Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1985 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-16 / 1. szám
Javult az önkormányzati szervek működése (Folytatás az 1. oldalról) Tapasztalataink mind több azoknak alapján az ellenőrző bizottságoknak a száma, ahol az elnök, vagy tagjai közül több is egyetemifőiskolai végzettséggel rendelkezik. A megye termelőszövetkezeteiben tevékenykedő 861 fő ellenőrző bizottsági tag, a közösség legjobbjaiból kerülnek ki, így erkölcsi alapjuk van arra, hogy munkájukat megjegyzések nélkül végezhessék. A tag jogaival és kötelességeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagjai között keletkezett vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Az a véleményünk, hogy feladatát a szövetkezeti döntőbizottság jól látja el. Méltán vívott ki olyan jelzőket, mint „kisbíróság”, vagy a tsz Igazságszolgáltató Szerve. A bizottsági tagok munkája nehéz, ugyanakkor nem is népszerű, mégis e testületi szervekben tisztségviselőként tevékenykedő 670 tsz-tag komoly megbecsülést vívott ki. A közgyűlési bizottságok közül a leglelkesebb és tenni akaró testületi szerv a nőbizottság. A saját maguk által jóváhagyott ügyrend és munkaterv alapján jelentősen segítették a termelőszövetkezetekben a foglalkoztatási gondok, a munkakörülmények javulását, a közéleti munkára való nevelést. Közreműködnek a nők eszmei-politikai felkészültségük növelésében, a szocialista munkaverseny további szélesítésében, a szocialista elosztás elvének gyakorlati érvényesülésében. A tsz-ek vezetőségei az alapszabály rendelkezésétől függően az ismertetett kötelező bizottságokon túlmenően egyéb bizottságokat is létrehozhatnak. Megyénk termelőszövetkezeteinek többsége a következő bizottságokat hozta létre: háztáji, ifjúsági, szociális, kulturális, közművelődési, munkavédelmi, verseny-, rehabilitációs bizottság. A megye termelőszövetkezeteiben 13 389 tsz-tag lát el a tagság bizalmából valamilyen tisztséget, illetve megbízatást. Ez az aktív állományi létszámnak huszonhat százaléka. Szövetségünk a TOT-tal együttműködve és iránymutatásait figyelembe véve egyik legfontosabb feladatának tekinti a termelőszövetkezeti önkormányzati szervei tevékenységének elősegítését, ezáltal a szövetkezeti demokrácia erősítését. Ezt követően a TESZÖV ifjúsági bizottságának megbízott elnöke, Pásztor András, a timári Béke Termelőszövetkezet elnöke annak a tizenötezer fiatalnak a helyéről és feladatairól, felelősségéről adott számot, akik megyénk termelőszövetkezeteiben élnek és dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy igen fontos társadalmi-politikai érdek fűződik ahhoz, hogy sajátos helyzetüket a mozgalom megfelelőképpen elemezze és eredményesen segítse életkörülményeik gyorsabb ütemű fejlesztését és javítását. Görög Istvánná, a nőbizottság elnöke a közös gazdaságokban dolgozó asszonyok és lányokról szólva elmondta: még többet kell tenni azért, hogy a nők fizetése és szakértelmük megbecsülése közeledjék a férfiakéhoz. A hozzászólók sorában a megyei tanács nevében Lakatos András elnökhelyettes üdvözölte a TESZÖV küldöttközgyűlését, és nagyra értékelte az önkormányzat jelentőségét. Kiemelte: azok a termelőszövetkezetek vitték a legtöbbre ebben a megyében, amelyeknél nem tévesztették szem elől a szövetkezeti demokráciát. Különösen fontosnak ítélte további megbecsülését ma, amikor mind nagyobb feladatok várnak szocialista nagyüzemeinkre. Az önállóság és a demokratizmus elválaszthatatlan, cselekvő személyes példamuatatás pedig minden vezetőnek