Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-15 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) A megyei párt-végrehajtóbizottság 1979. szeptember 7-i határozatával felhívta a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetőinek figyelmét arra, hogy járuljanak hozzá a népgazdaság V. ötéves tervének, a megye gazdaságpolitikai céljainak megvalósításához és a VI. ötéves terv megalapozásához. A párt-végrehajtó bizottság határozatának megfelelően szövetségünk is kezdeményezett versenymozgalmat. A versenyhez 99 mezőgazdasági termelőszövetkezet és hat társulás 798 brigádja 7 millió forinttal tett munkafelajánlást. A felajánlások termelési és gazdálkodási feladatokra, szakmai képzésben való fokozottabb részvételre, szakismeretek fejlesztésére irányultak. Tartalmazzák a felajánlások a Hazafias Népfront településfejlesztési munkához való csatlakozást is. Nagy visszhangra talált termelőszövetkezetekben is a a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának 1980. februári felhívása, melyhez 85 termelőszövetkezet 625 szocialista brigádja jelentette be csatlakozását. Az időjárás szeszélyessége következtében a várható eredmények megítélése rendkívül bizonytalan. A legutóbbi háromnegyedévi becslések a várakozástól eltérően már bruttó összegben 336 millió forint pénzügyi hiányt jeleznek 49 szövetkezetnél, de ez még nem végleges. Végezetül az elmaradt őszi munkák pótlására hívta fel a figyelmet Faggyas Jenő. Faggyas Jenő szóbeli kiegészítője után Makrai László, a szövetség titkára mondott beszédet, egészítette ki a Vezetés és a szakemberek helyzete a mezőgazdaságban című előterjesztést. Beszédében Makrai László többek között hangsúlyozta: a termelési folyamatoktól elválaszthatatlan a vállalati szervezet és vezetés kialakítása, folyamatos korszerűsítése alapvető üzemi feladat, melynek jelentősége egyre inkább növekszik. A mezőgazdasági nagyüzemek jelenlegi szervezeti és vezetési rendje a szocialista átszervezés óta tartó fejlődési folyamat eredménye. A szövetkezeti szervezet és vezetés alapvető feladata a jövőben is a termelés és gazdálkodás optimális összhangjának biztosítása. A mezőgazdaság előtt álló feladatoknak az eddiginél feszítettebb feltételek közötti eredményes megvalósítása nem nélkülözheti azoknak a tartalékoknak a feltárását, amelyet az üzemi belső viszonyok korszerűsítése, a szervező munkaszínvonalának emelése biztosít. Jelenleg a megyénkben gondot okoz a munkaszervezés alacsony színvonala, a mezőgazdasági feltételeknek megfelelő korszerű módszerek és gyakorlat kialakítása. Különösen elmarad a követelményektől és az alkalmazott technikai szinttől a szállítás, a műszaki háttér (karbantartás, javítás, alkatrészgazdálkodás), a korszerű állattartó telepek munkaszervezése. A munkaszervezés fejlesztése jelentős tartalékok feltárását teszi lehetővé. A vezetés és szervezés színvonalának emelése érdekében a mérnöki munka hatékonyságának fokozása céljából az üzemen belüli felső irányítási szinteket mentesíteni kell az operatív funkcióktól. A hatáskörök rendezésének alapvető követelménye minden szinten, hogy a vezetők a hatáskörükbe tartozó ügyekben ne csak utasítási és ellenőrzési, hanem döntési jogkörrel rendelkezzenek, maguk viseln jék döntéseikért a felelősséget. A szövetkezetek egy részénél ugyanis a rosszul elhatárolt felelősség miatt rendszeres a túlterhelés, az üresjárat, a megalapozatlan vezetési folyamat. Az irányítási tevékenységet úgy kell kialakítani, hogy az elősegítse az üzemi demokrácia fejlődését. Olyan döntési rendszerre van szükség, mely fokozza a