Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-13 / 1. szám
Kulcskérdés a jövedelemtermelő-képesség fokozása (Folytatás az 1. oldalról) tását elősegítő TOT-irányelvek, szövetségi ajánlások, határozatok megvalósítását. — Az idősebb nemzedék (nyugdíjas, járadékos tsz-tagok) megbecsülése érdekében támogatjuk, hogy minden termelőszövetkezetben érdekvédelmi funkciót is ellátó nyugdíjas közösségeket hozzanak létre. Hosszú László befejezésül ismertette a munkavédelem, a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom feladatait. A szóbeli előterjesztéseket követő vitában felszólalt Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, aki többek között elmondta: a mezőgazdaság jelentőségét aláhúzza, hogy a XIII. kongresszust követően a Politikai Bizottság július 16-án napirendre tűzte a mezőgazdaság helyzetét. A nehezebb körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek segítséget várhatnak attól a mányhatározattól, amely káraz elmaradott térségek támogatását biztosítja. Az állami segítség mellett azonban a legnagyobb erő a szövetkezeteken belül van. Jelentős tartalékok vannak még a költséggazdálkodásban, a minden területen való takarékosságban. Az önelszámolás — hangsúlyozta — akkor lesz sikeres, ha az érdekeltségen alapul. — Tovább kell folytatni a kiegészítő tevékenység növelését, de akármit nem fogadhatunk el, a gazdaságtalan iparnak nincs helye. Az állattenyésztésben legfontosabb feladat a műszaki megalapozottság kiterjesztése. Sokat várunk a következő időben a vezetés színvonalának emelésétől. A XIII. kongresszus határozata és a TOT állásfoglalása jó gyakorlati program. E dokumentumok alapján készült előterjesztés — amit most tárgyalunk — elfogadása azonban nem lehet befejezett tény, hanem egy folyamat kezdete, amelynek alapján öt évig dolgozunk. Páden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese felszólalásában többek között foglalkozott az energiagazdálkodással, melynek során hangsúlyozta, ne csak a villanyt és az olajat tekintsék energiának, hanem energia a takarmány is. A VII. ötéves tervről elmondta, annak teljesítése forrás oldalról az évenkénti eredményektől függ. Ezt figyelembe kell venni már az 1986-os tervkészítés és annak teljesítésekor is. A gyenge tsz-ek támogatása — mondta a felszólaló — nem ajándék az államtól, hanem a mezőgazdasági exporttervek teljesítésének egyik feltétele. A vitában részt vettek: Pásztor Miklós Szatmárcsake, Kristin Péter Tiszaszalka, Pál Elemér Kótaj, Paszternák József Máriapócs, Kovács Katalin Nagyhalász, Gaál Ferenc, a megyei tanács osztályvezetője, Leitner István Nyíregyháza, Ságvárd Tsz, Bornemissza Gyula Demecser, Bánfalvi András Újfehértó és Petróczi János Tímár. A küldöttközgyűlés az előterjesztéseket a vitában elhangzottakkal elfogadta. Csikós Balázs HVDSZ-napok Nyíregyházán Szakmai napokat rendezett januárban a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei titkársága és a Váci Mihály Művelődési Központ. A szakmai napokat Kacsó II zettesné, a HVDSZ központi vezetőségének titkára nyitotta meg.. Szakmai tanácsadást tartott a Víz- és Cédtörttarfin Vállalat, a T Communális Szolgáltató Vállalat, a Divat Ruházati Vállalat, a Népművészeti és Háziipari Szövetke- dLUEu KÖZÖSEN A TAURUS-SZAL. A Nyíregyházi Kelet Áruház a Taurus Gumiipari Vállalattal népszerű üzletrészt alakított ki az áruházban. A vállalat valamennyi gumitermékét eladásra kínálják — sikerrel. Különösen az autó gumiabroncsok iránt nagy a kereslet. Képünk a nyitás után készült. (Jávor László felvétele) Eredményes KISHATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Szocialista gazdasági együttműködés jött létre 1985. március 15-én a szovjet határ menti Salamon Szovhoz és a záhonyi Lenin Mgtsz között. November 30-án Salamonban került sor a vállalások értékelésére. Az eseményen a záhonyi Lenin Mgtsz párt- és gazdasági vezetői és a TESZÖV képviselői vettek részt. A közös értékelés során megállapítást