elsőrendű feladata. A vitában felszólaltak még: dr. Nyíri Béla, a TOT nyugalmazott főtitkár-helyettese, Mészáros János, a kállósemjéni Új Élet Tsz elnöke, Lizákné dr. Pereczki Olga, a máriapócsi Rákóczi Tsz jogtanácsosa, dr. Mikola András, a nyíregyházi Ságvári Tsz jogtanácsosa, Gaál Gedeon, a tiszabecsi Új Élet elnöke, Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára és Szabó István, balkányi Szabolcs Tsz elnöke. Az írásos előterjesztés, a szóbeli kiegészítések és a vita alapján a küldöttgyűlés a napirendi pontot elfogadta. Makrai Lászlónak, a TESZÖV titkárának előterjesztése alapján jóváhagyták a küldöttközgyűlés 1985. munkaprogramját, illetve évi a szövetség és a csoportok 1985. évi szolgáltató költségvetését. Csikós Balázs A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. (Elek Emil (elvétele) 1985. január 16. Jövedelmező, hatékonyabb gazdálkodás Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet: Félmilliós megtakarítás (Folytatás az 1. oldalról.) állítható termékek gyártását. 1985. évi tervünket már ezek szellemében készítettük el, és erre irányulnak szocialista brigádjaink újabb munkavállalásai is. A szövetkezet termékszerkezetének sikeres váltása, a fegyelmezettebb munka eredménye, hogy éves tervüket december 20-ra teljesítették. Tizenhárom szocialista brigádjuk vállalásaikat túlteljesítették. Az elért szép eredményekről beszélgettünk Márton Sándor elnökkel, Bakó Dániel főkönyvelővel és Nagy Lászlóval, a szövetkezeti bizottság elnökével. — Szövetkezetünkben — mondja Márton Sándor —, csaknem minden feladatra kiterjedt szocialista munkabrigádjaink vállalása. A brigádok 145 tagja elhatározta, hogy az általános anyag- és energiaköltségeket 500 ezer forinttal csökkenti. Teljesítették! Két-három kommunista műszakon vettek részt, s ennek bevételét nagyközségünk gyermekintézményeinek támogatására, a településpolitikai feladatok megoldására ajánlották fel. Nagy László, a szövetkezeti bizottság elnöke arról beszélt, hogy a brigádok eredményesen patronálják az 1. számú óvodát, az általános iskolát. Gondozzák a Szabadság parkot, részt vettek a nagyközség két termelőszövetkezetének, a Szabad és az Új Erő őszi betakarítási munkáiban. 90 vagon almát szedtek le. — 1983-ban 33 millió 175 ezer forint volt az éves termelésünk — beszélgetésben kapcsolódik a főkönyvelője. — szövetkezet 1984-re 34 millió 500 ezret terveztünk, s ezzel szemben 39 milliós teljesítésről adhatunk számot. A nyereségünk is ennek megfelelően alakult, ötmillió 150 ezret realizáltunk. A jó munka természetesen a vastagabb borítékkal járt együtt. Míg 1983-ban 31 785 forint volt az egy főre jutó átlagkereset, 1984-ben már 38 ezer forint! A gávavencsellőiek a múlt évben apró bőrárukból 45 ezret gyártottak le, szovjet exportra 170 ezer női divattáska készült el, ugyancsak szovjet exportra 40 ezer férfi aktatáska. A belkereskedelem megrendelésének eleget téve a kétágú háztartási létrákból 21 ezret, a munkavédelmi ötujjas kesztyűből pedig 125 ezer párat szállítottak le. Az 1985. évi tervekről Márton Sándor így fogalmazott: — Piackutató munkánk eredménye, hogy éves kapacitásunk le van kötve, így 40 milliós tervvel számolunk. Ez még fegyelmezettebb és szervezettebb munkát igényel szocialista brigádjainktól, szövetkezetünk 270 dolgozójától. Új technológia alkalmazásával a munkahibás termékek 10 százalékos csökkentését tervezzük. Szeretnénk elérni, hogy az egy főre jutó éves átlagkereset elérje a 40 ezret. Tervünket alapos elemző munka előzte meg, szocialista brigádjaink újabb