dolgozók kezdeményezését, tevékeny részvételüket a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében. A mai közgazdasági környezetben az eredményes működéshez nélkülözhetetlen az egyértelmű tervfeladatok meghatározása, az anyagi érdekeltséget fokozó önelszámolás és belső ösztönzési rendszer kialakítása. Az üzemi struktúrában a termelőüzemek mellett mindnagyobb szerepe van a termelőszövetkezetekben az igazgatási funkciókat ellátó szervezetnek. Indokolt ezért a különböző funkcionális feladatok, belső igazgatási munkák (személyzeti, oktatási, jogi, munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, üzemrendészeti stb.) osztály, illetve csoport szervezetbe való kialakítása és ezzel a „vezetők” számának csökkentése, a szervezet felülvizsgálata. A szervezési munka elválaszthatatlan a szövetkezet vezetésének munkájától, ezért indokolt a mezőgazdasági üzemekben speciális szervezési, vezetési szakismeretekkel, gyakorlattal rendelkező szakemberek alkalmazása. A felső vezetést segítő specialisták lehetnek üzemszervező szakosok, vagy olyanok, akik a továbbképzésben szereztek ilyen ismereteket. Nem létszámbővítéssel kell elsősorban a a feladatot megoldani, hanem meglevő szakemberállománnyal, azok szakismeretének kiaknázásával. A hatékony vezetési módszerek kialakítása és alkalmazása a jelenlegi körülmények között a leggyorsabban megtérülő termelési tényező. A hatékony vezetési módszerek kialakítása viszont maga után vonja az üzemen belüli és az üzemen kívüli feltételek megteremtését. Olyan légkörre és közhangulatra van szükség, amely bátorítja és elismeri a kezdeményezőkészséget, a határozottságot, az észszerű kockázatvállalást. Felméréseink, összehasonlítva az országos adatokkal, azt bizonyítják, hogy szakemberellátottság szempontjából megyénk nem áll rosszul. Az 1979. évi adatok szerint egy termelőszövetkezetre tizenegy fő felsőfokú végzettségű szakember jut. A gyenge adottságú szövetkezetekben sem rosszabb a helyzet, miután a megyei átlagot eléri, sőt meghaladja a felsőfokú végzettségűek száma. A szakemberellátottságot illetően a főbb problémát az a differenciáltság jelenti, amely még ma is megtalálható a megyében. A periférikus részeken, elsősorban a megye központjától távoleső vidékeken nem szívesen vállalnak munkát a szakemberek. Ezeken a részeken az átlagosnál rosszabb a helyzet és még ma is nehéz megfelelő körülményt teremteni a jól képzett szakemberek számára. Az itt gazdálkodó szövetkezetekben hiány van az alapvető feladatokat ellátó agrárszakemberekből is és a helyzeten csak akkor tudunk változtatni, ha a szakember-átcsoportosításon kívül az állami támogatás lehetőségével élünk. Néhány szakmában általában hiány tapasztalható, nemcsak a periférikus részeken, hanem a többi szövetkezetekben is. Sokszor elmondtuk már, hogy kevés a közgazdász, állatorvos, jogász, az építészmérnök, az erdő- és faipari mérnök, hiány van továbbá munkaügyi és energetikus szakemberekből. A szakember-utánpótlás megyénkben összességében jónak ítélhető meg. Az elmúlt öt évben jelentős számú pályakezdő szakember helyezkedett el és az is örvendetes, hogy ennek nagyobb hányada kedvezőtlen adottságú szövetkezetbe került. A helyzet további javítása érdekében fokozni kell az ösztöndíjszerződéseket az üzemek, az állami szervek és a szövetség részéről egyaránt. A bérezésről többek között így szólt: A szövetkezeti mozgalomban is problémát jelent az az aránytalanság, mely a szakmunkások és az őket irányító alsó és középszintű vezetők keresete között van. Elsősorban emiatt nem szívesen vállalkoznak a fizikai