nyert, hogy az alma terméseredménye kivételével mindkét gazdaság teljesítette a termelés fokozására tett vállalását. A szervezési és egyéb vállalások értékelése céljából december második felében a záhonyi *tsz"-kert" került sor. A két gazdaság vezetői között megegyezés született az együttműködés ötéves időszakára és a tapasztalatok rendszeres cseréjére. Napirenden az OKISZ-kongresszusra való felkészülés Tanácskoztak a szövetkezeti bizottságok elnökei December 9-én Nyíregyházán tanácskoztak az ipari szövetkezetek szövetkezeti bizottságának elnökei, megjelenteket Homonnai Géza, a KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályának a vezetője köszöntötte. Értékelte az éves i munkájukat, majd a feladatokról beszélt. Felhívta a figyelmet az ősszel megtartandó OKISZ kongresszusára való felkészülésre. A szövetkezetpolitikai osztály vezetője elemezte a szocialista munkaversenyben való részvétel fontosságát, hangsúlyozva a szocialista brigádok munkáját a kibontakozó kongresszusi versenyben. Beszédét követően a KISZÖV munkatársai értékelték a területükön végzett munkát, majd a megoldásra váró gondokra hívták fel a figyelmet. A vitában számos felszólalás hangzott el, ezek egy része a fő szezonon kívüli üdültetéssel foglalkozott. Az értekezleten megjutalmazták a több éve kiváló társadalmi, mozgalmi munkát végző szövetkezeti bizottsági elnököket. Jutalmat kaptak: Gergely Imréné (nagykállói KALLUX), Kapitány Sándorné (nyírbátori építőipar), Kovács Józsefné (újfehértói építők), Pellman Károlyné (Nyírség ruházati), Nádasi Zoltán (nyíregyházi építők) és Omaisz Ferenc (nyíregyházi vasipari). Jávor László felvételén a tanácskozás részvevői láthatók. KM 1986. január 13. Iskolaszövetkezet Fényeslitkén Iskolaszövetkezet alakult december 17-én a Fényeslitkei Általános Iskolában. Az alakuló ülésen részt vett Kötél Sándor, a községi pártalapszervezet titkára és Kántor Józsefné, a községi tanács elnöke, akik kezdeményezték, segítették az iskolaszövetkezeti csoport megalakítását. Fényeslitkén december 27- én volt a műszaki átadása az új, korszerű hat tantermes — tornateremmel rendelkező — iskolaépületnek. A 22 millió forintért épült oktatási intézményben ideális lehetőség nyílik az iskolabolt kialakítására is. Talán mindezek hatására 71 iskolai tanuló — — miután kitöltötték a belépési nyilatkozatokat — magasra emelt kézzel szavazta meg a iskolaszövetkezeti csoport megalakítását. a Megvitatták és jóváhagyták működési szabályzatot, majd megválasztották tisztségviselőket. Az intéző a bizottság elnöke Gyüre Józsefné tanárnő lett. Az IB tagjai: Kántor Ágnes, Gyüre József, Csimbók Anita, Tudja Jolán. Az ellenőrző bizottság elnökének Slezsák Ferenc tanárt választották. Az EB-tagok: Lippai Anita és Tolcsvai Ildikó. Az iskolaszövetkezeti csoport küldötte — az ÁFÉSZ küldöttgyűlésére — Királyházi Diana tanuló. Az alakuló ülésen a szövetkező diákok elhatározták, hogy az iskolabolton kívül gyógynövény gyűjtéssel és kisállattenyésztéssel is foglalkoznak majd. Az 50 forintos alaprészjegyet minden évben emelik, egészen addig, amíg el nem érik a felnőtt korúak részjegyének értékét. A Kisvárdai Áfész fényeslitkei iskolaszövetkezeti csoportjának minden segítséget magad majd az eredményes gazdálkodáshoz. Lipők András osztályvezető, Kisvárdai ÁFÉSZ Nagyobb figyelmet a környezet kulturáltságára Ellenőrzések tapasztalatai az ÁFÉSZ-boltokban Nagyszabású ellenőrzési akcióra került sor októberben a fogyasztási szövetkezeti üzletekben. Az ellenőrök 302 kiskereskedelmi és 205 vendéglátóipari egységben, valamint 29 zöldség-gyümölcs felvásárló helyen jártak. Az általános szabályok érvényesülése mellett az ellátást, a környezet kulturáltságát és vásárlói panaszok intézését is értékelték. Az ellenőrzött egységek 74 százalékánál rendet, 22 százlékánál kisebb hiányosságok mellett kielégítő, 4 százalékánál pedig több szempontból is kifogásolt, meg nem engedhető állapotokat tapaszaltak. összesen 53 személyi