vállalásai is a hatékonyabb gazdálkodást tűzték ki célul. — Pártunk XIII. kongresszusának irányelveit áttanulmányozva érezzük a ránk háruló felelősséget. Fő célunknak kell tekinteni a jövőben, hogy termékeink minősége javuljon, biztosítva legyen szövetkezetünk jövedelemtermelő képessége. A meglévő termelőeszközeinket jobban ki kell használni, tagjainknak biztosítani kell a nagyobb érdekeltséget, mert ez nagyobb felelősségérzettel jár együtt. A nagykállói és a gávavencsellői szövetkezet dolgozói állták adott szavukat. Amit vállaltak a jubileumi munkaversenyben, azt sikerrel teljesítették is. „Szabolcs-Szatmár megye bemutatkozik" Áfész-siker Budapesten A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének felhívására megyei szövetségünk programot dolgozott ki felszabadulásunk 40. évfordulójának méltó megünneplésére. A rendezvénysorozat legjelentősebb eseménye a „Szabolcs-Szatmár megye bemutatkozik” című kiállítás volt, melynek megnyitására 1984. december 14-én került sor a SZÖVOSZ budatétényi Továbbképzési és Oktatási Központjában. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Szilvasán Pál, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettesei, Lakosi Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Tisza László, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke, Lakatos András, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnökhelyettese, Takács József, az MSZMP megyei bizottságának munka-Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöke megnyitó beszédében tájékoztatást adott a megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek életéről, munkájáról, feladatairól. Ezután a vendégek közösen megtekintették a kiállítást, mely négy blokkból állt: — ipari termékbemutató, — élelmiszeripari termékbemutató, — fotókiállítás, — videófilm vetítése. Az ipari termékbemutatón a Nagykállói ÁFÉSZ paplan- és bőrdíszműüzemének, a Tiszavasvári ÁFÉSZ műkő- és műanyagüzemének, a Dombrádi ÁFÉSZ faipari üzemének és a Tarpai ÁFÉSZ vasipari üzemének termékeit állítottuk ki. Az élelmiszeripari termékbemutatón a Kisvárdai ÁFÉSZ fagylaltpora, a Nyírbátori ÁFÉSZ teasüteményei, a Rakamazi ÁFÉSZ sütőipari termékei és a Tiszavasvári ÁFÉSZ húsüzemének termékei szerepeltek. A fotókiállítás — melyet a SZÖVORG szakemberei rendeztek — bemutatta a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatot, a nyíregyházi lakásszövetkezetet, a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai, a fehérgyarmati, a nyírbátori, a vásárosnaményi, tiszavasvári, a záhonyi, az ibrányi, a rakamazi, a nagykállói áfészeket, a tiszavasvári, rakamazi, mándoki és újfehértói takarékszövetkezeteket, valamint Nyíregyháza várost és a megye természeti, népművészeti, történelmi emlékekben gazdag vidékeit. Ezt követően baráti beszélgetésre került sor, ahol megtekintették a megyéről készült, több mint egyórás videófilmet is. A SZÖVOSZ vezetői elismeréssel nyilatkoztak a kiállítás szervezéséről és megrendezéséről. Elmondták: szeretnénk, ha az ország minden részéről a különböző továbbképzéseken részt vevő szövetkezeti szakemberek minél nagyobb számban tekintenék meg a kiállítást és ismerkednének meg Szabolcs-Szatmár megye fogyasztási szövetkezeteinek életével. Vargha Tamásné MÉSZÖV Ibrány és Vidéke Áfész: Növekvő részjegy és tagszervezés Az Ibrány és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága december 28-i ülésén értékelte a szocialista munkaversenyvállalások teljesítését, elsősorban részjegy- figyelembe véve a és tagszervezésre tett felajánlások