkodó szerveknek. Fontos az ügyviteli munkafolyamatok korszerűsítése és gépesítése. Az elszámolások alapjául szolgáló bizonylatoknak naprakészeknek kell lenniük. S természetesen az előírt megbontásokat és csoportosításokat is el kell végezni. A választott testület határozatában hangsúlyozta a belső ellenőrzés fontosságát, az önrevízió fokozását. A szövetkezeteknek a népgazdasági érdekek, illetve az új szabályozórendszer alapvető céljainak megfelelően kell fejleszteniük költségvetési kapcsolataikat. A feladatok gyakorlati megvalósításának segítésére az elnökség a megyei szövetség szakapparátusát kérte fel. Az elnökségi ülésen tájékoztató hangzott el a korábbi határozatok megvalósításáról, majd a testület első félévi ülésének munkatervét vitatta meg, s döntött a napirendi pontokról is.