dolgozók továbbképzésre és vezetői munkakörbe. Az életkörülmény viszgálata során a szövetkezeti vezetők munkaköri leterheltségével is foglalkoztunk. A szövetkezeti vezetőknél még mindig aránytalanul sok a munkában töltött órák száma, amely elsősorban a családi élet és a szabad idő rovására megy. Az elnökök esetében például a nyári időszakban közel 12 óra, a téli időszakban több mint 9 óra a napi átlagos munkaidő. Hasonló a helyzet vagy valamivel jobb a fő mezőgazdászoknál, ágazatvezetőknél, üzemegység-vezetőknél. A főkönyvelők és a kötött munkaidőben dolgozó vezetők átlagos napi munkaideje csak kismértékben haladja meg az optimálisnak tekinthető napi 8 órát. A termelést irányító vezetőknél a munkanap ilyen mértéke nagy részben magyarázható a mezőgazdasági termelés adottságaival, másrészt viszont munkamódszerbeni, szervezési hiányosságokat takar. Ezután az erkölcsi megbecsülésről szólt, majd így fejezte be beszédét: a szövetkezeti vezetők és szakemberek az elmúlt években elismerésre méltó munkát végeztek, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a megye szövetkezeti mozgalma sikeresen fejlődik, javul a parasztság élet- és munkakörülménye. A küldöttgyűlés napirendjén szerepelt az ellenőrző bizottság beszámolója az 1980. évben végzett munkáról, melynek előadója Fórizs Miklós, az ellenőrző bizottság elnöke volt. A szövetség nőbizottságának beszámolóját Szabó Andrásné, a nőbizottság elnöke terjesztette elő. Az ellenőrző iroda jelentését Erdei Béla irodavezető terjesztette elő. A költségvetés teljesítéséről, valamint az 1981. évi költségvetésről és a testületi szervek 1981. évi munkaprogramjáról szóló beszámolót Makrai László, a szövetség titkára terjesztette elő. A napirendek vitájában felszólaltak: Nagy Mihályné Baktalórántháza, Farkas András Újfehértó, dr. Szűcs Lajos Hodász, dr. Selmes István, a TOT ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője, Kovács Katalin Nagyhalász és Hajdú Pálné, az MSZMP megyei Bizottságának munkatársa. A küldöttközgyűlést követően ülést tartott a TSZKER igazgató tanácsa, amelyen beszámoltak az első háromnegyed év forgalmazási és gazdasági tevékenységéről, jóváhagyták az új tagfelvételi kérelmeket. Csikós Balázs MAKRAI LÁSZLÓ: Növeljük a vezetés színvonalát 1981. január 15. Téli képek Nyírparasznyáról Decemberben Nyírparasznyán több brigád az almafák metszését végezte. Első felvételünkön: Nehéz János, Kosa Gábor és Veréb Miklós látható. A második képünkön: az asszonyok sem tétlenkedtek. Több tízezer láda várja, hogy kazlakba rakják. Képünkön Kiss Györgyné, Pénzes Miklósné, Vass Jánosné és Nagy Miklósné munka közben. (Kiss Csaba felvételei) A párt-végrehajtó bizottság napirendjén Szocialista munkaverseny a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezetben Az ipari szövetkezetek pártbizottsága az elmúlt év decemberében kihelyezett végrehajtó bizottsági ülést tartott a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezetnél. Az ülés napirendjén szerepelt: a szocialista munkaverseny 1980. évi eredményei a fodrász szövetkezetnél; a nőpolitikai határozat végrehajtása a Tempó szövetkezetnél. Az ülést Kordán Mihály, a pártbizottság titkára vezette le. A végrehajtó bizottság elé írásos beszámolót terjesztett Siska Józsefné, a szövetkezet elnöke és Bakai Károlyné alapszervezeti titkár. Megállapították többek között: a szövetkezet évek óta túlteljesíti tervét, fejlődésük üteme megfelel az V. ötéves tervben foglaltaknak. Az eredményes munkát az éves terv egyénekre való felbontásával és meghatározásával alapozták meg. Jó munkát végeztek a szocialista brigádok. Ezt bizonyítják a számok is. 1978-ban az árbevétel 21 millió 511 ezer, az egy főre jutó bér 28 209 forint. 