felelősségre vonásra tettek javaslatot. Kiszolgálói magatartás A hibaarány — az előző évihez viszonyítva — két és félszeresére emelkedett, ebben nagy része van a szersződéses lvek az egységeknek, amiátlagostól elhanyagoltabb állapotúak, technikai ellátottságuk sem kielégítő, s van kifogás a kiszolgálási magatartásra is. Az ellátás — a paprika, bors, étolaj, televízió, rádió, hűtőgép kivételével — igény szerinti, bár az egységek 55 százalékánál akadtak átmeneti problémák, melyek a szállító partnerek késésével magyarázható. Több üzletben tej, és kenyér az ellenőrzés időponjában nem volt. Általános tapasztalat, hogy néhány keresett cikkből a szerződéses üzletek ellátottsága kedvezőbb volt. Ugyanakkor a vendéglátó üzleteknél szeszes- és az üdítőital-, valamint a cukrászsüteményválaszték szegényesebb volt. Az általános szabályokat főleg a szerződéses üzletek nem tartották meg. Általában hiányoznak a vásárlók tájékoztatását szolgáló feliratok. Az ártájékoztatás, az árak feltüntetése a vizsgált egységek 40 százalékánál nem felelt meg. A rend, a kulturált környezet is csak óhaj az üzílietek nagy részénél... Helyszíni bírság A próbavásárlások 15 százalékánál, a csomagellenőrzések 9 százalékánál , összesen 12 esetben súlycsonkítást, 23 esetben téves számolást, árdrágítást — tapasztaltak az ellenőrök. A mérték a „tűrési határon” felül a 25 százalékot is elérte. Nem ritka a kevesebb számolás sem. Akadt olyan egység, ahol az aránytalanul magas ár miatt helyszíni bírságot szabtak ki. Több egységben előfordult, hogy beszerzési okmány nélkül is forgalmaztak árut Tizenhárom egységben hétezer forint értékű, lejárt szavatosságú áru kivonására került sor, mert a forgalmazás idejének további meghosszabbítása már nem volt lehetséges. Gyakori, hogy nagykereskedelmi vállalatok a a szavatossági idő lejárta előtti közeli napokban viszik ki csak az árut... Ami viszont örvendetes: csökkent a vásárlói panaszok száma, gyakorisága. A jelzett gondok megszüntetésére az illetékesek megtették az intézkedéseket. A termelők tájékoztatása A zöldség-gyümölcs felvásárló helyeken a személyi és technikai feltételek adottak voltak. Néhány telepen viszont a termelők tájékoztatása — ár, minőség, nyitás, zárás — hagyott kívánnivalót maga után. Általános tapasztalat, hogy a felvásárlás szervezése, az átvétel napokra történő ütemezése, a göngyölegek időbeni biztosítása, az ellenérték takarékszövetkezeten keresztüli kifizetése, jól szolgálja az eredményes munkát. Lényegesen kevesebb is a panaszolt száma. Az ellenőrök úgy értékelték: a kereskedelmi etika követelményeinek érvényesülése elmarad a kívánt szinttől Van javítani való, és erre felhívták az illetékes vezetők figyelmét. Marosvári István, a MÉSZÖV ellenőrzési irodájának vezetője Export a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetből Sikeres évet zárt a Fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet. December 20-ra a termelési és teljesítették éves nyereségtervüket. Az árbevétel fele exportra került 1985-ben is. A 346 dolgozó átlagbére jelentősen emelkedett, ma eléri az átlag havi 3500 forintot. Az 1951-ben öt szabó és hat fodrász kezdeményezéséből alakult szövetkezet életében 1968 jelentette a nagy fordulatot. A női és lánykaruha gyártására tértek át. Új üzemcsarnok, szociális létesítmény illetve raktárhelyiség épült. Belföldön a FEB Nagykereskedelmi Vállalat a legnagyobb partnerük, de eljutnak a szövetkezet termékei az osztrák, az NSZK illetve a holland piacra is. Bőrrel díszített, kereces női ruhák, madarás denevérujjú, alul holos, masnis, montírozott övvel díszített „alkotások” hagyták el decemberben a fehérgyarmati üzemet, hogy a kamionok a Baruch-céghez szállítsák e tetszetős, s a holland piacokon is keresett női ruhákat. Az alkalmi manökenek — a szövetkezetben tanuló lányok — is örömmel vállalkoztak a ruhapróbára, abban a hitben, hogy a vásárlók ugyanígy örülnek majd készítményüknek. Molnár Károly Fehérgyarmat