teljesítését Megállapították többek között: a szövetkezet üzletpolitikai célkitűzésében, a szocialista munkaversenyben fontos feladatnak tekintették a tagság és a szövetkezet közötti kapcsolat továbbfejlesztését, a részjegy, a célrészjegy és a taglétszám növelését. A vállalások között szerepelt, hogy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek, 40 új tagot beszerveznek, a „szövetkezeti hét”-en különböző rendezvényeket tartanak, s ez alkalomból a szövetkezeti tagoknak 10 százalékos kedvezményt biztosítanak. A kollektíva, a szocialista brigádok vállalásaikat túlteljesítette. 44 új tagot szerveztek be. Ebben különösen kitűnt az áruforgalmi osztály kollektívája, akik 14 új tagot szerveztek be. A részjegy-kiegészítési akció is sikerrel járt. Ezt bizonyítja, hogy 1984-ben az egy tagra jutó részjegy 213 forint! A szövetkezet taglétszáma 3978, a szervezettség 35 százalékos, s ez jobb a megyei átlagnál. A tagsági kapcsolat erősítését szolgálja az érdekeltségi alap felhasználása. A mezőgazdasági kistermelők és szakcsoportok támogatási rendszere is a tagság érdekeit szolgálja. A versenyvállalásoknak megfelelően időben biztosították a vetőmagvakat, a szaporítóanyagokat, a táp- és takarmányellátást. Két alkalommal előadást is tartottak a zöldségtermesztésről és a gyógynövényekről. Ami a társadalmi munkavégzést illeti, itt is a túlteljesítésről adhatnak számot. Közel 15 ezerre tehető a társadalmi munka értéke, amit a tagok végeztek a meglévő környezetük rendezésében, új egységek építésénél, a gyermekintézmények (iskola, óvoda) támogatásában. A szocialista brigádok rendszeres kapcsolatot építettek ki egyes osztályokkal, a rendezvényeikre meghívják őket. A versenyvállalások között szerepelt az „őszi kereskedelmi hét” megrendezése is. Ez idő alatt 390 ezer forint engedményt kaptak a szövetkezet tagjai, illetve a vásárlók. A termékbemutatókon és a vásárokon kívül igen nagy sikere volt a kézimunkakiállításnak, a főzőversenynek, a nyugdíjasok, az alapító tagok és kismamák találkozóinak. A kéthetes rendezvénysorozat jól szolgálta az üzletpolitikai és a mozgalmi feladatok végrehajtását. Az ÁFÉSZ igazgatósági ülése elismeréssel fogadta a versenyvállalások teljesítését és köszönetét fejezte ki a tagságnak és a szocialista brigádoknak, akik most újabb felajánlások teljesítésén dolgoznak. Dragos Gyula Tiszadada küldötte Közel három és fél évtizede szövetkezeti tag Bordán Béla Tiszadadán. 1951-ben lett tagja a helyi ÁFÉSZ-nek. Aztán az egyesülés után a tiszalöki szövetkezetnél megválasztották az ellenőrző bizottság tagjának, majd az újabb egyesülést követően, 1981-től a jogutód Tiszavasvári ÁFÉSZ vizsgáló bizottságának tagja. A szövetkezeti közgyűlésen küldöttként képviseli lakóhelyét. Ezt a tsztet egyébként 1957-től elátja a közmegelégedésre. Béla bácsi 1942-ben került Kiszadadára, feleséget is ott választott magának. Fodrászként dolgozott, egészen két évvel ezelőtti nyugállományba vonulásáig. Megérdemelt pihenőnapjainak nagy részét azonban a munka tölti ki sokat tesz a közösségért, hiszen nem csak áfész-küldött is vizsgáló bizottsági tag. Aktivistája a helyi szép- frontnak, tagja a községi tanácsnak is. A fogyasztási szövetkezetnél aktív tagja a nyúltenyésztő szakcsoportnak. Fiait, Bélát és Ferencet is úgy nevelte, hogy igazi közösségi emberek legyenek. Bordán Béla minden szövetkezeti küldöttközgyűlésen hallatja véleményét. Tette és teszi ezt azért, mert felelősséget érez az ÁFÉSZ sorsáért, eredményeiért, gondjaiért. Tarnai László tudósító Tiszavasvári