1979- ben 23 millió 986 ezer, a bér: 30 115 forint, 1980-ban 25 millió 800 ezer, a bér: 31 308 forint. Az árbevételt a szövetkezet 450—470 dolgozója érte el. A végrehajtó bizottság elismerőleg szólt a szövetkezetben dolgozó tizennégy szocialista brigádról. Az elmúlt évben például 300 társadalmi munkaórát dolgoztak. A szövetkezet vezetősége igen nagy gondot fordít a szocialista brigádokkal való foglalkozásokra. 1978-ban például politikai vetélkedőt szerveztek számukra, 1979-ben Szövetkezetünk múltja címmel vetélkedtek, míg 1980-ban irodalmi vetélkedőre került sor. A szakmai továbbképzés is fontos helyet kapott a szövetkezet életében. 1978-ban lassan hajvágás és festő, 1979- ben 132 órás, 1980-ban ugyancsak 132 órás továbbképző tanfolyamra került sor. A politikai képzést is fontosnak tartják. A nemzetközi politikai kérdések, a pártirányítás és pártélet, a magyar forradalmi munkásmozgalom, kulturális kérdések, gazdaságpolitikai, világnézeti és etikai kérdések tanfolyamain az elmúlt három évben több mint százan vettek részt. A szövetkezetben két aranykoszorús, négy ezüstkoszorús, négy bronzkoszorús és egy kiváló szocialista brigád dolgozik. Az eredmények ismeretében azonban néhány megoldásra váró feladatra hívta fel a végrehajtó bizottság a figyelmet. Tekintsék fontos feladatuknak a KISZ-fiatalok aktív részvételét a versenymozgalomban, a társadalmi munkában. Fontos az üzletekben, a szalonokban dolgozók tájékoztatása, informáltsága, hiszen a lakosság széles rétegeivel érintkeznek munkájuk során. _. A végrehajtó bizottság az írásos beszámolót a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta és további sikeres munkát kívánt a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet minden dolgozójának. (dragos) Napirenden az 1981. évi üzletpolitika MESZÖV-elnökségi ajánlás a takarékszövetkezeteknek December 28-án ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége. Napirenden szerepelt a fogyasztási szövetkezetek munkajogi felelősség alkalmazása, valamint a takarékszövetkezetek 1981. évi üzletpolitikájának kialakítására készített ajánlás megvitatása. Megyénk takarékszövetkezetei maradéktalanul teljesítették 1980. évi céljaikat, s ezzel együtt az V. ötéves terv időszakát sikeresen zárták. A takarékszövetkezetek — Olcsva kivételével — megyénk valamennyi települését bevonták már működési területükbe. Az ajánlás két új kirendeltség nyitását javasolja: Nyíribronyban és Biriben. Ezzel a megye 19 takarékszövetkezetének összesen 96 egysége lesz, melyek 432 ezer lakosnak nyújtanak pénzügyi szolgáltatást. A több mint 120 ezres taglétszámot az elképzelések szerint 3,5 százalékkal emelik majd 1981-ben. Az ajánlás 5,6 százalékos, 60 millió forintos betétnövekedést irányoz elő. A tagság rendelkezésére álló kölcsönkeretet 248 millió forintban határozták meg. Az ajánlás szerint a szövetkezetek növelik majd az áfészek által felvásárolt mezőgazdasági termékek kifizetését, valamint a biztosításkötéseket is. Az idén a rakamazi mellett az újfehértói, a tiszavasvári és a mándoki takarék is szervez majd társasutazást a Cooptourist megbízásából. A porcsalmai takarékszövetkezet pedig valutabeváltással is foglalkozik majd, amit a csengersimai román—magyar határátkelőhely megnyitása tett indokolttá. A Mészöv elnöksége határozatában végül elismerését fejezte ki a takarékszövetkezetek vezetőinek, tisztségviselőinek és dolgozóinak a legutóbbi öt évben végzett eredményes munkáért.